Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-22 / 17. szám

Mit tanácsol a fogass it telekvásárlókna A Jaflrosság lakás- & üdülő- építési igényeinek kielégítése érdekében asz utóbbi időben több olyan jogszabály látott napvilágot, amely elősegíti az álílami telekkínálatot, ugyan­akkor akadályt gördít a telek­spekuláció élé. Olvasóink kívánságainak te­szünk eleget, amikor közöljük a legfontosabb tudnivalókat, amelyek ismeretében a telek- vásárlás egyszerűbb, és elke­rülhetők a nem kívánatos meg- lejfetésefe Ingatlanközvetítés Ha még nincs vásárlásra ki­szemelt telkünk, megbízhatjuk a tanácsi ingatlanközvetítő szer­vek (vállalatok) a vételre al­kalmas ingatlanok címének szolgáltatására (címenként 50 forint díjazás ellenében). Ezen túlmenően pedig természetesen aiz adásvétel teljes lebonyolít tásával is megbízható az ingat­lanközvetítő szerv. Ebben az esetben — a jogszabályban meghatározott díjazás ellené­ben — megteremti a felek kö­zött a kapcsolatot, összeegyez­teti az érdekeiket, elkészíti és a hatósághoz benyújtja az ügy­lettel kapcsolatos okiratokat, Stb. A forgalmi érték becslése Jóllehet az ingatfaniközvetítő szerv közreműködésének igény- bevétele nem kötelező, a fővá­rosban, a városokban és az or­szágos jelentőségű üdülőterület­tel rendelkező községekben fekvő ingatlanok adásvétele esetében a vevőknek — a szer­ződés keltétől számított 15 na­pon belül — be kell szerez­niük az ingatlanközvetítő szerv­től az ingatlan forgalmi érté­kének becslését (a be nem épí­tett telek értékbecslési díja 300,— Ft). Az illetékkiszabási hivatal a vevő kérelmére vagy hivatalból felülvizsgálhatja a becslést. Az akadálytalan tulajdonszerzési jog igazolása A vevőnek mindenekelőtt azt szükséges tisztáznia, hogy nem esik-e tulajdonszerzési korláto­zás alá. Az állampolgárok te­lektulaj donának egyes kérdései­ről szóló 31/1971. (X. 5.) Korm. számú rendelet értelmében ugyanis egy személy, illetőleg egy család csak egy lakótelek­kel és egy üdülőtelekkel rendel­kezhet. (Családon a házastársa­kat és a kiskörű gyerekeiket, továbbá a hazas társakkal együttlakő nagykorú nőtlen, il­letőleg hajadon gyermekeiket kell érteni.) Az illetékkiszabás, majd a telekkönyvi bejegyzés végett benyújtott adásvételi szerződés­hez mellékelni kell egy olyan igazolást, amely bizonyítja, hogy a vevő; a) nem esik tulajdonszerzési korlátozás alá, illetőleg; b) a korlátozás alól felmen­tést kapott. (Felmentést az kap­hat, akinek a tulajdonában álló lakást más személy hasz­nálja, bagy beépítetlen lakótel­ke másnak a haszonélvezetében van, stb.). Az igazolást (nyilatkozatot) magénak a vevőnek kell kiáUí­Á fagykár Az utóbbi két év enyhe telei bebizonyították, hogy nem csu­pán a kemény hidegek okozhat­nak károkat a hideg iránt érzé­keny növényeken, hanem a ked­vezőtlen időjárási elemek együt­tes hatása is. A téli fagytól el­sősorban a szőlő, a gyümölcsfa, s néhány — délről származó — díszfa és cserje szokott károsod­ni, A szőlőnek leggyakrabban a íermőrügyei fagynak el. Már február közepén érdemes levág­ni néhány vesszőt, és fűtött szo­bában vízzel telt edénybe állít­va kihajtatni őket. Ebből biztos információt kapunk arra vonat­kozóan, hogy a rügyek milyen mértékig károsodtak. Gyorsabb módszer, hogy a fejlett rügye­ket hossztengelyük irányában felhasítjuk: ha a rügy szövetei zöldek, akkor fagykár nem érte őket, ha megbámulták, akkor a rügy elpusztult . A gyümölcsfák rügyei a téli fagyoktól ritkán károsodnak, inkább a tél végén, tavasz elején szokásos átmeneti felmelegedés és az azt követő hirtelen hőcsök­kenés okoz fagykárokat. Van­nak viszont a fagynak alat­tomosan megjelenő — a törzsön és a vastagabb ágakon észlelhe­tő — következményei. Ezek a besünpedő, úgynevezett fagy­foltok, amelyekben a szövetek — gyakran az elágazások közelé­ben — elpusztultak. Ha ezeket nem kezeljük, a fagyfolt évről évre körkörösen növekszik, mézgásodik, és egy idő múlva a törzs vagy az ág pusztulását okozza. Már most vizsgáljuk te­hát meg a fáinkat ilyen szem­pontból, hogy a téli fagyok el­múltával a szükséges kezelést elvégezhessük. Tudott dolog hogy a több éves, fás növények vesszői nem min­den részükön azonos fagytűrő képességűek- A vessző töve álta­lában ritkábban, a csúcsa gyak­rabban esik a fagynak áldoza­tai tania, ées <ezl az áEandő lakó­helye szerint illetékes tanácsi szakigazgatási szervvel illeték- mentesen záradékoltatnia kell. A telek jogi helyzetének ellenőrzése A vevő elsősorban arról sze­retne meggyőződni, hogy a megvásárlásra kiszemelt telek megfelel-e a céljának, vagyis nincsenek-«® a telekkel kap­csolatban olyan építésügyi kor­látozások, vagy éppenséggel kötelezettségek, amelyek a vé­telt meggátolnák. Az ellenőr­zésnek több. lehetősége van, A földhivatal által vezetett in- gattannyilvántartás (telekkönyv) és az első fokú építésügyi ha­tóság (a helyi tanács megfe­lelő szerve) által a beépítetlen telekről vezetett teleknyilvánr tartás az érdekelteknek megte­kintésre rendelkezésére áll. Az ingatlannyilvántartás tulajdoni lapjáról és >a földkönyből másolat adható bárkinek, a tulajdonos részére pe­dig az ingattannyilvántar- tási térképről is kiadható másolat. A teleknyilvántartási térképről a Tervezői Névjegy­zékbe felvett magántervező sza­badkézi ceruzavázlatot készít­het A beépítési kötelezettségről, illetve az építési tilalomról azonban ezek a nyilvántartáson nem nyújtanak minden eset­ben megbízható adatokat Er­re utal az a jogszabályi rendel­kezés is, hogy bár a kötelezett­séget illetve a tilalmat a te­lekkönyvbe be kell jegyezni, a bejegyzés elmaradása azonban nem változtat az esetleges kö­telezettségéken, illetve tilalmon. Ha tehát a telék gazdát cse­rél, a már elrendelt beépítési kötelezettség, illetve tilalom mindenképpen változatlan fel­tétellel átszáll az új tulajdo­nosra, , Az építésügyi korlátozásokról megbízható és hiteles adatot kizárólag a tglek fekvése sze­rint illetékes első fokú építés­ügyi hatóság által a 25/1971. (X. 5.) ÉVM—IM. számú együttes rendelet 4. §-a alapján kiállí­tott igazolás nyújt. Ebben az építésügyi hatóság hitelt érdem­lően nyilatkozik, hogy a föld­részlet: a) beépítetlen lakó-, illetőleg üdülőteleknek minősül-e; b) hány teleknek kell tekin­teni; c) milyen jellegű épület épít­hető rá Ezt az igazolást az építésügyi hatóság csak a tulajdonos ké­relmére, illetőleg hatásági meg­keresésre adja ki. A vevő te­hát a tulajdonos útján juthat az igazoláshoz. Or, Tima Ferenc A vírusok, mint novériybolegségek okozói A n&rény vírusok elleni, védekezés A növénypatogén-vírusok és vírusbetegsógek (virózisak) el­leni védekezés a vírusok bioló­giai természetéből adódóan sok­kal nehezebb, mint pl. a fito- patogén gombák álltai előidézett gombabetegségekkel (mikózások) szemben. A védekezés lehetősé­gei gyakorlati szempontból csaknem kizárólag a megelőzés­re korlátozódnak. A megelőző védekezés célja a vírus és a még egészséges kultúrnövény találkozásának megakadályozá­sa és a kultúrnövény vírusok­kal szembeni fogékonyságának csökkentés*. Előző cikkeinkben már is­mertettük a fertőzési forráso­kat, amelyekből a vírusfertőzés kiindulhat, valamint tiszffcázt; 1: a vírusod terjedésének módjait. Ezeknek az ismeretében a meg­előző védekezés során arra kell törekednünk, hogy a fertőzési forrásokat megszüntessük, valamint, hogy a vírusok terje­dését megakadályozzuk. Ezt na­gyon sokféleképpen érhetjük el. A