Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-05 / 3. szám
»Pusztába kiáltott szó,»,” „...falra hányt 'beásó”, s ie_ hetaie még folytatná azokat az idézeteket, amelyek a szeptember 29-ón a Szerkesszen velünv rovatiban Botorkálás Békéscsabán címmel megjelent írás vissz, hangját példázzák. Az említett írásban a Tanácsköztársaság útját az Orosházi úti felüljáróval összekötő, immáron több éve tIdeiglenesnek’ nevezett gyalogjáróról volt szó, illetve az ott uralkodó tűrhetetlen, balesetveszélyes állapotokról, A cikk megjelenése óta egy negyedév telt el, ezalatt mindössze annyi változott hogy a kerítésmaradványokat eltávolították. Ez használt is. meg ártott is. Igaz, most már nem kell rettegni attól. hogy a drótfonat „kócai” kárt tesznek az arra járó ruhájában. Ezután legfeljebb csat az aslhet meg, hogy a sötétségben eltéved az ember. Néhány „tereptárgy” azonban akad, ami a botorkálás ban meggátolhatja, így a — régén a drótsövény mögötti — gödrök sora, a jókora pocsolyák, egy ismeretlen rendeltetésű. bekerített beton-talapzatból kimeredő vízszintes vascső, egy-ásét faoszlop stb Ezek megállíthatják a járókelőt, s a* ismételt elinduláshoz mentő segítség szükséges. Mármint — mert ez is megtörténhet ■— mentőautóé segítség. A helyzet súlyosbodása korántsem ér véglet az átjáró áldatlan állapotával. A vasútállomás épületének bővítésével egy jó darabot kikerítettek maguknak a kivitelezők a térből. A kikerített rész kerítése is elhasználódott, az erre közlekedő gyalogosok az építési anyagok maradványait a postai gépkocsikat, hatalmas ásott gödröket, összetákolt Időszerkezeteket és eső után a lábszárig érő sarat kerülgetik. Ismét kérdezzük: kihez tartozik eme állapotok megszüntetés sénet feladata? Mikor és mi módon lehet rávenni arra az illetékeseket, hogy tegyenek valamit? Egyáltalán: feltétlenül meg kell várni azt. amíg valakit baleset ér — aivugy: ennyit ér az ember, hogy testi épségét kockáztathatjuk ? —esi— Panasz a parkolásról Két endrődi buszvezető dicsérete régitek a fákról és a határt csendes eső áztatta, A jármű Sokszor hallottunk és olvastunk már ártól, miért nem áll meg itt vagy ott az autóbusz, holott vannak rá várakozók. Az ilyen, bosszúságokat okozó jelenségeknek azonban akadnak ellenpéldái is. A rossz idő beállta óta például a 8-as számú Volán endrődi helyi járatán tapasztalható jó példa. Ezen a járaton váltott műszakban Far- kasinszki Imre és Oravecz Jenő buszvezetők teljesítenek szolgálatot íme a történet: A cipész ktez nemrég épült új üzemének szomszédságában, az úgynevezett Kántor-kert területén alakult ki Bndrőd legmodernebb lakónegyede, a November 7 KISZ-lakótelep. A többszintes otthonokban már tizenkilenc család lakik, s közülük tizenötnek vannak gyermekeik. Az apróságok közül öten járnak iskolába, öten óvodába, öten pedig bölcsödébe. A lakótelep e létesítményekhez több, mint egy kilométerre esik. A sárgult levelek már lepevek a műúton csak úgy csapták a latyakot. Ekkor figyelt fel elsőnek Farkasinszki Imre buszvezető arra, hogy a mamák vagy papák, akiket a szomszédos üzemben reggel hat órára már vár a munka, korán reggel elindulnak gyermekeikkel a község belterülete felé. így jött szóba a két buszvezető között, hogy segítenek a szülőkön. Azóta a főutcán levő bölcsőde előtt mindig megáll a busz, ugyanis innen már csupán pár lépés az óvoda, és közel van az iskola is. Eleinte többen kérdezgették: miért áll itt meg a busz, mikor nincs még csak feltételes megálló sem? Hát ezért! A gyermekekért! Köszönet, dicséret érte az end- nődi két buszvezetőnek! Sztanyik Károly íl I . Mintegy 100 autóstársa nevében írt levelet szerkesztőségünk címére Nagy