Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-24 / 301. szám
MINI A Aim TudósHónftm Kaiozhafê és Lehel kürtje A Békés megyei Âllatforgaï- mi és Húsipari Vállalatnál hobby kiállítást nyitott a válla- lat Radnóti Miklós KlSZ-alaip- szervezete. Két fiatal szakmunkás — Domonkos László és Juhász N„ József — a különböző feldolgozás során keletkezett mellékterrnékekiből — csontból, körömiből, szarvból — készítettek szép tárgyakat. Látható a kiállításon Lehel kürti®. Delfin, kalózhajó. sajtár és fejő. A két fiatal a különböző csontokon kívül gyufaszálakból is épít különböző modelleket. Ebből alkottak egy „életnagyságú” gitárt, amely szól is. Összesen húsé tárgyat állítottak ki s munkájuk méltán dúsért ügyességüket T, & Magmát Lányt MmU Együtt jobb és könnyebb Magyar-szovjet szocialista brigád alakult Orosházán Az iseesháaí «áfeüveggyárhaB egy rendhagyó balgád dolgozik, a Magyar—szovjet szocialista brigád. Miikor a brigádvezetőt kerestem megkérdezték: melyiket? A magyart, vagy a szovjetet? A brigádban ugyanis együtt dolgoznak a két nemzet fiataljai és mindegyik választott egy brigádvezetót magának. A szovjet brigádvezetőt választottam s míg rá vártam, a brigádnaplót lapozgattam. Még kevés a bejegyzés benne, hisz alig több mint egy hónapja, november íjén alakult meg a 15 tagú brigád- A szokásos vállalásokon, terveken felül azonban ess * napló másról is tájékoztat; » ® ®--- A szovjet elvtárs&fckal való szoros együttműködés. — Folytonosan átadjuk tapasztalatainkat a magyar műszerészeknek. I— Erősítjük a népek közti ba„ Ollőziuk rútságát —< civashaták & bejegyzések. Köziben befutott egy fiatal mosolygós férfi. Gennadij Dzseglov, a szovjet brigádvezető. Kérdéseimre készséggel válaszolt — Kitől származik a. közős brigád ötlete? — Itt dolgoztunk a magyar munkások mellett s természetesen megtudtuk, hogy itt íss vannak szocialista brigádok. Ná_ lünk a hasonlőakat ugyan kommunistáknak hívják, de lénye- gélben azonosak a óéLok. követelések. Az ötlet közösen jött — Az eltelt több mint egy hónap mit mutat, érdemes volt? — Az eredmények főleg a munkáiban mérhetők. A tüzelésváltó berendezések automatL vaja, a mérőműszerek szerelése, a hőelemek beállítása, egyszóval minden közösen készült és készül. Volt már egy ismerkedési estünk is Gyopároson, melyen részt vettek a családtagok ist Beszélgettünk, énekeltünk, táncoltunk. kitűnőé«! éreztük ma* gunkat — A nyelv nem jeleni; nagy problémát? — Nem. Valahogyan mindig megértjük egymást, s ha valami mégsem világos, ott vannak a tolmácsok. Inkább az a baj, hogy nem egy műszakban dolgozunk, s ezért ritkán tudunk egymással találkozni. — Ha visszamennék a Szovjetunióba, hogyan tartják majd a kapcsolatot? — Ezen még nem is gondoL. koztunk. Valószínűnek tartom, hogy levelezünk majd arról, mit csinálunk, hogyan dolgozunk, miként élünk. Gennadij sajnos nem ést rá tovább beszélgetni, várta munkája. Én a beszélgetés után ismét kezembe vettem a brigádnaplót A brigád vállalja a 2-es számú gádonosi óvoda játékud- varának felszerelését, a gyárban fellelhető hulladékokból. Tavasszal több napos kirándulást tervez és küzdenek a szoci- aüsfca címért is. A megalakulásról, az ismerkedésről a fényképeket már beragasztották. Épül egy gyár, telik a napló, erősödik egy barátság s. m. Fiatal ïrçliéiiûsaritalte Vers és verseny — Más ember tettem, amióta annak a lánynak udvarolok, — igazán? — Más nevet és tökeimet mondtam neki, Ml A'? 