Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-30 / 304. szám
1 Az államfő, aki parasztokkal teázott* Jó évtizede cseng a fülemben egy poéma-részlet: „már nem üldögélt kremli teákon a parasztokkal Kalinyin”. Tvar- dovszkij Egyre messzebb című költeményéből való, abból a fejezetből, amely a második világháborút követő közel tíz esztendőre vonatkozik. Aminek sokszorosan igazolt történelmi tanulsága, hogy alig helyrehozható a baj, ha az akármennyire kiváló történekrü személyiségek elszakadnak a tömegektől, vagy más — napjainkban így időszerűbb — fogalmazásban, hogy jő, ha a vezetők állandó és közvetlen kapcsolatban vannak a veze- tettekkel. A Tvardovszkáj fogalmazta gondolat a vezérfonala a moszkvai Kalinyin-emlékmúzeum állandó kiállításának, amelynek kedvéért elsősorban érdemes feL keresni a Marx sugárút városcentrumhoz közeli, önmagában nem túlságosan figyelemre méltó külsejű épületét. Az első teremben festmények a faluról, ahol Kalinyin született, az iskoláról, ahová járt. Könyvek Gogoltól, Turgenyev- től és Tolsztojtól — ezeket olvasta, ezeken nőtt fel, akárcsak valamennyien forradalmár-kor- társai. A következőkben az esztergapad, amelynél a múlt század utolsó éveiben a híres pé- tervári Putyilov gyárban dolgo-y zott. Egy fénykép, amely akkor készült, amikor Kalinyin is részese volt a Lenin kezdeményezte Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására szervezet tevékenységének. Nyilvántartólap, amelyet 1916-ban készített a „megbízhatatlan elemekről” a cári rendőrség. Börtöncella makettje. Szeröv hosszú című festménye: „Kalinyin a munkásoknak és parasztoknak beszél 1917 februárjában a Finnland! pályaudvaron”, porcelán sakk. amelyet ajándékba kapott — a sötét tisztek a cári rezsim urai, a gyalogok lánccal béklyózott munkások, a világos gyalogok sarlós parasztok, a futó vörösikatona, a király és a vezér munkásfiú és parasztlány. Karikatúra, amelyet az aláírás szerint baráti szeretettel készített Kalinyinről egy Jefimov nevű művész. Fiataloktól kapott esztergapad, amelyet élete utóján az államfő hobbyból használt. Fényképek sora: munkások, parasztok között ábrázolják az Orosz Szovjetköztársaság Központi Végrehajtó Bizottságának elnökét. Gyűléseken, üzemekben készültek, s jó néhány közülük teázás közben Moszkvában, az akkor már a Legfelső Tanács Elnöksége elnökének tisztét betöltő államférfi dolgozószobájában, amelynek bútorai, a hatalmas, fekete íróasztal, a szekrények, bőrfotelek ma szintén a múzeum féltett kiállítási tárgyal. A legutolsó teremben, vörös és fekete falak között Kalinyin halotti maszkja. Kitüntetései, fényképek a ravatalról, a temetésről. Gyászkeretes újságoldalak a világ minden tájáról, egyebek mellett Magyarországról. A látogatók ebben a teremben időznek legtovább. Furcsa dolog, de a Szovjetunió 1946 előtti államfőjének múzeumában még a gyász-szoba is elsősorban a közvetlen emberségről vall. Kalinyin halálában is az maradt, aki életében volt: egyszerű, szerény, a hatalomtól soha meg nem részegülő, a közösség véleményét mindig meghallgató, „parasztokkal teázó” ember. Aki példává lett — lehet — valamennyiünknek, vezetőknek, vg- zetetteknek egyaránt. (daniss) • Ma Stvenegy esztendeje, 1S22. de- „ cember 30-án alakult meg a Szov- S