Lajos, Békéscsaba, Kulich Gyula lakótelep 24. szám alatti olvasónk. Leírja, hogy korábban lezárták a Tinódi és az Ihász utca átkötő szakaszát körülbelül fél tájon, megszüntették a behajtási lehetőséget mindkét oldalról. Ezt az intézkedést az követte, hogy elhelyezték az épületek előtti útszakaszokra a „megállás és várakozás korlátozott” A Bzerkemsem velünk £ rovatot összeállította: ; Vítaszek Zoltán B «•seitóiSaí&sasassssaaBSBSEBSisaBSBBMiaeaBBBB táblái minden kiegészítő tábla nélkül. Csupán levélírónk épülete előtt, vagy kilenc gépkocsivezető bosszankodott ezen, mert garázsuk nincs, így a házuk előtti parkolást tartották a legbiztonságosabbnak. Most kitették a korlátozó táblát, amely egyszer 6—20 óráig, másodszor 10 percben, harmadszor 100 méter távolságban határozza meg a várakozási tilalmakat. Vagyis 10 percen túl, 6—20 óráig és 100 méteren' belül várakozni tilos. Mivel az egész útrész hossza mintegy 50 méter, ez azt jelenti, hogy az épületek előtt csak éjszaka, vagy csak 10 percen belül lehet várakozni. Olvasónk kérdezi: vajon miért? Cfcfe O&KUxOA békéscsabai Brigád moziról Rovatunkon belül „Az olvasó kérdez” sorozatban Tobai Mihály Békíscssba, Budai Nagy Antal ■. 1. szám alatti lakos j kérdését továbbítottuk a Békés megyei Moziüzemi Vállalathoz. Ennek igazgatója, Nagy Ferenc ; a következő választ adta. „A Békés megyei Tervező Vállalat 1972-ben a békéscsabai Brigád mozi helyiségét statikailag veszélyesnek nyilvánította. Ezért a vetítéseket 1972. októberében befejeztük, s előbb az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Házában, majd a Fegyveres Erők Klubjában folytattuk. A 450 férőhelyes régi Brigád mozit azonban sem az egyik, sem a másik, 180 férőhelyes terem nem pótolhatta. Mivel az új Brigád filmszínház építése legjobb esetben csak 1975-ben kezdődhet el, vállalatunk foglalkozik a régi Brigád mozi felújításával. Szakvélemények alapján nagy ráfordítással erre is lehetőség van, A kivitelezést Kulturálatlanole-e a békési ut létrejött régi elnevezések, nem ide csapták Sä legeftaä a libáikat a Bizonyára a jőszándék, a se- gíteniakarás vezette Kertész Károly (Békéscsaba, Povázsai u. 11.) tollát, amikor a Népújság december 22-i számában kulturáltabb elnevezést kért egyes békési utcáknak — írja dr. Szabó Ferencné tanárnő, a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumból. — Tudjuk, hogy az ötletszerű és gyakori névváltoztatás már sok bosszúságot és felesleges költséget okozott. Helyénvaló tehát, ha mélyebben és távlatokban gondolkodva megvizsgáljuk a kérdést. A nyelvész szíve repes az örömtől, ha a Libazughoz hasonló elnevezést hall. De most nem a nyelvészekre, hanem a jó értelmű hagyományápolásra gondolva kell tájékoztatnunk az olvasókat. A Libazug, a Kopasz, a Sodrony, a Fúró, a Kígyó, a Kerék és más hasonló békési utcanevek népi szemléletmód alapján Orosházán az SZTK szakrendelésén az urológiai vizsgálatokat évek óta Gyuláról kijáró szakorvos látta el — íria Pataki a békéscsabai Építőipari Szövetkezet, a művezetést a Műszaki Tudományegyetem vállalta A városi tanács a felújítandó Bri- i gád filmszínház üzemeltetését 1977. december 31-ig engedélyezte. így a gazdaságosság szempontjából is rentábilis a felújítás, mintegy 3—4 millió forintért, annál is inkább, mivel jelenleg a Fegyveres Erők Klubjában működő mozi évi bére 192 ezer forint. Az építőipari szövetkezet úgy vállalta a kivitelezést, hogy h'a akadályok nem jönnek közbe, a felújított Brigád filmszínházat ez év első felében Békéscsaba mozilátogató közönsége rendelkezésére tudjuk bocsátani.” * * * Továbbra is várjuk olvasóink közérdeklődésre számot tartó | kérdéseit, amelyeket az ilieté- i kesek