Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-19 / 15. szám
•7 Képünkön: Négyen az amerikai film főszereplői közttL Mozgalmas filmek hete a mozikban Feleségem kalandjai - a a öíme a hét magyarul beszélő csehszlovák filmjének. A feleJegyzet egy jegyzék kapcsán t?gy látszik, hogy elnyeri „A sajtó örök témája” hangzatos de — véleményem szerint — cseppet sem megtisztelő címet a hivatalokban használt jnagyar nyelv nyakatokért kifejezésmódja. Mi több, nemcsak az irodákon belül, hivatal és ügyfél kapcsolatában haragítanak a túlbonyolított mondatok, de az idő múlásával az ezt a nyelvet használó, nap mint nap ezen fogalmazó emberek „maszek” beszélgetéseibe is bevonul a bürokrácia stílusa. És a megszokáson félül még ragályossá is kezd válni az átiratok, rendeletek, felszólítások nem ritkán fület sértő szó- és mondatfűzése. Ráadásul a papírmunkával foglalkozó intézmények mellett újabban — vagy már régen is? — a kereskedelem is megereszt néha egy-egy példányt a fentebb körülírt típusú fogalmazványokból. Előttem van egy, a Patyolat által használatos vállalási jegy, hátlapján a vállalási feltételekkel. A szöveg így kezdődik: A megmunkálásra átadott tárgyakat... Megmunkálásra! Értik ezt? A Patyolat nem tisztít, nem fest, hanem az ágyneműtől a nagykabátig megmunkálja a tárgyakat- Hely hiányában sajnos nem idézhetem az összes vállalási feltételt —, pedig az már tartalmáért is megérdemelne egy nagyobb nyilvánosságot jelentő „kritikai” kiadást; de itt elég legyein annyi, hogy az egyetlen körmondaifcból álló, nyolc és egynegyed hosszú sorba szedett szöveg csupán azt közli, miért nem vállal felelősséget az illető vállalat —, egyszóval elégedjünk meg az utolsó sorral, ahol is közlik, hogy: Fentieket ezen jegyzék átvételének tényével a megbízó fél kifejezetten tudomásul vette. Nem a jegyzék átvételét, hanem annak tényével, s nem a megbízó, hanem a megbízó fel és nem ám akárhogyan vette tudomásul, hanem kifejezetten! Terjednek a körmönfont, vég nélküli, „hivatalos” mondatok, egyre-masra megfertőzve azokat is, akik egyébként nem használnák őket. Megdöbbentő néha hallani a tévében egy-egy idős munkás- vagy parasztembert, amint olyan hivatali hangon beszél, amely minden bizonnyal soha nem volt a sajátja. Csak- hát a divat előbb-utőbb hatással lesz mindenkire. Természetesem azt is tudjuk, hogy sok esetben elkerülhetetlen a precíz, jogilag is pontos fogalmazás. De ha nem muszáj, ne beszéljünk a magánéletben, de a nyilvánosság előtt sem úgy, mintha jegyzőkönyvet diktálnánk... nyelvünk kerékbetörésétől. (Erősiti ség, Adeüa asszony esve*, akinek hobbyja a kriminalisztika. Gyors egymás utániban három „ügye” is akad, amelyekben céltudatosan, s nem kis szerencsével keresi a rejtélyek megoldását. Az első történet Franciaországban kezdődik, amikor egy társasutazás résztvevői hazafelé indulnak. Az utasok közül valaki aranyat akar csempészni, őt szeretné megtalálni Busek őrnagy. Adéla második „esete” egy idős aranykereső mániákus halálának körülményeivel függ össze. A harmadik bűnügyben szeszcsempészek után kutat. Nem is akármilyen környezetben, a vidámpark körhintái között, a dodzsem pályán és a szellemvasút alagútjában- Ügy tűnik, nyomozói sikereit tovább folytatja, amikor közbelép egy akkor még nem létezd személy _ Színes, magyarul Beszelő amerikai film az Áldd mqg az állatokat és a gyermekeket! Rendezője, Stanley Kramer — a magyar mozilátogatók