Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-07 / 286. szám
Megsúgom-hogy legnagyobb sajnálatomra nem tudok eleget tenni a Békéscsabai Körösvidéki Cipész Ktsz udvarias felhívásának, amelyet a Népújság hasábjain tett közzé hirdetés formájában. Ugyanis a szövetkezet felhívta kedves megrendelőit, hogy az ünnepi torlódások elkerülése végett cipőjavításaikat részlegeikhez javításra mielőbb szíveskedjenek leadni. Nagyon sajnálom, de nekem nincs javításra váró cipőjavításom, csupán az olajkályhám romlott el az elmúlt héten, úgyhogy inkább ennek a javításáról sugdosok Magának. Szóval, finoman kifejezve, bedöglött az az átkozott, s mivel többízbeni megrugdosása után is makacsul csak mínuszokat sugárzott, nyomban felhívtam a kéményseprő vállalatot, ahol megígérték, kijönnek. Mondtam, jöjjenek. de csak öt óra után, akkor vagyunk otthon. Ám a válasz lesújtó voit, mert közölték velem, a szerelők munkaideje fél négykor lejár, legyen otthon valaki napközben. Rokonságom nyugdíjasainak mozgósításával megoldottam a gordiuszi csomót, a szakember kijött, kitűnően dolgozott, de nekem valami motoszkálni kezdett a fejemben. Motoszkált, motoszkált és akkor egy olvasónk telefonon felhívott, hogy csináljunk már valamit, mert a DÉGÁZ szerelője csak napközben tud kimenni hozzájuk, ó és a felesége dolgozik, se rokonuk, se ismerősük, boldog őseiket meg mégsem akarják zavarni, hogy fogadják a szerelőt. Megsúgom Magának, könnyelműen megígértem olvasónknak, hogy teszek valamit az ügyben, de aztán rádöbbentem milyen felelőtlen voltam. Mert képzeljük csak magunkat egyes szolgáltató vállalatok — tisztelet a kivételnek — szerelői helyébe. Ok is emberek, nekik is lejár a munkaidejük. Igenis a mi kötelességünk, hogy otthon legyünk napközben, hiszen mi másra való a szabadságunk, meg hát esetleg csúsztathatunk is. Minderre rádöbbenve megteszem tiszteletteljes javaslatomat, amely szerint követve az említett szerelők példáját, ezután már délután zárjanak be az üzletek, álljanak le az autóbuszok és így tovább. Érthetetlen, hogy most, amikor olyan sokat beszélünk a munkásvédelemről, erről még elfelejtkeztünk! Pedig ismeretes, hogy milyen sokan dolgoznak nemcsak az esti órákban, hanem éjszakai műszakban is. Végezetül: javaslatomat jól meggondoltam, megfontoltam. Fejezze be a munkáját mindenki már a délutáni órákban! De előre figyelmeztetem az említett szolgáltató vállalatok szerelőit, hogy hiába jönnek majd a panasszal a Népújsághoz, amikor majd csak gyalog tudnak hazamenni, és az üzleteket is zárva találják —, mert mi sem leszünk itt! Vagy valahogy mégis másképpen kellene csinálni? Vitaszek Zoltán IA közlekedő A Járművek számának növekedésével egyre gyakrabban kerül előtérbe a közúti forgalombiztonságnak kérdése. A gépkocsik száma szinte ugrásszerűen megnövekedett, s az egyre nagyobb sebességre képes járművek számának növekedésével azt is meg kell állapítanunk, hogy a jelenlegi köz- úthálózat jelentős részében nem felel meg a forgalom támasztotta korszerű követelményeknek. Minthogy a közút biztosít pályát a nagy sebességre képes járművek számára, egyre nagyobb figyelem irányúi a közutakra is. Bár a biztonságos közlekedés elsődlegesen a forgalom résztvevőinek magatartásától függ, nem vitásan jelentős szerepe van a közúti forgalom biztonságában az út vonalvezetésének, burkolatminőségének, szélességének, a különböző tájékoztatási, jelzési rendszereknek és még számos egyéb körülménynek. A járművezető szerepe azért