Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-05 / 3. szám
A Minisztertanács tárgyalta: Kiegészítő lakásügyi intézkedések a lakáselosztás fejlesztésére A lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről két és fél évvel ezelőtt életbe lépett lakásügyi jogszabályok végrehajtását rendszeresen figyelemmel kíséri a Minisztertanács is. Eddig kétszer foglalkozott a megvalósítás tapasztalataival, s a Miniszter- tanács pénteki ülése — ezúttal harmadik alkalommal — az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztésére a lakásügyi jogszabályok közötti összhangról tárgyalt Az eddigi tapasztalatokból megállapítható, hogy a lakásügyi jogszabályok jól szolgálják a központi célokat, az alapvető rendelkezések azokkal összhang- ban vannak, s a rendelkezések között nincsen lényeges eltérés, ellentmondás. A végrehajtás első időszakában is csak azok a szokásos problémák merültek fel, amelyek a jogszabályok megismerésének hiányosságaiból. a rendelkezések téves értelmezéséből eredtek. A tanácsi rendeletek megalkotásában is előfordultak hiányosságok. Az előterjesztés beszámolt arról a vizsgálatról is. amely a tapasztalatok szerint indokolt változtatások meghatározását célozták. Ennek alapján a Minisztertanács most kiegészítette, módosította a lakásügyi jogszabályokról korábban kiadott több rendeletét, és felhívta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy — az illetékes miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben — gondoskodjék a miniszteri végrehajtási rendeletek egyidejű módosításáról, és a lakásügyi tanácsrendeletek felülvizsgálatához szükséges központi szakmai irányelveik kiadásáról. A változtatásokról már figyelembe vették a népesedéspolitikai feladatokról szóló intézkedéseket, s a kiegészítésekkel, módosításokkal a korábbinál kedvezőbb feltételeket teremteti tek a tanácsi bérlakásokkal való hatékonyabb1 gazdálkodásra, a lakáscserék meggyorsítására, és különböző visszaélések megelőzésére. Az új intézkedések elsősorban a lakások elosztásáról. a lakásbérletről és a lakáshasználatbavételi díjról szóló rendelkezéseket érintik. Eszerint az a három vagv ennél többgyermekes család, amelynek tanácsi bérlakása már kicsi, jogos igényét már nem elégíti ki, a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel nélkül kaphat nagyobb tanácsi bérlakást. Űjabb kiegészítő rendelkezés a korábbinál kedvezőbb feltételeket nyújt a lakáshasználatbavételi díj megfizetéséhez. A tanácsok eddig — a meghatározott esetekben — csak a félkomfortos és a komfort nélküli tanácsi bérlakás kiutalásánál mentesíthették a nagycsaládot e fizetési kötelezettség alól. Az új intézkedés szerint ez a kedvezmény a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzete alapján tanácsi bérlakás kiutalására jogosult három- vagy ennél többgyermekes család esetében komfortos és össz1974, JANUÁR 5. komfortos lakásra is alkalmazható, illetve a nagy családnak a lakáshasználatbavételi díj teljes összegére részletfizetési kedvezmény, vagy halasztás adható. A hatékonyabb tanácsi lakásgazdálkodást segíti az az új kiegészítő rendelkezés, amely szerint egy személy vagy egy házaspár csak egy tanácsi bérlakást bérelhet, s ha többel rendelkezik, akkor köteles a lakásokat egy lakásra elcserélni, vagy azokat egy tanácsi bérlakás kiutalása ellenében átadni a tanácsnak, vagy kiválasztani azt, amelyiket megtartani kívánja, s a többletről lemondani a korábbi jogszabályok szerint meghatározott személy, esetleg — pénzbeli térítés ellenében — a lakásügyi hatóság javára. E kötelezettség teljesítésére a tanács legfeljebb egy alkalommal halasztást engedés lyezhet. Amennyiben a több tanácsi