Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-18 / 14. szám

Viliág proletárját egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG A MEGYEP PÁRTBfZ.OTTSÁG JS A MEGY EL TAN ÁCS, LAPJA 1974. JANUAR 18., PÉNTEK Ara; 80 fillér XXIX. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM lelrssiili a KzleWés, sózzák a síkos viakat ÜLÉST TARTOTT A RIATS3KTERTAAÁCS Előterjesztés a fevegoszennyezodés elleni védekezés liszal ipari hátterének programjáról — Á kormány jóváhagyta a Gyulai Húskombinát építésére vonatkozó javaslatot A hő és a havas eső lelassítja a közlekedést. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium hóügye« leiének csütörtöki - jelzése sze­rint valamennyi út járható, de síkos, ezért fokozott óvatossá­got követel a járművezetés. Kü_ lönösen a Dunántúlon csúszósak az utak, ugyanis az enyhe lég­tömeg itt érte el elsőként az or­szágot Heves és Borsod úthá­lózata is síkos, itt csütörtök hajnalban újabb hó hullott A magasabb hegyek útjai kevésbé csúszósak, mert ott még nem in­dult meg az olvadás. A KPM közúti igazgatóságai­nak őrjáratos autói folyamato­san cirkálnak az utakon és szór­ják a sót. Az országos meteoroló­giai szolgálat jelzése szerint to­vábbi enyhülés várható. A ja­nuári havas esőzés és a 0 fek közelében ingadozó hőmérsék­let egyébként gyakori, jelenleg is a sok évi átlagnak megfelelő­en alakul az ország időjárása. A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter tájékoztat­ta a kormányt a Szovjetunióban tett hivatalos baráti látogatásá­ról, Leonyid Brezsnyevvel, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának fő­titkárával és Andrej Gromiko külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseiről. A szívélyes légkörben és a teljes elvtársi egyetértés szellemében folytatott ! tárgyalásokon áttekintették a két ország politikai, gazdasági ; és kulturális kapcsolatait. A : miniszterek megelégedéssel álla­pították meg, hogy a két ország sokoldalú együttműködése a szo­cialista internacionalizmus elvei alapján minden területen ter­mékenyen fejlődik. Hangsúlyoz­ták a szocialista országok össze­hangolt nemzetközi tevékenysé­gének kiemelkedő fontosságát. Az időszerű nemzetközi problé­mák megvitatása során különös figyelmet szenteltek azoknak a feladatoknak, amelyek az eu­rópai biztonság fenntartására és megerősítésére irányulnak. Meg­egyeztek abban, hogy a szoros együttműködés érdekében foly­tatják és szélesítik a különbö­ző szintű konzultációk és mun­kamegbeszélések körét A tár­gyalások megerősítették a két fél álláspontjának és nézeteinek teljes azonosságát minden meg­tárgyalt kérdésben. A Minisz­tertanács a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta a kohó- és gépipari, a nehézipari, valamint az építés­ügyi és városfejlesztési minisz­terek előterjesztését a levegő tisztaságának védelmével össze­függő hazai ipari háttér létre­hozásának programjáról- A Mi­nisztertanács egy korábbi ren­deletében meghatározott, a leve­gő tisztaságát védő követelmé­nyeknek csak megfelelő műszaki színvonalú szűrőberendezésekkel és eljárásokkal, tüzelő- és tisztí­tóberendezésekkel, valamint el­lenőrző műszerekkel lehet ele­get tenni. A program célja, hogy átfogóan szervezze a levegővé­delmi berendezések, műszerek készítését és az országos szerviz- hálózat kiépítését. A hazai gyár­tás kifejlesztésénél figyelembe veszi a KGST-együttműködés és szakosítás előnyeit, valamint a készülékek kooperációs gyár­tásának lehetőségeit más orszá­gokkal is. A program megvaló­sítása még ebben az évben meg­kezdődik, széles körű kibonta­kozására