Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-06 / 285. szám
Az életmentő katona Á szocialista vezető Szabó Miklós Kinyújtja « Sáp vári Endre érmei Jeneses Gyulának, — ïe’entést kaptunk, hogy egy gyanúsan viselkedő férfi tart a határ felé. Kocsiba ültünk és a megadott körzet felé robogtunk. Már messziről észrevettük a gyalogló férfit Elébe kerültünk a gáton. Amikor meglátott a folyó felé indult Megálltunk, de ! ekkorra már a vízben voit. Ki- ) mért léptekkel haladt a Körös I közepe felé. Rákiáltottam: áll- t jón meg! Mintha nem is hal- f ifotta volna. Utána indultam. I Amikor a csizmámba folyt a hl- 1 deg víz, egy pillanatra megáü- i tam. Ekkor a férfinak már csak ) B feje látszott ki. Újra megin- 1 dúltam utána, s már nem érez- 1 tem a hideget a félelem eszem- ) be sem jutott ‘Úszni kezdtem ! felé. « ékkor elmerült Aláme- 1 rültem, s a hóna alá nyúltam. Magam is meglepődtem azon, hogy egyáltalán nem védekezett f Talán ez volt a szerencsém. Nem vagyok valami kitűnő úszó. Könnyen vittem a part : felé. s ott már az elvtársak se. gítettek, hogy a kocsiba tegyük a félig daléit férfit ••• Egyik határőrsünkön teljesít szolgálatot Jeneses Gyula tizedes, akivel ez az eset történt 1973. szeptember 1-én. Az életmentésért, a nagyszerű helytállá., sáért az elmúlt napokban rendkívüli KlSZ-taggyűlésen ünnepélyes keretek között adta át a KISZ KB megbízásából Szabó Mikidé, a KISZ megyei bizottság első titkára a Ságvári Endre ér_ met Jeneses Gyula 1968 óta KISZ- tag. Debrecenből — ahol víz- és gázszerelőként dolgozott — vonult be katonának. Szerény viselkedése, becsületes munkája alapján az őrs KISZ-titkárává választották, nemrégiben pedig felvették a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai sorába. A mostani taggyűlésen adta át párttagsági könyvét Mádaá András főhadnagy, OuMsonôt êvea a» Utasellátó Vállalat Egy é? akit több mint másfél milliárd forintos árbevétel f Áz Utasellátói Vállalat 1948. ban alakult azzal a céllal, hogy kielégítse az utazóközönség igényeit. A vállalat megalakulása óta hatalmas fejlődésen ment keresztül, amit az is bizonyít, hogy az 1949-es évi 81 millió forintos forgalommal szemben 1973-ban már több mint egy- milliárd 600 millió forintos árbevételre számítanak. Békés és Szolnok megye ellátása az Utasellátó Vállalat Békés—Szolnok megyei Igazgatósé pának feladata. A vállalat cél_ vitűzéseinek megfelelően a* igazgatóság mindkét megyében azon munkálkodik, hogy a„ egy. re nagyobb számú utazóközönséget minél magasabb színvonalon elégítse ki. Üj éttermet nyi_ tottak a gyulai és kötegyámi vasútállomáson, felújították a békéscsabai és lökösházi éttermeket. Új kiskereskedelmi egységeket hoztak létire Mezőhegyesen Lökösházán, Kétegy- házán, Mezőberényben és Szeghalmon. A tervek szerint még ez évben átadják- rendeltetéséinek a békési autóbusz-pályaudvaron épülő bisztrót is. A vállalat fennállásának 25. éve* évfordulóját ünnepli ép ennek jegyében— az előző évekhez hasonlóan — ismét megrendezi ezúttal ma. december 6-án a békéscsabai vasútállomáson lélvő étteremben az igazgatósági szakmai vetélkedőt. Ezen a vállalat szakácsai, cukrászai és felszolgálói mérik össze szakmai tudásukat. Az Orosházi városi Tanács Kórház- Rendelőintézet igazgató-főorvosa (Orosháza, Könd u. 51.) pályázatot hirdet 1974. január 1-én áthelyezés miatt megüresedő gazdasági igazgatói állásra A pályázat elnyeréséhez közgazdaságtudományi egyetemi, vagy főiskolai végzettség szükséges. Besorolás az E. 301/B. kulcsszámon a szolgálati időtől függően. x j ellent vonásai A ’ellem az ember állandó tulajdonságai közé tartozik, azért akinek jól ismerjük a jellemét, arról többnyire előre meg tudjuk mondani azt is, hogy adott helyzetben mit, hogyan fog tenni. A jellem életünk során a társadalmi környezet és a nevelés hatására fejlődik la. Téves az a hiedelem hogy bárki születésétől fogva jeílemes vagy jellemtelen. Ellenkezőleg, a jellemet és az azt alkotó jellemvonásokat fejleszteni, erősíteni, továbbfejleszteni lehet A vezetők iránt támasztott igények — amelyek a párt hármas követelményében jutnak kifejezésre — hordoznak magukban a jellemmel