jetunió. Kalinyin egyik elnBke i volt a Központi Végrehajtó Bi- ; zottságnak. Ebből az alkalomból * közöljük az írást. Plusz nyolcezer kilométer vezeték Automatizált gázgyűjbő ál- iomás kezdte meg működését a Komi Autonóm Köztársaságban. A pecsorszki tajgában, a gazdag buktilszki gázlelőhelyen épült fel. A két hozzákapcsolt fúrólyukból az „Észak fénye” gázvezetékbe naponta másfél millió köbmé- ; ter földgáz jut. A gázkitermelés a Szovjet- • unióban ebben az évben az 5 előző évhez viszonyítva 17 ! milliárd köbméterrel emelkedik, ■ a gázvezetékhálózat pedig nyolc- ■ ezer kilométerrel bővül. A nyergesújfalui Magyar Viscosagyár, az ország egyetlen vegyiszálgyára azonnali belépéssel felvesz: — vegyipari szakmunkásokat. — betanított és segédmunkásokat, — lakatosokat, — csőszerelőket, — építőipari karbantartókat JÖJJÖN DOLGOZNI NYERGEST? JF ALURA A MAGYAR VISCOSAGYÁRBA! — Korszerű, automatizált üzemek, a legmodernebb technológia, — biztos megélhetés, jó fizetés. — kitűnő munkahelyi körülmények, — jó szociális ellátottság,— korszerű, otthonos munkásszállások férfiak és nők részére, — jó tanulási, kulturális és sportolási lehetőségek, stb. Jelentkezés : Nyergesül falum (Komárom megye), a Magyar Viscosagyár munkaügyi főosztályán. ____________________3287 | i G yopár *73 Első — ha nem is teljes, hiszen ez év júniusában volt az alakuló foglalkozás — évadját zárja szilveszterkor a Gyopár, Klub, a békéscsabai ipari szövetkezetek főleg fiatalabb évjárathoz tartozó dolgozóit tömörítő közössége. íme, 7 számadat a 7 nap történetéből: Hetenként 5-ször tart nyitva a klub, várja társasjátékokkal, kártyával, dominóval, tévével, rádióval, büfével a látogatókat. — Akik az említett lehetőségek mellett 37 sajtóterméket olvashatnak. — Közülük 100-ajn váltottak bérletet a Jókai Színház előadásaira. — A beiratkozott tagok száma jelenleg 230. — Rajtuk kívül még több mint 500-an jártak a klub különböző rendezvényein. — A 28 rendezvényből volt dalest és VIT-élménybeszámoló, Télapó-est és képzőművészeti kiállítás, diaporáma-bemutatóés találkozás szovjet fiatalokkal — Az új esztendő első kiemelkedő eseménye: január 13-án együtt nézik meg a klubtagok a Vígszínházban a Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról című előadást. December végén, január elején délelőttönként az utcákon mindenfelé repülő labdákat látni és hanglemezekkel, magnóval siető nagydiákokat, csapatban kerékpározó gyerekeket. Legtöbbjüknek így telik a téli szünideje. Kíváncsiak voltunk, vaion mit csinálnak a többiek? így készült ez a futó beszélgetés. Reggeli órák. Szőke, lobogó hajú fiú siet az utcán. Gagarin űrrepülésekor születhetett, azaz hetedik, nyolcadik osztályos. Megállítom, összeismerkedünk, a békéscsabai 1-es számú iskola nyolcadikosa. — Hová sietsz? — A bank pincéjébe. — A pénzedért? Nem, pingpongozni. — Mit csinálsz délután? — Kanasztázunk. — Pénzre? — Nem. Csak úgy. — Ezzel telik a szünet? — Otthon a vasúti terepasztalt építem. Ha lesz jég, akkor korcsolyázunk a halastavon. Most kaptam egy korcsolyát. — Az iskolában nincsen program? — Pingpongozni lehetne, de kizavart a gondnok. — Könyvek? — Légy jó mindhalálig. Kötelező. A Munkácsy Mihály Múzeumban mindig van vendég. Dél körül egy diáklány éppen édesanyjának