elsődleges, mert ő uralkodik a • jármű felett. Módja van azt, az általa észlelt mindenkori forgalmi és útviszonyoknak megfelelően vezetni, szükség esetén akár meg is állítani. Ezért jelentős intézkedések történtek — a gépjárművezetők képzésének alaposabbá tételétől, a közúti ellenőrzés szigorításától, a Bünte- tőtörvénykönyv módosításáig — a közlekedés szubjektíve befcv- lyásoiható oldalának, a közlekedési morálnak a javítására. A részben meggyőzésen, részben adminisztratív módszereken alapuló intézkedések hatása érezhető. Egyre gyakrabban látni szép példáit a járművezetők egymással szembeni és mások iránt tanúsított nyilvánvaló udvariasságának, előzékenységének, s a járművezetők jelentős j része tudatosan igyekszik az úgynevezett defenzív vezetésre törekedni. Sajnos vannak agresszív hajlamú, felelőtlen, virtuskodó vezetők is, de a jogszabályalkotás és jogalkalmazás egyértelműen abban az irányban hat, hogy ezek ne veszélyeztethessék soká a forgalom biztonságát. A közűt oldaláról már eddig megtett és várható intézkedések sajnos nem hozhatnak olyan gyors eredményeket, mint a szubjektív oldal befolyásolása. Elsősorban azért, mert az útépítés igen költséges. Békéi megye közúthálózata jelentős részében 5—5,5 méter és még ennél is keskenyebb burkolatszélességű utakból áll, mélyek teherbírása sem kielégítő. E zen túlmenően az utak vonalvezetése sem felel meg sok helyen azoknak a követelményeknek, amit a forgalom igényelne. Anélkül, hogy számszerű adatok közlésébe bocsátkoznánk, ismeretes, hogy az utak korszerűsítése, különösen, • ha az jelentős nyomvonal-változtatással is jár, vagy épületek szanálását is igénylő belterületi szakaszokon történik, igen költséges. Ezért útügyi vonatkozásban is előtérbekerül, hogy nagy hangsúlyt kell helyezni — azon túlmenően, hogy az anyagi lehetőségek szabta korlátok között az utakat szélesíteni, erősíteni, korszerűsíteni kell — azon intézkedések gyors bevezetésére, melyek nem túl nagy költségigényűek, de alkalmazásuk mégis számottevően javítja a közutak forgalombiztonságát. Az intézkedések ezen csoportjába tartoznak az úgynevezett forgalom- technikai, forgalomszervezési intézkedések, amelyek a gépjárművezetők megfelelő tájékoztatását szolgáló útburkolati jelek felfestésében, különböző táblák kihelyezésében nyilvánulnak meg. Különösen Békés megyében rendkívül nagy szerepe van a közutakra történő sárfelhordás megakadályozásának is, mert S ellentétben a lazább, homokos í talajadottsagú megyékkel, itt al ember eleiének védelmében járművekre tapadt sár Jelentős hosszúságban elsározza esős időben a közutakat. Ez igen nagy veszélyeket jelent a járművezetőik számára, mert sofe esetben csak akikor észlelik a csúszós pályát, amikor járművük már kormányoz- hatatlanná válik. E lap hasábjain a közelmúltban olvashattuk, hogy a Közúti Igazgatóság milyen intézkedéseket tett a megyéiben arra, hogy e veszélyforrás megszűnjön. A kor_ szerű útcsatlakozások kiépítése is anyagi terhet jelent azon szervek, gazdaságok számára, melyeknek jogszabályon alapuló kötelezettségük, hogy az útcsatlakozások korszerűsítését a saját költségükön elvégez, zéfo. örvendetes, hogy « szervek nagy része megértette az ügy jelentőségét Ős egyre gyakrabban tapasztalható, hogy a régi sáros felhajtok helyett korszerű, megfelelő hosszúságú betonburkolata^ csatlakoznak a ■közúthoz, U gyancsak e lapban olvashattunk a közelmúltban egy írást a közút burkolatához közei ültetett fák kitermeléséről. Azzal