Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-04 / 283. szám
A vírusok, mint a nóvOnybetopgek okozni | Ä aofé*iffínis®l ierfedési médfol E3ÍŐz8 cfldkünkben megvizsgáltuk a növényi betegségeket okozó vírusok általános tulajdonságait, foglalkoztunk népgazdasági jelentőségükkel Ezeknek a témáknak az áttekintése után önként adódik a kérdés; milyen úton jutnak el a kórokozók a gazdaszervezetbe, hogyan fertőzik azt Ősszel a legtöbb szántóföldi növény elpusztul, s általában velük együtt pusztulnak a bennük elszaporodott vírusok. Ahhoz, hogy vírusjárvány alakuljon ki, négy tényező egyidejű jelenlétére van szükség: vírus- forrásra, fogékony gazdanövényre, gyors terjedési módra és a vírus terjedését lehetővé tevő környezeti tényezőkre. Ezek közűi a fogékony gazdanövények és a megfelelő környezeti tényezők majdnem minden évben adottak, rájuk hatni még nem, vagy csak nagyon kis mértékben tudunk. A másik két tényező viszont nem ennyire természethez kötött. Ezeket az ember nagymértékben tudja befolyásolni szakszerű növényvédelmi tevékenységével (pl. talajfertőtlenítés, magcsávázás, levéltetű- irtás, stb.). Vizsgáljuk meg most ezeket Elsődleges fertőzési forrásnak nevezzük azokat a helyeket, ahol a vírusok átterelnek, és ahonnan tavasszal különböző módon iovábbfcerjednek. Különböző vírusok esetében az elsődleges fertőzési forrás más és más. Talajban telel át az egyik legveszedelmesebb kórokozó, a dohánymozaikvírus. Ha ebbe a talajba jövőre fogékony növényt vetünk (pl melegágyba, palántaneveléskor), akkor a vírus ezeket gyökereiken keresztül megfertőzi. Sokkal gyakoribb eset, hogy a vírus a beteg növényekről begyűjtött magban telei át. Ezekből a magvakból természetesen beteg növények fejlődnek, amelyekről (mint vírusgazdá'-’-óli a kórokozók az egészségesekre terjedhetnek. Vegetatív ú+on rított növényeinknél (burgonya, répa, hagyma) a legfontosabb elsődleges fertőzési forrás a fertőzött gumó, dugványrépa. Jó példák erre a burgonyavírusók. a répavírusok és a hagyma sár- gacsíkosságát okozó vírus. A szabadban áttelelő évelő, lágy ■szárú és fás, kultúr-, dísz- és gyomnövények a fertőzések tartós forrásai (vírustárolók) lehetnek. Végezetül, vannak vírusok, pl. sztolbur vírus, amely a ví- rusterjesztő rovarokban telel át Most nézzük meg, hogy a fenti elsődleges fertőzési forrásokból a vírusok milyen módon terjedhetnek. A terjedés legegyszerűbb módja, ha a beteg és egészséges növények között közvetlen érintkezés jön létre. (Mechanikai átvitel.) Sokszor elég. ha a szél összedörzsöli két növény levelét, s a felületükön 3873. DECEMBER 4. képződött parányi sebeken megfertőzik a növényt. A vírusok mechanikus terjedéséért gyakran maga az ember is felelős. Mezőgazdasági vagy kísérleti munka közben a műveletek révén kézzel, eszközökkel, növényi sejtnedwel tudatlanul ie terjeszti a károkozókat Súlyos hiba, ha kertészeti oltásnál, szemzésnél az oltóvesszőket beteg anyafákról szedjük, mert ezekből nem várhatunk egészséges oltványokat Egyes növényeknél — lucerna — az arankafajtákkal történő vírus- átvitelnek is van jelentősége. A vírusok terjedési módjai közül a természetben a legjelentősebb a rovarvektorokkal való átvitel. A vírusátvivő rovarokat vektoroknak nevezzük. A vektorok 90%-át a levéltetvek és kabócák képezik. Ezeken kívül a poloskák, atkák, molytetvek, szöcskék, sőt a szabadon élő fonálférgek is lehetnek vínisátvi- yők. A vektorok a vírusokat kétféle módon terjeszthetik. Az el- ] ső és elterjedtebb mód, amikor I pL & levél