bérlakással rendelkező személy vagy házaspár a jogos igényét meg nem haladó másik tanácsi bérlakás kiutalása ellenében átadja lakásait a tanácsnak, akkor ezt a cserét gyorsan bonyolítják le. mert a lakásigényét a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel és jövedelmének, vagyoni és szociális helyzetének megvizsgálása nélkül teljesíthetik. Egyes tanácsi és vállalati bérlakások felszabadítását segíti az az új intézkedés, amely szerint az a bérlő, aki ugyanabban a városban (községben) megfelelő — beköltözhető — lakással rendelkezik, felhívásra köteles hat hónapon belül elfoglalni azt a lakást, de el is adhatja, vagy bérlakásáról a jogszabályokban meghatározott módon más személy, illetve a lakással rendelkező szerv javára lemondhat. Amennyiben nem tesz eleget a kötelezettségének, lakásbérleti jogviszonyát felmondják. A lakáscserét segíti az a rendelkezés, amely szerint a lakásértékesítési névjegyzékbe történő felvétel nélkül teljesíthető annak a tanácsi bérlakással rendelkező lakónak a kérelme, aki a nagyobb teherviseléssel járó tanácsi értékesítésű lakás kiutalása ellenében átadja bérlakását a tanácsnak. Hasonló előnyben részesülhet az is. aki tanácsi értékesítésű lakással rendelkezik, de ezt visszaadja a tanácsnak, és helyette másik — kisebb vagy nagyobb, esetleg magasabb komfortfokozatú, de jogos igényének felső határát meg nem haladó — tanácsi értékesítésű lakást kér. A jelentős állami támogatással épített tanácsi értékesítésű lakásokat és a munkáslakásokat érintő esetleges visszaélések megelőzése érdekében kimondja a módosító rendelkezés, hogy ha a tulajdonos a lakását a szabad forgalomban értékesíti, akkor ugyanabban a városban vagy községben öt éven belül tanácsi bérlakást, illetve újabb tanácsi értékesítésű lakást nem kaphat. Részletesebben szabályozta a módosító rendelkezés az állami lakás bérlője által felszereltetett egyedi gáz vagy elektromos fűtőberendezések, illetve a melegvíz-szolgáltató berendezések költségeivel összefüggő lakbérbeszámítási jogokat. Így most már e berendezések fölszerel- tetésének teljes költségeit csak a központos fűtéssel, vagy melegvíz-ellátással nem rendelkező állami lakás esetében lehet beszámítani a lakbérbe. A korábbi jogszabályok kiegészítéseként lehetőség nyílik arra, hogy ha az állami lakás csak, időszakosan működő központos melegvíz-ellátásban részesül, és a bérlő egyedi melegvíz-szolgáltató berendezést szereltet föl, akkor a költségeknek 50 százalékát beszámítsa a lakbérbe. Újabb kiegészítő intézkedés szabályozza a lakásbérleti jogviszonyáról lemondó bérlő pénzbeli térítési igényét. Azok a bérlők ugyanis, akik határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig szóló, továbbá a nem fegyveres testületi szolgálati lakásra vonatkozó lakásbérleti jogviszony létesítésekor ingyen, tehát a lakáshasználatbavételi díj megfizetése nélkül jutottak otthonhoz, nem kaphatnak pénzbeli térítést, ha lemondanak e lakásbérletről. A módosító intézkedés a lakásszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében rendezi a lakóházak fenntartására is szövetkező lakásépítő szövetkezeti tagoknak a felújításra fizetendő hozzájárulása mértékét, amelyet ezután a közgyűlés állapíthat meg. (MTI) Űj művelődési ház9 lőrpemsmű-háléxaL újabb kereskedelmi egységek Figyelemre méltó fejlődés Dobozon Különösen az utóbbi tíz esztendőben figyelemre méltó fejlődés ment végbe Doboz községben. Ez a IV. ötéves terv hátralevő időszakában tovább folytatódik. Erről adott tájékoztatást Komlósi Lajos községi tanácselnök az év végén összeállított „mérleg” alapján. — Túl azon,' hogy a felszabadulás óta eltelt csaknem három évtizedben közel 400 