Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-16 / 12. szám

Vitag proletárjai!, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG a megyei pártbizottság, és a megyei ianAcs lapja 1974. JANUÁR 16., SZERDA Ara: S® fillér XXIX. ÉVFOLYAM, 13. SZÄM MA 5 ÉRDEKKÉPVISELET FELSŐ FOKON $3. oldal) A SZAKADÉK PEREMÉN (4—5. oldal) ISzpenti fejlesztési pregrciiiek 1974-ben; Költségvetésből 7 milliárd forint hozzájárulás Ä háztartások kétharmadát látják el palackos és vezetékes gázzal — A ruhagyárak gépcseréi Politika és A marxista—leninista politika kimunkálása és érvényesítése tu­dományos jellegű intellektuális tevékenység. A megismerő és következtetésekre jutó gondol­kodásban, a döntések kimun­kálásában, a végrehajtás meg­szervezésében a politika támasz­kodik a különböző szaktudo­mányok eredményeire. A politikai gondolkodást, döntést és cselekvést mégsem lehet minden megszorítás nélkül azonosítani a tudományos te­vékenységgel A politika nem a tudomány valamely speciális ága. Más minőség, sajátosságai­nál fogva „több” iss, „kevesebb” is annál. A politika sajátos érdeklődési - működési körének legfőbb jel­lemzője a politikai hatalomhoz való viszony. Ez lehet helyeslő vagy tagadó, attól függően, hogy az adott politikai szervezet a meglevő hatalmat erősíteni vagy megváltoztatni, megszerezni, vagy megtartani akarja-e. A szo­cializmus építésének idején a forradalmi munkáspárt politikai tevékenységének kiindulópontja és fő törekvése a többi dolgozó osztállyal és réteggel szövetsé­ges munkásosztály hatalmának megőrzése, erősítése, fejleszté­se. A szocialista hatalom kül­ső és belső ellenségeinek ki­indulópontja és végső törekvése e szocialista hatalom gyengíté­se, végső fokon megdöntése. A politikai harc lényegében mindig osztályharc, bár e két fogalom közé nem tehetünk egyenlőségjelet. Az oszcályharc jóval szélesebb, s nemcsak po­litikai harc formájában folyik. Másrészt pedig politikai harc­nak vagyunk szemtanúi akkor is, amikor az azonos osztályo­kon belül folyik, például kü­lönböző burzsoá irányzatok- érdekcsoportok harcolnak — gyakran igen kíméletlen eszkö­zökkel — egymás ellen. Ez is ha­talmi harc, még akkor is, ha ered­ménye nem változtatja meg a hatalom (burzsoá) osztály jelle­gét. Felcserélheti viszont a kor­mányzás tényleges gyakorlásá­ban részt vevő (s annak minden előnyét élvező) burzsoá csopor­tokat, irányzatokat, személye­ket A szocializmus építése ide­jén a politikai döntések alapjá­ul szolgáló sokrétű ismeretek­ben egyre magasabb a tudomá­nyos elemek aránya. Ugyanak­kor a minden tekintetben eg­zakt-tudományos értékű politi­kai döntésekhez a tudományos információk, ismeretek olyan tömegére lenne szüksége a po­litikai vezetésnek, amit a szak- tudományok ma még nem tud­nak kellő mértékben és opti­mális időben rendelkezésre bo­csátani. A politikai vezetésnek ezért számolnia kell döntései végrehajtásánál előre nem lát­ható, nem várt, nem kívánt kö­vetkezményekkel is. De nemcsak erről van szó. A politikai döntéseket mindig konkrét, meghatározott körül­mények között kell hozni és végrehajtani. A sajátos szituá­ciók pedig sajátos döntéseket igényelnek. A politikai dönté­sek szempontjából szinte nincs két azonos szituáció! A dönté­sek a társadalmi valóság bo­nyolult és ellentétes — a dön­tés pillanatában ismeretlen vagy kevéssé ismert — tenden­ciáinak harcain, konfliktusa­in keresztül, sokféle objektív és szubjektív feltétel közepette, fudománY gyakran ellentmondásokkal ter- I helten. érvényesülnek. A politikai döntés sajátos ter­mészetéhez tartozik, hogy