Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-17 / 13. szám

Tárgyalőfsremfca? Elsikkasztotta a rábízott pénzt A napokban tárgyalta a Bé­késcsabai Városi Bíróság Pus­kás András Dombiratos, Kossuth u. 4 szám alatti lakos bűnügyét. A 24 éves fiatalember volt már büntetve. A békési járásbíróság 1972-ben folytatólagosan elköve­tett hűtlen kezelés bűntette mi­att hathónapi szabadságvesz­tésre ítélte. A végrehajtást azon­ban három év próbaidőre fel­függesztette­A vádlott 1973 februárjától Békéscsabán, a Volán 8-as számú Vállalatnál mint teherforgal­mi szolgálattevő dolgozott. Mun­kaköri kötelessége volt, hogy át­vegye a gépkocsivezetőktől a készpénzes és a hitelezett me­netokmányokat. A fuvarelszá­molást néhány hónapon keresz­tül megfelelően végezte. Június 3-én következett be a pálfordu- lat. Ezt követően a gépkocsive­zetőktől átvett menetokmányok­kal és az azokra befizetett pénz­zel több ízben nem számolt .el- Összesen 8 830 forintot fordított a saját céljaira. Hogy cselek­ményét palástolja, a készpénzes •menetokmányokkal, összefüggő 20 ezer 173 forintra vonatkozó hitelezett okmányokat is a la­kására vitte. S így a vállalat ezt az összegű fuvardíjat nem kö­vetelhette a fuvarozó vállala­toktól mindaddig, amíg szep­temberben indult fegyelmi el­járás során Puskás ki nem szol­gáltatta azokat, A városi bíróság foytatőlago- san és visszaesőként elkövetett sikkasztás bűntette miatt Pus­kás Andrást tíz hónap szabad­ságvesztésre ítélte. Mellékbün­tetésként egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Súlyos­bító körülményként értékelte a bíróság a cselekmény folytató­lagos elkövetését, enyhítőként pedig a vádlottnak a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomá­sát, valamint azt, hogy az ako­zott kárt megtérítette. Ugyanak­kor elrendelte a békési járásbí­róság ítéletével kiszabott és pró­baidőre felfüggesztett szabadság- vesztés végrehajtását. A vádlott­nak a szabadságvesztést szigorí­tott börtönben kell letöltenie. Feltételes szabadságra nem bo­csátható. Az ítélet nem jogerős. A vádlott és védője enyhíté­sért fellebezett. S. 3. Kooperációnak Mait új gépgyártó ágazat született A ruházati ipar átfogó re­konstrukciójáról szólva általá­ban még ma is a textiliparra gondolunk, holott nem lebecsü­lendő a cipőipar jelentős bőví­tése, korszerűsítése sem, amely része e programnak. A cipőgyá­rak rekonstrukciójára mintegy 2 milliárd forintot költünk, s a fejlesztés eredményeként jelen­tősen javul majd a hazai lakos­ság ellátása, s számottevően bő­víthető az export. A cipőipar termelése az el­múlt 20 esztendőben 4 és fél­szeresére növekedett, s kialakult a nagyipari gyártás. Az export ennél is gyorsabban bővült, 13-szorosa a 20 évvel ezelőtti­nek. Jelentős változáson ment át az ipar a technológiai felké­szültség tekintetében. Jellemző erre, hogy 1955-ben például a varrott cipők aránya még mint­egy 60 százalék volt, 1970-re vi­szont 17 százalékra esett vissza. Ugyanakkor a korszerű ragasz­tott és vulkanizált technológiá­val készült cipők részesedése a korábbi 25 százalékról 77 száza­lékra növekedett, és 1975-ig el­éri a 85 százalékai 1975*re évi 50 millió pár cipő A mostani fejlesztés gyakorla­tilag mind a hat nagy cipőgyá­rat érinti. 