3 repülőgépen egy félénk ifjú végre összeszedi bátorságát, s megszólítja a mellette ülő kislányt: — Bocsánat,^ ö* is ezen a gépen utazik? ,,*=» JCelLenuj ktírAej&tuji Ünnepekéi lamin minden. Ö In tú r) janii A MIMI MAGAZIN Este hét óm. Egy üzlet, fcö- rös-köriU zöldségek, hosszú sor. Most térhetnek haza a mamák, papák, vásárolnak vacsorát, gyümölcsöt. Mamája kezét fogva betipeg ö. Még nem feltűnő, csak néz a kis emberpalánta, szemét meresztgeti, szívja magába az újat, az érdekeset. Lassan halad a sor, sok a vevő. Kis barátom megunva az áildogá- löst, felfedező útra indul. Odaér a pulthoz, felnéz, azután vissza a mamához : — Mi a? —kérdezi. — Ott adjak a finomat, az ai. macskát! — féléi a mami. A kis fehér kabát továbbcsúszik a hűtőpult elé. Az zúg. Megfogja, megnézi, szemléli, értetlen a masina előtt, s újra visszanéz: — Mi a? ■— Hűtőszekrény! Pelkapaszkodik, nem éri ét, de újra belenéz. A mama zavarba jön, visszahúzza a sorba, újm állnak, haladnak. Odaérnek a mérleghez. — Mi a? <=» Mérlegi ■*— S a mi? — szól ismét ki- j váncsi bogárszemével felfelé, a I mamihoz, de az nem ér rá, ép- ! pen rendek Vár, vár a kis ha- i ver, majd elgörbül a szája, s sír- j ni kezd. A mami végez, felveszi i a síró pöttömöt, aki sírva mond- : ja, mondja? — Mi a? Mama, mi a? Egy picit sajnálom szegényt, \ de sokat kérdez még, hányszor \ nem kap féleletet s tudásszomja ! mégsem lankad s egy napon \ •majd őt kérdezik: — Mi «? — g ö válaszát S mi az. Ez az élet, a terme- i szét, az új ösztönös keresése, s : végső soron ez az emberi bol- S dogság. S rajta keresztül, áltála \ én is boldog vagyok. Na látod, \ pöttöm barátom; ez az élét! (Botos) \ Pli jjgaag ‘ . MPHH Sarkadon kevés olyas önné. pély vagy megnyitó van, amelynek ne lenne részese Görög Róza. ötéves munka, sok-sok tanulás eredménye ez: számtalan verseny győztese, megyénkén belül, országosain és külföldön is sikereket aratott. A sarkad! gimnázium IV. C osztályos tanulója, az érettségi után a Szegedi Tanárképző Főiskola magyar—történelem szakára szeretne jelentkezni, ott tovább ta nulni, S hogy most, e héten miért is őt mutatjuk be? Az utóbbi öt évben Sarkadon és a megyében nemigen akadt olyan szavalóverseny, amelyiken ne vett volna részt. Szívesen emlékezik visz- saa á$_ é)&ő, közönség előtti bemutatkozásra. Akkor, a művelő dési ház irodalmi színpadának tagjaként Benjámin László: Ta vasz Magyarországon című versét szavalta Elsős gimnazista korában „kapásból” megnyerte az iskolai versenyt, az idén negyedik alkalommal képviselte az iskolát a megyei, sőt az or szagos fordulókon is a Ka- zinczy-szavalóversenyen. A tavaly megrendezett Erkel Diák ünnepeken ebbén a kategória ban az aranyérmet hozta ef Gyuláról az idei nyári centenáriumi napokon négy alkalommal is fellépett a fővárosban — sikerrel. A miskolci Aurora A szeretem a gyermekkorig nyű» vissza. Gyulán valamikor a mostam Szupermarket helyén ütötték fel sátrukat a városba látogató artisták. Bár a panyvasátrat kerítés vette körül, megmászása neon okozott különösebb gondot a cirkusz körül őgyelgő srácoknak. S mivel belépőjegyre nemigen tellett, a fiúik legtöbbször e pénzbe nem kerülő, ám nem minden kockázattól mentes „kerítés-jegyei” váltottak. A tértől csak néhány háznyira lakott « Érászom család, amelynek legkisebb