Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-17 / 13. szám
1974. JANUÁR 17.. CSÜTÖRTÖK Ara: 80 filler xxix. évfolyam, 13. szám „Tartásdíjra kötelezve 91 Van-e szerényebb és szomorúbb, mint az öregkor magányossága? Mikor elmúlt a gyümölcshozó nyár, s a szedett fa magára marad az őszben, sebekkel, horzsolásokkal. Van-e szomorúbb, mint a magára hagyott öreg édesanya, édesapa? Felnevelte a gyerekeit, rájuk áldozott minden erőt, energiát, évtizedeket. S a felnőtté lett fiú, leány felrúgja a köteléket, hátat fordít mindannak, ami nemcsak kötelező lenne, de elemi, emberi tisztesség. Századok óta él az emberiségben a törvény; az apák és anyák tisztelete, segítése. Örök • érvényű e törvény. Csak az emberre, a gondolkodó lényre érvényes. És csakis az ember tudja néhol, némelykor úgy elszakítani a családi kötelékeket, hogy szülője az élet alkonyán magára maradjon, érzelmi és anyagi támogatás nélkül. A jogban „tartási és egyéb perek” címszóval szerepel a szülőtartási perek csoportja. Ha a statisztikai adatok között búvárkodunk, első látásra is kitűnik, hogy számszerűségében nem túlzottan jelentős a szülőtartási pertömeg. Évente körülbelül 1300 ilyen pert tárgyalnak a bíróságok; ítéleteikben a bírák arra törekednek, hogy az idős felperesek számára a lelketlen gyermekektől — nehéz más jelzőt találni, hiszen szó szerint erről tettek tanúbizonyságot a gyermekeik — valamelyes tartásdíjat biztosítsanak. Az egyik megyei bíróságon láttam az öreg cipész periratait. Nyolcvan felé járt már; amíg az erejéből futotta, fenntartotta a kis műhelyét. Talpalt, foltozott. Aztán megrokkant. Két jól kereső gyermekét idézték be a bíróságra. Szenvtelenül, közönyösen méregettek az öreget, az egyik végül is azt mondta a bírónak: „maga kereste a baját, miért nem gondolt időben az öregségével?” Ezt a gyerekét az öreg ember, amíg a fiú kollégiumban lakott, a diplomáért tanult, csomagokkal, a kis műhely szinte minden jövedelmével támogatta. Ezért „nem gondolt időben” az öregségével. Az öregek perei — szomorúak. Bírák mondották el, milyen nehezen fordulnak az igazságosztás szervedhez az idős apák, anyák. S milyen keserves szemérmességgel titkolják, amíg csak tudják, nehéz sorsokat. A perelt gyermekek túlnvomó többsége jómódú, de legalábbis megfelelő körü1m%nyek között él. 100—200 forintot kellene fizetniük havonta, de inkább vállalják a pereskedést, minthogy önként adjanak. Töredéknyi az olyan eset, amikor a felnőtt gyerek is nehéz sorban él, körülményei tehát nem teszi£ lehetővé a szülőtartást. A tanácsi szociálpolitikai előadók azonban — s ez a tény erősen módosítja a viszonylag alacsonynak tűnő statisztikát — több ezer olyan esetről is „ud- nak. amikor az öreg szülő nem fordul bírósághoz. Nem akar pert indítani a gyermeke ellen, kíméli az önzőt, a kegyetlent Jegyzőkönyvek, környezettanulmányok százai tanúsítják, milyen nehezen és milyen kevesek vállalják a pert, milyen rendkívül nehéz arra rábeszélni egy-egy idős apát, anyát: ne legyen feleslegesen kíméletes, ne riadjon vissza attól, hogy megítéljék neki az elemi létfenntartáshoz szükséges összeget. A családjogi törvényben eddig is szerepeltek a szülőtartással kapcsolatos kötelezettségek. Alapvető módosításukra tulajdonképpen nincs szükség. A törvény azok mellett az apák, anyák mellett áll, akik becsülettel felnevelték a gyerekeiket, s akiknek joguk van erejük fogytával a támogatásra. A