telken épült új lakóház Dobozon — mondotta — a sokoldalú gyarapodásra szeretnék néhány konkrét példát említeni, az elmúlt tíz esztendő tükrében. Az egykori grófi kastélyban tíztantermes, tomater- mes általános iskolát alakítottunk ki. Van korszerű ABC- áruházunk, ruházati kisáruház, vas-műszaki bolt, éttermet is magában foglaló kisvendéglő és presszó is. Korszerűsítettük a régi bölcsődét és idénybölcsőde is működik a községben. Központi orvosi rendelőnkben helyet kapott két körzeti orvosi, valamint az SZTK fogászati rendelő is. ötezer méter hosszúságban épült a lakóházak előtt járda, 4600 méterrel bővült a villany- hálózat. Új filmszínházzal gazdagodott községünk. A Budapesti Harisnyagyár gyulai gyáregységének egyik részlegeként működik a dobozi harisnyaüzem, ahol eddig 320-an találtak munkalehetőséget. Számuk előreláthatólag 400-ra emelkedik a következő években — Ami perspektivikus terveinket illeti: igen fontos feladatunknak tartjuk a korábban más célra igénybe vett régi helyett új, korszerű művelődési ház megépítését. Ennek munkálatai már folyamatban is vannak. Törpevízmű-hálózat segítségével biztosítjuk a lakosság zavartalan ivóvízellátását. A vízmű építése jól halad és várhatóan a tervezett időpontnál egy évvel hamarabb, már 1974 közepére befejeződik. Település- fejlesztési tervünkben szerepel a doboz—szanazugi üdülőterület bővítése, korszerűsítése. Ez indokolja, hogy a község belterületén áthaladó, Szanazugba vezető műút is megépüljön. A megyei vezetés — felismerve ennek fontosságát — segítségünkre lesz a megvalósításban. Az út megépítésével régi, jogos kívánsága teljesül Doboz lakóinak, s egyben lényegesen javul a községen belüli közlekedési lehetőség is. — A tervek közé tartozik, hogy a dobozi Petőfi’ Tsz húsboltot nyit a községben. A tervidőszak végéig a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ egy új, a mai kor igényeinek is megfelelő kisboltot épít a község központjától távolabb eső lakótelepen, hogy ezáltal könnyítse az ott élők ellátását, — fejezte be tájékoztatóját a tanácselnök. «I ,Tcipcisztciltál-e változást a fiatalok helyzetében az Ifjúsági Törvény megjelenése óta?" A mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz-ben válaszoltak a fiatalok Az Ifjúsági Törvény megjele. nése óta több mint két év telt el, hiszen azt az országgyűlés még 1971 szeptemberében alkotta meg. A címlben foglalt kérdés tehát ugyancsak jogos. De jogos a másak tizennégy kérdés is, amely az előbbivel együtt szerepel azon a száztíz kérdőíven, amelyet a múlt év végén a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz vezetői a fiatalok között szétosztottak. Igaz ugyan, hogy ha az If júsági Törvény végi. rehajtására elfogadott intézkedési tervük célkitűzéseit a tsz vezetői a valósággal vetik egybe. kérdéseikre akkor is választ kaphattak volna. Ám a két dolog nem egy és ugyanaz. Fontos erről is beszélni Nézzük csak az intézkedési terv azon pontját, amely szerint a tsz lakásépítési alapot létesít és vállalja, hogy árinak felhasználásánál elsősorban a fiatalokat részesíti előnyben. Ügy tűnik, csupán elő kell venni a dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy 1973-ban a lakásépítési alapból 226 ezer forintot osztottak ki, utána meg keli nézni, hogy a kisegítettek között a fiatalov milyen arány, ban szerepelnek és már ki is derült: miként sikerült a tervet teljesíteni. Mindez természetesen nem ilyen egyszerű. A termelőszövetkezet KISZ-alapszervezpténék ugyanis — ugyancsak az intézkedési terv alapján — véleményezési joga van a lakásépítési alap felosztásában. Ilyenko,- a számvetés idején tehát a számok mellett azt is vizsgálni illik, hogy ez a jog — együtt a többi írásba foglalttal *— érvényesült-e? S ha igen, aikkor vajon úgy-e. ahogy azit a fiatalok is elvárták, vagy csak formálisan? Mert itt válik el a fentebb körvonalazott két dolog egymástól. Az ugyanis a kérdésnek csak egyiu oldala, ami a fiatalok anyagi támogatásáról a számlákon, jogaik érvényesülő. sérő! a jegyzőkönyveikben, a papírokon olvasható, ellenőrizhető. A másik pedíig — amelyik ha lehet, legalább olyan fontos mint az előbbi —, amiről legt- feljebb csiak kérdőíveken nyerhetünk írásos képet: a fiatalok hangulata még élő vagy újonnan kelt elégedetlensége esetleg a kialakulóban levő, avagy éppen a mér kialakult megelégedettsége. Beszélni ezekről is kell. S egyáltalán: időről időre. újból és újból beszélgetniük kell egymással a munkahelyi vezetőknek a velük együtt dolgozó fiatalokkal- Közős dolgiaiik. róL Még nines rendben minden Megbeszélni, elintézni való. a vezetők, az idősebbek, illetve a munkába álló fiatalok, a pályakezdők között mindig is akadt. Mert olyan, éppen a fejlődés dialektikája következtében, úgy sincs, hogy mindig minden a legnagyobb rendben megy. Még a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz_ben. sem. ahol pedig erejükhöz mérten tényleg mindent megtesznek a' fiatalokért. A közös gazdaság ugyanis a 260 harminc éven aluli dolgozójának kulturált szabad idős programját anyagilag is támogatja. E célból a nagyközségi művelődési központnak évi 10 ezer, a nagyközségi sportegyesületnek évi 30 ezer. a tsz sport- csoportjának pedig 25 ezer forintot juttat a szövetkezet az intézkedési tervekben foglaltak alapján. Mindenesetre a kiosztott kérdőívek harmadik pontjára adott válaszok 86 százaléka szerint az előbbi feltételezésünk igaznak bizonyult. A mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz fiataljai körülbelül ilyen arányban elégedetlenek munkahelyük szociális adottságaival, a biztosított munkafeltételekkel és körülményekkel. A kérdőívek tanúbizonysága szerint egyébként legtöbben az üzemi konyhát a gazdaság második kerületében a szociális épületet, a korszerűbb munkaeszközöket, az ipari üzemekhez ha- sanló munkaidő-beosztásit, a szabad szombatot és a munkaruha, juttatás feltételeinek javítását hiányolják. Vagyis mindazt, amit egy munkába lépő fiatal munkahelyén ma már joggal vár el. A fiataloknak nyújtott egyéb termelőszövetkezeti kedvezmények megítéléséiben is hasonlóan alakult a megkérdezettek véleménye. Megtalálták a közős hangot Természetesen a termelőszövetkezet e kérdésben js csak ad- dlig nyújtózkodhat, ameddig a takaró ér. Érdekes módon a „beszélgető felek” nem is e térem, hanem a közös gazdaság eddigi munkájának értékelésében. illetve a további feladatok kijelölésében találták meg a közös hangot. A fiatalok köziül, csak négyen nem tartják megfelelőnek a termelőszövetkezet gazdálkodását, s mindössze hárman nyilatkoztak úgy, hogy nem vettek észre fejlődést a tsz politikai, szervezeti és gazdasági tevékenységében. Ami nem feltétlenül jelenti azt. hogy ők hárman-négyen a legélesebb szemű megfigyelői a gazdaságnak. Mint ahogy az, hogy a választ adóknav csak a 30 százaléka vélt vátiozást felfedezni a me- zőkovácsiházi. termelőszövetke. zetben dolgozó fiatalok helyzetében az Ifjúsági Törvény megjelenése óta, sem jelenti azt, hogy a 30 éven aluliak másik 70 százaléka egyáltalán nincs megelégedve az általa változatlannak minősített helyzettel. Hiszen ez a változatlan helyzet le. hét változatlanul jó is. S hogy ez a mezökovácsházi Űj Alkotmány Tsz-ben valóban így van, azt talán bizonyítja az is, hogy a megkérdezett fiatalok 83 százaléka nemcsak várja, hanem igényli js a „párbeszéd” folytatását. Kóváry E. Péter