azonban csak az ötö­dik ötéves tervben kerül sor. A kormány jóváhagyólag tu­domásul vette az építésügyi és városfejlesztési miniszter tájé­koztatóját a beruházásokkal kapcsolatos hatósági jogkörök' jegyzékéről. Az engedélyezési el­járások egyszerűsítése érdeké­ben a jegyzék meghatározza a beruházások előkészítésének és megvalósításának időrendi fo­lyamata és a létesítményfajták szerinti hatósági jogköröket és jogosítványokat, valamint az azokat gyakorló szerveket. A kormány felhívta az érdekelt szervek vezetőit, hogy fokozot­tan szerezzenek érvényt a be­ruházásokkal összefüggő ható­sági engedélyezési eljárások egyszerűsítéséről szóló célkitű­zéseknek. A Magyar Tudományos Aka­démia főtitkára jelentést tett a kormánynak a társadalomtudo­mányok helyzetéről és fejlesz­tésének problémáiról. Hazánk­ban meggyorsult a társadalom- tudományok fejlődése. Jelentő­sen megnőtt azoknak a kutatási feladatoknak a száma, amelyek társadalmunk mai fő kérdései­nek megoldásához segítséget nyújtanak. A kutatók eredmé­nyesen közreműködnek az álla­mi, gazdasági és kulturális fej­lődést segítő döntések előkészí­tésében. A kormány úgy határozott, hogy az irányítás javításával, tudományos viták szervezésével, a kutatóbázis tervszerű fejlesz­téséhez szükséges feltételek biz­tosításával és fokozott anyagi támogatással tovább kell erősí­teni a kedvező folyamatot. A szakszerű ellenőrzés, az adat­gyűjtés nyilvántartása érdeké­ben a szociológiai felmérésekre is alkalmazni kell a statisztikai törvényt. Az építésügyi és városfejlesz­tési, valamint a belügy- és a pénzügyminiszterek előterjesz­tése alapján a kormány megtár­gyalta az épületek tűzvédelmé­nek korszerűsítéséről szóló ja­vaslatot. A korábban megállapí­tott tűzvédelmi követelményeket még jórészt a hagyományos építési mód, épületek és épület- szerkezetek alapján dolgozták ki. Az építési technológia nagy­arányú fejlődése szükségessé tette egyes tűzvédelmi előírások módosítását. Üj követelmények alapján dolgozták ki a közép­magas és magas épületek tűzvé­delmi előírásait tartalmazó or­szágos szabványt, továbbá a könnyűszerkezetes épületekre vonatkozó új tűzvédelmi szabá­lyokat. A kormány az előter­jesztést elfogadta és úgy hatá­rozott, hogy fokozni keŰ a tűz­oltóság felszereltségét, a tűzol­tás technológiájának korszerű­sítését. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a Gyulai Húskombinát egyedi nagyberuházása építésére vonat­kozó javaslatát- Az előterjesz­tés megállapítja, hogy Békés me­gye az ország legjelentősebb ser­téstenyésztő központja, ahol a felvásárolt állatok mennyisége már 1972-ben meghaladta az ötéves tervidőszak végére elő­irányzott szintet. A gyulai vá­góhíd ennek a mennyiségnek csak kis részét képes feldolgoz­ni. Az állattenyésztésnek a tervezettnél gyorsabb ütemű fej­lődésével e korábbi beruházási cél megváltozott és emu att szükséges a már jó­váhagyott költségelőirány­zat módosítása. A kombi­nátnak Gyulán történő felépí­tését indokolja az is, hogy a gyulai és csabai kolbász a ma­gyar húsipar külföldön is kere­sett terméke. Az építkezés még ebben a félévben megkezdődik. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) «•saoBBSüsasaBBeaBosaaeaBaeisoaaisasBSBsasaaGesasaeeeBBaasassecazsaeBjsfiSseeaaeaeQs A gyömal gyermekkönyvláröan Most meg nem Igazi olvasók a gyomai könyvtár legifjabb látogatói — nem is lehetnek, hiszen meg csak óvodások, a közeli 3. számú óvoda nagycs -»portosai. A bizalom — hogy leendő olvasók — azonban jó okkal előlegezhető: gyakran átjárnak a könyvekkel, az ifjúsági részleg társasjátékaival, mackójával barátkozni Vagy éppen mesét hallgatni, mint képünkön, amikor Éva, Péter, Annamária, Andrea, Tibiké, Jóska és Gyurika figyelik S rabó Istvánná óvónő felolva­sását. Mire olvasni megtanulnak, ahogy Varga Gyuláné könyvtáros mondta, a mostaninál — három és fél ezer if­júsági és csaknem tizennyolcezer „felnőtt” kötetnél — ss több várja őket a pc Icon, kölcsőnröasztalnál. ÖFotói Bemény GyuSa) le legyu titok a tagság előtt Ezekben a napokban — febru­ár végéig — egymást követik a zárszámadó közgyűlések több mint kétezer termelőszövetke­zetben és mintegy kétszáz szak szövetkezetben. A tavalyi ter­méseredmények, bevételek, ki­adások összesítése a legtöbb he­lyen megtörtént Nagy meglepe­tés már nem érheti a szövetke­zeti közösséget. Ma már a tsz-ek vezetői szinte mindenütt köze­lítő pontossággal meg tudják mondani, hogy az 1973-as év mit hozott a szövetkezet életé­ben; mennyi pénzt lehet a ta­goknak kiosztani, milyen össze­gekkel lehet a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen alapokat fel­tölteni, bővíteni. Ezek az éves számadások ki­emelkedő gazdasági, politikai jelentőségűek. Minden szövetke­zeti brigád, üzemegység, ágazat szigorú és őszinte önvizsgálatot tarthat: mit tett jól, miben hi­bázott a múlt esztendőben, mi­lyen tanulságokat kell levonnia a jövőre nézve. Sok szövetkezetben jóval a közgyűlés előtt írásban is eljut­tatják a tagokhoz a tavalyi gaz­dálkodás legfontosabb adatait és a tsz általános helyzetét megvilágító számokat. Így a tagság megalapozott véleményt formálhat a vezetőség tevékeny­ségéről, az egyes ágazatok, rész­legek munkájáról és valóban gazda módjára vehet részt a fontos közgyűlési döntésekben. Sajnos, még mindig akad olyan nézet, hogy a közgyűlésen, a sok meghívott vendég előtt nem kell kiteregetni a szeny- nyest: a belső gazdálkodási, ve­zetési problémák nyílt megvita­tása nem erre az „ünnepi” fó­rumra való. Vannak, akik — nem minden célzatosság nélkül — azt is terjesztik: annál jobb a szövetkezet, minél kevesebben kérnek szót a közgyűlésen. Sze­rintük a közgyűlési csend azt bizonyítja, hogy nincs nagyobb probléma a szövetkezetben. Ez néha valóban igaz lehet. Jól tudjuk azonban, hogy az ünne­pélyes, csendes közgyűlés, leg­több esetben a tagság tájéko­zatlanságának, visszahúzódásá­nak a jele. Nagy hiba lenne azonban, ha a közgyűlési csendet az előre felkészített, semmitmondó fel­szólalók tömés csak meg. Ilyen színjátékra semmi szükség. Szö­vetkezeteinkben értékes, ta­pasztalt emberek dolgoznak, akik a közgyűlésen is hasznos észrevételekkel, javaslatokkal tudják kiegészíteni az esztendei számadást Ezek az emberek szót is kémek majd, ha érzik, hogy a vezetők adnak a véle­ményükre és az úgynevezett kényes kérdéseket is szóvá te­hetik. A tsz-közgyűlések. így a zár­számadó közgyűlések is mindennél jobban erősíthetik azt az érzést, hogy a tagság va­lóban a szövetkezet gazdája és a legfontosabb ügyekben csak ők dönthetnek. A tsz tagsága előtt tehát semmit nem szabad eltitkolni. Jó évet zárt 1973-mal a ma­gyar mezőgazdasági termelő­szövetkezeti mozgalom. A tsz-ek köcös ágazataiban kilenc, a ház. táji gazdaságokban pedig négy százalékkal növekedett a terme­lés a megelőző esztendőhöz ké­pest. A tsz-ek bruttó jövedel­me is nagyobb, mint bármikor. A kedvezőtlen adottságú és a mintegy 100 veszteséges tsz mel­lett százával vannak olyan kö­zös gazdaságok, melyek jelentős terven felüli jövedelemre tettek szert. Nagy lehetőség nyílik te­hát a tartalékolásra, a jövedel­mezőnek ígérkező — jövőt szol­gáló — beruházásokra

Next

/
Thumbnails
Contents