Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-31 / 305. szám
Decembertől áprilisig! Mit várnak 1974-től? Elmúlt Ismét egy esztendő. Ilyenkor egy kis számvetést tartanak az emberek magukban: mit hozott számukra az óév és mit várnak az újtól? Íme, néhány válasz; Litavecs Györgyné téglagyári munkásnő (Mezőberenyh — Tizenegy éve dolgozom a téglagyárban. Nagy élményt jelentett számomra, hogy 1973-ban 'másodszor is megíkiaptam a Kiváló dolgozó iátüntető jelvényt. Králik Mária aranykoszorús szocialista bri; gádjába tartozom, automatakezelő vagyok. Fizikailag jóval könnyebb a mimikám, mint régen voitit, de nagyobb figyelmet, hozzáértést kíván. Szeretném, ha 1974-et az ideinél eredményesebben fejeznénk be. Ehhez azonban szükség van arra, hogy az új bányából jobb anyagot kapjunk. Masaimnak azt kívánom, hogy a már tető alatt álló családi házunkba tavasszal beköltözhessünk. A vállalat 20 ezer forint kamatmentes kölcsönt ígért amire szükség is van, hogy az építkezést befejezhessük. Araczki János tanácselnök (Békéscsaba): — Elsősorban art szeretném elérni, hogy 1974-ben minél több család lakáshoz jusson. Ennek az előfeltétele, hogy az építőipar eredményesen teljesítse a tervét. Nagyon fontos feladat az is, hogy a dolgozó édesanyák lehetőleg valamennyien elhelyezhessék gyermeküket bölcsődében és óvodában. Felszabadulásunk 30. évfordulóját ünnepeljük 1974-ben. Már tavasszal megkezdjük Békéscsaba fásítását, szépítését, amihez előre is kérem a lakosság segítségét. Érezze mindenki magáénak a várost és tegyen érte minél többet a közügyekbe vtaló beleszólással, hasznos javaslatokkal, kezdeményezésekkel és társadalmi munkával. Mint nemrég megválasztott tanácselnök bizalmait és egy kis türelmet kérek. Kecskeméti Ferenc vonatvezetö és jegyvizsgáló (Békéscsaba): — Egyes fest Időtlen utasak a vonaton összevagdos- sák a műbőr huzatokat összetörik a mosdócsempét, elviszik az égőket és megrongálnak mindent, ami a kezük ügyébe kerül. Azt kívánom, hogy 1974-ban ne forduljanak elő ilyen károkozások, amelyek a Békéscsaba—Budapest közötti vonalon évenként sok tízezer forint veszteséget jelentenek a MÁV-nak, Harminc éve .vagyok vasutas. Ma is havonta 210 óra a kötelező munkaidő, ami a távolléttel együtt rendszerint a 280—300 órát is eléri. Jó lenne, ha 1974- ben csökkenne ez az óraszám & többet, lehetnék a családdal. Nemrég örököltem egy kis házat Muranyban, amit 1974-ben bővífcek. Fürdőszobát is építek hozza. Ha pedig elkészül a községi vízmű, mindjárt be is kötjük a vizet, mert a fővezetéket eppen a házunk előtt fektették Or. Szabó Ferencné büntetőbíró (Békéscsaba); — Az utóbbi időben sok volt az ittas vezetés miatti eljárás. A lopások száma sem kevés. Az úgynevezett magámvádas ügyek, a szomszédok, rokonok, * háztulajdonosak, bérlők közötti perle- — kedések pedig szinte mindennaposak. Azt kívánom, hogy 1974-ben legyen minél kevesebb munkám, ami bizonyára mások számára is hasznos lesz. Egyéni óhajom, hogy eljussak, ismét Romániába és Olaszországba a tengerpartra. Szeretném megnézni Firenze nevezetességeit is. Az utazás nekem — bár gépkocsit vezeték — a legjobb pihenés, kikapcsolódás. Itthon a filmek és a könyvek jelentik számomra a legkellemesebb szórakozást És nagyon szeretek kézimunkázni is. Mindez elengedhetetlen, hogy új erőt merítsek a mindennapos bírói jjjumkámhoz. Czinanő Mihály építőmunkás (Békés): — Tető alá került a kétszobás családi házam a Vadvirág utcában. Reméltem, hogy 1973-ban be is tudunk költözni, de sajnos nem kaptam nádszövetet és amiatt a telet még a .putriban kell kihúznunk. De 1974 