Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-22 / 17. szám
Mit tanácsol a fogass it telekvásárlókna A Jaflrosság lakás- & üdülő- építési igényeinek kielégítése érdekében asz utóbbi időben több olyan jogszabály látott napvilágot, amely elősegíti az álílami telekkínálatot, ugyanakkor akadályt gördít a telekspekuláció élé. Olvasóink kívánságainak teszünk eleget, amikor közöljük a legfontosabb tudnivalókat, amelyek ismeretében a telek- vásárlás egyszerűbb, és elkerülhetők a nem kívánatos meg- lejfetésefe Ingatlanközvetítés Ha még nincs vásárlásra kiszemelt telkünk, megbízhatjuk a tanácsi ingatlanközvetítő szervek (vállalatok) a vételre alkalmas ingatlanok címének szolgáltatására (címenként 50 forint díjazás ellenében). Ezen túlmenően pedig természetesen aiz adásvétel teljes lebonyolít tásával is megbízható az ingatlanközvetítő szerv. Ebben az esetben — a jogszabályban meghatározott díjazás ellenében — megteremti a felek között a kapcsolatot, összeegyezteti az érdekeiket, elkészíti és a hatósághoz benyújtja az ügylettel kapcsolatos okiratokat, Stb. A forgalmi érték becslése Jóllehet az ingatfaniközvetítő szerv közreműködésének igény- bevétele nem kötelező, a fővárosban, a városokban és az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező községekben fekvő ingatlanok adásvétele esetében a vevőknek — a szerződés keltétől számított 15 napon belül — be kell szerezniük az ingatlanközvetítő szervtől az ingatlan forgalmi értékének becslését (a be nem épített telek értékbecslési díja 300,— Ft). Az illetékkiszabási hivatal a vevő kérelmére vagy hivatalból felülvizsgálhatja a becslést. Az akadálytalan tulajdonszerzési jog igazolása A vevőnek mindenekelőtt azt szükséges tisztáznia, hogy nem esik-e tulajdonszerzési korlátozás alá. Az állampolgárok telektulaj donának egyes kérdéseiről szóló 31/1971. (X. 5.) Korm. számú rendelet értelmében ugyanis egy személy, illetőleg egy család csak egy lakótelekkel és egy üdülőtelekkel rendelkezhet. (Családon a házastársakat és a kiskörű gyerekeiket, továbbá a hazas társakkal együttlakő nagykorú nőtlen, illetőleg hajadon gyermekeiket kell érteni.) Az illetékkiszabás, majd a telekkönyvi bejegyzés végett benyújtott adásvételi szerződéshez mellékelni kell egy olyan igazolást, amely bizonyítja, hogy a vevő; a) nem esik tulajdonszerzési korlátozás alá, illetőleg; b) a korlátozás alól felmentést kapott. (Felmentést az kaphat, akinek a tulajdonában álló lakást más személy használja, bagy beépítetlen lakótelke másnak a haszonélvezetében van, stb.). Az igazolást (nyilatkozatot) magénak a vevőnek kell kiáUíÁ fagykár Az utóbbi két év enyhe telei bebizonyították, hogy nem csupán a kemény hidegek okozhatnak károkat a hideg iránt érzékeny növényeken, hanem a kedvezőtlen időjárási elemek együttes hatása is. A téli fagytól elsősorban a szőlő, a gyümölcsfa, s néhány — délről származó — díszfa és cserje szokott károsodni, A szőlőnek leggyakrabban a íermőrügyei fagynak el. Már február közepén érdemes levágni néhány vesszőt, és fűtött szobában vízzel telt edénybe állítva kihajtatni őket. Ebből biztos információt kapunk arra vonatkozóan, hogy a rügyek milyen mértékig károsodtak. Gyorsabb módszer, hogy a fejlett rügyeket hossztengelyük irányában felhasítjuk: ha a rügy szövetei zöldek, akkor fagykár nem érte őket, ha megbámulták, akkor a rügy elpusztult . A gyümölcsfák rügyei a téli fagyoktól ritkán károsodnak, inkább a tél végén, tavasz elején szokásos átmeneti felmelegedés és az azt követő hirtelen hőcsökkenés okoz fagykárokat. Vannak viszont a fagynak alattomosan megjelenő — a törzsön és a vastagabb ágakon