Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-25 / 20. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA *974. JANUÁR 25., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXIX. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Rangsorol a költségvetés Átmeneti korszakba» élünk, Társadalmi és politikai értelemben a fejlett szocialista társadalom felépítésének útján haladunk. Gazdaságunkat az ex- tenzívrőtl az intenzív fejlődés vágányaira állítjuk át. Ezt aa átmeneti időszakot a szükségleteik és a lehetőségek különös feszültsége jellemzi, A gazdaság átmeneti jeflege társadalmi méretű dilemmáik, szinte feloldhatatlannak tűnő ellentmondások forgása. Résziben azért, mert a felfokozott személyes igények kielégítéséhez meghatározott társadalmi, gazdasági feltételek szükségesek. Alacsony árak és magas bének, több lakás és magasabb családi pótlék, ® régi nyugdíjak rendezése, az iskolai, az óvodai, a kórházi férőhelyek növelése, a kereskedelmi hálózat, a városi tömegközlekedés fejlesztése, autópályák, szervizek, közművek... A felsorolás szinté végtelen, ám gazdaságunk teherbíró képessége véges. A közepes fejlettség állapotán csak akkor tudunk túllépni, & növekvő igényeket csak akkor tudjuk kielégíteni, ha házgyárakat építünk, ha fokozzuk az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság gépesítését, korszerűsítjük a gazdaság szerkezetét, javítjuk a termelés összetételét, szervezettségét, versenyképességéit Vagyis nélkülözhetetlen a hatékonyság fokozása. De hát a beruházásoknak is, az emberi képességnek is van határa, Ahogyan a családok rákényszerülnek lehetőségleik mérlegelésére és igényeik rangsorolására, úgy a népgazdaság sem tehet mást A pénzügyminiszter mondotta az 1974. évi költségvetési expozéjában: „Mai fejlettségünk szigorú határt szab az igények kielégítési szintjének is. Erősíteni kell tehát azt a követelményt, hogy a célokat társadalmi, gazdasági fontosságuk szerint rangsorol, juk, anyagi erőforrásainkat aszerint osszuk el, a megvalósítódban pedig szerény«! gazdálkodjunk, a takarékos megoldásokat válasszuk.” Rangsorol a költségvetés, az éves, a középtávú, sőt majd a készülő 15 esztendős távlati terv ss. Mert mindenre még hosszú távon sem futja. Rövid távon pedig még inkább nélkülözhetetlen a lehetőség és fontosság szerinti szelektálás. Azoknak a láncszemeknek a megragadása, amelyék a távlati célokkal összhangban meghatározzák a fejlődés menetirányát, ütemét. Az idei költségvetés kétesztendei stagnálás után ' a nemzeti jövedelem gyarapodásánál nagyobb ütemben: 10 százalékkal növeli a beruházásokat. A központi és a vállalati fejlesztési lehetőségek egyaránt bővülnek. A központi erőforrások koncentrálására jellemző, hogy az egyedi 'nagyberuházásokra előirányzott 18,4 milliárd forint kétharmadát nyolc beruházásra fordítják, ■ mindegyikre többet egymilliárd forintnál. Köztük van a Borsodi Vegyi. Kombinát PVC-gyára, valamint az épülő Hejőcsabai Cementgyár. Meggyorsul a reálbér, a reáljövedelem növekedési üteme az előző évekhez képesít Említésre méltó változás az előző Ikét esztendővel szemben, hogy a fogyasztási árszínvonal növekedése 1974-ben nem haladhatja meg a 2 százalékot. Jelentős népesedéspolitikai intézkedéseket vezettek be 1974 január 1-tól, és léptetnek életbe év közben is. Tervszerűen fejlődik a közoktatás, az egészségügy, a lakásépítés. Persze tár volról sem oldunk meg minden feladatot 1974-ben, jócskán maradnak tennivalók a következő évekre. így egyebek közt csak 1975-ben kerülhet sor a régi alacsony nyugdíjak emelésére. A parlament még az ünnepek előtt elfogadta az ország idei költségvetését A tanácsok, a vállalatok vezető testületéi az esztendő első napjaiban döntenék: miből, mire és mennyit költenek 1974-ben. A merev tervutasításos gazdaságirányítást azért szüntették meg, hogy a helyi lehetőségek jobb kihasználása, a hatékonyabb gazdálkodás érdekében, növekedjék a gazdálkodó szervezetek, önállósága és öntevékenysége, s azok döntsenek, akik leginkább ismerik a helyi igényeket és lehetőségeket. Most rajtuk a sor, nekik kell dönteni. A helyi lehetőségek nem kevésbé végesek, mint az országé vagy a családoké. S a most folyó vitáikban sokféle nézet és érdek ütközik meg. A döntés során nem egyszerűen kompromisszumokat, hanem a rendező elvet kell keresni és találni az igények és a lehetőségek szövevényében. Ismeretes a közmondás: aki sokat marital, keveset fog. Tudni és merni kell igenit és nemet mondani. Egyébként sem az a vezető, vagy testület dolgozik közmegelégedésre, aki vagy amely hideget és meleget fúj egyszerre. Az önállósághoz ugyanúgy hozzátartozik a felelős döntés, mint a tájékoztatás, a meggyőzés — a demokratizmus. Csak így lehet bővíteni a lehetőségek körét és közelebb hozni a távolabbi