tavaszán biztosan befejezzük az építkezést. Eljön újra Rácz Rezső szocialista brigádja segíteni. Aztán megkezdjük a bebútorozást is. Nem lesz könnyű, mert 90 ezer forint hitelt kaptam, amelynek a részleteit havonta levonják a keresetemből. Majd disznókat is nevelünk, ami megkönnyíti a helyzetünket A féleségem a Békés megyei AÉV-nál dolgozott, de otthagyta a munkahelyét, mert a művezetők nem voltak mindig udvariasak az asszonyokhoz. Január 2-től majd új helyre megy. Szükség van a keresetére. Dr. Tiba János kórházi szülész szakorvos (Gyula): — Valamivel több volt a szülések száma a megyei kórház szülészeti osztályán, mint az előző évékben. Az osztály a modem családtervezés ismertetését és népszerűsítését egyik fontos feladatának tekinti. Ebben országosan is jelentős eredményeket értünk el. Szívesen vállaljuk a sok munkát, csak jöjjenek a terhes asszonyok! Nekünk is különös nagy örömet jelent, ha egy egészséges újszülöttet a kezünkbe veszünk. Persze a családtervezéssel kapcsolatos dolgok vonatkoznak ránk is. Én és a felelségem úgy tervezzük, hogy 3 gyermekünk lesz. Lehetőleg lány mind. Most egy angol szakmai folyóiratot fordítók. Ebből tartok majd referátumot a szülészorvosoknak. Januárban szeretném elküldeni — közlésre — az Orvosi Hetilapnak is. Nyáron pedig szeretnék a feleségemmel ismét eljutni Bulgáriába, abba a csodálatosan szép országba. Nagy József autóbuszvezető (Békéscsaba): — Békés« agaiba—Békés- szentandrás közötti járat 82 személyes autóbuszát vezetem. Beérkezem Békéscsabára a Hunyadi térre és nincs parkírozó hely. Amikor elindulok, a Just Gyula utcából alig tudók kijutni az István király térre. Néha sók perc eltelik, amíg a gépkocsivezetők kiengednek, pedig menetrendszerűen kellene közlekednem. A másik dolog: a Népújság nemegyszer ír a buszvezetőkről és kalauzokról. Az emberek hamar észreveszik, ha mi udvariatlanok vagyunk. De azt már ritkábban, ha egy utas udvariatlan velünk szemben, vagy éppenséggel megrongálja a berendezést. Most például valaki kiszakította az egyik ülés hátulját. Olykor pedig egyesek úgy szemetelnek, mintha az a legtermészetesebb dolog lenne. Mit kívánjak 1974-re? Kölcsönös udvariasságot, előzékenységet, kedves utasainknak boldog új évet. Schriffert Józsefné, a Szupermarket pénztárosa (Gyula): — Nagy volt a forgalmunk 1973-ban. Bárcsak több csabai és gyulai kolbász lett volna! Karácsony előirt a datolya, a füge, a narancs is kevés volt, máskülönben a vevők rendszerint elégedetten távoztak. Art kívánom, hogy 1974-ben már semmiből se legyen hiány. Nőjön tovább a forgalom, mert ettől függ a jutalékunk és a prémiumunk. A kisfiam négy és fél éves, szeretném őt minden jóval elhalmozni. A férjem kőműves, sógor, koma, jóbarát segítségével családi házat épített. Az idén készül el a fürdőszoba, amihez ugyancsak pénz kell. És ha 1974-ben még nem. de 2—3 éven belül szeretnénk személygépkocsit vásárolni. Az ütemtervben még egy kislány is szerepel. Ne legyen egyedül a kisfiam. Szűcs István, a Budapesti Likőripari Vállalat egységvezetője (Gyula): — Elfáradtunk az utolsó negyedévben. Az előző időkhöz képest nagyon emelkedett ’ a megrendelés. A fogyasztás mértékét olykor magam is tapasztalom, amikor hajnal háromnegyed 6 órakor a Körös-parti italbolt (népiesein csehó — a szerk.) előtt elmegyek. Ez azt bizonyítja^ hogy „jól dolgozunk”. Reméljük, lesz prémium, ámbár az nekünk csak a Coca-Cola után jár. Én néha-néha egy pohár bort iszom, ami nem a mi „profilunk”. A tej sem, de én mégis azt ajánlom, igyanak több tejet a dolgozók! Olykor-olykor pálinkát is. de csak