Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-24 / 19. szám

Ahogyan vártuk lárszántadái a békéscsabai Lenin Tsz-ben A szövetkezet tagsága, Békéscsaba társadalma, a me­gye közvéleménye és az ország élelmiszergazdasága a már meg­szokotthoz mért jó zárszámadást remélt a békéscsabai Lenin Tsz- től 1973-iban is. Senki sem csa­lódott. Valójában jó volt a zár­számadás. Azért lehetett jó, mert a tagság és a vezetőség év közben sok- nehézséget küzdött le, bízva, reménykedve az ered­ményességben. Ha ezt vesszük, semmi különöset nem találunk a 121,8 millió forint árbevétel­ben, a 33,9 millió forint bruttó jövedelemben, s az egy tízórás munkanapra jutó 119, 79 forint keresetben. A tagság jövedelme összességében meghaladta a 23 millió forintot. A terméseredmények egyálta­lán nem mondhatók különös­nek, hiszen a békéscsabai Le­nin Tsz esetében évek óta már megszoktuk az európai élvona­lat, a világszínvonal közelséget Búzából hektáronként 43 má­zsát kukoricából pedig ugyan­csak hektáronként 72 mázsát termesztettek. Akkor lenne kü­lönös, ha nem ilyen eredményt értek volna el. Pedig az aszály őket is érintette. Mindössze 380 milliméter csapadék hullott a csabai határra a múlt esztendő­ben. A szakértelem, a szaktu­dás, a hozzáértés mégis kácsai- ta a földből a maximumot. Az lett volna a különös, ha a Lenin Tsz vezetősége és tagsága meg­adta volna magát az időjárás viszontagságainak. Férfiasán szembeszegültek a forrósággal férfiak, nők egyaránt. Az aktív dolgozók csaknem egyhanmada ügyes kezű nő. A gazdálkodás tovább hez képest — a nyersolaj- és a kenőolaj-felhasználás' A termelésben elért eredményekért nagyon sokat tettéit a szocialista brigádok. Hankó Mihály tsz-elnök beszá­molójában elismeréssel szólt ró­luk. A szövetkezeti tagság több mint egyharmada tömörült szocialista brigádokba a munka jobb, termeléke- í. nyebb, színvonalasabb elvég­zésére. A szövetkezeti élet­ben a demokrácia tovább telje­sedett. Megcsinálták az ügy­rendet, a munkarendet, kidol­gozták az újítási szabályzatot. Ez utóbhi esetben úttörőmunkat végeztek. Megyénkben talán egyedüli tsz, amelynek újítási szabályzata van. Itt már igénybe veszik a dolgozók szaktudását, tapasztalatát és díjazzák is, ha a műszaki fejlesztésről van szó. Az 1973. esztendőben tehát rendben mentek a dolgok a bé­késcsabai Lenin Tsz-ben. Az ünneplő ruhába öltözött tsz-ta- gok, selyemtől csillogó, éksze­rekkel ékesített nők valameny- nyien megadták a rangot, a tiszteletet a közösség legna­gyobb fórumának, a közgyűlés­nek. Ez így természetes. Az lett volna a különleges, ha a zár­számadási közgyűlés nem olyan nyugodt és megfontolt. Az elmúlt 25 év alatt I megerősödött a Lenin Tsz. Gaz­dái tudatban, szövetkezeti hű­ségben, a gazdálkodás eredmé­nyeiben országos, sőt európai hírnévre tettek szert. Szép mun­ka volt! Az emberi helytállás meghozta az eredményt. Dupsi Károly Ter? a kőzépfalazé blokküzeni fejlesztésére A Békés megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalat békéscsabai li­es számú téglagyárában tavaly mintegy 13 ezer köbméter közép- falazó-blokk készült. A szük­séglet azonban ennél jóval több. A Békés megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya megbízásából a vállalat a blokk­gyártó üzem fejlesztésére be­ruházási programot készített, amelynek alapján az éves ter­melés 20 ezer köbméterre nö­velhető. Ha a fejlesztés —, amelynek a költsége 11 millió forint — megvalósul, akkor le­hetővé válik, hogy a kisebb építőipari vállalatok, szövetkez­zetek a hagyományosnál kor­szerűbben dolgozzanak és az építkezések meggyorsuljanak, t Társulás vetőmagtermesztésre A Vetőmag Vállalat - észak­magyarországi központja húsz Heves megyei termelőgazda­sággal társulást hozott létre öt­ezer hektáron, vetőmagtermesz­tésre. Az öt évre szóló együtt­működési megállapodás szerint a Vetőmag Vállalat saját fej­lesztési alapjából hétmillió fo­rinttal járul hozzá az együtt­működő gazdaságok vetőmag- termelésének műszaki fejleszté­séhez. Az üzemek a megter­melt vetőmagvak szárításához gépeket, tárolásához hűtőberen­dezéseket vásárolnak. haladt a belterjes irányban. Jól tükrözi