Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-18 / 14. szám
Zenés hétvége Békéscsabán A megyeszékhely táncolni { vágyó fiataljai három este hódolhatnak szenvedélyüknek. Ma, pénteken este 7 órától éjfélig a Csaba Télikertben a Sygma zenekar játszik. A hét utolsó két napján a fiatalok az ifjúsági és úttörő- házat kereshetik fel. Szombaton 19 órakor táncestet rendeznek a nagyteremben, közreműködik a budapesti Scam- polo együttes, vasárnap délután pedig négy órától este 9- ig nyilvános klubestet rendez a házban a 611. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiuma. Mecseki bányászok Sikondán A Nehézipari Minisztérium SIkondal Egészségügyi Intézetének Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatóriumában kórházi kezelést nem igénylő, d e táppénzes — főként mozgásszervi betegségben szenvedő — bányászokat is gyógyítanak. Képünkön: Vízsugár-masszáZs orvosi felügyelet mellett. (MTI Fotó: Bajkor József felvétele) •aaaeasaaaaaaaaaMai kön és a kanyarokban, habár ezek nem akoztak katasztrófát, a kocsik még össze sem törtek. A szél óriási portömegeket emelt a magasba, ezek már nem estek vissza a földre. Mindenfelől árvizeket jelentettek. Amint a forgási sebesség tizenhétszeresére nőtt, az egyenlítőn az emberek és a tárgyak kezdték teljesen elveszíteni súlyúikat. Egy este a rádióban tnár szörnyű hírt közöltek: Afrikában és Déil-Amerikában az egyenlítőnél történt néhány olyan eset, amikor a súlyukat vesztett emberek felfele estek az egyre növekvő centrifugális erő hatására. Nemsokára újabb borzalmat hallottam: az egyenlítőnél az emberek fulladozni kezdtek. — A centrifugális erő leválasztja a Föld levegőburkát, amelyet eddig a gravitáció kötött meg — magyarázta nyugodtan a professzor. — És akkor... mi is megfulladunk? — kérdeztem izgatottan. A professzor vállat vont: — Mi felkészültünk minden változásra. — De miért csinálja mindezt? Hiszen az egész világot katasztrófába dönti, elpusztítja a civilizációt!... — kiáltottam rá, mert nem tudtam türtőztetni magam. — Hogy miért csináltam? Majd később megtudja — válaszolta egykedvűen. ■— Csak tudományos kísérlet? — Nem értem, mi ejti kétségbe — felelte- — És ha csak valóban a kísérlet kedvéért csinálom? Elkéne*’’tő! Ha a hurrikán vagy vulkán kitörése elpusztítja az emberek ezreit, senkinek nem jut eszébe megvádolni a vulkánt. Vegye úgy. hogy ez természeti katasztrófa! Ez a válasz nem elégített ki. Kellemetlen volt észrevenni Wagner professzor rosszindulatát. „Szívtelen szörnynek kell annak lennie, aki egy tudományos kísérlet kedvéért milliókat ítél pusztulásra” — gondoltain. Wagner iránti gyűlöletem olvan arányban nőtt, ahogy kezdtem magam egyre rosszabbul érezni; mindezt pedig erősítették a pusztuló világból érkező szokatlan, szörnyű hírek, az egyre rövidülő nappalok és éjszakák gyors váltakozása. Jóformán alig tudtam aludni es egyre ingerültebb lett a hangulatom. Csak nagyon elővigyázatosan tudtam mozogni is. A legkisebb erőfeszítés felröpített a mennyezetig, bevertem a fejem, habár ez nem volt túlzottan fájdalmas. A tárgyak elvesztették súlyukat, egyre nehezebb volt bánni velük. Elég volt csak az addig súlyos asztalt vary karosszéket meglökni, már arrébb repültek. A csapból