Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-19 / 15. szám
ÉJ törvény a büntető eljárásról Ä büntető eljárás biztosítja a büntető jogszabályoknak a szocialista törvényességnek megfelelő gyakorlati alkalmazását Megszabja a bűncselekmények felderítésének és az elkövetők felelősségre vonásának rendjét Meghatározza a bűnüldöző hatóságok, valamint a terhelt, a védő, a sértett a szakértő, a tanú jogait és kötelezettségeit 1962 óta érvényben volt büntető eljárási jogszabályt 1974. január t-én felváltotta az 1973. évi X. törvény. Mi tette szükségessé az új Büntető Eljárási Törvény megalkotását? Gyorsabb és egyszerűbb eljárás A Büntető Törvénykönyv 1971-ben módosult s a bűncselekményeket bűntettekre és vétségekre osztotta. Ennek megfelelően át kellett alakítani a büntető eljárást is, mégpedig a bűncselekmények valós súlyának megfelelően differenciálva bűntetti és vétségi eljárásokra. A társadalmi fejlődésben bekövetkezett változások, valamint a törvényesség betartásának követelménye szükségessé tette az állampolgári jogok védelmét fokozottabban biztosító, időt álló és korszerű büntetőeljárási kódex megalkotását. Az új Büntető Eljárási Törvény célja többek között az el- 4 járás egyszerűsítése és gyorsítása. Alapelvként rögzíti azokat a legfontosabb követelményeket, melyeket az eljárás minden szakaszában be kell tartani. Az alapelvek között elsőként szerepel a hivatalból való eljárás elve. Ennek értelmében a nyomozó hatóságok bűncselekmény elkövetése esetén kötelesek a büntető eljárást -megindítani. Az ügyész a felelősségrevonás törvényei feltételeinek a fennállása esetén az elkövetővel szemben hivatalból emel vádat. A bíróság feladata a vádiratban megjelölt cselekmény tekintetében a vádlott büntetőjogi felelőssége kérdésében dönteni, Mit jelent az ártatlanság védelme ? A gyakorlatban eddig te érvényesült ez a fontos alapelv. A magyar büntető eljárás történetében az ártatlanság védelme azonban csak most került először törvényi rögzítésre. A harmadik paragrafus első bekezdése kimondja: „Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg”. Ez arra kötelezi az eljárás bármely szakaszában eljáró hatóság tagjait, hogy a terhelt bűnösségéről a beszerzett bizonyítékok alapján, esetleg a már kialakult belső meggyőződésüktől függetlenül az elkövetőt ártatlannak tekintsék. Vagyis nem szabad bűnösként kezelni és az eljárást a törvényesség maradéktalan betartásával kell lefolytatni. Mind- I ez azonban nem jelenti azt, hogy a hatóság a törvényben meghatározott feltételek esetén az eljárás lefolytatásának biztosítása érdekében szükséges cselekményeket nem tehetné meg. A bűnösség bizonyítása ugyanis az eljáró hatóságokat terheli. Nekik kell tisztázniuk a mentő és a terhelő, valamint az enyhítő és súlyosbító körülményeket. A törvény ugyancsak alapelvként mondja ki a védelem elvét, mely szerint a terheltet megilleti a védelem joga. A terhelt érdekében az eljárás meg- íaáításától, azaz a bűncselekmény elkövetésére vonatkozó alapos gyanú közlésétől kezdve védő járhat el, aki már a kihallgatásnál is jelen lehet. A törvény bővíti a védő szerepét a nyomozati eljárásban és részletesen rögzíti a védelem jogát. A bírósági tárgyalásokra vonatkozik a szóbeliség és a közvetlenség alapelve. Ennek az a lényege hogy a bíróság szóbeli es általában nyilvános tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás alapján dönt a vádlott büntetőjogi felelősségének a kérdésében. Súlyosabb ügyekben ülnökbíráskodás Az új büntető eljárás kiemelkedő célja a szocialista Büntető Törvénykönyvünknek a jogpolitikai elvekkel összhangban, a törvényesség követelményének megfelelő alkalmazása. A Büntető Törvénykönyv megkülönböztet bűntettet és vétséget. A vétség viszonylag kisebb súlyú bűncselekmény, melyet a törvény egy évnél nem súlyosabb, illetve gondatlan elkövetés esetén három évnél nem súlyosabb büntetéssel fenyeget. Az ennél súlyosabb büntetéssel fenyegetett cselekmények bűntettet képeznek. A bűntett és a vétség közötti alapvető megkülönböztetés az új büntető eljárásban is érvényesül, mégpedig a bűntetti és a vétségi eljárás bevezetésével. A nyomozásnak a vétségi eljárás szabályai szerint történő lefolytatása jelentősen egyszerűbb a bűntetti eljárásnál. A vétségi eljárásban a nyomozó hatóság csak a vádlott kihallgatásáról köteles jegyzőkönyvet készíteni, ugyanakkor a tanú vallomásának jegyzőkönyvbe való foglalását mellőzheti, erről csak a lényeget rögzítő jelentést kell elkészíteni. A bűntetti és a vétségi eljárás bevezetése a bíróságok összetételében is változásokat igényel. A