Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-20 / 16. szám

i 1974. KANUÁJt 20_ VASÁRNAP Ára: 1,2© forint XXIX, ÉVFOLYAM, 16. SZÁM Munkastílusuk: a becsületes és tisztes tirekvés „TorvénysaenS-e, hogy ' most már mindig az legyek, aki vagyok?” — tette fel a kérdést néhány hónappal ez­előtt egyik ismerősöm kis­sé rezignál tan. Régebbről ismerem. Ide­stova már húsz éve technikus. Rajzol, számításokat végez. Néhány éve elvégezte az egyetemet, diplomás lett A vállalatnál gratuláltak neki, a kollégákkal még koccintot­tak is a siker örömére. A munkája, beosztása, fizetése azonban — hogyan, hogyan nem — maradt Elgondolkoz­tam a dolgon és feltettem magamnak a kérdést: érde­mes-e egyáltalán ezzel fog­lalkozni? És rájöttem, hogy érdemes. Mert az élet néha kísértetiese® hasonló esete­ket teremt Igen sok munkahelyen at vezetők, a kisebb-nagyobb csoportok irányításával meg­bízottak gondolkodásában, el­járásában az a szemlélet hogy a munkaerőt a maga felkészültségében, gyakorlatá­ban egyszer és mindenkorra adottnak veszik. Jó, megbíz- ható, becsületes ember, elvég­zi a munkáját, lehet rá szá­mítani. És a kör bezárul. Ami a háttérben marad, az egyénnek az a törekvése, hogy a munkája továbbfej­lesztésére vágyik. Mondhatni úgy is, szeretne kilépni a sze­mélye köré épített láthatat­lan körből, amelyben legtöbb­ször évek óta tevékenykedik. Félreértés ne essék, nem azokról van szó, akik a „kör­ből kilépésért” a maguk energiájából mit sem tesznek. Nem az örök sértettek, indo­kolatlanul és képesség nél­kül többre vágyók eseteit szemléljük. Nem! Vállalatok, intézmények százai, ezrei foglalkoztatnak olyan embe­reket, akiket úgy lehet leg­jobban jellemezni: munkastí­lusuk a becsületes és tisztes törekvés. Az önmegvalósításnak az a módszere, hogy a munkájuk jó elvégzése mellett újabb és újabb képesítéseket szerez­nek. Tudásbázist teremtenek az új, a több, a nagyobb képzettséget igénylő jövőbeli tevékenységükhöz. Az utóbbi években eléggé ritkán hasz­náltuk azt a szót, hogy sze­mélyzeti munka. Kádemeve- lés, emberek sorsával, életé­véi, munkájával és tegyük hozzá, közérzetével törődés. Ez a vállalati tevékenység egyik legfontosabb része, «melyei párt- és állami ha­tározatok, Irányelvek szabá­lyoznak. Tágabb horizontok nyitá­sáról van szó! A szocialista tartalmú sze­mélyzeti munka mélységes emberismeretet és embersze- retetet, megértést, következe­tességet igényéi. Nagy hiba lenne, ha mindenütt akkor kapnának észbe, amikor a „kilépek, elmegyek” bűvszó elhangzik. A személyzeti te­vékenységnek irányítania kell olyan dolgozókat, akik a szakmájukkal most ismerked­nek. De gondolnia kell azok­nak a sorsával is, akik évek során a munka derék és egyenletes végzését vállalták, vállalják, közben újabb és újabb darabot tesznek hozzá szellemi tőkéjükből. Akik ezer szer és tízezerszer is többség­ben vannak: az egyenletesen szorgalmasak, a tudásukat nem látványosan, nem csin- darattásan, és a terheket nem a kollektívára hárítva növe­lők. És velük könnyebb a ve­zetők dolga is. Bázist jelen­tenek, amelyre mindig és minden körülmények kö­zött építeni lehet S talán