Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-06 / 285. szám
ITT A TÉLAPÓI „Hull a pelyhes fehér hő, Jöjj el kedves Télapó!” — énekli ma »ok-sok gyerek a világ legkülönbözőbb táján. Telefonon öt intézményt — iskolákat, állami gazdaságot, gyárat és kollégiumot — hívtunk fél, miként emlékeznek meg a gyerekekről, a Télapó-ünnepről, * * • — Állami gazdaság, Bánkút. Tessék! — Az szb-tiitkáxral szeretnénk beszélni. — A téli iskolai szünet első napján ajándékozzuk meg az itt dolgozók gyermekeit. Sok évi szokás ez nálunk, a gazdaság a Mikulást és a fenyőünnepet egyszerre ünnepűi. Közel ötszáz édessége« zsákocskát hoz a bánkúti gyerekeknek a gazdaság Télapója. Az óvodásokhoz a szakszervezeti Mikulás megy. a harminc kislány és kisfiú rövid műsorral fogadja. • » » — A békéscsabai Achim L. András Szlovák Kollégiumban tegnap este járt a Télapó. A kollégiumban lakó alsó tagozatos kisdiákok gyermekdalokkal, bábjátékkal, szavalatokkal j köszönték meg az ajándékcso- I magokat I * • • Vasárnap délután csak úgy harsogott az örömtől, jókedvtől a csabai Kulich Gyula Művelődési Ház nagyterme. Itt rendezték meg ugyanis a téglagyári bölcsődés és óvodás gyerekek Télapó-ünnepét. Az apróságok már hetekkel előtte készülődtek a nagy napra: bizony nem volt könnyű megtanulni a jelenetek szövegét, a versek rímcsokrait. Az izgalom sem maradt el, a szülői munkaközösség tombolasorsolást is tartott, amelyen sok érdekes dolgot lehetett nyerni. Akik megéheztek vagy megszomjaztak, azok kedvükre éhették a lángost, ihattak a finom málnaszörpöt És hát a legfontosabb dolog: minden gyerek Télapó-csomagot kapott a vállalattól, * • * Tegnap délben nagy volt az öröm a Lenkey utcai óvodások között is. A csabai 8. sz. általános iskola úttörő őrsvezetői saját készítésű ajándékokkal és rövid műsorral kedveskedtek az Ünnepségek, ajándékozások Bánkúton, Békéscsabán, Mezőkovácsházán ovisoknak Délután a napközis első és második osztályosok várták a Télapót, a kis házi ünnepségen a szülőket is vendégül látták. ♦ • « A mezőkovácsházi kisdobosok és úttörők szintén a tegnapi délutánon műsorral várták a Télapót a művelődési központ nagytermében. Az ünnepség előtt a helyi ÁFÉSZ játékkiállításán „működés közben” lehetett megcsodálni és kiválasztani a karácsonyi ajándéknak valót. A műsorban szereplő pajtások külön jutalmat is kaptak: csokoládét és könyveket. A műsoros délután — amelynek az anyukák és az apukák is vendégei voltak — tánccal ért véget; a kovácsházi gyerekek nagyszerűen érezték magukat. (nemesi) „Az emberek mindig joUek...” Húsz év óta Szeghalomban nincs olyan tanácsülés, amelyen ne lenne ott Mezei Ferenc tanácstag. A 60 éves termelőszövetkezeti nyugdíjas ugyanis 1954 óta élvezi a 37-es választó- körzet lakóinak bizalmát, intézi ügyesbajos dolgaikat. Ahogy mondani szokás, jól bírja magát és ugyanolyan frissen mozog, mint két évtizeddel ezelőtt. Legszívesebben arról szól, hogy a Rákóczi Termelőszövetkezetből, amelyben mint növénytermesztési munkás dolgozott, hazamenet az úton és lakásán is keresték választói. Mezei Ferenc, mint eddig a húsz év alatt, most is igyekszik megfelelni annak a bizalomnak, amely a tanácstagsággal jár. — Ha járdaépítésről, fásításról vagy bármilyen közösségi munkáról volt szó, mint például ebben az évben a Táncsics