Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-30 / 304. szám
Napirenden; A szakmunkások érettségije Aas állami oktatás helyzetéről és továbbfejlesztéséről hozott elmúlt évi központi bizottsági határozat kimondja, hogy „munka mellett tovább tanulni szándékozó fiatal szakmunkások részére érettségivel záruló estilevelező tagozatokat kell szervezni”. Mi indokolja, hogy a szakmunkások középiskolai továbbtanulásának ezt az útját jelöli meg a határozat, hiszen a közvetlen továbbtanulásra napjainkban több lehetőség is nyílik? A szakmunkások jelenleg a dolgozók gimnáziumát különbözeti vizsgával, három év alatt végezhetik el. A dolgozók négyéves szakközépiskolájában a hagyományos „A”-tagozatú szakmunkásképzőben végzettek különbözeti vizsgával a második osztályban, az emelt szintű ,3”- cagozatokon végzettek különbözeti vizsga nélkül a harmadik osztályban tanulhatnak tovább. A ,JB”-tagozaton végzők számára az elmúlt években lehetővé vált. hogy különbözeti vizsga nélkül a számukra szervezett dolgozók kétéves szakközépiskolájában szerezhessenek érettségit. A reális helyzethez azonban az is hozzátartozik, hogy a szakmunkásképző iskolák ,3”- tagozatán tanulók alapismeretei nem eléggé szilárdak ahhoz, hogy az ifjú szakmunkások akár a gimnáziumban, akár a szakközépiskolában. tömegesen megállják helyüket. A kétéves tanulmányi idő kevésnek bizonyult arra, hogy a dolgozók szakközépiskolájának tananyagát ténylegesen elsajátítsák. Mindez túlterhelést eredményezett és oda vezetett, hogy a szakközépiskolába beiratkozó szakmunkások 50—60 százaléka nem jut el az érettségiig. Az oktatáspolitikai határozat figyelembe vette ezeket a tapasztalatokat, ezért született meg a döntés a szakmunkások középiskolájának életre hívására. Ezzel a szakmunkások középiskolai továbbtanulását az eddigieknél reálisabb célkitűzésekkel és jobb feltételekkel kívánják elősegíteni, de ezzel a lépéssel egyben a középiskola általánossá tételének egyik útját is kijelölték. A szakmunkások hároméves középiskolájának esti-levelező tagozatait az- 1974—75. tanévtől indítják a jelenleg rendelkezésre álló tankönyvek felhasználásával, majd az 1977—78. tanévtől kezdve új alapdokumentumokkal az egységes tagozat nélküli szakmunkásképzés új tantérveinek és tankönyveinek figyelembevételével folytatják a munkát. Ettől kezdve a szakmunkások középiskolai továbbtanulásának feltehetően ez lesz a tömegesen járható útja. Addig természetesen az ipari és mezőgazdasági jellegű szakközépiskolák éppúgy, mint az emelt szintű ,.B”-tagozatú szakmunkásképzőre épülő dolgozók kétéves szakközépiskolái válto- i zatlan képzési céllal működnek Óévbúcsuzfaié Békéscsaba föl Szarvasig Malac-sztárok -— Csínom Palkó: Hagy Gábor — Andó Mihály dalénekes Eleken Évszázados szokás, hogy jó- kedvvel, vidámsággal búcsúztatjuk el Szilveszter napján gz óévet, s éjfél után mindent feledve köszöntjük az újat, amelytől mindig több jót várunk, mint a régitől. BÉKÉSCSABÁN a megyei művelődési központban este nyolc órakor kezdődik a szilveszteri bál. A hétórás mulatságon a zenét a nemrég újjáalakult Sygma- zenekar szolgáltatja. A hagyományos tombolán pezsgőt, borókait, albumokat és más ajándéktárgyat lehet nyerni. S aki még bírja az év első napjának estéjén, az részt vehet az MMK nagytermében 18 órától az újévi bálon is. KËTEGY HAZAN, a községi kultúrházban szilveszter éjjelén csak az ifjúsági klub fiataljai szórakoznak