csak éppen csörgedezett a víz és a vízsugár is elhajolt. Minden mozdulatunk szaggatottá lett. A végtagok, mivel alig volt súlyuk, úgy mozogtak, mint a fonalakkal mozgatott bábíiguráé. Szerkezetünk mozgatói, az izmok túl erősek lettek a súlyát vesztett testhez képest. És sehogyan sem tudtunk hozzászokni ehhez az új állapothoz, mivel súlyunk egyre fogyott. Wagner gazdaasszonya, Fima hozzám hasonlóan dühös volt. Kezdett e«v zsonglőrre hasonlítani, amikor a főzéshez látott. Az edények és a lábasok összevissza lebegtek; igyekezett elkapni azokat, ezért ugrált, leheE1''térben a múneumok kSzmuvelédéni feladatni Meggyorsítják a régészeti, a néprajzi, az újkori és Iegújabbkori gyűjtőmunkát A Békés megyei Múzeumi Szervezet 1974-es terveiből „A hagyományos muzeális közgyűjteményi tennivalók mellett az utóbbi időben olyan feladatok fogalmazódtak meg, amelyek kiterjesztették a múzeumok korábbi hatáskörét, feladatvállalását és a velük szemben támasztott igényeket.” A Békés megyei Múzeumi Szervezet 1974. évi munkatervének bevezető soraiból idéztük a fentieket, melyek egyértelműen körvonalazzák a múzeumok tudományos és közművelődési tevékenységének nagy jelentőségét és fokozatos bővülését. Országos jelenség, hogy egyre többen járnak múzeumba, keresik fel az állandó és Időszaki kiállításokat. érdeklődnek a szű- ikebb pátria történelmi múltja iránt, kíváncsiak arra, hogyan éltek az emberek régien, milyen volt a táj arculata — és sorolhatnánk mindazt; ami a világból egyre többet látó embert megragadja, ami érdekli, amiért szívesen jár a múzeumba. Megyénk múzeumaiban, ebben az esztendőben is céltudatosam tervezik meg a munkát, melynek lényeges ösztönzője, hogy még évekig feladat lesz a gyűjtemény ék bővítése, a tárgyi és dokumentációs emlékek felkutatása, védelme. Különösen vonatkozik ez a még mindig hiányos régészeti anyagra, valamint az új néprajzi-történeti gyűjtési irányok niegvalSsításá- ra és a képzőművészeti anyag gyarapítására. Ugyanakkor az anyag rendszerezése, nyilvántartása és feldolgozása is sok murikét ad a muzeológusok számára. Kétségtelen, hogy az utóbbi esztendőkben — a művelődni vágyó emberek hasznára — szélesebbre tárultak a múzeumok kapui, közművelődési szerepük rohamosan megnövekedett. Nemcsak a különböző aktuális évfordulóik megünneplése —* • tetten mozdulatokat tett. Egye- 5 dűl Wagner hangulata volt | pompás, még rajtunk is nevet- « ni tudott. Az udvarra csak úgy mertem i kimenni, ha teleraktam a zse- ; beimet kővel, hogy „ne essek ■ fel az égbe-” Láttam a nyugat j felé hömpölygő tengert, való- * színű, hogy ott elöntötte a par- J tat. Mindezek mellet erős szé- ; dülést és fuldoklást Is kezdtem ; érezni. A levegő egyre ritkább i lett... Az orkánszerű szól, amely i keletről fújt, kezdett csillapod- * ni... A hőmérséklet gyorsan * csökkent... A levegő ritkul... hamarosan 5 közeledik a vég... Szörnyű ér- £ zés vett erőt rajtam, és azon i kezdtem gondolkodni, milyen • halált válasszak: felesni az ég- ; be vagy megfulladni. Az utób- \ bi a rosszabb, de legalább vé- : gignézem, mi lesz a Földdel.