1971 és 1975 között a termelés 34—36 százalékkal nö­vekszik. Az 1970. évi 36 millió párral szemben körülbelül 50 millió párra nő a cipőgyártás, így lehetővé válik a belföldi igények sokoldalú kielégítése. A rekonstrukciós munkálatok nagyrészt folyamatban vannak. A fejlesztésre fordítható összeg­nek körülbelül 60 százalékát korszerű gépek, berendezések beszerzésére fordítják, így a töb­bi között modern gumikeverő- ket és vulkanizáló préseket, for- mázókat és vágógépeket helyez­nek üzembe. Javítják az ágazat alapanyag-ellátását is: a puha • bőrök gyártása 20—25 száza­lékkal, a kemény bőrök termelé­se pedig 10—15 százalékkal nö­vekszik. Beruházás gépimport nélkül Néhány évvel ezelőtt ilyen nagyarányú beruliazás még el­képzelhetetlen lett volna nagy­mérvű gépimport nélkül, a ci­pőipari gépgyártás rendkívül gyors növekedése azonban le­hetővé teszi, hogy a szükséges gépek túlnyomó részét a hazai ipar bocsássa rendelkezésre. Ko­rábban mindössze 1-2 alapgép gyártására korlátozódott a ter­melés, az utóbbi öt esztendőben azonban minden lényeges cipő­ipari gép gyártását bevezette a Könnyűipari Gépgyártó Vál­lalat A vállalat az NSZK-beli Schön-céggel lépett kooperációs kapcsolatba: az együttműködés kezdetben alkatrész-szállítással indult, s a kedvező tapasztala­tok alapján fokozatosan kiala­kult a komplett gépek kooperá­ciós gyártása. E gépek alkatré­szeinek felét a magyar vállalat, másik felét pedig a német fél gyártja. Az együttműködés révén a magyar vállalat konvertibilis deviza kiadás nélkül a legkor­szerűbb gépek gyártását vezet­hette be, biztosítva így a cipő­ipar rekonstrukciójának gépigé­nyeit. Ezek a típusok napjaink­ban már világviszonylatban is elismert berendezések. Ilyen be­rendezésekkel fejlesztette cipő­iparát az NDK és Csehszlovákia, az Egyiptomi Arab Köztársaság, Jugoszlávia, Nigéria, Szudán. Spanyolország, valamint Irán is. Jelentős piacnak ígérkezik La- tin-Amerika és az afrikai konti­nens több állama. Nagy lehetőség; a KGST Cipőipari gépgyártásunk a ha­zai igények kielégítése mellett mindinkább figyelembe veszi a SeeBaesaeeBaBeseeBsaaaaaBaBBSBBasBBBsaeaoauBaeaasesaoBBaSBBBeBSi za a természeti erőket — kezdte minden bevezetés nélkül. — Törvényeket állapít meg, de ke. veset tua ezen erők mibenlété­ről. Azt mondjuk: „elektromos­ság, gravitációs erő”. Vizsgáljuk tulajdonságaikat. igyekszünk ezeket felhasználni céljainkra. De mibenlétük titkait igém ne­hezen tárják fel előttünik. és ezért távolról sem használhat­juk fel ezeket teljes mérték­ben. Még az elektromosság a legegyszerűbb — előállítottuk, kényszerítőjük, hogy dolgozzon nekünk. Áívihetjük egyik hely­ről a másikra, tar taléko' hatjuk, felhaszná'hatiuk szükségletei nv szerint. Viszont a gravitációval egészen másként állunk. Kény­telenek vagvunk alkalmazkodni hozzá mégpedig sokkal nagyobb mértékben, mint ahogv célja, lukra felhasználhatjuk. Ha meg tudnánk változtatni a gravitáci­ót. ha kívánságunknak megfele­lően alakíthatnánk, Összegyűjt- hetnénk mint az elektromossá­got. milyen óriási hatású eszkö­zünkké válhatna? Régi kíVánsá. gom mär- az. hogy rendelkezni tudjak ezzel az erővel. — És rendelkezik vele! — ki­áltottam fel, kezdve megérteni a történteket. — Igém rendelkezem. Megta­láltam azt az eszközt, amellyel kívánságom szerint alakíthatóra. Látta az első sikereimet. Ah... a sikereket nem adják ölesén! — sóhajtott fel Wagner fájós térdét tapogatva. — kísérletem, ben csökkentet1 mb a gravitációt a házam mellett egy kis terül®. ten. És láthatta, milyen könnyen emeltem fel a sziklát Mindezt