válaszaival együtt ezeken a hasábokon közlünk. a fanrtazia termékei. Születésüket egykorú konkrét tények sugallták, így inkább megmenteni, megőrizni kell őket, mint ellenük hadakozni. Ezeknél szebb és helyi gyökerű ^utcaneveket nem lehet találni. Attól nem lesz egy város kulturáltabb, vagy városiasabb, ha eltünteti a népi eredetű, szép utcaneveket. Az utcanév-adásban több szempontot szokás érvényesíteni, olyan szempont azonban nincs, amely az eredeti népi nevek eltüntetését kívánná, s városaink uniformizálását látná jónak még az utcanevekben is. A Libazug utca neve is értékes, régi, népi név, még akkor is, ha falusiasnak tűnik. Az utca neve már az 1851. évi, legkorábbi békési utcanévösszeírásban szerepei. A Libazug a Körös Kálmán Orosházáról, a Vasvári Pál utca 2-ből. — Ennek oka, hogy sem az SZTK-ban, sem a helybeli kórházban ilyen szakorvos nincs. Az elmúlt év szeptemberében ez is megszűnt, s az ajtóra kiírták, hogy a rendelés 1973. november 15-ig szünetel. Persze a betegek csak akkor értesültek erről, ha a megszokott hétfői napon beutaztak Orosházára, hogy részt vegyenek a vizsgálaton. így aztán fölöslegesen töltöttek el egy csomó időt. Sajnos rendelés a mai napig sincs. Sok betegtársam nevében kérem, szíveskedjenek ez ügyben lapjukban állást foglalni, s az illetékeseknek továbbítani, akkor talán felfigyelnek erre. Olvasónk kérésének eleget téve, tájékoztatást kértünk a megyei tanács egészségügyi osztályán dr. Sarnyai Ferenc vezető főorvostól. Elmondotta, hogy az urológiai szakrendelést személyi problémák miatt nem tudják biztosítani, s belátható időn belül ez nem valósítható meg. Viszont, ha az orvosok Gyulára utalják a betegeket, ott tudják őket fogadni lakosok. A hozzá vezető út neve lett az utcanév, amely jól őrá a szabályozás előtti vízrajzi állapotot (amikor Békés belterületén egyesült a Fehér és a Fekete-Körös) és utad a hajdana gazdálkodásra is. Egyiket sem kell szégyellni, inkább ki keli deríteni és széles körben meg kell ismertetni, mit is rejtenek a hasonló hangulatú, s már csak kis számban meglevő nevek. Elég baj, hogy a századforduló idején és a Horthy-rendszerben szinte kampányszerűen tüntették el a népi utcaneveket Szép számmal akadnak tíj utcák, ezek elnevezésénél kell törleszteni indokolt esetben az utoanévadásban esetleg fennálló „adósságot”. Bár meggondolandó, hogy minden arra méltó személyiség kaphat-e utcanevet, lévén sokkal több történelmi, munkásmozgalmi hős, író, költő, tudós, stb., mint ahány utca. Az utcanevek indokolatlan megváltoztatása zavart okoz az' anyakönyvezésben, minden fiele nyilvántartásban, a postai kézbesítésben. Számos hivatalosain adott név van, amely a népi használatban nem gyökeresedett meg. A tősgyökeres békési ma is a Főtérre megy, pedig már 1861-ben Széchenyiről nevezitek ed a teret. Hasonló a sorsa a Kossuth nevét viselő Búzapiac térnek. E tereket ugyanúgy kettős néven ismerik, mint például a Veress Endréről elnevezett Hosszúfoki utcát. Nem kétséges, hogy Békésen is akadnak utcanevek, amelyeket meg lehetne változtatni, de ezt csak /lágyon körültekintően, többek között történész, nyelvész, néprajzos szakértőt meghallgatva szabad megtenni. Egyes esetekben a régi népi név visszaállítása is indokolt lehetne. Ismerve szülővárosom tanácsának tudatos és termékeny hagyományápolását, biztos vagyok abban, hogy a város múltját dokumentáló utcaneveket is megmenti az utókor számára. Ha Szeged nem szégyellt a Kárász utcát, Debrecen a Csapó utcát (sőt mindkettőt az útób- bi másfél évtizedben állították vissza!), Békés is bátran megtarthatja, a Iáhazug utca nevét1 kiágazása által bezárt terület, Orvoshiány miatt nincs szakrendelés )
