Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

Üüszoüst éves a „Néphadsereg” december 1-én, huszonöt esztendővel ezelőtt hagyta el » nyomdát a „Néphadsereg” első száma. A „Néphadsereg” első vezércikke „Feladataink” mim. me! programot adott, amelynek egyik pontja a többi között ki­mondja: . Mindent el kell követ­nie lapunknak, hogy hadsere­günk tagjai a marxizmus—leni. nizmus tanításaival is le! legye­nek fegyverezve”,, Mozgalmas, mai szemmel néz­ve történelminek már méltán nevezhető idők következtek ez­után a hadsereg, s lapja fejlesz­tésében, A* elmúlt 25 esztendő törté­nete bizonyítja, hogy $z újság eleget tett a párt- és a katonai vezetés elvárásainak. A párt ha­tározatainak szellemében jelen­tős részt vállalt mind a hivatásos, mind a sorállomány kommunista szellemű, internacionalista neve­lésében, marxista—leninista vi­lágnézetének formálisában. Nem kevésbé fontos az újságnak az a tevékenysége sem, amellyel » hadseregbe áramló újabb harci technika megismertetését, keze­lésének elsajátítását és haté­konyabb alkalmazását segítette elő. Nagy szolgálatot tett és tesz a „Néphadsereg” a Varsói Szerző­désbe tömörült szocia'ista orszá­got, hadseregei éleiének Ismer­tetésével, kiképzési és harci si­kereinek bemutatásával. Most e szép sikerekben bővel­kedő évforduló alkalmával kö­szönt,jük a Néphadsereget és to­vábbi sikereket kívánunk fele­lősségteljes és szép munkájuk­hoz, Tizenegy osztályos Iskolai Érettségi olaszból — A kastély úf szelleme j Kőröslacíányi monolöq I így/ hôBzéïiînk a mit s Képtelen képek Hl Ödön, elöregedett hosszú kú­ria-épület egyik végében fur­csán megható összhangot teremt­ve. egy modern emeletes tömb. Ez a körösladányi „Tüköry La­jos” általános iskola és gimná­zium. Az őszi épületszámyban hallgatom Berki Imrének, az in­tézmény fiatal igazgatójának monológját: AZ ISKOLA Névadónk a körösladányi szü­letésű Tüköry Lajos, Bens se­regének főhadnagya, a krími háború török őrnagya, Garibaldi olasz szabadságharcának tisztje. A falu egyik terén vagy tíz éve avattuk a Garibaldi-« zob rőt, 1950-ban pedig a Tüköry-em­lékművet lepleztük le. Mi, a gye­rekek, a község — büszkék va­gyunk a szabadságharc hősére, Tüköryre. Egykori úttörő-csa­patvezetőnk, Végh Mihály, ép­pen ezért vállalkozott rá, hogy felderíti a történelemnek e nap­jait, éveit Számos alkalommal járt Olaszországban. Palermó- ban, ahol Tüköry 1860 -ban meg­halt. Felkereste a százados em­lékhelyeket, megtanulta az olasz nyelvet A kutatást a magyar nagykövetség is támogatta, tab­lósorozatot kantunk segítségük­kel. Évente több levelet váltunk az Olasz Kommunista Párt ve­zetőivel, személyes barátság köt az olasz kommunista ifjúsági szövetséghez is. AZ OLASZ NYELV A gyümölcsöző kapcsolat adta azt az ötletet, hogy Ladányban olasz nyelvet tanítsunk a gim­náziumi osztályainkban választ­ható tantárgyként. Évente 6—10 tanuló érettségizik olaszból. Kö­zülük sokan egyetemen, főisko­lán vagy „csak” magánszorga­lomból tovább tanulják a nyel­vet Hogy miért jó ez? Vegyük csak példaként az olasz és a ma­gyar képzőművészet közös vo­natkozásait a növekvő idegen­Szahmunhá »h épzés a Fóti Gyermekvárosban forgalmat Vagy a régi mon­dást: ahány nyelven beszél va­laki, annyi embernek számít­A GIMNÁZIUM Kezdeném a legrosszabbat Az idei tanévben — minisztériumi rendelet értelmében — már nem indíthatunk első évfolyamot Nemcsak nekem, de a kollégá­imnak, a falunak, a szülőknek is, és leginkább a tanulóknak fáj ez. Tudom, bele kell törődnünk, mert tény. hogy nem tudunk, nem tudhatunk lépést tartani a megmövekedett követelmények­kel, a sok száz fős városi gimná_ ziurnákkal. A megszűnés a köz­ség arculatát is megváltoztatja, hiszen évente 18—25 érettségi­zett fiatal került ki innen. És a nevelési szempontok... Tizenkét évig ugyanazok a ne­velők, pedagógusok tanították a diákot Mennyit jelentett ez? Az elmúlt tíz év alatt 12 volt diá­kunk kezdett tanítani, közülük hét régi iskolájába tért