a végrehajtás során nemcsak megvalósul, de — két irányban — szükség gzerűen korrigálódik is. Egyfelől a szükségszerűen torzuló végrehajtási gyakorlat mindig helyesbítésre szorul az eredeti döntés értelmében és szellemében. Másfelől az erede­ti döntés egyes elemei is mó­dosításra szorulhatnak, mivel időközben maga a tátsa- dalmi valóság is változik. Ha egy-egy jelentősebb, hosszabb időszak alatt megvalósítható po­litikai döntést, a körülmények változásától függetlenül, szó és szöveg szerint, minden szinten és szférában teljesen azonos módon akarnának érvényesíte­ni, — könnyen megeshetne, hogy a valóságban az eredeti döntés céljának ellenkezője teljesülne. Már csak azért is, mert gyakran éppen a helyes döntés lényegi­leg helyes végrehajtása idézi elő menet közben a társadalmi valóság lényeges megváltozását. A politikai döntéseket tehát hosszabb távon csakis a döntés szellemében fogant, annak eredeti céljait szolgáló érdemi „helyesbítésekkel’?, „pályamó­dosításokkal” lehet és szabad érvényesíteni. Politika és tudomány viszo­nyának sajátos oldalát képvi­seli a marxista—leninista poli­tika viszonya a tudományos ér­tékű marxista—leninista ideoló­giához. Az ideológia a politika számára a konkrét helyzet konkrét elemzéséhez, a szüksé­ges következtetések levonásá­hoz szolgál iránytűként. Mint­hogy az ideológia nem valami­féle mindig és mindenütt hasz­nálható recept, az adott valóság elemzésének elmulasztása ese­tén nem óv meg a helytelen politikai döntésektől —, mi több: a helytelen döntések so­rozatától sem. Ez utóbbiak ön­magukban még nem tehetik kétségessé az ideológia érvényes tudományos igazságát. Hiszen egy adott politika érvényességi köre lényegében nemzeti, az ideológia érvényességi köre vi­szont nemzetközi. Egy ország kommunista pártjának politikai döntései lényegében az adott ország viszonyai között érvé­nyesülnek, az ideológia tudo- rrányos igazsága nemzetközileg érvényesül. A kommunista pár­tok nemzeti keretek között vív­ják harcukat a közös cél: a szocializmus, a kommunizmus győzelméért. E harc sikere megköveteli egyfelől a nem­zeti és nemzetközi érdekek elv­szerű egyeztetését célzó politikai kompromisszumokat. Másfelől a marxizmus—leninizmus tudo­mányának közös fejlesztését, terjesztését és védelmét, min­denféle ideológiai kompromisz- szum elutasítását. A nemzetközi kommunista mozgalom testvérpártjai a pro­letár internacionalizmus helyes értelmezése és hatékony fejlesz­tése révén, együttes erőfeszítés­sel biztosíthatják tudományos érvényű és értékű ideológiájuk továbbfejlesztését, egységét és oszthatatlanságát, tekintélyét. Így érvényesülhet a nemzetközi kommunista mozgalomban együtt az eszmei érintetlenség és'a politikai rugalmasság. Ü. J. A népgazdasági egyensúly erősítésének és a hatékonyság javításának fontos eszközei a gazdaság különböző ágazatait (korszerűsítő központi fejlesz­tési programok. A kormány év­ről évre jelentős anyagi támo­gatással segíti e programok megvalósítását. Így az ipar ter­melési szerkezetének átalakítá­sában kiemelkedő fontosságú központi fejlesztési programok valóra váltásához az idén a költ­ségvetésből 7 milliárd forinttal járul hozzá. Az MTI munkatár­sai tájékoztatást kértek az il­letékes minisztériumoktól a hét ipari központi fejlesztési prog­ram végrehajtásának várható idei eredményeiről. A földgáz» program A központi fejlesztési prog­ram alapján a földgázfelhasz­nálás részesedése az ország energiaellátásában az idén az 1970. évi 14-ről majdnem 17 százalékra emelkedik. így ebben az évben már 5150 millió köb­méter