-, £ „Persze jobb egyből elpusz- ; tulni” — döntöttem el, és a főj- • tó levegőtlenség hatására kezd- j tem a köveket kidobálni a zse- : beimből. Ekkor egy kéz ragadott meg. ■ — Várjon! — hallottam Wag- l ner hangját, amely a ritkuló le- £ vegőben igen. halikan hallat- 5 szott. — Ideje lemenni a fold ■ alá! Kézen fogott, intett a gazda- 5 asszonynak is, aki a verandán : kapkodott levegő után. Elindul- : tunk az udvar sarkán álló nagy, £ kerek nyíláshoz. Akaratomat 5 teljesen elvesztve, mintegy ön- ! tudatlanul mentem vele. Wag- £ ner kinyitotta a nehéz ajtót, £ amely a föld alatti labörató- 5 riumba vezetett és belökött a ■ nyílásba. Eszméletemet vesztve ! lebegtem lefelé a kőpadlóra... ! Ford'tóttá; Sass Attila | (Folytatjuk) i mint például ebben az évben felszabadulásunk 30. évfordulója —, hanem a közművelődési feladatok gyors bővülése jellemzi a Békés megyei múzeumok idei tevékenységét. Céljuk, hogy egyre több közművelődési alkalmat teremtsenek, teljesítsék a különböző érdeklődésű rétegek igényeit, szorosabbá tegyék az iskolákkal, az üzemekkel, termelőszövetkezetekkel való kapcsolataikat. A közművelődési szerepkör jó propagandaeszközének ígérkezik az idén megjelenő Múzeumi Híradó, mely elsősorban a múzeumok baráti köreit szeretné aktivizálni. A jól megalapozott tudományos, közművelődési munka tárgyi feltételeket is kíván. Ezért szükséges — többek között —, hogy megkezdjék Békéscsabán az új múzeumi épület építését, és hozzákezdjenek Szarvason a Tessedik-iskola műemlék- épületének hosszú évek óta, kínosan húzódó restaurálásához. Biharugrán Szabó Pál-emlék- szoba kialakítását tervezik, és az elmúlt évről áthúzódó feladat a gyulai Erkel-ház kiállításának bővítése. A tervek szerint sor kerül a békássámsoni szélmalom Békéscsabára való áttelepítésének és restaurálásának előmunkálataira is, ennek anyagi eszközeit a Békéscsabai városi Tanács biztosítja. A múzeumi munka különböző szakágaiban jelentős feladatok végrehajtását vállalják 1974-ben. Folytatják a Békés megyei régészeti topográfia ősz- szeállítását, az első kötet nyom- i dakész kézirata a szeghalmi já- £ rás adatgyűjteményével, ez év * első felében készül el. Megkez- ■ dik a második kötet, a békési ! és a szarvasi járás régészeti to- S pográfiájának előkészítését is. : Az ásatások közül jelentősnek £ ígérkezik a Gyoma egeihalmi ; temető feltárása, és a középko- ■ ri egyházi építészet egyik je- ! lentős emlékének, a Vésztő- : mágori monos törnek, valamint 5 a Csabacsűd-nagyrátai közép- • kori templom és temető feltá- » fásának befejezése. A battonyai ! Vörös Október Tsz homokbá-, í nyájában veszélyeztetett bronz- s kori temetőt találtak, amelynek ■ feltárását szintén tervezik. A néprajzi muzeológiában az I idén egyaránt művelik a ma- : gyár és a nemzetiségi, valamint £ a tárgyi és a szellemi népraj- ■ aot. A szlovák, román és dél- £ szláv anyagok gyűjtését kitér- 5 jesztik o német nemzetiségű j lakosság tárgyi és szellemi nép- ■ rajzi anyagának gyűjtésére is, jj a maríyar lakta községekben pe- ! dig elsősorban a népszokások- : hoz kapcsolódó hagyományokat jj kutatják és jegyzik le. Nagy ! feladatokat vállal ebben az esz- 5 tendőben az újkori és a leg- • újabbkorí muzeológia az élet- ■ mód, a művelődéstörténet, a > gazdasági élet tárgyi anyagi- 5 nak. a történeti képanyagnak ; és a politikai-történeti emlék- ! anyagoknak