bajtafóberendezéseket for­maimmal, a szaporítóládákat kiégetéssel, a kézi eszközö­ket 2 százalékos nátronlúgoe le­mosással fertőtleníthetjük. A mechanikai vírusátvitel meg­akadályozására növényápolás­kor, kacsozáskor, szedéskor, stb. kezünket időnként ugyancsak nátronlúgban fertőtlenítsük. A vírusok talajjal váló átvi­telének megakadályozására a palántaágyák talaját évenként fertőtlenítsük, ha ez nem le­hetséges, cseréljük ki. Fertőt­leníthetünk formáimnál, oly módon, hogy 1 . köbméter talajra 2,5 liter kereskedelmi formalin jusson, vagy pedig gő­zöléssel, úgy, hogy a talajt 95— 100 °C-ra melegítjük, s 25—30 percig ezen a hőmérsékleten tartjuk. Nagyon; fontos, hogy egészséges növényekről szárma­zó csávázott vetőmagot hasz­náljunk, A paradicsomot 1 szá­zalékos. a paprikát 2 százalékos nátrortúgban 10 percig csáváz­zuk. A csávázás után a magva­kat csapvízzel jól át kell mos­ni, majjj megszárítani. A kontakt-fertőzéstől a növé­nyeket tejjel való permetezés­sel védhetjük meg. Erre leg­jobban bevált a fölözött tej 1:1 arányú vizes keveréke, vagy a hígítás néküld savó. Elsősorban a tűzdelés és ültetés előtt per­metezzünk. E munkafolyama­tok alatt a vírusbetegnövénye- ket feltétlenül távolítsuk el A megelőző védekezésben nagyon fontos helyet foglal él a víru­sokat terjesztő rovarok (levél- tetvék, kabócák, sjb.) irtása. Ezzel a témával később fog­lalkozunk. Zelenyónszhi András növényvédelmi szakmérnök Tenyészteriilet Ä növényállományban kiala­kított sor- és tőtávolság meg­szabja az egyes növények ré­szesedését a talaj termőrétegé­ből és a légtérből, s ezzel az anyagcsere forrásaiból — a táp­anyagokból, a vízből, a hő és fény hatásából —, amelyek együttesen döntik el termesz­tett növényeink hozamát. A ren­delkezésre álló tenyészterület nemcsak a termés mennyiségét, hanem minőségét és koraiságát is befolyásolja. A sor- és tőtávolság kialakí­tásához több szempontot szük­séges figyelembe venni. Minél kedvezőbbek a helyi csapadék- és fényviszonyok, annál sűrűb­ben ültethetünk. Tápanyagban gazdag talajon, vagy, ha nagy adagú szerves és műtrágyát ad­tunk, ugyancsak növelhetjük a növények számát. A növényfaj —, s még inkább a fajta — igényeit is vegyük fi­gyelembe. A nagyobb lombozaté vagy gyökérzetű, erős növeke­désű növények tágabb térállást igényelnek. Döntő szempont a termesztés gazdaságossága is. A szaporí­tóanyagok — a magvak, s fő­ként a palánták — drágák. Az állomány sűrítésével a terület- egységre eső hozam — bizonyos határig — növekedik, de a nö­vényenként! már csökken. Ezek figyelembevételével csak addig növeljük a növények számát, amíg az ebből eredő többletkölt­ségek nagyobb hozamban térül­nek meg. A tenyészterület nagyságát a vetés vagy a palántázás során alakíthatjuk ki. A nagyobb mé­retű magvak szemenként vethe­tők. a palánták is egyedenként helyezhetők el, az igényelt tér­állásnak megfelelően. Nagyobb gond az úgynevezett aprómag­vak vetése. Egyenletes elosztá­suk csak úgy lehetséges, ha a magvakat hasonló fajsúlyú bal- •lasztamyaggal keverjük. ( Eltérő fajsúly esetén külön rétegződ­nek!) Jó — ámbár költséges — lehetőség a magvak drazsírozá- sa is. A nedvesített apró magva­kat tőzegporral, humusszal vagy egyéb finom szemcséjű anyaggal keverik össze forgó dobban. A szemcsézett mag szemenként vethető, és kedvezőbbek a csí­rázásának feltételei is. Értesítjük T. megrendelőinketS, hogy az 1973-ban eladott. osxtályosatlan bányakavicsra mxóló utalványok, visszaváltás céljából történő beküldési határidele az eredetileg meghirdetett 1974. február 28-a helyeit 1974. január 31« CÍMÜNK;: Kavicsbánya Vállalat pénzügyi «szsály, 1389 Badapesil, jpattaSók 351 am, januáb n

Next

/
Thumbnails
Contents