pedig úgy érhettem el, hogy az udvarban megnöveltem a gravi­tációt On majdnem az életével fizetett kíváncsiságáért, amikor odamerészkedett a ..bűvös kori­hoz. — Figyelje csalk! — folytatta az ablakra mutatva — A ház felé egy niadárraj közeledik, Le. hét hogy az egyik megnövelt gravitációs terület felett repül majd el... Elhallgatott én pedig izga­tottan figyeltem a közeledő ma. darakat Már egészen közei vol_ tak... És hirtelen az egyik, min* egy kődarab, úgy zuhant le. Nem maradt belőle csak egy pa- papírvókonnyá lapított réteg a földön. — Látta? M egremegtem, amint elkép­zeltem, hogy én is ilyen sorsra juthattam volna. — Igen — szólalt meg mint­ha kitalálta volna gondolataimat —, ugyanígy járhatott volna. A saját súlya alatt palacsintává lapult volna. — Ismét elmoso­lyodott maid folytatta: — Fi­ma, a gazdasszonyom azt mond­ja, pompás eszközt találtam fel a kert védelmére a kóbor macs­kás- ellen. Nem pusztulnak el, csak a mancsuk megy tönkre, és többet nem jönnek! Igen, — szó­lalt meg kis szünet után —, azonban vannak sokkal vesze­delmesebbek is. Kétlábúak. nem foggal és körömmel, hanem ágyúkkal és géppuskával felsze­reltek. Képzelje el, micsoda vé­KGST-államok gazdasági integ­rálódásából adódó lehetősége­ket, annál is inkább, mert az a célunk, hogy hazánk a szocia­lista gazdasági közösség cipő­ipari gépgyártásának egyik bá­zisává váljék. Ennek az elkép­zelésnek napjainkban már mind műszaki, mind pedig kereske­delmi szempontból kedvezőek a feltételei. Az NDK-val műszaki-tudomá­nyos együttműködési megálla­podást kötöttek, melynek alap­ján a két ágazat közösen való­sítja meg fejlesztési és gyártási elképzeléseit. A magyar fél pél­dául máris átvette több kisgép gyártását, s ezekkel ellátja a szocialista országok piacát, ugyanakkor az NDK ipara a magyar gépekhez bizonyos tar­tozékokat szállít Tárgyalások folynak több témában a cseh­szlovák gyártóművekkel is a munkamegosztásról, ami külön is jelzi iparunk e fiatal ágaza­tának elismerését, hiszen köztu­domású, hogy a cseliszlovák ipar a cipőgépgyártásban nagy ta­pasztalatokkal és felkészültség­gel rendelkezik. A kooperációk révén, az élen­járó külföldi tapasztalatok átvé­telével tehát cipőiparunk jelen­tős fejlesztési programiját szá­mottevő gépimport nélkül oldja meg, ugyanakkor egy olyan új ágazatot teremtünk, amelynek exportlehetőségei hosszú évekre biztosítottak. N. U A katona zsebpénze A katonák kiképzésével és nevelésével foglalkozó tisztek, .tiszthelyettesek több évi ta­pasztalatai azt tanúsítják, hogy a sorkatonák egy jelentős há­nyadának túlságosain sok a zsebpénze- A laktanyába érkező napi postai küldemények is iga­zolják ezt a megfigyelést. Egy- egy alakulatnál naponta olykor húsz-harminc katona is kap otthonról több száz forintnyi összegű pénzküldeményt. A gondos apa és mama által a sze­retett katona fiúnak juttatott fo­rintok az esetek nagy részében többet ártanak, mint használ­nak. Természetesen személyi . szükségleteik fedezésére ugyanis a hadseregtől meghatározott összegű készpénzilletményt kap­nak, amelyet január 1-től, je­lentősen megemeltek. A szülők­től kapott pénzküldeményeket a katonák java része a hétvégi kimenők alkalmával könnyű szórakozásra, italra költi. Nem ritka, hogy éppen a kedves pa­pától vagy a mamától érkezett forintok „segítségével” leitta- sodik, botrányt okoz, késve ér­kezik vissza alakulatához, vagy más súlyos