tetvek a beteg növényen táplálkozva vírusokkal szennyezik” a szájszervűket, majd átrepülnek az egészséges növényekre, ott folytatva táplálkozásukat, megfertőzik azokat. Ilyen módon a rovarvektorok általában a beteg növény néhány 100 m-es körzetében hurcolhatják szét a vírust. Természetesen az újonnan fertőzött növényben a vírus elszaporodik, s innen ismét továbbterjedni képes. A rovaa-vektorok útján való terjedés másik módja, amikor pl a kabócák beteg növényen táplálkozva felszívják a vírust, az bennük egész életük folyamán szaporodik, s így korláTan számú növényt képesek fertőzni. A kártevő rovarok irtásával tehát nemcsak a közvetlen kártételük ellen védekezünk, hanem — és sokszor ez a fontosabb — a vírusbetegségek terjedését akadályozzuk meg. Zelenyánszki András növényvédelmi szakmérnök Több előnnyel* mini kátránnyal jár a téli siyúlá szkodéi hamarosan vége az évn-k. Mi. nyúlászok ezt ne vegyük s..ó szerint. Ne várjuk meg a január elsejét azért hogy elkezdjük az új esztendőt. Fogjunv hozzá már ma a jövő évi munkákhoz. Ne hagyjuk télire üresen nyu~ Iáinkat. Pároztassunk már most minél több nyulat. De ne csak azok a tenyésztők, akit épületben teleltetnek, hanem azok is, akik a szabadban tartják állományukat. Soha nem szabad előre félni a téltől. Használjuk ki a téli hónapokat, termeljünk időlcies'te nélkül, folyamatosan. Akik a szabadban tartják nyálaikat azok is védetté tudják tenni a téli hidogtő! ketreceiket és ezzel alkalmassá a téli fialtatásokhoz. Először is a hu- zatosságiöt kell megszüntetni a lefolyóknál. A ketreceket hátuL ról, a végekről és a tetőket jól szigeteljük kukoricaszárral nap- raforgó-kóróval, vagy többlété, gű kartonpapírral kátránypapírral deszkalemezzel A lényeg az. hogy könnyen és olcsón hozzá ju.ható anyagokkal a háznál található anyagokat használjuk. Fialáskar nagy gondot kell fordítani, hoov kisnyulainfc 10— 12 napon belül ne fagyjanak meg. ne fázzanak fel Az anya felülről a saját szőrével betakarja a kicsinyeket. Ha a-, anyanyúl nem tépne elég szőrt, akkor nekünk kell óvatosan — a bőr megsértés» nélkül — meglépni. Ez még nem védi meg a kisnyúlakat a megfagyástól A kisnyulak alulról a padlózatról vannak kitéve a megf agyásnak. Ezt elkerülhetjük ha a padlózatot többrétegű papírral vonjuk be. majd egy darabból álló kartonnal az egész fészek allât befedjük. Ékre következik- az alom elhelyezése. Ilyen e'et- lbeffii ma várjuk, hogy a teles fészket az anya hordja be. legalább 2 centiméter tömör rétegű almot mi helyezzünk el A fészkeket naponta át. kell nézni bogv nincs-» bennük megdermedt, megfagyott kisnyúl Az ' alom alá. Ha igen. töltsük fel vagy az izgő-mozgó kicsinyek npm fúrták-e le magukat az ! alom alá. Ha igen, töltsük fel 2—3 ujjnyira az almot, vagy igazgassuk el és a kisnyúlakat , helyezzük a védettebb sarokba. Az átnedvesedett almot esténként cseréljük, hogy az éjszak® hidegében elkerülhessük a meg^, fagyási Nyúl ain't- télen nincsenek úgy kitéve » megbetegedésé nek, mint nyáron. Nincsenek vírust, bacilust hordozó legyek, szúnyogok. Nem nagyobb a kisnyulak- nál a téli hónapokban a fagyási veszéllyel járó gond. ha a fentieket betartjuk, mint nyáron a megbetegedésekből eredő kiesés. Télen egyszerűbb a takarmányozás is. Nincs gond a zöldíakarmányozással járó felfúvódásokkal hasmenésekkel valamint a meleggel járó étvágytalansággal. A félj teljesen száraz takarmányozás nem okoz különösebb gondot a nyu- lak nevelésében. A nyulak téli nevelése keves.bb időráfordítással jár. A jó