majd, a magnós összejövetel műsora még titok, azt meglepetésként tartogatják. A bálát elsején 19 órától rendezik meg az eleki gimnázium zenekarának közreműködésével. BÉKÉSSÁMSONBAN szintén a községi művelődési ház lesz a színhelye a hajnalig tartó táncos rendezvénynek, az évbúcsúztatóhoz a taipalávalót a Ház zenekara biztosítja. AZ ELEKI MŰVELŐDÉSI HAZBAN a táncolni szeretőkön kívül a humor kedvelői is megtalálhatják szórakozásukat. A nemzetiség községben az év utolsó éjjelén a vendégeket. An- dó Mihály és Gazsi Endre vi2 ttmumsæi DECEMBER . dám műsorral szórakoztatja. Az idősebbek a községi népizenebar dalaira, a fiatalok pedig az Orfeo-együttes számaira táncolhatnak új év hajnaláig. A tombola sztárja Eleken is egy malac. Ez lesz a tizenötödik topa- bolás szilveszter. A községben hagyománnyá vált, hogy az újévá malacból hízó lesz, és csak egy év elteltével lesz belőle ízletes ünnepi pecsenye. A BÉKÉSCSABAI SZABADSÁG MOZIBAN a Csínom Palkó című színes magyar film előtt tombolahúzást rendeznek. A megyében elsőként Békéscsabán és Orosházán lesz ilyen „mozi- szilveszter”. Az előadásokra máris igen sok jegy kelt el elővételben. A sorsoláson — kalapból — öt ülőhely számát húzza majd ki az egyik erre felkért néző. Az ülőhelyek tulaja on ü- sai csemegekosarat, valamint cigaretta- és desszertdobozokkal díszített pezsgőket és borokat nyerhetnek. SZARVASON, a Vajda Péter Művelődési Központ az Árpád étterem dísztermében rendezi meg a szilveszteri bálát, amelyen a mezőberényi Lyra-együttes működik közre. Az éttermi részben és a Halászcsárdában műsorral Is szórakoztatják a vendégeket. A kétrészes műsorban — az első rész éjfél előtt, a második az újév első óráiban — fellépnek Mónus Zsuzsa tánc- dalénekes, a televízióból ismert Kutas Ilona cigánydalénakes, valamint Fejes Sándor és Fejes Ernő nótaénekesek. A nyolc órakor kezdődő műsoros mulatság tomboláján több érdekes, mulatságos tárgyat sorsolnak ki, egy kurtafarkúval együtt. S hogy mit? Ez lesz a meglepetés! —sí— Mielőtt a közgyűlés dönt... írta: Moharos József, a TOT elnökhelyettese A z utóbbi időben egyre több szó esik a termelőszövetkezetekben a műszaki fejlődés és az üzemi méretek összefüggéseiről, különösen a kisebb területen gazdálkodó szövetkezetekben. szakszövetkezetekben. Számos szövetkezet tagjai jutottak arra a következtetésre, hogy társulásban vegyenek részt, vagy a velük szomszédos kisebb vagy nagyobb területű szövetkezettel egyesüljenek. Más szövetkezeteikben erőteljes törekvés tapasztalható az önállóság fenntartására. A kisebb üzemi méretekhez való ragaszkodás és a nagyobb üzemi méretek kialakítására törekvés foglalkoztatja a szövetkezetek fejlődésében érdekelt párt-, állami és tanácsi szerveiket is. Gyűlnek az érvek mindkét álláspont mellett és ellen, s számos szövetkezet tagjainak — belső vagy külső kezdeményezésére — dönteniük kell valamelyik álláspont mellett. A döntést megelőzően a kisebb és nagyobb területen gazdálkodó szövetkezetekben egyaránt áttekintik a fejlődés lehetőségeit a mostani keretek között és mérlegelik azt is, hogy a nagyobb hozamot adó korszerű növény- és állatfajták, a korszerű technika és technológia alkalmazásának a jövőben mi a lehetősége és előnye, melyek alkalmazásának korlátol. Az érdekelt szövetkezetek száma nagy. 1971-ben a szövetkezetek j közei kétötöde 1500 hektárnál kisebio közös területtel rendelkezett. Egy részük eddig a