kapcsolatos elvárásokat is. Mind a szakmai, mind a politikai és a vezetői alkalmasság az egyén pozitív jellemvonásaira, akaratszilárdságára épül. Gondoljunk csak arra, hogy például a következetesség — oly fontos — jellemvonása egyaránt szükséges a politikai életben, a szakmai munkában, a vezetői gyakorlatban. Ugyanezt mondhatjuk a becsületességről, az igazságosságról és sok más tulajdonságról is. Természetesen ezeket nemcsak a vezetőktől, hanem mindenkitől elvárjuk. Vannak azonban olyan jellemvonások, amelyek elsősorban a vezetői magatartásban, viselkedésben, cselekvésben jutnak kifejezésre. Olyan pozitív emberi tulajdonságok ezek, amelyek jó, ha másokban is megvannak, de a vezetők semmiképpen nem nélkülözhetik. Az élet számtalan példával bizonyítja, hogy csak az lehet jó vezető, aki elutasítja a hízelgést, távoltartja magától a talpnyaió, alázatoskodó, szolgalelkű embereket. Aki képes önmaga helyes értékelésére, annak nincs szüksége hízelgőkre. A hízelgés olyan hatást gyakorol rá, mint a kábítószer: szépnek, rózsaszínűnek látja a világot, s nem jut el hozzá a bíráló szó. A „hódolat illet és nem a bírálat” gyakorlata irreális világot teremt, ahol a cselekedetek, intézkedések is irreálisakká válnak. Az ihlető csalhatatlannak, tökéletesnek képzeli magát, ennek folytán elvész az önkontroll, s ez gyakran súlyos hibákhoz, nemegyszer jóvátehetetlen vétséghez vezet, A szocialista vezető elengedhetetlen jellemvonása a fejlett kritikai érzék, az önkritikusság, ï a bírálat iránti fogékonyság. S Többnyire azok reagálnak rósz- ; szül a bírálatra, akik nem bizto- ; sak a dolgukban. Maguk is ér- » zik, hogy nincs minden rendben ! körülöttük, de nem tudnak, : vagy nem akarnák szembenézni : a hibákkal, kényelmi okokból, ; illetve mert nincs erejük hozzá, • képtelenek azok felszámolására. ! Az önkritikái érzék szorosan ősz- ; szefügg — a fentebb már említett ; — józan, reális önértékeléssel. ; Az önző, az énközpontú embe- 5 rek, akik „maguk körül forgat- ! ják a világot”, általában túlérté- • kelik magukat, s emiatt saját ; ■ ■-----rmmrir rniifi mi - ■ , ,M . — „ ,T„-------------------a ■ A MEZŐGÉP Vállalat központi ; gyáregysége, Békéscsaba, Szar- | vasi út. azonnali felvételre ke- t, rés: exportra kerülő termékek B gyártásához szakma nélküli S FÉRFI ÉS NŐI MUNKAVÁLLALÓKAT, 1 valamint villanyszerelő elektro- S műszerész,^ marós, köszörűs, i esztergályos szakmunkásokat. Bérezés megegyezés szerint. Jó kereseti lehetőség, szociális S juttatások. Munkakezdéshez autóbusz já- S rátok. 202661 * ■ békés merik ■fűMc> 1973, DECEMBER 6. 5 hibáikkal szemben elnézőek. A vezetői munkában tehát az önkritikái képesség hiánya nem csekély nehézséget okoz. már csak azért is, mert gyakorta együtt jár vele az önteltség, önhittség, beképzeltség, a saját személyiség túlértékelése. A reália önértékelés szerénységre késztet, amely a viselkedésiben, a dolgozókkal való bánásmódban is megnyilvánul. Sokan azt tartják, ha a vezető szerény, nem elég nagystílű, akkor utasításait kevésbé tartják be, kevésbé van tekintélye. A szerénység azonban még senki tekintélyét nem ásta alá, mint ahogy nem is szerzett senki tekintélyt dölyfösséggcl, fennhéja- zással. Egy vezető csak megfelelő tudással, hozzáértéssel, pozitív emberi tulajdonságaival képes valóságos tekintélyt kivívni. A nagystílűség önmagában semmit sem ér, ha nincs mögötte széles látókör, áttekintőképesség, lényeglátás. Tekintélyt nem lehet „felülről” adni senkinek és nem lehet senki tekintélyét elvenni, ha az illetőt az emberek tisztelik, becsülik, saját tapasztalataik alapján ismerik jellemét, tudásiát és meggyőződtek vezetői rátermettségéről. Kicsit átformálva a régi közmondást, elmondhatjuk: „minden vezető a maga tekintélyének kovácsa”, A jö vezető nemcsak a saját véleményét tartja fontosnak, hanem meghallgatja a beosztottjait is, sőt kéri véleményüket. Nem diplomáciai okokbol, hanem azért, mert így illik, hanem mert tényleg érdekli a munkatársainak a véleménye, mivel tudja, hogy mindenkitől, még a legkisebb beosztású, a kevésbé művelt embertől is lehet tanulni. E felfogás az emberek tiszteletén, mások