földgázt kapnak a fel­használók, 8 százalékkal töb­bet, mint tavaly. Akárcsak az előző években, az idén is az iparigáz-felhasználásnál na­gyobb ütőmben növelik a la­kosság gázellátását. A fejlesz-. tési programmal összhangban épül az országos földgáz-táv-1 vezeték, amely jelenleg 2300 Bár még jól beme járunk a télben, a gyulai kertészetnél már a tavaszra készülnék. Cso­dálatos látványt nyújtanak az üvegházakban pompázó szeg­fűk, amelyekből hetenként 10 kilométer hosszú, s évente át­lagosan 200 kilométernyi újabb szakasszal bővül. E fontos ge­rinchálózathoz csatlakoztatva 1974-ben vidéken csaknem 20 000 háztartásba vezetik be a gázt. Ennek az előirányzatnak a teljesítését segíti, hogy a vá­rosi gázgyártás termelését is 8,4 százalékkal növelik. A pro­pán-bután gáz termelésének nö­vekedési üteme meghaladta a tervezettet, de a kereslet na- gjtobb mértékben emelkedett. Mintegy 70—80 ezerre tehető a propán-bután gázt igénylők száma. A tervek szerint az idén csaknem 50 000 új engedélyt ad­nak ki a propán-bután gáz fel- használására. A gázfogyasztás növelésének lehetőségeit gyor­sítják újabb beruházásokkal, £ay Szegeden és Dunaújváros­ban is áttérnek a városi gáz gyártásáról a földgázfelhaszná­lásra. Sopronban új gázgyárat építenek, a szombathelyit pedig új üzemmel bővítik. A fejlesz­tési tervnek megfelelően jövő­re már kereken 2,2 millió fo­gyasztót látnak el palackos és vezetékes gázzal, tehát a ház­tartások majdnem kétharmada részesül e fontos energiaszol­gáltatásban. Alumíniumipar A magyar—szovjet timföld- alumínium egyezménynek és a központi fejlesztési programnak megfelelően a nemrégiben üzembe helyezett új Ajkai Tim­ezer szálat szednem le és szállíta­nak az ország különböző részei­be. Gyula virágairól is híres, s ezt a kivívott rangot a jövő­ben is meg szeretné őrizni. földgyár termelése ebben az évben már megközelíti a végle­ges kapacitást. Elsősorban ez a hozzájárulás növeli a timföld­termelést majdnem 8 százalék­kal, s lehetővé teszi, hogy ösz- szesen 720 000 tonna timföldet állítsanak elő. Az alumínium­ipar egyébként az idén több, mint 15 százalékkal növeli ter­melését. Az alumíniumalap­anyag gyártásánál nagyobb ütemben bővítik az aluminium félgyártmányok termelését, így ebben az évben 6 300 tonnával több lemezt, huzalt, tömlőt és ko­vácsolt árut szállítanak tovább feldolgozásra a megrendelőknek. A fóliagyártás, a készáru terme­lés fejlesztésére, a választék bővítésére most újabb beruhá­zásokat készítenék ed. Á petrolkémia Nem egészen két évvel ezelőtt fogadta el a kormány a petrol­kémiai központi fejlesztési prog­ramot, amelynek első, kézzel fogható eredményei a hazai ve- gyiszrl-termalésben mutatkoz­nak. így az idén már mintegy 40 százalékkal bővül a hazai vegyiszál-termelés, s ezen be­lül a szintetikus szálakból a tavalyi 9400 helyett 11 400 ton­nái; kap a textilipar. Ehhez a bővítéshez nyújt nagy segítsé­get a Magyar Viscosa Gyárban nemrégiben átadott PAN I. Üzem, amely az idén már csak­nem 4 600 torma poliakrilnitrilt készít. A programnak megfele­lően épül Leninvárosban a ha­zai petrolkémiai ipar bázisa­ként az Olefin I. Üzem, s 1974 utolsó negyedévében sor kerül a próbaüzemeltetésre is. Ez az üzem fontos bázisa a magyar— szovjet olefinegyezmény meg­valósításának is. Az évi 250 000 tonna etilén és 125 000 tonna propilén — tehát fontos mű- (Folytatás a 2. oldalon) Már nevelik azt a 30® ezer egy nyári virágpalántát, amelyeket — ha az idő engedi — a város utcáira, tereire és parkjaiba ültetnek ki, Háromszázezer tő virág

Next

/
Thumbnails
Contents