egyebek között a Megbilincseltek, az Akt szelet vet, s az Ítélet Nürnberg- ben című alkotásaiból ismerhetik — az amerikai fegyverkultusz, a másra tekintettel nem levő, erőszakos cselekedetek ellen emel szót. Mondanivalóját egy nyári táborban levő gyermek- csoport életén keresztül fejti ki, ábrázolja meggyőző erővel. . Kultúrát minden napra Egy alkalommal néhány Gyulára érkező vendég háborogni kezdett, mert csak a munkás- szállón kapott helyet. Amikor azonban meglátták a szobákat, fellélegeztek: Ez nem munkás- szálló, ez szálloda! Gyulán, a Körös egyik holtágának partján magasodik a modem épület. Százágyas munkásszálló. Két évvel ezelőtt avatták. A gyulai munkahelyeken dolgozó szakmunkások, segédmunkások azelőtt barakkszerű építményekben laktak, vaságyakon, szalmazsákon, vagy ócska matracokon aludtak. Most a szobában heverők vannak, minden emeleten korszerű mosdó, zuha- nyozó és tisztaság. Takarítónők tartják rendben a helyiségeket A szálló lakói délután 4 órakor érkeznek „haza”. Jóformán semmi dolguk ezután. Lezuhanyoznak, a konyhában megfőzik vacsorájukat Ä társaigé Vacsora után néhányan a szobában maradnak. Főként az idősebbek. Kártyáznak, sakkoznak, olvasnak. Mások a társalgóba mennek. Ott a televízió. Kényelmes, modern fotelokból nézik a műsort A gondnoknő szerint a tévé-híradót szinte kivétel nélkül megnézik. Ebben a helyiségben rendezik a szakszervezeti oktatást. Nyolc-tíz évvel ezelőtt — az akkori munkásszállón — erre a rendezvényre még „lasszóval kellett fogni” az embereket. Sokan elbújtak, hogy ne kelljen meghallgatniuk az előadást Ma más a helyzet. Legközelebb a népesedési politikáról lesz szó. Nemcsak hallgatják az előadót a munkások, de kérdeznek is, és elmondják véleményüket — mondja a gondnoknő. Hogy ezenkívül történik-e még valami a társalgóban? Nemigen, Hiányzik m KISZ A munkásszállóban kevés a kulturális lehetőség. Hiányos a felszerelés. Nem old meg mindent a két televízió. (A másik a folyosó végén van.) Szükség lenne magnóra, lemezjátszóra, és még néhány rádióra is. A mozgófilmvetítőről nem is szólva. De hát ez nem a helyi vezetőn, hanem a megyei építőipari vállalat központján múlik. Szükség lenne ezekre az eszközökre azért is, mert a lakók többsége fiatal. Olyan fiatalok, akik nemcsak a felszereléseket hiányolják, hanem a szervezettséget is. Szóba is került, hogy KlSZ-alapszer- vezetet alakítanak. Talán akkor majd a szabad idejüket is színesebben tölthetik el a munkás- szálló lakói Könyvek Koszta Sándorné gondnok addig is megtesz minden lehetségest. Aminek örül. az a könyvtár. Százötven kötete van. Egyre többen kérnek könyvet; kalandos könyveket. Erdei Lajos éjjeliőr napközben a szobában marad és olvas. A családja Komódiban lakik, de az öreg most házat vett Gyulaváriban és hamarosan odaköltöznek. Néhányszor kimegy a házhoz is, van még rajta munka. Azt mondja, 6 már ugyan nem sokáig lesz a szállóban, de azért jónak tartaná, ha hívnának ide olykor-olykor színészeket, vagy csinálhatnának mozit, hogy ne kelljen bebandukolni a városba Ax építkezésen Téglából és panelelemekből építik a gyulai kultúrházat. Gyorsan haladnak. Novák György vízvezetékszerelő a szennyvíz- és esővízcsatornát alapozza. Szabadkígyósról já^ dolgozni, — 'Nem lenne jobb a munkásszállón? — Nem. Kifizetőbb a bejárás. Az útiköltség nagy részét fizeti a vállalat. Ha a munkásszállón lennék, több lenne a szabad időm és az több pénzt vinne eL