fegyelmezetlenséget vét. Tehát az ilyenkor elkerül­hetetlen felelősségre vonás „ob­jektív” kiindulópontja: a kato­nának juttatott szükségtelen pénzösszeg. Nem véletlen, hogy a parancsnokok és a politikai munkások gyakran kérik a lak­tanyákba látogató szülőket, hogy ne lássák el meggondolatlanul jelentős zsebpénz! többlettel a katonákat. A „könnyen jött” fo­rintok ugyanis az említett szo­morú következményeken kívül a fiatal katonák körében ráadá­sul könnyelmű, felelőtlen anya­gi szemléletet alakíthatnak ki. K. S. Sz. dőeszfcöz lelhet a lei gázott gra- l vitáció! Védőzónát építhetek az ; ország határára, és azt egyetlen ; ellenség át nem lépheti. A re- • pülők úgy zuhannának le, mint ; a kődarab, mint az előbb látott j madár. A lövedékek sem tudná- ; nak áthatolni ezen a zónán. Sőt ; az ellenkezőjét is meg lehelten- 5 ni: a támadó ellenséget meg- : fosztani a gravitációtól, és a ka- i tonák a legkisebb mozdulatra a ; magasba emelkednének, a leve- ; góbén lebegnének. Dp rrindez \ semmi ahhoz képest, amit elér, i tem. Sikerült rájönni, hogyan : csökkenthetem a gravitációt a > föld egész feilületen a sarkok [ kivóte’ével. — És ezt hogyan valósítaná > meg? — Arra kényszerítem a föld- . golyót hogv gyorsabban forog- ! jón — felelt Wagner professzor > olyan közömbösen, mintha csak ; búgócsiga megpörgetését emlí_ ; tette volna. — Felgyorsítani a föld forgó- i sát? — kiáltottam fel meglepet- : ten. — Igen. Felgyorsítom, és a • centrifugális erő növelésével a « földön található tárgyak súlva j csökkenni fog. egyre könnyeb- ! bek lesznek. Ha nincs ellene ki- j fogása, maradjon vendégem né. • hámy napig... — Örömmel maradok! ■ — Ahogy felkelek, hozzáfogok ! a kísérletekhez és sok érdeke­set fog tapasztalni. Fordította: Sasa Attila (Folytatjuk) Bige József estje a Megyei Művelődési Központban pódiumokról ismeri hazánk és a külföld népzeneszerető kö­zönsége. Talán legrövidebben így lehet jellemezni Bige József életét, munkásságát, akivel hét­főn este találkozhatott Békés­csaba közönsége a Megyei Mű­velődési Központban a Művé­szeink sorozata vendégeként. Az est egyszerre volt ismeret- terjesztő előadás és hangver­seny. Több mint tízféle népi fúvós hangszert mutatott be, s zongorakísérettel meg is szólal­tak az évszázados fuvolák, táro­gatók, dudák. Rákóczi karát idéző táncdaiok, temetési éne­kek, katonai hívójelek hangoz­tak el a háromszáz évés török- síp-tárogatóból, virágénekek a fuvolahangú dévaványai ajak­sípból. Elfelejtett, ma már esetleg alig-alig fellelhető népi hang­szereket ismerhetett meg a kp- zel százfős közönség- Olyanb- kat, amelyeknek védelme, fel­kutatása mindannyiunk köte­lessége. Hiszen népzene-hagyo­mányunkban, a feldolgozásra, gyűjtésre váró dalokban nagyon sok az olyan, amelyik hangsze­res népdal. Békés megyében is bizonnyal őriznek még ilyen hangszeres „kincseket”, sípok­kal, dudával előadott népdalo­kat A koncert-előadás végén Bige József a közönség kérdéseire válaszolt. Élvezetes, élményt adó esten vehettek részt a csabaiak. N. L. A kecske bőr-dudán régi nép­dalok szólaltak meg Bige Jó­zsef furulyaművész előadásá­ban, (Fotó: Demény Gyula) Sarkadon született, archeoló­gusnak indult, 23 éve — alapító tagként — vesz részt a Magyar Állami Népi Együttes munkájá­ban, népi hangszereket gyűjt és készít, s mint furulyaművész, nevét a rádióból, hangverseny­1974. JANUÁR 17.

Next

/
Thumbnails
Contents