Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-23 / 300. szám

Beszélgetés Nagy Imrénével, a Hazafias Népfront nőbizottságaínak munkájáról Munkanélküliség vagy munkaerőhiány? Látogatás a békéscsabai munkaügyi osztályon — Mikor jelentkeznek legtöb. ben dolgozót, illetve munkahe­lyet keresni a Békéscsabai vá­rosi Tanács munkaügyi osztá­lyán? — ezzel a kérdéssel ko- paetattam be a minap Kuttich Józsefné főelőadóhoz. — A téli hónapokban senki nem «serei: munkahelyet változ­tatni, ezért üresedések csak olyan kényszerítő körülmények mint szülés betegség vagy köl­tözködés miaibt jönnek létre. Ilyenkor naponta csak 30—25 ügyfél keres fel minket. Nyáron viszont ha lehet így nevezni, csúcsforgalom van itt az osztá­lyon. Ilyenkor állnak munkába a végzett diákók és ezt az idő­szakot választják azok is. akik­nek már a tél folyamán szándé­kukban állt új munkahelyet ke­resni. — Milyen munkakörök vár­nak betöltésre most, a téli idő­szakiban? — Ilyenkor rnkabb a könnyű­ipar: « rviutgyér, a kötöttáru- gyár keres munkaerőt. Nyáron már má* a helyziat. Akkor az építő-, illetve konzerviparnak van szűkbe több embere. Kuttioh Józ»etfné arról is tá­jékoztatta lapunkat hogy jelen­leg a férfiak választhatnak több. csaknem 200 munkalehetőség közül. Nem egy vállalat nagy számú jelentkezőt vár. Ilyen a MÁV. a VOLÁN, az Ingatlan- kezelő. Ezeken a helyeken tíz­húsz embert is foglalkoztatná­nak. — És a nők? — Nekik meet hozzővetőlege. sen 150 helyet tudunk ajánlani. Legnagyobb hiány a tanítónők­ből van, most 27 ilyen ürese­désről tudunk- Ehhez hasonlóan kevés a konyhai kisegítői,, szá­ma is Iáén sót ezen kívül az érettségizett gépírónőt, illetve más adminisztrátori állást aján­ló vállalat — Melyik korosztályra jel­lemző leginkább a munkaively­változtitás? — Érdeke* módon nem a fi­atakik. hanem a középkorúak, sőt az ennél idősebb dolgozók vándorolnak gyakrabban egyik helyről a másikra. Ez leginkább a (segédmunkásokra jellemző, akik általában a magasabb mun­kabér reményében változtatnak munkahelyet. — Tehát van munkaOéhető­ßCß? — feltétlen — zárta 1« a be­szélgetést Kuttich Józsefné — régen azt mondtuk munkanél­küliség van, most inkább mun­kaerőhiányról beszélhetünk. N. A. Különböző szerelmekről a hét moziműsorán Egy kocka az Érett ere resznye című NDK filmből. A* egyik fajta szerelem, ami- j ről az Érett cseresznye című színes, magyarul beszélő NDK alkotáís szól — az idősebb kor­osztály sokszor próbát állt, mély, tartós érzése. Egy építési brigádvezető elégedett az éle­tével, felnőtt gyermekei van­nak s unokája, amikor a fele­sége meglepő hírrel fogadja: ne­kik maguknak is újra gyerme­kük Irez. A férfit az ország más tájaira szólítja a munka, tá­vollétien szüli meg a felesége fiukat. A boldog mama, s a kl­óéi autón utaznának az édes­apához, ám balesetet szenved­nek, amit az anya nem él túl. Az ötvenedikben járó férfi ma­ge próbálja ellátni a gyereket, mivel a lányai nem segítenek. Egy idő után Ingrid az, aki ap­ja után megy, (neki magának is van gyermeke, akit apa nélkül nevel). Ott aztán újabb fordula­tait vesznek a dolgok: úgy lát­szik, Ingrid párt talál. Jó megjelenésű ausztráliai fe­leséget keres —, ez a különös cime Luigi Zampa rendező szí­nre, magyarul beszélő olasz filmjének. Az eredeti cim még különösebb; „Jó megjelenésű, becsületes, Ausztráliába emig­rált, feleségül génné feddhetet­len how/itarsnöt". A történet egyszerű —, egy nem túlságosán előnyös külsejű olasz, aki Ausztráliában próbál boldogul­ni (Alberto Sordi játssz.