észlelhető — következményei. Ezek a besünpedő, úgynevezett fagyfoltok, amelyekben a szövetek — gyakran az elágazások közelében — elpusztultak. Ha ezeket nem kezeljük, a fagyfolt évről évre körkörösen növekszik, mézgásodik, és egy idő múlva a törzs vagy az ág pusztulását okozza. Már most vizsgáljuk tehát meg a fáinkat ilyen szempontból, hogy a téli fagyok elmúltával a szükséges kezelést elvégezhessük. Tudott dolog hogy a több éves, fás növények vesszői nem minden részükön azonos fagytűrő képességűek- A vessző töve általában ritkábban, a csúcsa gyakrabban esik a fagynak áldozatai tania, ées <ezl az áEandő lakóhelye szerint illetékes tanácsi szakigazgatási szervvel illeték- mentesen záradékoltatnia kell. A telek jogi helyzetének ellenőrzése A vevő elsősorban arról szeretne meggyőződni, hogy a megvásárlásra kiszemelt telek megfelel-e a céljának, vagyis nincsenek-«® a telekkel kapcsolatban olyan építésügyi korlátozások, vagy éppenséggel kötelezettségek, amelyek a vételt meggátolnák. Az ellenőrzésnek több. lehetősége van, A földhivatal által vezetett in- gattannyilvántartás (telekkönyv) és az első fokú építésügyi hatóság (a helyi tanács megfelelő szerve) által a beépítetlen telekről vezetett teleknyilvánr tartás az érdekelteknek megtekintésre rendelkezésére áll. Az ingatlannyilvántartás tulajdoni lapjáról és >a földkönyből másolat adható bárkinek, a tulajdonos részére pedig az ingattannyilvántar- tási térképről is kiadható másolat. A teleknyilvántartási térképről a Tervezői Névjegyzékbe felvett magántervező szabadkézi ceruzavázlatot készíthet A beépítési kötelezettségről, illetve az építési tilalomról azonban ezek a nyilvántartáson nem nyújtanak minden esetben megbízható adatokat Erre utal az a jogszabályi rendelkezés is, hogy bár a kötelezettséget illetve a tilalmat a telekkönyvbe be kell jegyezni, a bejegyzés elmaradása azonban nem változtat az esetleges kötelezettségéken, illetve tilalmon. Ha tehát a telék gazdát cserél, a már elrendelt beépítési kötelezettség, illetve tilalom mindenképpen változatlan feltétellel átszáll az új tulajdonosra, , Az építésügyi korlátozásokról megbízható és hiteles adatot kizárólag a tglek fekvése szerint illetékes első fokú építésügyi hatóság által a 25/1971. (X. 5.) ÉVM—IM. számú együttes rendelet 4. §-a alapján kiállított igazolás nyújt. Ebben az építésügyi hatóság hitelt érdemlően nyilatkozik, hogy a földrészlet: a) beépítetlen lakó-, illetőleg üdülőteleknek minősül-e; b) hány teleknek kell tekinteni; c) milyen jellegű épület építhető rá Ezt az igazolást az építésügyi hatóság csak a tulajdonos kérelmére, illetőleg hatásági megkeresésre adja ki. A vevő tehát a tulajdonos útján juthat az igazoláshoz. Or, Tima Ferenc A vírusok, mint novériybolegségek okozói A n&rény vírusok elleni, védekezés A növénypatogén-vírusok és vírusbetegsógek (virózisak) elleni védekezés a vírusok biológiai természetéből adódóan sokkal nehezebb, mint pl. a fito- patogén gombák álltai előidézett gombabetegségekkel (mikózások) szemben. A védekezés lehetőségei gyakorlati szempontból csaknem kizárólag a megelőzésre korlátozódnak. A megelőző védekezés célja a vírus és a még egészséges kultúrnövény találkozásának megakadályozása és a kultúrnövény vírusokkal szembeni fogékonyságának csökkentés*. Előző cikkeinkben már ismertettük a fertőzési forrásokat, amelyekből a vírusfertőzés kiindulhat, valamint tiszffcázt; 1: a vírusod terjedésének módjait. Ezeknek az ismeretében a megelőző védekezés során arra kell törekednünk, hogy a fertőzési forrásokat megszüntessük, valamint, hogy a vírusok terjedését megakadályozzuk. Ezt nagyon sokféleképpen