gyűjtésével. Küló- í nős figyelmet szentelnek az : agrárproletár életmódnak és az £ agrárszocialista mozgalmaknak, ; a nemzetiségi anyagoknak és aj népi demokratikus korszak ese- ■ ményeinek. A felszabadulási " idők utáni idők feldolgozását j célozza a szervezet igazgatói á- 5 nak. Dér Lászlónak anyaggyűj- 5 tése „A népi demokratikus for- ■ radalom Békés megyében” cl- j mű témakörben, valamint Szer- j dahelyi István gyulai múzeumi ! igazgató „Az oktatásügy és a : közművelődés Gyulán, a fel- [ szabadulás után” című témában ; kezdett kutató és feldolgozó • munkája. A tervben külön határozták [ meg a képzőművészeti gyűj+e- j mény gyarapításának irányai- r< veit, a természettudományi muzeológia bővítését, és a mu- emléküggyel kapcsolatos feladatokat. Több jelentős kiállítást is terveznek 1974-ben. Ilyen lesz többek között a megye mezőgazdaságának 30 éves történetét bemutató kiállítás Békéscsabán, mely a múzeum nagytermében nyílik augusztus 20- án. Nagy érdeklődésre számít a Székely Aladár országos fotókiállítás, a megyei képzőművészek jubileumi kiállítása az 1974. évi múzeumi hónap alkalmával. „A II. világháború és hazánk felszabadulása” című kiállítás Gyulán, melyet novemberben nyitnak és közösen rendezik a Hadtörténeti Múzeummal. A „30 év plakátjai” és a „30 év könyvtártörténete” című kiállítások Szarvason, illetve Békésen lesznek. A hagyományos kiállítások közül az idén is megrendezik Békéscsabán az Alföldi tárlatot, a Kohán-emlékkiállí- tást Gyulán, a gyulaiak őszi tárlatát és a gyulai nyári művésztelep résztvevőinek kiállítását. Lipták Pál festőművész önálló kiállítását Békéscsabán, Koszta Rozália festőművész önálló kiállítását Békésen, Rajki József szobrászművész emlékkiállítását Orosházán, Makra János gyulavári származású festőművész kiállítását pedig Gyulán rendezik és nyitják meg ebben az esztendőben. <S.) #» i O kelme m KelmefestésseX és vegy- í tisztitással foglalkozott a • szarka. Értette is a mód- jj ját. Még a legöregebb var- £ jaknak is csillogó feketére ■ varázsolta kifakult tolla- | zatát. Volt berendezése, kapott S az üzletben festéket, vegy- i szert, amilyet csak akart.. ; Sok kuncsaft kereste fel, j ám ő még többet szeretett • volna. Szervezés kérdése 5 az egész — gondolta és máris a tettek hires mezejére lépett. Elrepült a környékbeli községek bábaszarkáihoz és az alábbi ajánlatot tette: — Madárkáim, kérjetek iparengedélyt! Egy papír az egész, semmi más. Ha megkapjátok, mindiárt működésbe kezdtek. Nem kell hozzá sem berendezés, sem festék, sem vegyszer. Elegendő egy kis szoba, aminek a falára akár egy moziplakátot is tehettek, ha nincs más■ És legyen kint a cégjelzés! Értitek? — kérdezte végül és sunyi- j tott hozzá. Volt aki nem értette, annak tehát külön is megmagyarázta: — Ti csak ültök, mint a pók a háló közevén es lesitek a kuncsaftokat. 4 tollakat átveszitek, hetenként egyszer elhozzátok hozzám. Majd én festem és tisztítom, aztán visszahozzátok. A szarka hamarosan annyi megrendelést kapott. hogy — különösen a segédje és házanépe — éjjel-nappal dolgozhatott. A verebek pedig ettől fogva £ borsos árat fizettek Skel- * mének. Mert ha nem is * munkából, de valamiből a • bábaszarkáknak is meg £ kellett élniük. —or *