mutatja a nagy festő alkotásait. — Most járnak itt először? — Én már sokszor voltam az iskolával, de anyukám még nem látta a Munkácsy-képe- ket. — Melyik iskolába jársz? — A csabai Közgébe. — Mivel telik a szünet? — Könyvtárba járok, olvasok és elutazom Bélmegyerre a ba- rátnőmhöz. — Most mit olvasol? — Dávid Teréz: Ifjúságból elégséges. — Tetszik? — Igen. — Miért? — Nagyon mai. — Hol töltőd a szilvesztert? — Az ifjúsági házban. — Mit kívánsz az új évtől? — Jobb jegyeket • Megindult a forgalom a kis földalattin Szombaton ünnepi külsőségek között adták át rendeltetésének a felújított millenniumi földalatti vasutat. 'Útvonalát a rekonstrukció során a Kacsóh Pongrác útig hosszabbították meg. A régi szakaszon kicserélték a rossz pályatesteket, egyidejűleg jobb irányú közlekedést valósítottak meg, vagyis most már az ellenkező oldalon kell felszállni a szerelvényekre. Teljesen kicserélték a kocsiparkot is. Az új vonatokat a Ganz- MÁVAG gyártotta. Ezek kényelmesebbek, nagyobb befogadó- képességűek. A kis földalatti útvonalának meghosszabbításával közvetlen kapcsolat létesült a Kacsóh Pongrác úti lakónegyeddel, az 1-es, a 25-ös. valamint a 125-ös buszok végállomásával. A felújított vasút megnyitásával egyidejűleg adták át rendeltetésének a Frankovits Mihály utcai (Csömöri úti) közúti felüljárót, a közúti felüljárón mennek végig a 73-as és a 173/e jelzésű buszok. A 73-as a Bos- nyák térig jár, a 173/e viszont meghosszabbított útvonalon, a Thököly úton végig, a Baross térig közlekedik. (MTI) Régen látott, ismerős arcok is feltűnnek az utcán. Ök azok, akik itthon készülnek ilyenkor az egyetemi és főiskolai vizsgákra. Falják az ezer oldalakat, az utcákra csak levegőzni járnak. A holnap orvosai, mérnökei, tanárai. Vajon hányán költöznek vissza közülük az utolsó vizsgák után? Majd elválik. Addig is vigyázzuk itthoni nyugalmukat és halkítsuk le közelükben a szilveszteri trombitákat. Rohamosan fogynak a diákok szabadnapjai, hamarosan újra előkerül az iskolatáska, amibe a könyvekkel, a füzetekkel együtt belekerülnek majd a téli szünet ilyen-olyan emlékei is. Réthy István Miért álmodunk? Van-e összefüggés álmaink és a valóság között? Milyen szerepe van az álomnak életünkben? Amióta ember az ember, foglalkoztatják ezek a kérdések. Alomfejtők, kuruzslók specializálták magukat erre a témára, de az egyszerű emberek körében is sok feltételezés született az álommal kapcsolatban. Az álomkutatás ugyanis csak e század második felében kezdődött meg. Elsősorban pszichológusok és orvosok keresik a titok nyitját — Kísérletek sorával bizonyították már, hogy az álom az alvás egy bizonyos fázisában, az úgynevezett RÉM időszakban keletkezik — mondta dr. Kulcsár Zsuzsanna, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem pszichológus adjunktusa. O egyike a hazai alvás- és álomkutatóknak, s az egyetem Pesti Barnabás utcai épületében hangszigetelt szoba áll rendelkezésére a kísérletekhez: 20 és 30 év közötti egészséges felnőttek alvását, álmait vizsgálja, s agyuk minden rezdülését elektroenkefalográf- fal rögzíti. — Az alvás RÉM időszakának két jellemzője van: az agy „felébred” és majdnem olyan aktív lesz. mint ébrenlét idején; s jól érzékelhető szemmozgások is jelentkeznek ebben az