ezt az állattenyész­tés és a növénytermesztés árbe­vétele. Az állattenyésztés 60, a nö­vénytermesztés 44 millió forin­tot tett le a szövetkezet aszta­lára. A termelési érték 13,5 szá­zalékkal növekedett az előző évhez képest. Persze az előző esztendőben is hasonlóan ala­kult. Így az ütemet ez a szövet­kezet most is tartotta. Fejlesz­tették a közös gazdaságot 17 millió forintos beruházással. Ez sem volt akármi. Az átlagba nagyon is belefér. Itt kizáróla­gosan a Lenin Tsz fejlesztési ütemére gondolunk, amit a ko­rábbi években tapasztaltunk. Harcsak a többi termelőszövet­kezetiben is itt tartanának. Megse mondjuk különösnek, mert ettől a ísz-től ezt szoktuk meg, ezt várjuk minden esz­tendőben. Azért mégiscsak akad vala- mi különös. A szövetkezetnék híre ment Nyugat-Eurőpáfoan' A békéscsabai Lenin Tsz is részt vett a hamburgi kertészeti kiállításon 1973-bán. Díjakat hoztak. Kecskeméten ps Békés­csabán is előkelő helyézést értek el. bemutatott termékeikkel. De alapjában véve ez sem lehet különös, mert a sokoldalúan elő­készített munkának, a szövet­kezet 25 esztendős kiegyensú­lyozott működésének ez az egye­nes következménye. Mindent megfontoltan csináltak. Fejlesz­tették a kormány zöldségter­mesztési programjába illően a kertészetet/- melyből 1973-ban önálló ágazatot szervezték- A gazdálkodás takarékosságára jellemző: miután új módszert vezettek be 'az üzemanyag fel- használásában, egyből 15 száza­lékkal csökkent — az előző év­Termel a Ságvárl Nyomda 1973 októberében költözött új helyre, a Váci úton levő szék­házba a SZOT Ságvárl Nyomdája. Az új létesítményt 35 millió forint értékű, javarészt NDK gyártmányú nyomdagép­pel szerelték fel. Az idén 44 millió forint értékű nyomdai terméket állítanak elő. Képünkön: Magasnyomó gépek terme az új nyomdában. (MTI Fotó — Bara István felv. — KS) Pályázatot hirdetünk kőműves, asztalos, laka­tos, festő, villanysze­relő, összesen 12 fős házilagos brigád szak­mai irányítására, egy fő technikusi állásra. Fizetés: megegyezés sze­rint. Jelentkezni leheti , ÁFÉSZ Békéscsaba, Luther u. 2. sz. Áruforgalmi nyilvántartá­sok vezetésére érettségizett adminisztrátori állásra pályázatot hirdetünk, azon­nali belépéssel. Jelentkezni lehet. ÁFÉSZ Békéscsaba Luther u. 2. sz. A csabaszabadi 12. sz. ve­gyes élelmiszerboltba pá­lyázatot hirdetünk boltvezetői állásra az 5 1972. Bk. M. rendelet alapján. A bolt havi for­galma átlag 120 000 Ft Jelentkezés: ÁFÉSZ Békéscsaba Luther u. 2. sz. Vasasok a javából Hét szak-, öt betanított és egy segédmunkásból áll a Bu­dapesti Mezőgazdasági Gépgyár békési gyárának a Vörös Hajnal brigádja. TavsjJy nyerte el a szocialista címet, bár előzőleg is az élenjáró origádofc sorába tartozott. Pocsai László, a bri­gád vezetője egy kis sajnálattal jegyzi meg: — Hamarabb is benevezhet­tünk volna és most már előbb­re tartanánk. — De hát egyáltalán minek neveztek be? — fordulok a kö­zelben tartózkodó Csapó Ist­ván betanított munkáshoz, aki kissé csodálkozva néz rám, hogy ilyet kérdezek. Meg is fontolja alaposan a választ. — Valahogy becsület dolga ez kérem. És nem hiábavaló a verseny. Azelőtt is jó volt az eredményünk, de most bármit csinálunk, mindig eszünkbe jut, hogy szocialista brigád tagjai vagyunk. Vállalásokat tettünk, amelyeket be kell tartamunk. — Milyen vállalásokat? — Mi, betanított munkások vállaltuk például, hogy elvé­gezzük az általános iskola Vili. osztályát. Teljesítettük vala­mennyien. Képzelheti, hogy 41 éves korban mit jelentett ne­kem a napi munka mellett a tanulás. A fiatal szakmunká­sok közül pedig Guti István, Püüki János és Remeczki Já­nos szakközépiskolába jár. Biztatott: Csináld I Czeglédi István betanított munkás. Tőle kérdezem: — Van valami haszna an­nak, hogy megszerezte a VIII. osztályos bizonyítványt? — Hogyne! Enélkül nem te­hetek lakatos. Következik tehát majd a szakmunkásvizsga. Ősszel, a gyár előkészítő tan­folyamát szervez nekünk a szakmunkásképző iskolában, — Bízik önmagában? — A gyakorlati vizsgát tá­ján mór most le tudnám ten­ni. Sokat tanultam' a többiek­től, különösen Pocsai László­tól. Kaptam tőle néha olyan feladatot, hogy szinte elállt