« a sze­repet), némi kegyes hazugság árán keres feleséget —, am pórul jár, mert a „feddhetetlen aló- táetű" hon fi társnő (Claudia (tár- dinale alakítja), szintén nemű csalással igyekszik férjhez men­ni. A film sok jó rendezői ötlet- cg jó szino»z, munkával sze­rez kellemes mulatságot a néző­nek. Egyebek mellett egy mai ma- gyár országi szerelmes párról — egy ipari tanulóról és az osz­tályvezető lányáról — villant fel epizódokat a színes magyar film, az Álljon meg a menet— Az 6 sorsuk a film befejező koc­káin jóra fordulni látszik, ám a fiú nagyapjával, a film harma­dik főszereplőjével különös dol­gok történnek. A rendező, Gytar- maithy Lívia előző filmjének, az Ismeri a szandi mandit?-nak groteszkbe hajló hangját foly­tatja. Eredményesen működnek me- j gyénkben a Hazafias Népfront nőbizottságai, s az eddig szer- i zett tapasztalatokról kérdeztük i Nagy Imrénét, a Hazafias Nép- ■ front megyei bizottságának he- ; lyettes titkárát, a megyei nő- ! bizottság titkárát. ' — Hogyan jött létre »Ha­zafias Népfront megyei nő­bizottsága, milyen céllal, és mi » szerepe? — Az MSZMP KB 1970. évi nőpolitikái határozata értelmé­ben a Hazafias Népfront kere­tén belül is létre kellett hozni a nőbizottságokat — mondotta Nagy Imréné. A megyei elnök­ség kezdettől fogva komolyan vette a párthatározatból a moz­galomra háruló feladatokat, így a nőbizottság kialakítását is. Megyénkben alakult meg első­ként 1970. július 9-én a nép­front megyei nőblzottsága. Fon­tos követelményként állítottuk magunk elé. hogy összetételé­ben is tükröződjék az, ,hogy a népfront a legszélesebb politi­kai tömegmozgalom. Így a 35 tagú megyei nőbizottságban megfelelő arányban vesznek részt ipari munkások, mezőgaz­dasági dolgozók, értelmiségiek, alkalmazottalt és természetesen háziasszonyok. Említést érdemel az a tény, hogy a célkitűzések, a felada­tok megvalósítása érdekében e nőbizottságon belül eredmé­nyesen munkálkodnak együtt a régi, sok tapasztalattal rendel­kező nőmozgalmi munkások és a fiatalok. Célunk, hogy a nők lakóte­rületi problémái iránt a társa­dalom érdeklődését felkeltsük, erősítsük az össztársadalmi fe­lelősséget és öntevékeny moz­galmi munkát indítsunk, mind­ezt természetesen a népfront mindennapi tevékenységének szerves részeként. Mivel a nő­bizottság a megyei elnökség irányításával működő munka- bizottság, így tevékenységének tartalma sem lehet más. mint a népfront előtt álló nőpolitikái feladatok megoldásának segíté­se. Mindenekelőtt: kezdemé­nyezések, ajánlások, javaslatok tétele, amelyeket a megyei el­nökség továbbít az illetékes szervek felé. Munkánk középpontjában a nők körében végzendő politikai tevékenység áll. Elsősorban a párt politikájának, a kormány határozatainak közvetítése a nők minden rétegéhez úgy, hogy az cselekvésre ösztönöz­zön. Másik fontos terület a kor­szerű család és háztartás ki­alakításának segítése. Fontos ez azért, mert a meglevő nőpoli­tikái gondok jelentős része a nők, az anyák családban el­foglalt helyzetére vezethető, vissza. Az a helyzet ugyanis, hogy miközben a nők megyénk­ben is tömegesen létesítettek munkaviszonyt, eközben a csa­ládok többségében az otthoni munka nagyobbik része ma is az anyákra hárul. Fontos azért is. mert a nők nagyobb arányú politikai, közéleti aktivizálásá­nak egyik feltétele a több sza­bad idő, melyhez az ésszerű munkamegosztás, a korszerű háztartásvezetés által lehet leg­inkább hozzájutni. E kérdéssel összefüggésben alapvetőnek a szemlélet formálását, a maga­tartás szocialista vonásainak erősítését, a szolgáltatás fejlesz­tését tartom. Harmadik fontos területünk a nők művelődésének, tanulásá­nak segítése. Minden lehetősé­get felhasználunk arra, hogy propagáljuk: a művelődés, a ta­nulás nemcsak az egyenjogúság feltétele, hanem követelmény ahhoz, hogy a nők megállják a helyüket a választott pályán, a munkában és a családban is- Utoljára említem ugyan, de munkánk egyik nagyon fontos része a nők közéletbe való be­vonása. A népfront-bizottságok­ban a nők aránya 