utcai játszótér építése, vagy a villanyhálózat, bővítése, választókörzetem lakói, ha szóltam nekik, jöttek és vállalták a társadalmi munkát, szépítették községünket —» mondja a csendes szavú tanácstag. — Higgye ei nincs annál jobb érzés, mintha az ember tudja, hogy hallgatnak a szavára. Arról is beszélgettünk, hogy most, amikor nyugdíjas lett még több ideje lesz a közösségi dolgokkal foglalkozni. Több ideje lesz v arra, hogy választókörzetének lakóival megbeszélje az őket közösen érdeklő problémákat. N. J. Munkájukban és magatartásukban legyenek példamutatók a kommunisták! Beszámoló taggyűlés a Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál A Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat hosszú évek óta sok gonddal, bajjal küzdött. ami részben személyi ellentétekből fakadt. Ennek a következménye természetesen a gazdasági eredményben is megmutatkozott. Az idén szervezettebbé vált a munka, mert a belső ellentétek nagyrészt megszűntek és szinte mindenki egységes törekvéssel vett részt a vállalati célkitűzések megvalósításában. A vállalat kommunistái ilyen körülmények között tartották meg taggyűlésüket, s a vezetőség beszámolója már ezt a kedvező változást tükrözte. Igaz, a beszámoló csak általánosságban említette meg a bírálatokat, javaslatokat, amelyek a pártcsoport-értekezleten elhangzottak. Pedig érdemes lett volna alaposabban elemezni azokat. hiszen négy pártcsoport van. s az egyikhez tartozók nem tudták meg, hogy a másik háromnál lényegében miről is volt szó. Helyes lett volna tehát nyíltabban fogalmazni, ami több gondolatot ad, és vitára készteti a párttagokat. Bizonyára ennek hiánya okozta, hogy a beszámolóhoz csupán hárman szóltak hozzá, pedig a vállalat munkahelyeinek széttagoltságából eredően még sok olyan tennivaló van, amit érdemes lett volna a párt- alapszervezet legfelsőbb fóruma előtt együttesen megbeszélni. vállalat a nehézségeket végképp ki tudja küszöbölni, az ilyen szemléletnek a megváltoztatására feltétlenül szükség van. Nem tűnt ki a beszámolóból az sem, -hogy a kommunisták mennyire vették ki a részüket a vállalati eredmény kimunkálásában. Elhangzott például ilyen megállapítás: „Beszélünk az aktivitásról, de sajnos, több üveg törik, több a lopás, a károkozás, pedig ott vagyunk a helyszínen, s az ezer szemű ellenőr szemével figyelünk.” És ilyen is: „Többet kell a párt igaz ügye mellett agitálni.” A pártmunka nemcsak a taggyűléseken való részvételből, vagy mondjuk sajtóterjesztésből áll. A kommunisták alapvető feladata, hogy hassanak a környezetükre, mégpedig elsősorban a magatartásukkal, a kijelentéseikkel és természetesen a munkájukkal. Reflektor- fényben állnak, magatartásuk szolgáljon példaként a párton- kívülieknek. így lesz súlya a szavuknak és így válik vonzóvá a párt a pártonkívüliek körében is. Dr. Pankotai István, a városi pártbizottság tagja ehhez a kérdéshez kapcsolódva felhívta a figyelmet arra, hogy az új párttagokat elsősorban a munkában és a magatartásban élenjáró fizikai dolgozók közül válasszák ki, s a kört fiatalokkal és nőkkel szélesítsék. Olyanokkal, akik vállalják a párttagsággal járó kötelezettséget, a társadalom javát szolgáló hatalom gyakorlásában való önzetlen részvételt. Ezután kifejtette azt a véleményét, hogy a KISZ-szervezet tevékenysége