Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-22 / 17. szám
Ésszerűen, használjuk ki a megnövekedett szabad időt 9 megy perc az egészségünkért Férfiak és nók egyaránt végezhetik az időt tulajdonképpen nem rabló, néhány gyakorlatot. Az eflimült hét négy gyakorlatával erősítettük a has-, hát-, kar- és lábizmökat. Ha Izomlázat kaptak, — ez a bizonyítéka hogy jól végezték! Akinek kedve van, e héten is végezhet belőlük, mindenképpen hasznára válik. A mostani négy gyakorlat a hátizmok mozgatását, erősítését célozza. Fontos ez azért, mert a helyes testtartáshoz a hátizmok ereje, feszessége nélkülözhetetlen. Hátfájás, fejfájás előzhető meg a gyakorlatok végzésével. Ülésben, állásban a helyes testtartás pedig a belső szervek helyes működését, a tüdő befogadóképességének növelését, a jobb oxigénellátást teszi lehetővé, Így a fáradtság figyelmetlenség, rossz közérzet később, vagy egyáltalán nem jelentkezik a napi muntka során. A gyakorlatokat mindany- nyian kezdjük ed, talán még nem késői 1 gyakorlat. 1—2. kép: 20 másodperc helybenfutás. Ilyenkor nyissunk ablakot, hogy a levegő cserélődjön. II. gyakorlat. 3—4. kép: At- kulcsolt lábakkal végzett zsugorülésből lökésszerűen tegyék a lábukat nyújtott terpeszülésbe és egyenes háttal végezzenek oldalsó középtartásban erőteljes karhúzást — hátra Ekkor a mellkasuk domborodjék előre. 8-szor ismételjék az egész gyakorlatot III. gyakorlat. 5. kép: Hason- fekvésben váltogatott kar- és lábam elést végezzenek. Erősebbeknek — mindkét lábuk és karjuk a levegőben legyen. A mozdulatokat gyors váltásokkal végezzék, 8 számoláson keresztül, majd kis pihenő után — még egyszer ismételjék meg. IV. gyakorlat: 6—7. kép: Nyújtott ülésben támaszkodjanak meg hátul. Csípőjüket emeljék fel, fejük hajoljon hátra, a mellkas emelt legyen. Majd — üljenek le. Lassú ütemű a gyakorlat, egy-két számolásra emeljék a csípőjüket és 3—4-re tegyék le. * * * A gyakorlatokat összeállította: Lukács József testnevelő tanár. Bemutatta: Mészáros Márta, az Előre Spartacus I. osztályú tornásza. (Fotó: Gál Edit). A legszebben megfogalmazott ( elvi, elméleti tételek sem olyan | meggyőzőek, mint a legegyszerűbb beigazolt tény. Napjainkban világszerte sokan keresik, kutatják, hogy a természetes mozgásigény és mozgásszükséglet kielégítésének melyek a legfőbb akadályai, mind a fiatal, mind az idősebb nemzedék körében. Ma már megdőlt az az állítás, hogy fő akadály a szabad idő hiánya. Szabad idejével mindenki maga rendelkezik, tehát maga is osztja be. Tudni kell rangsorolni a szabadidőtevékenységet, s ebben a rangsorolásban az első helyre kell kerülnie a sportolásnak, testedzésnek. Ennék a szemléletnek * formálása a kisgyermekkorban kell hogy elkezdődjék. Kézenfekvőnek látszik, hogy azok, akik testneveléssel, edzéssel, sportvezetéssel, szervezéssel foglalkoznak, időnként felméréseket végezzenek, hiszen a meggyőzésnek legjobb módszere — a személyes példamutatás mellett — a saját életünkből, környezetünkből vett jó példa. Ezek a gondolatok hatották át dr. Frenkl Róbert kandidátus előadását is, aki TESTEDZÉS — EGÉSZSÉGVÉDELEM címmel szólt a tatai konferencia hallgatóihoz. Engedje meg a t. Olvasó, hogy előadásából néhány részletet kiragadjak. Az utóbbi években örvendetesen megszaporodott mind a napisajtóban, mind a népszerű tudományos irodalomban a testedzésre, sportolásra buzdító cikkek száma: „Sportolj velünk!”, „Fuss az egészségedért!” és egyéb rokonszenves felhívások jegyében igyekeztek az úgynevezett* tömegsportot mozgalommá szélesíteni. Az egyszerű felhívások, buzdítások mellett egyre nagyobb a szerepe az árnyalt érvelésnek. Ebben erőteljes az egészségügyi érvelés: a mozgás egészség, a mozgáshiány betegségekhez vezet, a mozgás gyógytényező stto. Ha a szabad idő oldaláról vetjük fed a testedzés problematikáját, akkor a gondolatmenet így hangzik: nő a szabad idő, töltsük el értelmesen — többek között sporttal. Ha tehát nő a szabad idő és megmagyarázzuk, hogy ez nagyon egészséges, akkor az emberek a szabad időt ezzel fogják kitölteni? Sajnos ez nem így van. Ha nem rendelkezünk azzal az alapvető sportos szemlélettel, mely belülről segít eligazodni a kérdésekben, könnyen beSakk. Szpasszkaj megnyerte San Jüanban függő játszmáját Byme ellen, melyet a világbajnoki páros mérkőzés során vívtak. Szpasszkij három találkozó után 2:l-re vezet Asztalitenisz. A BVSC fért csapata Zágrábban EK-elődőntő mérkőzésen 5:2 arányú vereséget szenvedett a kupaivedő jugoszláv VjesnyiktoL Röplabda. Férfi EK visszavágón Münchenben az 'Ü. Dózsa férfigárdája 3:2 arányú vereséget szenvedett az 1860 Münchentől, de továbbjutott, mert előzőleg 3:0-ra nyert. Korcsolya. Janet Lynn, az amerikai műkorcsolyázók világ, hírű egyénisége profiszerződést írt alá, s mar az idei vb-n sem indul. 