ép­pen az egyenletesség, a feltű­nés nélküli életstílusuk okán is -— néhol „élfektetődik” a sorsuk. A megbecsülésnek, a törődésnek, a tisztes ambíci­ók méltánylásának elismerése igen sokféle lehet Száz- és százezer ember leéli úgy az életét hogy — a számszerű törvényszerűségek miatt — nem jut neki kitüntetés, kü­lönleges elismerés. Általában nem is ezt áhítják: a munka­helyi elismerésnek sokféle, tö­megméretekben megadható formája van, ezek a reálisabb, elérhetőbb célok. Melléjük azonban óhatat­lanul, törvényszerűen kíván­kozik még valami. Az, hogy a becsületes tudástöbblettel megalapozott iparkodás az adott munkahelyen kibonta- koztatási lehetőséget kapjon. Tudjuk, az egyéni álmok sínpárjai gyakorta eltérnek a valóstól, az elérhetőtől. Csakhogy most nem a kibon­takozásra alkalmatlan vágyál­mokat szövögetőkről van szó, hanem a valós perspektívá­kat önnön szorgalmukkal, odaadásukkal, tudásgyarapi- tásukkal megközelíthetőkrőL Sokan vannak. Jól gazdál­kodni szorgalmukkal, ismere­teikkel a személyzeti tevé­kenység, a vezetői munka hatékonyságának egyik alap­pillére. S=? §3 =; Or. Korom Mihály igazságügyi miniszter adta át megyénk két bóráiénak i Munka Érdemrendet Tegnap, szombaton délelőtt nem mindennapi ünnepségre ke­rült sor Gyulán, a megyei bí­róság tanácstermében. Megyénk két bíráját, dr. Csaba Mihályt és ár. Tatár Bélát búcsúztatta a nyugdíjba vonulás alkalmából a bírói kar. Az ünnepségen részt vett dr. Korom Mihály igazság­ügy’ miniszter. Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titká­ra, Kozári József, az MSZMP Központi Bizottságának osztály- vezetője, dr. Fekete Antal, a megyei pártbizottság osztályve­zetője, dr- Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára, va­lamint a megyei Főügyészség és a gyulai társadalmi, állami szervek vezetői, s a bíróság dol­gozói. Dr. Jakues Tamás, a megyei bíróság elnökének megnyitó be­széde után dr. Korom Mihály szólalt fel. Nyugdíjba vonulása alkalmából méltatta dr. Csaba Mihálynak, a Gyulai Járásbíró­ság elnökének és dr. Tatár Bé­lának, az Orosházi Járásbíróság bírájának a szocialista igazság­szolgáltatásban végzett munká­ját. Majd átadta dr. Csaba Mi­hálynak a Munka Érdemrend ezüst, dr. Tatár Bélának pedig a bronz fokozatát. Ezt követően átnyújtotta a Gyulai Járásbíróság új elnökének, dr. Szikora Ist­vánnak a kinevezési oklevelet. Dr. Márai György bíró a párt- alapszervezet és a szakszerve­zet nevében mondott köszönetét a két kitüntetettnek lelkiismere­tes munkájáért, kollegiális segí­tőkészségéért, a fiatal bírák ne­veléséért. . A kitüntetések, s a bensőséges ünnepség a bírói tevékenység társadalmi megbecsülését fém­jelzi. Ma • VALAHONNAN IDE ÉRKEZTÜNK 13, oldal) ÉPÍTKEZNEK A MUN­KÁSOK {(4. oldal) LEÁNYKOLLÉGIUM BELÜLRŐL síS. oldal) • MIÉRT KEVÉS A MUNKÁSOLVASO? (9. oldal) Magyar-szerb Randevú Lengyelországban —- Tsz-tagok a Fekete-tenger partján — Szakmai utak s COOPIURIST szervezésében A COOPTUKIST Békés me­gyei Irodája az idén is sok ér­dekes utat szervez. Erről kap­tunk tájékoztatást Kiss János- nétól, az iroda vezetőjétől. Az érdeklődés olyan nagy, hogy az év első