étvágyú nyúl télen a melegtől és a rovaroktól mentes hónapokban egészségesebb a nyárinál így ennél gyorsabban is fejlődik. Nyúl ásztocdjunk télen is. Ne pihentessük nyulainkat. Tovább- tenyésztésre is a téli fialások- hól hagyiunoi- meg minél többet, a kiselejtezésre kerülő tenyéisz- egyedek pótlására, mert a téli nyulak edzettebbek, ellenállóbbak a betegségekkel szemben, mint a tavasziak, nyáriak. fekete István Az ondrodí ÁFÉSZ és a házláp gazdaságok Fogyasztási szövetkezeteink sokirányú tevékenységük mellett megalakulásuk óta fontos fél- adatnak tekintik a háztáji és kistermelői gazdaságok segítését. Az ÁFÉSZ-ek ilyen irányú feladata a mezőgazdasági nagyüzemek megszilárdulása óta nem veszített érvényéből. Mint aho- gyain ezután is sokat vár tőlünk a lakosság. Erről beszélt Tanai Ferenc, az endrődi fogyasztási szövetkezet elnöke, a községbe. zett be a szövetkezet a háztáji gazdaságok számára. Nagy gondot fordítanak az ÁFÉSZ vezetői az értékesítésre kerülő állatok és egyéb termékek felvásárlására is. Mindenek-’ előtt a termelők biztonságát szolgálák a termelési szerződések. Tanai Ferenctől hallottuk* hogy évenként mintegy hatezer nagytestű baromfira, 1 500—2 000 nyálra, 5—6 ezer galambra, Î80—200 mázsa mézre kötnek Különösen sojfc látogatója volt a kerti traktoroknak én * kisgépeknek líeknek rendezett állattenyésztési tájékoztató megnyitóján. Azt fejtegette, hogy mit tesz az endrődi ÁFÉSZ a háztáji és kistermelői gazdaságok állattenyésztésének fellendítésére. A szövetkezet működése Endrédre és Huny ára terjed ki. Endréd és Hunya háztáji gazdaságai csaknem tíz és fél ezer hízott sertést és 540 szarvasmarhát adnak a népgazdaságnak. Számottevő ugyanakkor a kisállattenyésztés is. A fogyasztási szövetkezet évenként 6—8 millió forint értékű baromfit, tojást, nyulat, galambot, mézet vásárol fel. Ismerve a helyi sajátosságokat, a szövetkezet vezetői évek óta úgy készítik ét az ÁFÉSZ szerződést összesen 200 ezer forint előleggel segítik a termelőket Az említetteken túl jelentőségének megfelelően támogatja az ÁFÉSZ két szakcsoportját. A kisállattenyésztő szakcsoportnak 34 tagja van. Közös vagyonuk értéke megközelíti a 30 ezer forintot éves termelési értékük eléri a 450 ezer forintot. A méhész szakcsoport is 34 tagot számlál. Figyelmet érdemel az endrőda fogyasztási szövetkezet jövőre vonatkozó terve is. Folytatni akarják azt az üzletpolitikák amely évek óta jól szolgálj® a ház körüli árutermelési Minden remény megvan arra is, hogy a táp- és a takarmányellátás az Gyümölcs, és zöldség teraaék-beasssiíaíő. Kép, szöveg: Balles Imre üzletpolitikai tervét, hogy a háztáji gazdaságok árutermelését anyagilag is tudják ösztönözni Naposbaromfit — az idén mintegy 60 ezret —, vetőmagvakat, kisgépeket szerez be a szövetkezet rendszeresen a házíáji gazdaságoknak. Ebben az évben nyitottak mindkét községben takarmányt árusító boltot Ugyanakkor három külterületi üzletben foglalkoznak tápok és takar- mányféleségek értékesítésével. Egyébként az idén csaknem 120 vagon takarmányt, tápot szerideinél is jobb legyen. Ugyanakkor mindkét községben korszerűsíteni akarják a felvásárlóhelyeket. De ami mindennél nagyobb vállalkozásnak látszik; Endrédön sertéstenyésztő, Hu. nyán pedig kisállattenyésztő szakcsoport létrehozását tervezik. Melengetnék még egy elképzelést A zöldségtermelő szakcsoport létrehozását Csak a legjellemzőbbeket említettük az endrődi ÁFÉSZ háztáji gazdaságokat segítő törekvéseiből. Tenni akarásukat — jól tükrözte a kiállítás