tökéletesen egyet kell értenünk, hogy a fákban szegény Alföld szépségeit óvni kell, ahol erre lehetőség van, de a közutak burkolatának közvetlen közelében még igen sok egyéb szempontot is figyelembe kell venni Az alföldi táj képéhez valóban hozzátartoznak az utakat szegélyező fasorok. Ezért nem döntünk köny- fiyű szívvel, amikor egy-egp esztétikailag is sr^o fasor kitermeléséről kell határozni. És az is igaz, hogy még egy sor egyéb intézkedést is kellene tenni. Ahol err0 pénz van és szükséges, megtörténik, hogy az autópálya mellett; a szükséges mértékben elbontják a hegyeiket, betömik a szakadékokat, megszüntetik a gyalogosközlekedést és az éjszakát (például úgy, hogy több kilométeres távolságban tökéletesen kivilágítják a közutat), de sajnos ehhez igen sok pénz kell, s a mi megyénkben erre még nem futja. A jelenlegi forgalmi igények mellett az is elegendő lenne, ha az útjaink kicsit szélesebbek lehetnének, s legalább a főútjainkra mindenütt aszfaltszőnyeg kerülhetne. A megye közútjait járva tapasztalható, hogy ezen reális igények következetek megvalósítása folyamatban van. Ami pedig a fákat illeti, a Közúti Igazgatóság 1973. évben is több száz ezer forintot költött útmenti fák ültetésére és gondozására, s ez az összeg az elkövetkezendő években sem fog csökkenni. Az új telepítések máj a baleseti statisztikai adatok elemzésén, a korszerű forgalombiztonsági követelményeknek megfelelően kialakított irányelvek szerint történnek, többnyire esztétikusán elrendezett facsoportokban, a közút burkolatának szélétől 6—7 méter távolságon kívül. A robbanásszerűen fejlődő motorizáció nem mindenütt hagy időt arra, hogy előbb ezek a fák megnőjenek éfe .csak ezután kerüljön sor a burkolathoz közel eső fák kitermelésére. N em vitásan a járműveknek a közút burkolatán kellene közlekedniük, de sajnos nemcsak az esztelenül — esetleg ittasan — száguldozó vezetők ütköznek útmenti fának, hanem történik ilyen műszaki hiba miatt is, meg időben nem észlelhető csúszós út miatt is. És az élete még a járművét figyelmetlenül vezető gépkocsivezető. 1 4 Btmmmsz?, 1973. DECEMBER 7, neb drága, nemhogy a járművében tartózkodó utasoknak, vagy a netán vele szemben szabályszerűen közlekedő, neki kitérni akaró vezetőnek. A motorizáció fejlődése teret követel. A fejlődést megállítani nem lehet A közút üzem elsődleges feladata, hogy ezt a teret a rendelkezésre álló erőforrások alaposan átgondolt tervszerű felhasználásával, a forgalom biztonsága, a közlekedő ember életének védelme érdekében nagy felelősséggel biztosítsa. Boros József, a KPM Közúti Igazgatóság békéscsabai vezetője A megye párt- és állami vezetői december 6-án Kiss Dezső közlekedési és postaügyi miniszterhelyettessel. valamint a KPM ágazati vezetőivel a XV. ötéves tervben eddig megvalósított közlekedésfejlesztési kérdésekről, valamint a hátralevő időszak feladatairól tárgyaltak. Szóba került a közlekedés biztonságáról szóló 1972. évi 2024 számú kormányrendelet Békés megyében való megvalósítása, továbbá a közlekedési koncepció keretében a kisforgalmú vas- utaknak a közúti forga'omra való elterelése. A megbeszélés kitért a vasút, a Volán és a Posta fejlesztése, valamint a megye állami és tanácsi kezelésében levő útjainak további fejlesztésére. Kiss Dezső miniszterhelyettes Szerdán a Magyar Tudományos Ismeretterjesztő Társu'at vendégeként megyénkbe látogatott Bereznyák Jevgenyij Szte- panovics egyetemi tanár, az Ukrán Művelődésügyi Minisztérium Iskolai Főosztályának