vissza. Természetesen megértettük a rendeletet A jövőben a közép­iskolába jelentkező ladányi gye­rekeknek Gyomán kollégiumi elhelyezést biztosítanak, akik pedig Szeghalomra járnak, azo­kat diákbusz hozza-viszi. KAPCSOLATOK Ügy öt és fél ezer ember lakja a községet. Természetes, hogy nem é’hetünk elszigetelten ebben a községben. Körösladány köz­művelődésében aktívan közre- működik az iskola. A kultórház- ban működik irodalmi színpa­dunk, legutóbb a helyi Zalka Tsz-ben az öregek napján félórás Csokonai-összeállítással szere­peltek a gyerekek. Az egy-egy betakarítási mun­kaalkalomra szóló szocialista szerződéseken kívül nemrégiben a MEZŐGÉP Vállalattal te ha­sonló kapcsolatot alakítottunk ki. Az üzem többek között vál­lalta, hogy folyama*osan elvég­zik az olajkályhák karbantartá­sát, pályaválasztási tájékoztatók­hoz szakember-segítséget adnak minden héten egvszer barkács szakkörünk foglalkozására mű­helyt biztosítanak felszereléssel, szakemberrel együtt. Mi cseré­ben vállaltuk, hogy idegenveze­tőket adunk a brigádok ország­járásaira, tanáraink ismeretter­jesztő előadásokat tartanak, filmszakkörünk balesetvédelmi oktatófilmet, a munkaversenyek­ről pedig fotőtablókat készít, MOZGALMI ÉLET Üttörőcsapatunk az elsők kö­zött. 1948-ban alakult meg. KlSZ-tagjaink a barátságos. íz­lésesen berendezett klubban tölt­hetik el szabad ideáik egv ré­szét, ahol ismeretterjesztő, poli­tikai élőadásokat, ínrumnkat szoktunk rendezni Legutóbbi diákparlamenttink eredménye­sen. valóban az Őszinteség, szinte ; a családiasság légkörében vitatta ; meg a problémákat, a tennivaló- ! kát. Ifivezetőink munkáját is Ï csak dicsérni tudom. Eredményesen — „érmesen” __; s zerepeltünk az Erkel Diákünne- • pékén. Az ötödik éve szervezett ! Ifjú Zenebarát hamgverseny-so- ! rozaton átlagban 450—480 diá- : kunk vesz részt. SPORT, TESTNEVELÉS A tanárak a diákokkal együtt • örültek a harmadik óra beveze- : íésének, Tornatermünk mind- : össze 240 négyzetméteres, a kö- ; zel 900 tanulónk számára mégis ï elég: délelőtt-délután tartjuk j az órákat, foglalkozásokat. Az : eredmény máris mutatkozik a ■ tanulók állóképességén, valamint ; abban, hogy a házibajnokságok. ! ra, versenyekre tömegesen je- ! lentkeznek a gyerekeit. : FELSZERELTSÉG A tornatermet, szertárat folva- : matosan szeretnénk továbbfej- ; leszteni. öt tantárgyat oktatunk ; kabinetrendszerben, a követke- | zó tanévr» már nz eg^sz oktPt;‘ i ; rendünk átáV erre a korszerűbb * módszerre. Biológiai szertárunk- j ban 23 mikroszkóp van, a ké. ! miai gvakorlatokon három ta- j nülónak tudunk egv komplett j felszerelést adni. Fizikai szertá- • runk eszközanyagára sem Pa- ; naszkodhatom. PROBLÉMÁK Igen, az iskola épületének át. : laga! Vagv százéves kasté’v- | épület, rossza^ az ajtók, a tető. | Jövőre azonban közel félmr’lió ï forintért felújítják. A másik : gondunk az alsó tagozat hét j helyen működő 15 osztályterme. : Ha végleg megszűnik a gimná- ; zium. szeretnénk behozni a ne- ! gyedik osztályokat. Nemsokára J megkezdik — ebben az épület- 5 ben — a tantermek parkettázá. | sát, rövidesen minden osztály- i teremben ola j fűtés lesz. / Az iskolakönyvtár évi nyolc- j ezer forintos vásárlási összegét | 1985-ig évi 15 ezerre szeretnénk ; faÿeszteni. A könyvtár új helyi“ • ségek be költözik. ÖSSZEGEZÉS Sók minden talán nem is a forinton, hanem a hozzáálláson, a pálya szere tétén múlik. Min­denütt ígv van de egv pedagó­gus, egy tanári kar. egy általá. nos iskola és gimnázium eseté­ben súlyozottabban igaz. S hogy j mi lesz az eredmény? Az eddigi ^ tapasztalatok szerint évek múl­tán vissza-visszalátogatnak az egvkori tanítványok, ekkor győ­ződünk meg arról1, hogy érde­mes volt a fáradságért, s hogy néhány dolgot jól is csináltunk. Tálát», nem lesz ez másként a jövőben sem. Nemesi László „Befemendi ősz. A hegyek fe­lől érződik a must íze, amely- bői bor lesz....” — olvasom egy tudósítás sorait. Az előzőekben a brigádokról, az eredményekről írt a szerző„ Ügy érezte, a száraz adatokat fel kellene hígítania egy kis musttal. Vagyis a must ízével, amely a hegyek felől . érződik. Bizonyára a must illatára gon­dolt, mert az íze nemigen száll­hat a hegyek felöl — csak a háncsából. Egy ilyen kis „félre- kapcsolás” a hagulatosságot ne­vetségessé, legalábbis mosolyt fakasztaná változtatja. Mosolyt fakasztott az a ré­gebbi híradásban olvasott mondat, ami szerint „a füstbe borult pákozdi domboldalon eszmei ütközet folyt” Esetleg eszmék képviselőinek ütközete, de sehogyan sem volt eszmei az ágyúdörgés, a roham és a többi. « Aki a közösségnek szól, oL vasóival, hallgatóival minél ért­hetőbben szeretné közölni mondanivalóját. Az élénk, szí­nes stílus a könnyebb megértés, a befogadás kiváló segítője. Az unalmasság ellen küzdve kerül­nek ilyen mondatok az újsá­gokba, előadásokba: „X és Y alaposan összerúgták a port, mivel mind a ketten erősen kö­tötték az ebet a fához...” „Szo­rít a kapacitás szűk kereszt- metszete, de mindnyájan tud­juk, hol szorít igazán a kap­ca...” Az élénkítési szándék — di­cséretes. Az ilyen megvalósí­tás *— mosolyt fakasztó. Ugyan­is összerúgni a patkót szokás. A port legföljebb fölverik, el­verik, lefújják, hintik (a hall­gatók szemébe...) N^a szegény /ebet valóban kötik, de soha sem a fához, hanem a karóhoz. A kapca sem úgy szűk, mint a „kapacitás”. Való igaz, szokott szorulni, ha nagy a baj. A csizma viszont szőrit, akárcsak a „szűk keresztmetszet”. Tehát beszéljünk, írjunk szí­nesen, élénken. Használjuk a képeket— de nem képtelenül, V. I. icaoeoceseeczezssiBBi-m Tökéletesített” kender 4 Fóti Gyermekvárosban a saakaumkástanuló-oktatást hástrn belül oldották meg. Jól felszerelt tanműhelyekben, jó! képzett oktatói, segítik a fiatalokat, Képűnkön autószerelők gyakorlat! (BCQ teté: Bataten József rrKS> ?5 Gluhov városában található az a rostnövények vizsgálatával foglalkozó intézet, ahol a szov­jet tudósok kifejlesztették a jő minőségű kender előállításának módszerét. Az újfajta magok terméshozama majdnem 2,5 má­zsával múlja felül a korábbit. Emellett a vetésterületen ma­radt szárból is jóval többet nyernek, A termesztés gépesítésének eddig legfőbb akadályát a ken­der biológiai sajátosságai ielen- tették, mert a növényen külön­böző időben jelenik meg a por­zó és a bibe. A hímpor eltávo­lítása pedig rendkívül munka­4 mernem tmz, DECEMBER 1. igényes. Ezért törekednek a jelenleg is folyó kísérletek so­rán az „egylaki növény” kiter­mesztésére. Emellett főleg a rost terméshozamának növelé­sére fordítanak gondot. Ezt a célt a „Ju&zo—4” nevű fajta al­kalmazásával sikerül elérni. A DÊMASZ szerelési osztály» értesíti a lakosságot, hogy Békéscsabán, a Bacsányl utcá­ban épített transzformátor­állomást és vezetékrendezést 1373. december 1-én FESZÜLTSÉG ALÁ HELYEZI, Ä ïéfcesiôaérayeu eBseïyeasesi tárgyak érintése üeróaszéiycsS ____________________202600 ü jkönyvek KALANDOK A TERMÉSZETBEN Igen, így, nagybetűvel, hiszen Fekete István létezésének köze­ge, örök szerelme a Természet volt. Mostani, immár utolsó könyvét elbeszéléseiből és kar­colatéiból Nagy Domokos Imre állította össze, „Rózsakunyhó’1 címmel. Többségében a vadá­szattal, a vadgazdálkodással fog­lalkozó írások kaptak helyet a gyűjteményében, régi lapokból, folyóiratokból fölkutatva, ér­demmel átmentve a mának, a holnapnak. ÖRÖK KINCSESLÁDA Ebbe, népek meséinek tárhá­zába nyúltak bele a Móra to­vábbi két újdonságának összeál­lítói. „Tündérek, törpék, tálto­sok” címmel indián, svéd, per- zsa, vietnami, finn és más tün­dérmeséket gyűjtött össze T. Aszódi Éva. Harminckét bájos történet, s persze, mindegyikben az igazság győzelmével; a köny­vet Heinzelmann Emma illuszt­rálta. Ugyancsak T. Aszódi Éva volt a válogatója a „Mackó anyá dajkát keres” című, óvodások­nak szánt kötetnek. A dán, nor­vég, orosz, francia, olasz, .indián, s sok más nép meséit fölvonul­tató gyűjteményt Reich Károly saagyoa kedves rajzai díszítik.

Next

/
Thumbnails
Contents