célokat A, J, Korszerűsödött oi üzem- és munkaszervezés élelmiszergazdasági üzemeinkben Előadás és tájékoztató az üqy viteígépesítési kiállítás mezőgazdasági napján A tanintézeteknek fenntartott szerdai látogatási nap után tegnap, január 24-én, a Békéscsabán. megrendezett négynapos szervezési és szervezéstechnikai kiállításon mezőgazdasági szakmai napot tartottak. A csütörtök délelőtti rendezvényt az SZMT székházának nagytermében Plavecz János, a ME- DOSZ Békés megyei titkára nyitotta meg. A megnyitót követően Huszár József, a PM mezőgazdasági és élelmiszeripari főosztályvezetőhelyettese tartott előadást a mezőgazdasági ágazati jövedelem és érdekeltség időszerű kérdéseiről. Az előadó elsősorban azokat az összefüggéseket világította meg, amelyeket a mindennapi gazdálkodás során a termelést irányító, illetve a fejlesztési döntések meghozatalánál nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ahhoz azonban, hogy ezek a döntések valóban , megalapozottak és oélravegetőek legyenek, a termelőegységek __ nem nélkülözhetik a gyors, megbízható, a legkorszerűbb gépekre alapozott adatfeldolgozó és elemző munkát — mondta Huszár József —, majd így fejezte be előadását: — Nyereségérdekeltségi rendszerben csak ez adhat biztonságot a termelőüzemeknek a közgazdasági környezethez való sikeres alkalmazkodásban. A Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese után Szabó László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője tájékoztatta a szakmai nap résztvevőit a megye élelmiszer- gazdasági üzemeinek a munka- és üzemszervezés korszerűsítéséiben elért eredményeiről. Elöljáróban megállapította, hogy az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére hozott KB-ihatározat végrehajtására eredményes mozgalom bontakozott ki megyénkben. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek 70 százaléka készített szervezési terveket, amelyek arról tanúskodnak, hogy legtöbb helyen őszintén tárták fel a hiányosságokat és ennek alapján tettek ajánlást a jobb módszerek meghonosítására. A megyei tanács osztályvezető-helyettese a szervező munka sikereiről szólva elmondta, hogy a tsz-szövetségek közreműködésével, - valamint külső tudományos intézetek bevonásával a nagyszénás! Lenim Tsz-nél, a medgyesbodzási Egyetértés Tsz-nél, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz- nél és az orosházi Űj Élet Tsz- nél jól hasznosítható és valóban korszerű szervezési modellek születtek. A megye egészét átfogó tevékenységbe a társadalmi és tömegszerveik is bekapcsolódtak, hathatós segítséget nyújtva mezőgazdasági nagyüzemeinknek. Az SZMT szakmai megyei bizottságai, a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa, az MSZMP megyei oktatási igazgatósása, a Magyar Közgazda- Sági Társaság megyei szervezete a békéscsabai Közgazdasági Szakközépiskola, a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Intézet és a PM Ügyvitelszervezési Intézet tiszántúli részlege ■— ezek azok a szervek és szervezetek, amelyek a segítségadók sorában- szerepelnek. Végezetül Szabó László arról számolt be, hogy bér a munka- és üzemszervezés korszerűsítésében megyénk 'élelmiszergazdasági egységeinek rengeteg tennivalója maradt — elegendő itt csak az ügyvitel gépesítettségének alacsony szintjére gondolni —, az eddig elért eredmények is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a megye mezőgazdasága szinte három év alatt teljesítette ötéves célkitűzéseinek jelentős részét. Az előadások után a mező- gazdasági szakmai nap. vendégei a szervezési és szervezés- technikai kiállítás megtekintésével fejezték be a tegnapi programot. K. E. P„ MR BÉKÉSCSABÁN ÉPÜL A VÄSÄRCSARNOK *3, oldal.) ® SOKAT KÖSZÖNHETEK A MUNKÁS* EMBEREKNEK O, oldal) MEGSÚGOM . MAGÁNAK «4, oldal) HÖSÖK VAROSA <S. oldal) • BIZOTTSÁG A MEGYE IFJÚSÁGÁÉRT (5. oldal) Magyar-román megállapodás Csütörtökön Budapestre érkezett Nicotae Bozdog, a Román Szocialista Köztársaság belkereskedelmi miniszterének első helyettese, aki részt vesz a magyar—román belkereskedelmi árucsereforgalmi és műszaki tudományos együttműködési tár- gyalásokon s aláírja az ezzel kapcsolatos megállapodást. ssffiaesassgsaeeseesssssas' Dévaványai zenebarátok Január 22-én Gyomén, Dé- vaványán és Vésztőn lépett fel a Békéscsabai Városi Szimfonikus Zenekar, amelyet ezen a napon vendégként Dőry Dénes, az Állami Operaház karnagya dirigált. A hallgatóság —; nagyobbrészt általános iskolások — nemcsak végigülték, végigél- vezfcék a koncertet, hanem Varga Károly műsorvezető miagya rázabából megismerték a bemu tatott művek szerzőinek korái régmúlt századot zened stílű sainak sajátosságait s vála szóltak — zenei tárgyú köny vek elnyerésének reményében — a koncert témájához kapcso lódó kérdések sorára (Ripor tunk a í oldatot)