tagja, Zoli különös előszeretettel kereste fel a rejtelmes, varázslatos hangulatot árasztó cirkusz- környéket s a kerítésem átmászva a ponyva egy- egy hasadókán kipirult arccal, csillogó szemmel figyelte a mutatványosok világát és leginkább a zsonglőrök szemkápráztató mutatványait szerette. Telt, múlt áz idő. Zoliból nagyfiú lett s sorékor elvégezte" az általános iákolát, a vízművekhez ment dolgozni. Ott kötött szoros barátságot a korban éppen nem hozzá illő Szlávik Dénessel, aki annak köszönhette Zoltán ragaszkodását, hogy csaknem három évtizedem át lépett fel különböző cirkuszokban. Egyszer aztán éppen műszak végé» Zoli megkérdezte Dénes bácsit, nem tanítaná-e meg néhány trükkre. Nagyon szívesen — felelte —, de ehhez négy íemszlabda kellene. Más nem tenné meg helyette? — kérdezte Zoli, mert éppen asm volt -annyi pénze, -amennyi a labdák vásárVillanyszerelft a drótkötélen sásához keffilett vetaa. Mit vélt mit tenni, krumpli volt odahaza és azzal kezdte meg a gyakorlást. Bizony több kSlónyi krumpli ment rá amíg úgy ahogy, sikerült elsajátítani a számot,. Aztán alökerütt a buzogány. Azaz először csak a buzogány szerzésének a gondolata, Ugyanis ilyet Magyarországon nem gyártottak. Rengeteg időbe tellett, amíg végre elkészült a mintapéldány, aztán a többi már valamivel könnyebben ment. Dénes bácsi sokat meséit Zolinak régi cirkuszi élményeiről, a nagy számokról, amellyel bejárta a fél világot. És nemcsak mesélt, hanem meg is mutatta mit, hogyan csináljon a tanítvány. Aztán Zoltán az udvaron manézst épített, drótjkötetefe feszített ki fölül s összeasz- kábáit egy kerékpárt is s azóta órák hosszáig gyakorol ja a különböző számokat. A munka után — jelenleg villanyszerelő á Tejporgyárbaa — a zeneiskolába jár, trombitán tanulni. Részt vesz a helyi néptáncegyüttes próbáin, hogy csiszolja mozgását. S emellett a gimnázium levelező tagozatára jár. Krasznai Zolit nem érdekli semmi más, csak a earkusz. A lányok se, pedig jövőre húszéves lesz. Csak egy álma, vágya van, hogy artista legyen. És amilyen fanatikus hittel, szorgalommal gyakorolja számait tízszer, százszor, ezerszer és aki annyira akar valamit, mint Krasznai Zoli, annak előbb-utóbfc biztosan megvalósul álma. I versenyen is nagyszerűen szere S pelt* ahol orosz költőkkel, neves Ï előadóművészekkel is találkoz ! iák a verseny résztvevői. A nyár • folyamán Románia és Csehszlo- S vákia falvaiban és városaiban I szavalt Egy kulturális csoport ï tagjaként Petőfi útját követte « nyomon a küldöttség tagjaival. S A debreceni Csokonai országos S szavalóversenyen is a legjobbak : között szerepelt. S most a Jó- » zsef Attila szavalóversenyre kési szül. . ■ De a versek, magyar és orosz jjj népballadák mellett a történel- ; met is nagyon szereti. Az OTV- I re Sarkad 1941—1944 közötti S történetének feldolgozásával ké- ! szül. Tanárai segítik, támogat- i Ják. A szavalóversenyekre K. I Szabó Sándor készíti fel, a tön ! ténelmi dolgozatának „kimélet• len” bírálója Murvai tanár úr. j Társadalmi munkásként is nagy. j ra értékelik, a tanulás és a sza■ válás mellett két évig az iskolai • KISZ-csúcsvezetőség kultúrosa " volt e . « A februári József Attila sza ő valóversenyen sikeres szereplést S kívánunk. S ha majd egyszer « tanítani fog. tanítványai ugyan- I úgy szeressék a versét, a szépet, S mint ahogyan most ő szereti. UJ " (nemesi)