jelenlegi üzemi méretek fenntartása mellett döntött, legfeljebb társulásba lépett be, egy részük azonban más szövetkezettel kívánt vagy kíván egyesülni, az egyesülés kérdésének felvetődé- se így arra készítette az 1500 hektárnál nagyobb területen gazdálkodó szövetkezeitek egy. • részét is, — mindenekelőtt azokat, amelyekkel valamely kisebb szövetkezet egyesülni kívánt —, hogy ők is áttekintsék, mérlegeljék saját lehetőségeiket és az esetleges egyesülés várható előnyeit, hátrányait. A szövetkezetek számára a szövetkezeti törvény megjelenésével széles lehetőség nyílt tevékenységi körük bővítésére. Kis termő területű szövetkezetek számára is lehetővé vált, hogy intenzív mezőgazdasági termelő és az egyéb kiegészítő tevékenységükkel, egy hektárnyi területre, vagy egy dolgozó tagra számítva viszonylag magas termelési értéket érjenek el. A nagyüzemi tevékenység mellett komoly feladatot ad, de nagy lehetőséget is biztosít számukra a háztáji gazdaságban rejlő lehetőségek szervezett kiaknázása. Ezen felül a kormány határozatai lehetővé teszik, hogy a szakcsoportokba szerveződött kisüzemi termelők munkáját is a szövetkezethez kapcsolják. Ahol a nagyüzemi és a háztáji gazdasággal tervszerűen és szervezetten foglalkoztak és magukhoz kapcsolták a szakcsoportokat is, viszonylag később jelentkeznek az üzemi méretek korlátái. Kisebbek maradtak azonban a műszaki fejlesztés lehetőségei, ezért jelentős hányadukban a — kissé modernizált — hagyományos termelési módszerek a jellemzők. Ezekkel a módszerekkel a szövetkezeit gazdálkodásának jövedelmezősége általában lassabb ütemben fejlődik. Ez visz- szahat a tagok foglalkoztatására és ezzel együtt a kiosztható részesedés növekedésére is. Elterjedt gyakorlat ezért, hogy ezek a kisebb üzemi méretek között gazdálkodó szövetkezetek egy- egy költségesebb műszaki fejlesztést igénylő résztevékenységre más szövetkezeteikkel társultak. A mezőgazdasági szövetkezetek mintegy három ötödé 2 000 hektárnál nagyobb mezőgazda- sági termőterületen gazdálkodik. Számukra is adattak a lehetőségek a tevékenységi kör bővítésére, a nagyüzemi termelés mellett a háztáji gazdaságok munkájának szervezett fejlesztésére, a szakcsoportokkal a kapcsolat megteremtésére, végül más szövetkezetekkel a társulásra. Ezek a lehetőségiek együtt általában nagyobb bruttó jövedelmet eredményeznek, s ebből helyes döntések esetén a tagok részesedésének növelése mellett nagyobb összegeket tudnak fordítani a műszaki fejlesztésre is. A bővebben termő fajták — megfelelő gépesítéssel, kemizálással, hozzáértő szakemberek közreműködésével —a hagyományosnál lényegesen ma_ gasabb hozamokat adnak, a magasabb költségek ellenére nagyobb jövedelmet is biztosítanak, ezért ezekben a szövetkezetekben általában lényegesen meggyorsult a vállalatszerű gazdálkodás fejlődése, a termelés modernizálása, az élet- és munkakörülmények javulása. Vonzóbbá váltak a lassúbb ütemben fejlődőknél, s gyakran kezdeményezték velük a kisebb üzemi méretű szövetkezetek az egyesülést. A gyorsabban fejlődő, nagyobb szövetkezetek tagjai körében az egyesüléssel kapcsolatban általáhan megoszlanak a vélemények. Ha az egyesülésre jelentkező szövetkezet adottságai kedvezőbb körülményeket teremtenek a további fejlődéshez, az egyesüléssel nem kényszerülnek erejüket meghaladó terhek átvállalására, az egyesülés- mindkét szövetkezet tagjainak egyetértésével, nagyobb zökkenő nélkül