érhetjük el. A bajtafóberendezéseket formaimmal, a szaporítóládákat kiégetéssel, a kézi eszközöket 2 százalékos nátronlúgoe lemosással fertőtleníthetjük. A mechanikai vírusátvitel megakadályozására növényápoláskor, kacsozáskor, szedéskor, stb. kezünket időnként ugyancsak nátronlúgban fertőtlenítsük. A vírusok talajjal váló átvitelének megakadályozására a palántaágyák talaját évenként fertőtlenítsük, ha ez nem lehetséges, cseréljük ki. Fertőtleníthetünk formáimnál, oly módon, hogy 1 . köbméter talajra 2,5 liter kereskedelmi formalin jusson, vagy pedig gőzöléssel, úgy, hogy a talajt 95— 100 °C-ra melegítjük, s 25—30 percig ezen a hőmérsékleten tartjuk. Nagyon; fontos, hogy egészséges növényekről származó csávázott vetőmagot használjunk, A paradicsomot 1 százalékos. a paprikát 2 százalékos nátrortúgban 10 percig csávázzuk. A csávázás után a magvakat csapvízzel jól át kell mosni, majjj megszárítani. A kontakt-fertőzéstől a növényeket tejjel való permetezéssel védhetjük meg. Erre legjobban bevált a fölözött tej 1:1 arányú vizes keveréke, vagy a hígítás néküld savó. Elsősorban a tűzdelés és ültetés előtt permetezzünk. E munkafolyamatok alatt a vírusbetegnövénye- ket feltétlenül távolítsuk el A megelőző védekezésben nagyon fontos helyet foglal él a vírusokat terjesztő rovarok (levél- tetvék, kabócák, sjb.) irtása. Ezzel a témával később foglalkozunk. Zelenyónszhi András növényvédelmi szakmérnök Tenyészteriilet Ä növényállományban kialakított sor- és tőtávolság megszabja az egyes növények részesedését a talaj termőrétegéből és a légtérből, s ezzel az anyagcsere forrásaiból — a tápanyagokból, a vízből, a hő és fény hatásából —, amelyek együttesen döntik el termesztett növényeink hozamát. A rendelkezésre álló tenyészterület nemcsak a termés mennyiségét, hanem minőségét és koraiságát is befolyásolja. A sor- és tőtávolság kialakításához több szempontot szükséges figyelembe venni. Minél kedvezőbbek a helyi csapadék- és fényviszonyok, annál sűrűbben ültethetünk. Tápanyagban gazdag talajon, vagy, ha nagy adagú szerves és műtrágyát adtunk, ugyancsak növelhetjük a növények számát. A növényfaj —, s még inkább a fajta — igényeit is vegyük figyelembe. A nagyobb lombozaté vagy gyökérzetű, erős növekedésű növények tágabb térállást igényelnek. Döntő szempont a termesztés gazdaságossága is. A szaporítóanyagok — a magvak, s főként a palánták — drágák. Az állomány sűrítésével a terület- egységre eső hozam — bizonyos határig — növekedik, de a növényenként! már csökken. Ezek figyelembevételével csak addig növeljük a növények számát, amíg az ebből eredő többletköltségek nagyobb hozamban térülnek meg. A tenyészterület nagyságát a vetés vagy a palántázás során alakíthatjuk ki. A nagyobb méretű magvak szemenként vethetők. a palánták is egyedenként helyezhetők el, az igényelt térállásnak megfelelően. Nagyobb gond az úgynevezett aprómagvak vetése. Egyenletes elosztásuk csak úgy lehetséges, ha a magvakat hasonló fajsúlyú bal- •lasztamyaggal keverjük. ( Eltérő fajsúly esetén külön rétegződnek!) Jó — ámbár költséges — lehetőség a magvak drazsírozá- sa is. A nedvesített apró magvakat tőzegporral, humusszal vagy egyéb finom szemcséjű anyaggal keverik össze forgó dobban. A szemcsézett mag szemenként vethető, és kedvezőbbek a csírázásának feltételei is. Értesítjük T. megrendelőinketS, hogy az 1973-ban eladott. osxtályosatlan bányakavicsra mxóló utalványok, visszaváltás céljából történő beküldési határidele az eredetileg meghirdetett 1974. február 28-a helyeit 1974. január 31« CÍMÜNK;: Kavicsbánya Vállalat pénzügyi «szsály, 1389 Badapesil, jpattaSók 351 am, januáb n