időszakban. Egyébként éppen az utóbbihoz kötődik a periódus elnevezése, a RÉM ugyanis a „gyors szemmozgás” angol megfelelőjének (rapid eye movement) kezdőbetűiből származik. A kutatások során született érdekes megállapítás: nem mindenki álmodik, s az álmok gyakorisága is változik egyénenként, habár az agynak ez a REM-időszaka mindenkinél megtalálható. Az újszülöttek alvásidejének zömét például a RÉM állapot teszi ki. mégsem álmodnak. A magyarázat: agyuknak nincs még ..tapasztalata”, álmok viszont csak valóságos jelenségek tudatbeli — gyakran torz ÁLOM ÉS VALÓSÁG — visszatükrözéseként jöhetnek létre. A felnőttek viszont a napi alvásidejük során — az enkefa- lográfos mérések szerint — négyszer-ötször kerülnek REM- állapotba, szinte minden alkalommal álmodnak, habár nem biztos, hogy ébredéskor erre minden esetben vissza is emlékeznek. Az egyes embereknél különbségek vannak a REM-időszakok és ezzel együtt az álmok hosz- szúságában is. Dr. Kulcsár Zsuzsanna hamarosan szakemberek előtt számol majd be ez irányú kutatásairól. Annyit máris elmondott, hogy az álomidő mennyisége személyiség-típusonként változik. A tudósok többsége azt kutatja: miért következik be az alváskor bizonyos pihenő idő után az agy izgalmi állapota, tehát miért jelennek meg az álomképek? E kérdésben még nem jutottak egységes álláspontra, több feltételezés is született, így: Az álom az agy automatikus védekezése. Elalvás után a központi idegrendszer működése fokozatosan lelassul, s amikor már a veszélyes kóma határát súrolja és saját épségét veszélyezteti. működése hirtelen ismét felgyorsul, s a gyorsabb ' agytevékenység váltja ki az álmokat. I Az álom kísérője az agy éjszakai munkáiénak, ugyanis agyunk a REM-időszakban mi- nikomouterként dolgozza fel a napközben szerzett információkat. Sőt olyan következtetéseket is képes levonni, amelyekre ébrenlét idején nem jött rá az ember. így történhet meg, hogy valaki megálmodja a régen keresett megoldást vagy az adott feltételekből előre kiszámítja a később bekövetkező eseményeket. Egyes kutatók szerint az álom az idegi feszültségek oldódását segíti elő: az ébrenlét során kapott sérelmes, érzelmileg felkavaró élmények feldolgozása ekkor folytatódik. Ez a felfogás közel áll Freudnak ahhoz a nézetéhez, amely szerint az álom a „biztonsági szelep” funkcióját tölti be. A feltételezéseket immár negyedszázada a világ minden részén kísérletekkel igyekeznek alátámasztani. Négyezer álom elemzése során érdekes eredményre jutott pl. dr. V. I. Kaszatkin leningrádi orvos: az álmok előre jelzik a betegségeket is. Szerinte a lidérces álmok veszélyes rendellenességeket jeleznek a szervezetben, mivel a betegségek korai jelei az érzékszerveken és az idegrendszeren keresztül az agyba jutnak, ahol ijesztő képek formájában jelennek meg'. Dr. Kaszatkin azt állítja, hogy az álomelemzéssel kitörése előtt egy héttel meg tudia állapítani a vakbélgvulla- dást, hetekkel, hónapokkal korábban a neurózist, egy hónappal előbb a gyomorhurutot, egykét hónappal korábban a tüdőbajt, két-három hónappal korábban a magas vérnyomást. A kísérletek folytatódnak, s a jövőben arra számíthatunk, hogy az álommal kapcsolatos további kérdésekre is választ kapunk majd a kutatók jóvoltából. Cz. Gy. 1973, DECEMBER 30,