bíróságok eddig az elsőfokú ítélkező tevékenységüket egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből álló tanácsban végezték. Az új törvény a vétségi eljárásban bevezette a népi ülnökök közreműködése nélküli egyesbíráskodást. Az egyesbíró, aki hivatásos bíró, népi ülnökök nélkül folytatja le a tárgyalást, és hozza meg az érdemi döntést. A büntető eljárásban első fokon változatlanul 3. tagú tanács ítélkezik. Az első fokú bíróság döntése elleni fellebbezés esetén a másodfokú bíróság mind a vétségi, mind a büntető eljárásban három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Az egyesbírói eljárás bevezetése semmi esetre sem jelenti azt, hogy az igazságszolgáltatásban a népi ülnökök részvétele már nem lenne a szocialista demokratizmusból fakadó alapkövetelmény. Az egyesbírói intézmény bevezetese elősegíti az eljárás egyszerűsítését és nem teszi szükségessé a viszonylag kisebb súlyú ügyek elbírálásában a népi ülnökök feltétlen részvételét. A bűntetti eljárásban a nehezebb megítélésű, egy, illetve bizonyos cselekményeknél három évnél súlyosabb büntetés kiszabását is megengedő bűnügyek elbírálásában viszont a népi ülnökök részvételét az eljárási törvény hangsúlyozottan kiemeli és megerősíti az ítélethozatalban betöltött szerepüket. Milyen joga van a sértettnek? minél gyorsabban kövesse a felelősségre vonás, a törvény a már korábban bevezetett bíróság elé állítás alkalmazásának kiszélesítésével is biztosítani kívánja A törvény lehetőséget biztosit az ügyésznek, hogy a járásbírósagi hatáskörbe tartozó olyan bűncselekmények miatt, melyre a törvény öt évnél nem súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, az elkövetéstől számított hat napon belül a terheltet vádirat nélkül a bíróság elé állíthassa ha az ügy megítélése egyszerű, a bizonyítékok rendelkezésre állnak, tetten érték vagy a bűncselekmény elkövetését beismerte. A védelem elvének érvényesülését' a törvény fokozottan biztosítja azáltal, hogy a tárgyaláson a védő részvétele kötelező. A bíróság az ügyész által szóban előterjesztett vád alapján dönt a bűnösség kérdésében. Az eljárás gyorsaságát biztosítja a törvénynek az a rendelkezése is, hogy a tárgyalást a bíróság csak egy ízben napolhatja eh Az állampolgárok jogainak bővítése köréből kiemelést érdemel a törvénynek a sértett jogára vonatkozó kiterjesztő rendelkezése. Azt. akinek a jogát vagy jogos érdekét a bűn- cselekmény sértette, a nyomozás befejezése után az őt érintő iratokat megtekintheti. Az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tehet, a tárgyaláson a tanács elnökéhez kérést intézhet a ki- hallgatottakhoz kérdés feltevése iránt A sértett a bűncselekménnyel neki okozott kárnak a terhelt által történő megtérítését kérheti, vagyis a polgári jogi igényt érvényesíthető. Ha a» igény kellően megalapozott, a szükséges bizonyítékok rendelkezésre állnak és az elbírálás az ügy befejezését nem késlelteti, a bíróság a kártérítés kérdésében is dönt Természetesen lehetősége van a sértettnek a kártérítés iránti igényt egyéb törvényes úton — polgári perben — érvényesíteni. összegezve: A törvény célkitűzései megkövetelik, hogy az eljáró valamennyi hatóság és a védő a bűnügyeket a valóságnak megfelelő felderítése érdekében a törvényesség betartásával lássa el a feladatát Dr Vermes Vilmos, a Gyulai Megyei Bíróság elnökhelyettese A békéscsabai KPM Közúti Igazgatóság felvételre keres békéscsabai állandó telephellyel atfó-molorszereö szakmunkásokat, segédmunkásokai, éjjeliőröket, valamint gyorsgőzfejlesztő kezelésében jártas és vizsgával rendelkező fűtőket mezőberényi telephellyel és E—304-es lánctalpas kotrógépkezelőt, hengergépkezelőt változó munkahellyel. Bérezés megegyezés szerint JELENTKEZNI LEHET. az igazgatóság gépcsoportvezetőjénél, Békéscsaba. Szabadság tér 7—9. 216-os szoba. JÖVŐJÉT IS ÉPÍTI, AKI GONDOSAN SZÁMOL előrelátót, gondoskodói; ÉLETBIZTOSÍTÁS Áz Ingatlankezelő Vállalat felvételre keres kőműves, ács, bádogos, festő és segédmunkás munkakörbe férfi munkaerőt valamint női segédmunkásokat JELENTKEZÉS: Békéscsaba, Kétegyházi u. 3. •«•aaaaBBeaaaeaaaaBB8SB«aa Átadták a békéscsabai új ABC- áruházát ‘ t Az eljárás gyorsaságát és ; időszerűségét. tehát azt, hogy : a bűncselekmény elkövetését 5 ,-M . - < > ■V v * ^-v. ----Békéscsabán, * Lencsés! úti lakótelepen az ÁFÉSZ békéscsabai Igazgatósága mintegy három és fél millió forintos költséggel ABC-árnházat épített. Az új kereskedelmi létesítményt tegnap délután S órakor adták át rendeltetésének a környék és a lakótelep vásárlóinak örömére. (Fotó: Deméayi 1