megbecsülésén alapszik. Régi igazság, hogy „amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten”, vagyis, ha a vezető tiszteletben tartja beosztottjait, elvárhatja annak viszonzását. de ellenkezőjét éri el, ha lekezelően, durván, tisztelet- lenül bánik tapintatlan módon viselkedik velük. A szocialista vezetőben fejlett a szociális érzés, a szocialista humanitás jellemvonása. Akik a dolgozók megbecsülését élvezik, akik sikeresen, hatékonyan vezetnek, általában rendelkeznek e pozitív sajátossággal. Nemcsak kiadják a munkát, hanem a munkát végző ember gondjaira, nehézségeire is felfigyelnek, az adott esetben or_ vos,'ást is nyújtanak. Mindezt tapintatosan, nem tolakodóan teszik. Nem könnyű megtalálni a józan arányokat abban, hogy melyek azok az egyéni problémák, amelyekbe nem szabad és mi az, amibe illetékesek, sőt kötelesek beavatkozni és segíteni. Gondolni kell arra is, hogy olykor egyesek kihasználják^ a vezető szociális érzékét, humanitását, segíteni akarását és egyéni problémáikra hivatkozva, munkával meg nem érdemelt előnyös helyzetet vívnak ki maguknak a többi dolgozóval szemben, ami azokból indokait ellenérzést vált ki. A szocialista humanitás is megköveteli, hogy a vezető a munka kiadásával egyidejűleg mérlegelje, hogy a megterhelés reális-e, a feltételek adottak-e, nincs-e túlterhelve a dolgozó, tudja-e egészsége károsodása nélkül a kiadott munkát ellátni. A szocialista társadalom ember- központú, minden emberi cselekedetnek az embert kell szolgálnia, A vezetői humanitáshoz tartozik, hogy a vezető védje meg beosztottjait, álljon ki értük, ha szükséges, képviselje igazukat. A vezetőre hárul, hogy a környezetében nyílt, őszinte légkört teremtsen, ahol nem lehet helye a besúgásnak, egymás elleni ás- kálódásnak, pletykának, intrikának. A jó vezetőnek nincsenek kedvencei, tanácsadói, úgynevezett „emberei”, nem hallgatja meg a „jólértesült” közléseket. Csak így lehet a munkahelyi klíma egészséges, s alakulhat ott ki igaz, emberi kollektíva. A vezetőt formálják a beosztottakat, azok jellemét. De az ő jellemük is formálódik saját felismerésük és önnevelésük, a párt- és tömegszervezetek a felettes szervek és nem utolsósorban a dolgozó kollektíva hatása, ereje, segítsége által. Takács Györgyné T/asárnap délután, Gyermekkorára em, ' Békéscsaba. Az lékezik a költő: yjt vonat felé a nagyhídon át / mentünk. Vasból volt. Az igazi csodák / mindig vasból voltak. Vaskorlát futott /az oldalán, ahhoz támaszkodott / szívdobogva az ámuló gyerek. / ... Lent, a mély / pályán, ahol fekete és fehér / gőzöket fújtak vas-szörnyetelátták a gyerekek. Ezért volt a csikorgó hidegben is az önfeledt boldogság. Karácsony előtt kapták az édesapjuktól a pompás ajándékot. Mert nagyszerű volt az ajándék. S az általános ajándékozási láz közepén érdemes meggondolni: nem biztos, hogy a gyerekeknek mindig a A reoülőhíd ajándéka állomás melletti re- pülőhídon két kisfiú meg egy felnőtt. A gyerekek — valahol az óvodás- és az iskoláskor határán — szinte megállás nélkül kérdeznek: „Apu, miért válik ketté a sin?" — „Hogy gurulhat magától minden kocsi?” — „Hová viszik a vonatok a szenet?” — „Miért nem füstöl minden mozdony?” A papa is fáradhatatlan. Váltókról, gu~ rítódombról, Diesel- mozdonyról mondja, amit tud. A srácok boldogok. Rohangálnak a hid alatt áthaladó vonatok fölött, sikong nak, ha pillanatrc elborítja őket a súi ú, fehér gőz, kiáltanak valamit a mozdonyvezetőnek. Honnan ismerős ez a kép? Szabó Lőrinc írt valami ilyesmiről. A könyvtárban bizonyíték lesz, a „Tücsökzene”-kötet. gek (félig ördögök), félig istenek), / vassínek száguldtak a, végtelen / felé, ameddig csak látóit a szem, / vasak lihegtek, csikorogtak és / többet bírtak, dolgoztak, mint az egész / város: vasak rohanták vasakon.” Így látta a költő és — örömüket, érdeklődésüket látva egészen biztos — így kézzel fogható, boltban vásárolt, fenyő alá tett beszélő baba, villanyvonat, porcelán játék-étkészlet a legkedvesebb. Sokkal inkább az a valószínű, hogy a gyerekkel töltött vidám, kötetlen délutáné a pálma. Bizonyság rá a re- pülőhídon látott kipirult arcú két gyerek*, (daniss)