a kommunisták irányításától függ. Ha rossz, ne a fiatalokat szidják, hanem saját magukban keressék a hibát. Am ne felejtsék el, hogy a fiatalok előbb-utóbb átveszik a stafétabotot, s nem mindegy, hogyan viszik tovább. Pankotai elvtárs köszönetét mondott a munkásöröknek önzetlen vállalásukért. Végül kifejezte azt a reményét, hogy a vállalat képes lesz teljesen leküzdeni a gazdasági nehézségeket. Ebben pedig továbbra is a kommunistákra hárul elsősorban a felelősség. Pásztor Béla Szervezési és mimkatani tanács az élelmiszergazdaságban Az egyik ilyen tennivalóra hívta fel a figyelmet Bottyán Imre, aki hozzászólásában elmondta, hogy a szeghalmi 2-es számú építésvezetőség dolgozói semmilyen politikai oktatásban vagy tájékoztatásban nem részesülnek. Hetenként az utolsó munkanap alkalmas lenne erre. de ki foglalkozzon az emberekkel? — tette fel a kérdést. Véleménye szerint a kapcsolat jó a vezetőkkel, akiket azonban csak a szakmai kérdések foglalkoztatnak. Politikai munkára nincs idejük. A periféria tehát kikerült a pártalapszervezet vezetősége, de még a szakszervezet és a gazdasági vezetők látószögéből is. Ebből egyúttal kitűnik, hogy ott a gazdasági vezetők nem érzik magukat politikai vezetőknek is, bár ez követelmény velük szemben. Ahhoz, hogy a À mezőgazdasági és élelme- j zésügyi miniszter utasítására • megalakult az Élelmiszergazdaság Szervezési és Munkatani Kérdéseivel Fogla'kozó Tanács. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban régi gond, hogy szervezési és munkatani kérdésekkel, kutatásokkal és szaktanácsadással ugyan egész sor intézet, intézmény és vállalat foglalkozik, az ilyen irányú tevékenységet azonban mindeddig csak részben koordinálták. A tanács vállalati üzem- és munka- szervezési kérdésekkel foglalkozik majd. Nemcsak a hagyományos rendszerek továbbfejlesztésére indítanak elemző-kutató programot, hanem a legmodernebb termelési rendszerek, folyamatok értékelésére is vállalkoznak, s ezzel kapcsolatban vá’lalati szervezeti és szervezési rendszereket ajánlanak majd. Munkásukhoz tartozik a munka- és teljesítménymérés, 'ami a mezőgazdaságban sok területen újdonságnak számít. A7, élelmiszergazdaságban is kezdik alkalmazni a számítás- technikai módszereket. A tanács igyekszik a számítástechni. kai szervezésben egyeztetni a partnerek érdekeit, és szükség esetén közvetítenek a tudományos intézmények, illetve a gazdaságok, vállalatok között. Megkezdik a bér. és munkaerőgazdálkodás központi elemzését, valamint üzem- és munkaszocio1 ó- giai, munkalélektani és munka- fiziológiai felméréseket végeznek. A balesetelhárítás és egész, ségyédelem érdekében egész sor elemzést készítettek s a legjobb módszereket országszerte elterjesztik. A tanács hatáskörébe tartoznak a táv’ati szervezési és munkatani kutatások is. (MTI) Elszakadás Található olyan üzemi és mezőgazdasági munkás, mérnök, orvos, intézményi dolgozó, aki nem eléggé érzi át beosztásának, hivatásának, feladata pontos teljesítésének soko’dalú jelentőségét. Tapasztalható az a — kispolgárinak tekinthető — szemlélet is, amely az alkotó termelést lebecsülve, a munkát elhanyagolva akar növekvő bért, emelkedő életszínvona1 at elérni. Pedig egészen természetes, hogy az első számú feltétel: a termelő. építő tevékenység nélkül a második lépés: az életszínvonal sem tud kellően alakulni. A szemlélet torzulását — az élet fenntartása első feltételének elhanyagolását — számos okkal lehet magyarázni. A fizikai és szellemi. munkások egy része az új társadalom egyik legjelentősebb változását, a termelőeszközök közösségi tu’ajdonná válását nem eléggé érzékelik. Számos üzemben a dolgozók véleménye. kritikája nem talál kellő visszhangra. Néhol a vezetés alig vagy egyáltalán nem támogatja a szocialista munkásdemokráciát. Az üzemi dolgozók, mező- gazdasági munkások, érte’misé- giek körében zavaróan hat a valóban előforduló harácsolás és könnyű pénzszerzés, nagy lábon élés. A szocializmustól idegen jelenségek hordozóival szóbeli és írásos agitációnk nem mindig vitatkozik elég hatásosan. Elvtársainknak és a pártonkívüli népnevelőknek a'apos felkészüléssel, jó hozzáértéssel úgy szükséges tevékenykedniük, hogy kezdeményezően világítsák meg a termelés és életszínvonal közötti összefüggéseket, a szocialista gazdálkodás tartalmát és rendszerünk egyéb igazságait. Tévedés azt hinni, hogy a bér nagysága, az életszínvonal csupán a politikai és gazdasági felső vezetés elhatározásától függ. Semmi sem természetesebb, mint az. hogy csak a javuló mi. nőségű, önköltséget csökkentő, termelékeny ipari és mezőgazdasági munka lehet az életszínvonal emelésének feltétele. Ettől az alapvető igazságtól hosszabb távon, társadalmi méretekben, nem lehet eltérni. E gondo'atot átérezve, az is megvilágosodik, miért nagy a jelentősége az alapos szervezettségnek, fegyelemnek, példás alkotó tevékenysége nek. Nagyon fontos, hogy a téves, . maradi szemlélet esetenként tapasztalható megnyilvánulásai ne hományosítsák el a dolgozók egészséges magatartásának, munka'kodásának értékelő meglátását. Hiszen a valóság mégiscsak az, hogy a gyárak, földek, irodák dolgozóinak óriási többsége gyarapodó szakmai tudással, a termelékenység növelésével kiválóan helytáll. A népgazdasági, vállalati és termelőszövetkezett terveket — ritka kivételt® eltekintve — megoldják és gyakorta túl is teljesítik. Az új lakótelepek, iskolák, kultúrhá- zak, a tartalmasabb, műveltebb élet egyértelműen tanúsítják, hogy az ipari és mezőgazdasági termelés egészségesen növekedik. Lelkesítő, építő eredményekkel kifejezésre juttathatjuk a termelés és a jólét közötti szó. ros kapcsolatot. Okos szóval elérhető, hogy csökkenjen és teljesen megszűnjék az a szemlélet, amely elszakítja egymástól a termelést és a fogyasztást. Erősödik és uralkodóvá válik az a tudatos felismerés. hogy a magas életszínvonalnak elengedhetetlen feltétele a hozzáértő, fejlődő, termelő tevékenység. Î*. S ■ Munkavédelmi aktívák jutalmazása A Békés megyei Tégla, és Cse. répipari Vállalat kihirdette a munkavédelmi hónap keretében az üzemek között szervezett verseny eredményét. Az elbírálásnál figyelembe vették a balesetek és a kiesett munkanapok számának csökkenését, a balesetveszélyek feltárását és elhárítását, valamint a munkavédelmi oktatás színvonalát. Ennek alapján a körösladányi és a békéscsabai I-es számú téglagyár, a gépgyártó üzem, az építő, részlég, a hódmezővásárhelyi. a szentesi III-as, a szegedi I_es, a mezőberényi Il-es és a szegedi ïî_es számú téglagyár, valamint a gépjármű üzemrész társadalmi munkavédelmi aktívái pénzjuta. lomban részesültek.