mértékletesen. A munkanélküliség akkor sem veszélyeztet bennünket és bizonyára a rendőrséget sem. Pásztor Bä» Munkások és vezetők akadémiája Békéscsabán Félidejénél tart a Békéscsa. bai Kötöttárugyárban a Vezetők akadémiája című TIT-elő- adássorozat, amelynek résztvevői — művezetők és a gyár magasabb beosztású vezetői — megismerkednek többek között a döntés-előkészítés, az érzelmek és a munka közötti kapcsolat, a munkajog, a munkára nevelés időszerű kérdéseivel. Hasonló sorozatok indulnak a közeljövőben a Hajtómű- és Felvonógyárban és a Vasipari Ktsz-ben. Megkezdődtek a _ „Munkás- akadémia” sorozatai a KIOSZ- nál és a Béke Termelőszövetkezetben, valamint a Lenin Tsz- ben — ez utóbbi akadémia érdekessége. hogy résztvevői kizárólag nők. A témák, rendkívül változatosak: a párt életszínvonalpolitikájától a gazdasági érdekrendszerig, az idősebbek életmódjától hazánk gyógyfürdőiig, a szocialista brigádok gyakorlati feladataitól Földünknek a Világegyetemben elfoglalt helyéig ívelnek, tehát közvetve vagy közvetetten segítik a hallgatók személyiségének formálását. Januárban további üzemekben kezdődnek munkásakadémiák: nyolc—tíz előadásból álló sorozaton ismerkedhetnek a maguk választotta kérdésekkel a BARNEVÁL, a Vasipari Ktsz, a Téglagyár, a Forgácsoló és a, Férfifehérnemű-gyár dolgozói, aaeaBaBBaBBBBaaBaaaBaaaasaaBBBaflSBBaaaaflBBaassaaaaaeeBSSBssaaeeeaBaaBaaaeBBaaBBaaBHBaaa»» 4-00 telefon A Telefongyár nagykátai gyáregységében naponta négyszáz telefont szerelnek össze. iittmHHiMHnnMinnHMiMiMngiiBinanmimigaainieMBBDfisiaHitiimiBa» Ez az év is jól végződik! Mert elmondhatom, hogy a fenti cím — rövidsége ellenére — egy kis furfangot takar. Nem arról van ugyanis szó, hogy 1973-ban mennyi tehenet, kecskét, juhot stb. fejtek, még csak nem is a fej ige kijelentő módja többes • szám második személyének alakjáról, hanem a szócska második „e” hangja a helyzet nyitja, mert az nem nyílt, hanem zárt „e”, azaz ,,ë”. És így már világos is a beszéd : nem mások fejtek (múlt időben), nem ti fejték (jelen időben), hanem én fejték — jelen időben. Mégpedig nem a jövő titkát fejtem- fejtegetem, hanem rejtvényt fejtek. Keresztrejtvényt. Ritkán adom rá a fejemet, de most nem volt különösebb olvasnivaló az újságban, hát mondom: Fejtek megpróbálom megfejteni a rejtvényt Itt tartok tehát az újságnál: a Békés megyei Népújság december 21-i számánál (nyerőszám!), reggel 6 órakor, a vonaton. A beküldendő sorokat (dicsekvés nélkül mondom) sikerült hamarosan megfejtenem (bár itt most még nem közölhetem a megfejtést), és — mondom — Csorvásig megfejtem az egészet bár már jelentősége nincs, de hát csiszoljam az agyamat, meg ránézésre ße legyen szépséghiba a rejtvényen. Ment is minden simán (megint csak nem dicsekvésből mondom), egészen addig, míg az egész rejtvényhálózatban csupán egyetlen négyzetke maradt üresen. Már-már hatalmába kerített némi kis sikerélmény (aminek az ember korán reggel különösen örül), és az üres négyzetke számát kerestem — némi diadalérzéssel — a szöveges kérdőszavaik utolsójaként. És itt következett a kegyelemdöfés. De nem úgy, mint én azt előre elgondoltam. Az üres négyzetke ugyanis ezután is üresen maradt. Nem azért, mert esetleg nem tud tam volna megfejteni, hanem azért, mert a rejtvény készítője — aki nyilván nem ilyen korán kelt, és a végére már elfáradt, elfelejtett erre az árva utolsó számra (57) kérdést gyártani. Rejtvényének címe: „Ez az év is jól kezdődik”. Mit mondhattam én erre, mint hogy: „Ez az év is jól végződik!” És mit tehettem, mint Csorvás-Alsóig megírtam ezt a kis glosszát? 8, 2.