Most naponta hét órát úton vagyok... Ez nem kerül pénzbe. No meg a feleségemmel is együtt lehetek. Berták György ács és állványozóval a második emelet majdani nagytermében beszélgetünk. A munkásszállóban lakik. Elégedettek a környezettel, de szeretnék, ha nem öten lennének egy szobában, és a szakmunkás-tanulók kapnának egy nevelőtanárt. — Rengeteg idejük van azoknak. akik a szállóban laknak. Szívesen elmennénk különböző rendezvényekre, járnánk szakkörökbe, de bent nincs ilyen, máshova meg nem hívnak. Csak úgy beállítani pedig nem szeret az ember. Meghívók Az Erkel Művelődési Ház művészeti előadója szerint minden rendezvényre küldenek meghívót a munkásszállóba. A munkásszálló gondnoka azt mondja, ő még sohasem kapott meghívót A Jókai Művelődési Otthon igazgatója örömmel segítene a szálló vezetőinek, ha elmondják kulturális igényeiket Eddig még nem mondták etWégül Szívesen részt vennéneÉ a napi hét óra munka után néhány színes programban, ha lenne. Közelükben magasodik a 9 emeletes SZOT-szálló. Eszembe jut, milyen kitűnő kulturális programokat kapnak az ott üdülő munkásemberek. De miért csak akkor törődnek velük az illetékesek, amikor évente (vagy kétévente) két hétig üdülőben pihennék? A kultúra akkor gazdagítja az embert, ha a mindennapi élet szerves része lesz! Ezen a munkásszálláson .in: Réthy István A. Beljajevs A szakadék peremén 4 A sgökodék tsefeíaéa iBesaaesBssasBssBBaeseaiaEsaaaaaaaeaaseeereiaBOBBBBOB1 Hamarosan Véget ért a lebegés, és leereszkedtünk az üvegmennyezetre, amely mostantól kezdve padló lett A tárgyakat nem kellett átrendezni, maguktól leereszkedtek, a villanylámpa pedig, amely eddig á padlón volt, a fejűnk f6fe került, hideg fénnyel világítva meg a rövid éjszakákat. Wagner tehát mindent előre látott Lakóhelyiségünkben volt elég levegő, amelyet különleges tárolókban tartott Elegendő konNem tudom, meddig tartott áijulásom. Elsőnek azt éreztem, hogy ismét friss levegőt szívhatok. Kinyitottam a szemem, és elcsodálkoztam azon, hogy a villanylámpa nem messzp tőlem a padlóra volt erősítve.-— Ne csodálkozzon! — hallottam Wagner professzort — A padló nemsokára mennyezet lesz. Hogy érzi magát különben? — Köszönöm, jobban! ;— Nos, akkor keljen fel, elegét feküdt. — Megfogta a kezem, és felrepített a mennyezethez, ahonnan csak lassan lebegtem lefele. , — Menjünk, megmutatom a föld alatti lakásomat! Három helyiséget számoltam meg: kettőben villanylámpa világított, a harmadikat hatalmas üvegmennyezeten (vagy padlón?) keresztül beáramló fény ragyogta be. Azt hiszem, elérkeztünk ahhoz a ponthoz^ amikor a centrifugális erő hatására a testek teljesen elvesz-, tették súlyukat Ez nagyon megnehezítette a mozgást. Egészen szokatlan mozdulatokat tettünk, a bútorokba kellett kapaszkodni, ellökni magunkat néha az asztal felett lebegtünk vagy egyszerűen csak a levegőben, és nyújtogattuk egymás felé karjainkat Csak néhány centiméter volt a távolság, de képtelenek voltunk legyőzni, míg valami ravasz trükk segítségével nem nyertük vissza egyensúlyunkat Az általunk meglökött tárgyak összevissza úsztak a levegőben. A szék a szoba közepén lebegett, a poharak oldalra dőlve, a víz ki sem ömlött, csak kissé túlért a pohár szélén... Észrevettem a negyedik szobába vezető ajtót Az ajtó mögött valami zúgott, de oda nem engedett be Wagner. Valószínűleg ott volt az a gépezet, amely a Föld forgását meggyorsította m VolteHrtfe Frigyes rajz*