szemlélet azonban nem törvény dolga. Nem törvénnyel rendelhető el, vajon él-e a fiúban, lányban a szeretetteli Kötelesség elemi mértéke: nem teremthetők érzelmek rendelettel, előírással. Belülről kell fakadniuk. A törvény már csak arra szorítkozhatik. hogy kényszerít- sen a segítségre, papírra rögzítsen kötelességet, s bírósági úton gondoskodjék a végrehajtásról. Ez is fontos és szükséges. De sok minden kellene mellé. Szükséges lenne például, hogy szociálpolitika hivatott művelői maguk is kezdeményezzenek eljárásokat, mérlegelve a körülményeket, meggyőzve az öregeket. Nem azért, hogy több legyen a per, módosuljon a statisztika. Azért, mert nem tűrhető el egyetlen esetben sem a gyermek közömbössége, kívülállása, kötelességeinek semmibe vevése. Az ilyen perek — figyelmeztetnek. Hírük kél. akárhogy vesszük, megszégyenítést is jelentenek mindazoknak, akik ellenében ítélet születik. Erre a megszégyenítésre pedig, sajnos még szükség van. Azért, hogy ha érzelmi tö'tés nélkül is, ha szeretet nélkül is, de kötelességből több jusson az öregednek, az utolsó éveiket kis jövedelemmel m'Tzsolóknak. V. M. Kjpiren^en a si@gha?mi járási HNF-bizolfság «irányító munkáló A Hazafias Népfront Békés megyei Elnöksége tegnap, január 16-án Szeghalomban tartotta soron levő ülését Ezen a HNF szeghalmi járási népfromt- bizottseg és a községi néptfrorob- bizottsagok irányító munkájáról számolt be Molnár Józsefné, a HNF járási titkára. A beszámolón elemezte, hogy miként alakult a népfrontbizottság újraválasztása után a fiatalok, a nők és a munkások aránya. Megállapította, hogy mind a járási, mind pedig a községi bizottságokban lényegesen több a munkások, a nők és a fiatalok száma az előző választásokhoz viszonyítva. Ezt követően beszámolt a megyei elnökségnek az elmúlt évben végrehajtott mun kákról. Kiemelten foglalkozott ebben a népfront által szerve zett társadalmi megmozdulásokról Jutatni fántogaSás a hűi“ és zöldségprograa megvalósításához 1 Nemzeti Bank elniütlietystíesének $a]tótájékez;a.óji Az élelmiszergazdaság elmúlt évi eredményeiről és a hitelpolitika időszerű kérdéseiről tartott szerdán sajtótájékoztatót dr. Páles György, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese a MUOSZ székházéban. A szövetkezetek és állami gazdaságok 1968-ban összesen 6 milliárd, 1973-ban már 13 és fél milliárd forint rövid lejáratú hitelt vettek igénybe, ami a korszerű agrártechnika növekvő térhódítását bizonyítja. Az élelmiszergazdaság hatékonyságának fokozására a Nemzeti Barik idén szélesebb körben nyújt hitelt a mezőgazdasági üzemeknek a beruházásokhoz. Támogatja a szocialista országokban gyártott mezőgazdasági gépek vásárlását, ezzel az eredetileg tervezettnél több gép beszerzésére ösztönzi a szövetkezeteket, állami gazdaságokat. Hitelt nyújt azoknak az üzemeknek az építéséhez, amelyekben bármely külföldi piacon jól értékesíthető cikkeket állítanak elő. Így egyebek között a hízott szarvasmarhával, a tejes- és a pecsenyebáránnyal foglalkozó mezőgazda- sági üzemek kaphatnak támogatást. Áz MNB a központi programoknak megfelelően hitelpolitikájában támogatja a nagyüzemi zöldségfejlesztést, a jól felszerelt, korszerű üzemek kialakítását. A húsprogram megvalósításának elősegítésére pedig a szarvasmarha-tenyésztés továbbfejlesztését, elsősorban a telepek rekonstrukcióját, bővítését és az olcsóbb technológiák bevezetését ösztönzi. A mezőgazdaság