vezetője. A szovjet vendég a szer_ dai napot Szarvason töltötte, ahöl meglátogatta a város két felsőfokú oktatási intézményét, majd délután a városi KISZ- szervezetnél A felsőoktatás kérA Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának titkára, Bocskai Mihályné nyitotta meg szerdán délelőtt az SZMT békéscsabai székhazában a munkásfiatalok II. országos versmondó versenyének megyei döntőjét, egyebek között arról szólva, hogy az irodalom, a művészetek, a költészet tefljesebbé teszik a műveltséget, gazdagítják az ember személyiségét. A megyei selejtezőkön legjobb eredményt elért huszonhárom munkásfiatal mérte össze erejét, bizonyságot téve irodalom- szeretetéről, versmondó-gyakor- latáróL Volt, aki fekete ruhában volt, aki garbóban vagy feltűrt ingujjal lépett a pódiumra. Volt, aki sok-sok fellépés rutinjával, s akadt, aki az első találkozás izgalmával, örömével mondta a választott költeményt. Volt, aki fölényes szövegbiztonsággal, s ugyanígy, aki egy-egy sornál megakadva tolmácsolta a költő szavát, Jól működik a községi népi ellenőrzési csoport A napokban tartotta megbeszélését Szeghalmon a községi népi ellenőrzési csoport. A beszámolóból kitűnt, hogy a 43 tagú NECS jól végezte munkáját, több alkalommal a lakosság ellátását, a szolgáltatásokat ellenőrző vizsgálatokat folytatott Többek között a kereskedelemben a húsellátást, és a tüzelővásárlás lehetőségeit vizsgálta. A tanácskozáson megbeszélték a következő évi feladatokat is. tájékoztatást adott többek között arról, hogy a közlekedésbiztonság szempontjából nagyobb szerep hárul majd a tanácsra, és a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatóságra. Az Autófelügyelet közúti felügyelet lesz. és a megyékben a közúti igazgatóság hatáskörébe kerül. Megemlítette, hogy 1974-ben Békéscsaba és Békés között kísérletképpen külön kerékpárutat létesítenek. A miniszterhelyettes javasolta a megye vezetőinek, hogy közlekedés-biztonsági szempontból arz ötéves tervidőszakra tegyék meg a szükséges e’őkészü_ leteket. A megye vezetői a közlekedés. valamint a postai szolgáltatás olyan fejlésztését kérték. hogy az érje el az országos átlagot. dései címmel előadást tartott. Csütörtökön reggel J. Sz. Bereznyák elvtársat a megyesaék- he’yen dr. Krupa András, a TIT megyei titkára üdvözölte, majd a vendég a Rózsa Ferenc Gimnáziumot és Nyomdaipari Szakközépiskolát kereste fék amit a Munkácsy Mihály Múzeum megtekintése követett. Ezután a szovjet vendég — a Békés megyei program utolsó részeként — Gyulára látogatott. Csak olyan nem volt a résztvevők között, aki érdektelenül, közömbösein mondta volna a verset. Legtöbben Váci Mihály életművéből választottak, de sokan mondták Várnai Zseni, Soós Zoltán, Garai Gábor ismert alkotásait is. A résztvevők tájékozottságáról vallott, hogy Arany János, Petőfi, Ady, Szabó Lőrinc költészetéből viszont kevésbé ismert darabokkal készültek a vetélkedőre. A győzelmet Bonczos Piros- ka, Fodor Etelka, Ramasz Gábor és Vaszkó Miklós előtt figyelemre méltó teljesítménnyel a Mezőgép Vállalat békéscsabai lakatosa. Orosz Sándor szerezte meg. ők öten képviselik a megyét a jövő év áprilisában a salgótarjáni országos döntőn. Mostani jutalmuk oklevél és vásárlási utalvány volt, míg a verseny többi résztvevőinek produkcióját könyvekkel ismerték el a rendező szervek. Kiss Dezső miniszterhelyettes Békéscsabán Ukrán egyetemi tanár látogatása megyénkben Munkásfiatalok II. országos yersmandó versenye Versekkel gazdagodva