a lélegzetem. Biztatott: Csináld! Ha elakadtam, segített ő vagy más. De a szakmunkások nem pi­henhetnek a babéralkon. Mi a véleménye erről Pocsai László­nak? — Szakkönyvekből tanulok rendszeresen. Érzem, hogy szükség van rá. Mindenki ‘ el­sősorban a brigádvezetótől vár segítséget. Remeczki János lakatos a szakközépiskola H. éves tanu­lója. Fiatal, a századfordulón is alig lesz 45 éves. Bizonyos abban-, hogy a vasasszakmuiv kásoknak akkor már középisko­lai végzettségre lesz szükségük. Miért maradjon le a majdani fiataloktól? Ilyen távon az embernek érdemes a jövőt elő­re terveznie. Az idősebbek érdemneík tud­ják be nekik a tanulást és biztatják őket. Ha megszólal a duda A tanulás és a továbbképzés persze csak akkor ér valamit, ha az új ismereteket a gyakor­latban felhasználják. Erre ter­mészetesen törekednek is. Sőt, hogy a tudás közkinccsé vál­jék, munkakezdés előtt mindig rövid megbeszélést tartanak. Akinek valamilyen jó ötlete Gyulai Építőipari Vállalat 1 fő takarítót felvesz Bérezés megegyezés, sze­rint. Jelentkezés Gyula, Kényei út 19. Munkaügyi Csoport. “ 134 429 van, ilyenkor elmondja. Amikor pedig a munkaidő végén meg­szólal a duda, nem rohannak mindjárt az öltözőbe, hanem előbb értékelik a napi feladat teljesítését. És ez újabb alka­lom arra, hogy a jó ötletekről tájékoztasság egymást — Csinálunk például egy célszerszámot, amivel meg akarjuk könnyíteni a munkán­kat. Ha beválik, átadjuk a többi brigádnak is — mondja a brigádvezető. — Van valami hasznuk be­lőle? — kérdezem. — A haszon itt pontosan nem érzékelhető. Mondjuk idő­nyerés vagy anyagmegtakarítás, esetleg minőségjavítás, ami a vállalat kasszájában viszont fo­rintban jelentkezik. Minél több jut a kasszába, annál jobb. — Miéj-t? — Mert több is jut vissza be­lőle béremelés, nyereségrésze­sedés és jutalom formájában. Számunkra az egyetlen lehető­ség, hogy kedvezőbb életkörül­ményeket teremtsünk magunk­nak. Aztán ennek a szép, új szerelőcsarnoknak, almi dolgo­zunk, az építési költségét ugyancsak a vállalat kasszáié­ból kellett kifizetni. Vállaltak egy műszakot — Vagyunk mi, vannak az irodisták. Ök készítették el a felhívást: vállaljunk egy műsza­kot és a keresetünket ajánljuk fel a pinceklub építési költsé­geinek fedezésére — mondja Csapó István, de láttán rajta, hogy ehhez még valami más hozzáfűzni válója is van. Köz- bevebőleg azodban megkérde­zem: — Vállalták? — Hogyne. És teljesítettük. Minden szocialista brigád dol­gozik a köz javára is. — Akkor ez külön érdem,. — De azokat, akik a felhí­vást készítették, sehol nem lát­tuk. Gondolkoztunk is rajta Nem jó az olyan biztatás, hogy „fogjuk meg és vigyétek!” A brigádon belül más felfo­gás uralkodik. Senki sem, igyekszik a munkát másra há­rítani. Alti égy feladatot kap, a legjobb tudása szerint csinál­ja. — Ez a fegyelem lényege — vélekedik Csapó István, ám­bár az a tapasztalata, hogy nincs mindig elegendő feladat. Olyankor lelassul a munka üte­me és napokig tart, amíg is­mét minden a rendes kerékvá­gásba zökken. — Most mi a helyzet? — A tavaly év végi hajrá után vagyunk. ..Rápihenünk.” Harmincöt csávázógép gyártá­sának az előkészítése folyik. Aztán majd munkához látunk. Ha a brigádon múlna, bizo­nyos, hogy a munka üteme so hasem lassulna te. így zárul b® a kör Szeretnek „mjtani” vala­mennyien, mert a keresetük a teljesítménytől is függ. A munka viszont attól, hogy mennyi a megrendelés. A meg­rendelés pedig nem utolsósor­ban a gyártmányok minőségé­től. így zárul be a kör. — A meóst talán még át le­het ejteni, de a felhasználót nem. Nála előbb-utóbb meg­mutatkozna a hiba és aztán már hiábavaló lenne minden magyarázkodás. Az egész gyár elvesztené a becsületét — álla­pítja meg helyesen a brigád­vezető és kijelenti, hogy minő­ségi okok miatt még egyetlen, gépet sem kaptak vissza. Ha nenj így volna, méltatlanok is lennének, a szocialista cím vise­lésére. A különböző, kérdésekről al­kotott véleményekben meglehe­tősen azonos nézetű emberek kerültek össze a brigádban. Tudják valamennyien, hogy eb­ben a kis közösségben becsüle­tes munkával megtalálják a boldogulásukat. Pás*» Béla

Next

/
Thumbnails
Contents