megvalósul. Ha azonban az egyesülés miatt az erősebb szövetkezetben veszélybe kerülnek az addig elért eredmények, tagságuk, vezetőségük az egyesülést elutasítja. Megtörténik, hogy egyébként zökkenőmentesnek ígérkező egyesüléssel szemben is merev elutasítással reagál - valamelyik érdekelt fél akár a szövetkezetek, akár párt-, állami vagy tanácsi szervek a kezdeményezők, A népgazdasági, szövetkezeti és a tagak egyéni érdeke szempontjából indokolt, a szövetkezetek fejlődését biztosító egyesülés is nehezen jön létre altkor, ha az érdekeit szövetkezetek jelenlegi vezetői közül valamelyik az egyesülés során hátrányosabb helyzetbe kerül. Viták keletkeznek akkor is, ha külön-külön is életképes és fejlődőképes nagyobb méretű szövetkezetek egyesülése kerül a szövetkezeti, tagok vagy kívülállók kezdeményezésére napirendre. A népgazdasági, a szövetkezeti és az egyéni érdek összehangolása az üzemméretek megítélésében is elengedhetetlen követelmény. Az üzemméret egymagában nem gátja és nem lehetősége a szocialista fejlődésnek. Egyik alapvető kérdés az, hogy mi történik az üzemi kereteken belül jelenleg, de ezzel egyenrangú, sőt esetenként nagyobb súlyú kérdés annak eldöntése, hogy mekkora üzemi méreteket követel az egytes korszerű fajtákon és módszereken alapuló termelés, gazdálkodás. Alapos mérlegelést igényel annak eldöntése tehát, hogy a nagyobb területet igénylő fajták termesztéséhez egyesüléssel vagv társulással célszerű-e megteremteni a feltételeket. A döntés során figyelembe kell vermi, hogy a fejlődésnek alapvetően a szövetkezetek saját- erején kell nyugodni, mert központi eszközökből csak annyi* kaphatnak, amennyit a nyilvánosan meghirdetett gazdaságpolitikai ösztönzőrendszer lehetővé tesz. Elhibázott dolog tehát arra számítva egyesülést, üzemméretnövelést kezdeményezni, hogy a nagyobb üzemi méretekhez az állam majd nagyobb támogatást ad. A döntés előtt tehát reálisan fel kell mémj az új helyzetből adódó, szövetkezeten belüli lehetőségeket. Az üzemi méretek növelése, az egyesülés vagy társulás indokolt, ha megalapozott elemzéssel fe- ketén-fehéren igazolható: azonnal kedvezőbb lehetőséget teremt a korábbinál, vagy ez a kedvezőbb lehetőség rövid ideig tartó nehézségek leküzdésével bekövetkezik. Az új körülményekre alapozott reális tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy figyelembevételével a szövetkezetek tagjai legjobb meggyőződésük szerint, helyesen dönthessenek, A fejlődés általános jellemzőit figyelembe véve természetes jelenségnek tekinthető, hogy a szövetkezetekben egyidejűleg került napirendre az egyesülés és a társulás kérdése. Mindkettő összefügg a termelési és társadalmi viszonyok meggyorsult fejlődésével. Indokolt tehát, ha a szövetkezetek tagjai, vezetői és a szövetkezetek fejlődésében érdekelt társadalmi, állami és tanácsi szervek a helyi viszonyoknak megfelelő eltérésekkel a társadalmi, gazdasági fejlődést segítő megoldásokat keresnek. A döntések előkészítésében nagy felelősség hárul a terület! szövetségekre, melyek már eddig is jelentős segítséget adtak alapos elemző munkájukkal, megfontoltságukkal és az indokolt esetekben buzdító tévé- kenységüfckeL Eredményekben gazdag, boldog új évet kívánunk MINDEN KEDVES PARTNERÜNKNEK, TAGSZÖVETKEZETÜNKNEK, IGAZGATÓTANÁCSI-, IGAZGATÓSÁGI TAGUNKNAK ÉS MINDEN DOLGOZÓNKNAK Mag?arbánhegye§i BARTÖV Tehetősége aoesoBBOoessosaeoBBOBe loaBpareagpeePBeeaoogBgBogeopi