felében szervezett utak­ra jórészt már megkötötték a szerződéseket, s szinte „minden hely elkelt”. Különösen sikeresek a külön­böző szakmai programok. A ter­melőszövetkezeti és ÁFÉSZ-ei- nökök részére májusban és jú­niusban nyolcnapos utat szer­veznek Riga—Tallin és Lenin- grád útvonallal. Ezek népsze­rűek. gazdag programjuk sok élményt nyújt a résztvevőknek. Szövetkezeti kereskedelmi szak­emberek részére márciusban 10 napos kirándulást szerveznek Lipcse, Magdeburg, Berlin út­vonalra. Szintén márciusban mennek a vendéglátóipari szak­emberek. mégpedig a cseh-mor- va vidékre tapasztalatcserére, ahol az ottani vendéglátó üzemeik módszereit ismerh^ik meg. Pénzügyi szakemberek részére repülőgépes leningrád—moszk­vai kirándulást szerveznek már­cius il-i indulással, ahol szin­tén szakmai tapasztalatcserén vesznek részt a hétnapos kirán­dulás során. A tavalyihoz ha­sonlóan az idén is mennek me­gyénkből szakemberek Burgen- landba, ahol a baromfitenvósz- tés legújabb módszereivel ismer­kednek meg. A méhészek pedig tíznapos utazásra mennek a festői szépségű Erdélybe. Érdekesnek ígérkezik a dá­nig—hollandiai utazás, mely iránt nagy az érdeklődés. Szak­mai tapasztalatcserén vesznek részt a kilencnapos utazás sop rán termelőszövetkezeti növény- és állattenyésztők. Az utazások szervezéséből a nők sem maradnak ki. Az ÁFÉSZ-ek és a kisipari szövet­kezetek 40—40 tagú csoportja adott egymásnak randevút Len­gyelországban májusban. Azo­nos útvonallal mennek, azonos időpontban indulnak a megyé­ből és a megbeszélés szerint Krakkóban találkoznak.Ellá­togatnak Zakopanéba és a vie­liczkai sóbányába is. A szentetornyai Petőfi Terme­lőszövetkezet tagjai már har­madik éve látogatnak a Feke­te-tenger partjára, de minden al­kalommal más és más ország­ba. Voltak már’ Bulgáriában, Romániában, az idén viszont Szocsában nyaralnak 30-an a Fekete-tenger partján. A Kö­rösvidéki Cipész Ktsz 42 tagú csoportja pedig augusztusban Szarajevó, Mostar, Split környé­kére készül egy 12 napos kirán­dulásra. K- 3. konzuliadé Janos Sredemek, a Szerte Szövetségi Köztársaság kormá­nya tagjának vezetésével január 17—18-án szerb kormányküldött­ség tárgyalt Budapesten, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban, a termelés- fejlesztési tapasztalatokról és az együttműködés lehetőségei­ről. A magyar delegációt dr. Madas András miniszterhelyet­tes vezette, a szerb delegáció tagjai között volt dr. Branko Jovanovics mezőgazdaságii mi­niszter. Tantcshozás ez eflYültiűködés Illesztéséről Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes január 18—19-én Pozsonyban a csehszlovák, illetve a szlovák mezőgazdasági és élelmezésüsd minisztériumok illetékes vezetői­vel a kétoldalú együttműködés­ről tárgvalt. Megvitatták, hogy miképpen lehetne továbbfejlesz­teni az együttműködést a kor­szerű növénytermesztési módsze­rek kialakításánál, és a nagy­üzemi állattenyésztési technoló­giák fejlesztésénél. Pakura a Dunán 700 ember — helyenként gépesített csoport — dolgozik a pa­kurától szennyezett Dunán Dunaújváros és Dunaföldvár között. ÍMTI fotó Bajkor Józsefi

Next

/
Thumbnails
Contents