továbbfejlődése érdekében a magas műszáléi színvonalat igénylő zárt termelési rendszerek további elterjedését is elősegíti a Nemzeti Bank. Ezek a termelési rendszerek többnyire tőkés országokban gyártott gépi berendezéseket igényelnek, ezért mintegy 30 millió dollárnyi hitelkeretet irányoztak elő 1974-re. s az Állami gazdasagok ÚJÍTÓIVAL DEBRECENBEN <3. oldal) AZ ORSZÁGOS BÉKETANÁCS FŐTITKÁRÁNAK NYILATKOZATA 14. oldal) KOOPERÁCIÓN ak INDULT — ÜJ GÉPGYÁRTÓ Ágazat született (5. oldal) ELSIKKASZTOTTA a rábízott pénzt IS. oldal) 1 nrnőgazdasági üzemekben 77 YSrMreszt-szemzel működik A Vöröskiereszt megyei vezetősége január 16 an, tegnap délelőtt Békéscsabán, a termelő- szövetkezetekben és állami gazdaságokban működő alapszervezetek munkájáról tárgyalt. Megyénkben összesen 76 vörös>- kereszbes alapszervezet működik a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban. Az elmúlt évekhez képest ez lényeges eredmény, hiszen 1970-ben csupán 56 alapszervezet működött. Nőtt a tagság létszáma is, s az egészségügyi felelősök mindenütt aktívan tevékenykednek. Az eredmény mégsem kielégítő, mivel megyénk mezőgazda- sági üzemei egyre fejlettebb gép szerelése Nagy teljesítményű marógép érkezett Budapestről, az anyavállalattól a Hajtómű- és Festékszóró Berendezések békéscsabai gyáregységébe. Az új gép egyszerre három munkafázist végez. Képünkön Dolog Pál tmk-Iakatos a gép beállításán dolgozik «Fotó; DeményJ technikával!, gépekkel, vegyszerekkel dolgoznak, s ezért még inkább előtérbe kerül a Vöröskereset munkája, az egészség- ügyi felvilágosítás. Ezenkívül, bár szép számmal működnek alapszervezetek, de nagy az aránytalanság az egyes járások között. Az orosházi járásban például a 19 tsz-bői 13-ban van alapszeyvezet, ugyanakkor a mezőkovácsházi járásban a 22 tsz-ből csak ötben. A meglevő szervezetek aktívan tevékenykednek s ehhez nagy segítséget kapnak a szövetkezetek vezetőitől. Az elmúlt évek során sikerült elérni, hogy a tsz ek vezetői jelentőséget tulajdonítanak a Vöröskereszt munkájának, elismerik szükségességét és a legtöbb helyen a továbbképző tanfolyamokhoz is javaslatokat, sőt anyagi segítséget nyújtanak. A megyei vezetőség nagy goo„ dot fordít a vöröskeresztes aktívák, egészségügyi felelősök továbbképzésére. Minden évben megszervezik az elsősegélynyújtó tanfolyamokat, melyeken a balesetvédelemről, a vegyszerek biztonságos kezeléséről hallgatnak előadásokat a részvevőik. Sikeres a szövetkezetekben a tisztasági mozgalom is. Rendszeressé vált az egészségügyi őrjáratok és szemlék szervezése A legjobb eredményt elérő kollektívákat a gazdaságok vezetői jutalmazzák is. Ez tapasztalható Mezőkovácsházán, Kondoroson. Dombegyházán és Körösladánybam. A vitában a vezetőség tagjai elmondották véleményeiket és javaslataikat. Többen hangsúlyozták, hogy ma már a mező- gazdaságban élelmiszert termelő nagyüzemek működnek és a Vöröskeresztnek is ezt kell figyelembe vennie tevékenysége, aktíváinak képzése során. A tanácskozáson részt vett és felszólalt az MSZMP megyei bizottsága résziéről Marsi Gyula, a Vöröskereszt országos központja részéről pedig Bori Rudolfné és Gubis Ádám. Bori Rudolfné felhívta a figyelmet arra, hogy a Vöröskereszt sokoldalú mun kájában, a mezőgazdaságban végzett felvilágosító tevékenység most előtérbe került és egyike a legfontosabbaknak. A tanácskozás anyagát az orszásos központ titkársága is megvitatja. K. J.