1974., JANUAR 22. ugrunk a látszatnak. A tudományban, a művészetben, a i sportban, s az élet egész területén elsődleges A HELYES SZEMLÉLET, másodlagosak az ismeretek. Az utóbbiak könnyen pótolhatók, az egészséges szemlélet nehezen tanítható, csak az együttéiésoen ) asszimilálható. A létesítményektől a sportorvosi ellátásig, a sportági felkészülési szisztémáktól a kutatásig — van egy olyan alapvető kérdés, amelyet semmiféle sportkérdésben nem lehet megkerülni, mely mélyebb minden egyéb problémánál, mely meghatározza a nép testkultúráját, a nemzet „biológiai vagyonának” növekedését, és ez a kérdés széles megfogalmazásban AZ IFJÚSÁG SPORTJA, konkrétabban a diáksport. Nem egy hivatal, főhatóság gondja ez, hanem mindazoke, akiket érdekel a sport. A sport ma is, amikor egyre kiterjedtebben ismerjük fel jelentőségét, a modem világban elsődlegesen az ifjúságé. A nép testkultúrájának, egyszerűbben fogalmazva: mindenfajta sporttevékenységnek a fejlett ifjúsági sport az alapja. Illetve ha nem fejlett az ifjúsági sport, akkor nem lesz „tömegsportélet”, gyenge lesz az „élsport”, nem töltheti be a sport különböző társadalmi funkcióit Jogos-e azt állítani, hogy diáksportunk helyzete nem kielégítő? Milyen társadalmi, illetve biológiai jelek utalnak erre? Már-már közismertnek nevezhetők ifjúságunk testi fejlődésének elmaradására utaló felmérések. Nem vigasztaló, ha más civilizált országokból is hasonló jelzések jönnek. A mai serdülők magasabbak, gyorsabban érnek, mint az előző nemzedékek serdülői, de a körfogatok növekedése elmarad. Különösen az izamzat csökkent fejlődése a negatívum. Azaz fejlődés és dekadencia együtt- A fejlődést magyarázzák a javuló életkörülmények, lakás, táplálkozás, munkafeltételek, a tervszerű védőoltások. Mindezek együtt genetikailag is érvényesülő fejlődést idéztek elő néhány nemzedék alatt. A dekadencia azzal függ össze, hogy az életfeltételek javulásával nem fejlődött párhuzamosan a társadalmi gondolkodás, nem vált általánossá az értelmes életvezetés. Itt jutunk vissza a diáksporthoz. Pszichológusok szerint az első hat év döntő az ember későbbi életében. Az első 14—18 bizonyosan meghatározó. Ha ifjúságunk nem híve a rendszeres testedzésnek, nem várhatjuk, nem remélhetjük, hogy a felnőtt korosztályok sportolni fognak. Mit old meg az erős diáksport, az IFJÚSÁGI SPORT? Megoldja az ifjúság testi nevelésének összetett feladatát, gondját, biztosítja a verseny- sport, a sportágak folyamatos utánpótlását, megtanítja a holnap felnőttjeit a nekik megfelelő, rokonszenves forma űzé- sére. Az ifjúsági sport nem szabad idő kérdése. A testedzés nemcsak az ifjúság nevelésének, hanem életformájának természetes része. Ennek háttérbe szorulása dekadencia. A sport nem egyszerűen fizikai megterhelés, munka, hanem a javuló életfeltételek adtak minden eddiginél inkább értelmet a rendszeres testedzésnek, tudatos testépítésnek, hiszen amíg az alapvető életfeltételek nem biztosítottak, nem lehetséges a fejlődés, de ha ezek megvannak, oktalanság lemondani a további pozitívumokról. 1 Felmerül a kérdés: mennyi az optimális testedzés az ifjúság számára? Erre csak egy válasz adható: a naponkénti rendszeres edzés. A szervezési keret, testnevelési óra, sportkör, szakosztály másodlagos. A tömegsportolás egyik nagy veszélye a követelmény hiánya, a lötyögés. A testedzés, a testi nevelés lényege a megterhelés, a rendszeres, fáradáshoz vezető edzés. Véleményem szerint minden fiatal számára a heti 5—11 órás — kötött és kötetlen — testedzés, sport az ideális. A sport sem az ifjúság életében, sem a felnőtt korosztályoknál nem lehet alapvetően szabad idő kérdése. A sport éppen egészségügyi jelentősége miatt nem fakultatív, hanem kötelező része az emberi életnek. Az a jó, ha a sport egyéni és társas, jellemzően embert örömeiért sportolunk, s eközben természetesen a szomatikus hatások is érvényesülnek.