33,2 száza­lék, a tanácsokban 27.1 száza­lék. A hangsúly most az akti­vitás fokozódásának segítésén van. Fontos, hogy a nők ne csak tagjai legyenek a válasz­tott testületeknek, a munkabi­zottságoknak, hanem merjenek nyilatkozni is, véleményt nyil­vánítani. okos, ésszerű javasla­tokat tenni. A közeljövőben épp ezért a tanácsok végrehaj­tó bizottságaiba beválasztott nőkkel kívánunk beszélgetést folytatni, munkájukhoz segítsé­get nyújtani. — Jelenleg hány helyen van községi nőbizottság? Hol mű­ködnek a legeredményeseb­ben? — A megyei nőbizottságon kívül Jelenleg 65 községi és 5 városi népfront-nőbizottság mű­ködik, 1600 taggal. A munka eredményessége több tényező­től függ. A két leglényegeseb­bet említeném meg: Az egyik a népfrontelnökség irányító tevé­kenységének színvonala. A má­sik a nőbizottság vezetőjének felkészültsége és a bizottság összetétele. Véleményem, hogy úgy a népfrontelnökségek, mint a nőbizottságok többsége jől látja el feladatát, de nem hall­gathatom el azt sem, hogy van­nak gondok is. Akad város és néhány község, ahol nem kielé­gítő a népfrontelnökség nő­politikái tevékenysége. Alacsony szintű a nőbizottság tartalmi munkája. Viszont az eredmé­nyesen dolgozókat felsorolni sok lenne, Így csak néhányat említek: a sarkad!, azújkígyósi, a mezőgyáni, a szeghalmi, a füzesgyarmati, a mezőberényi, a csanádapácai, az endrődi, va­lamint a gyulai városi nőbizott­ság munkáját a tervszerűség, céltudatosság és folyamatossag jellemzi. A nők érdekében sok hasznos kezdeményezés szüle­tett, melyeket továbbítottak az illetékes fórumoknak. Kerek- asztal-besaelgetéseket, vitafóru­mokat szerveznek aktuális kér­désekről, ezenkívül az igények­nek megfelelően speciális ösz- szejöveteleket tartanak. Népsze­rűek a nőklubok, szakkörök, a különböző előadássorozatok. — Hogyan foglalkozik a Hazafias Népfront megyei nö- j bizottsága a különbőzé rété-1 gek problémáival? Tudomá­sunk van arról, hogy több alkalommal tartottak felmé­rést, vizsgálatot. — A népfront elnökségéhez kezdeményező, a nők lakóterü­leti gondjainak megoldására ajánlásokat, javaslatokat tenni csak úgy tudunk, ha jól ismer­jük a különböző nőrétegek hely­zetét, gondját. Azért szervezzük a felméréseket, vizsgalatokat, hogy tapasztalatokat gyűjtsünk. Egész megyére kiterjedően két alkalommal végeztünk ilyen munkát. Az egyik a lakóhelyről a munkahelyre naponta eljáró dolgozó nők utazási, lakóterü­leti gondja, közéleti aktivitása, tanulási lehetősége és igénye. E témát szívügyünknek tartjuk, hiszen helyzetük általában ne­hezebb azokénál. akik egy hely­ben vannak, munkahelyükhöz közel élnek. Kevesebb szabad Idővel rendelkeznek, nehezeb­ben oldható meg a továbbkép­zésük, művelődésük. És több nehézséget okoz számukra a be­vásárlás, a család ellátása is. Másik alkalommal a háziasa* szonyok életét igyekeztünk ha­sonló felmérés során megismer­ni A nőbizottság javaslatára az így szerzett tapasztalatok alap­ján e témát a megyei elnökség is megtárgyalta. Eredményként el lehet könyvelni, hogy a nép­frontbizottságok és nőbizottsá­gok látókörébe kerültek a házi­asszonyok, e rendezvényeiken máris nagyobb számban vesz­nek részt, mint korábban. — Milyen a kooperáció más nőbizottságokkal? Van-e kö­zös tevékenységűk, és hogyan fejlesztik e kapcsolatot? — A nőbizottságoknák, mű­ködési területüknek megfelelően sajátos a feladata, a munka- módszere. A gyakorlati munka során azonban adódnak olyan tennivalóik, melyeket csak ösz- szefogással lehet eredményeseb­ben és gyorsabban megoldani. A népfront megyei nőbizottsá­gának kapcsolata más nőbizott­ságokkal véleményem szerint jó. Több kérdésben kezdemé­nyeztünk már közös tevékeny­séget. így a MÉSZÖV nőbizott­ságával a szolgáltatás fejleszté­séről tartottunk közös megyei ankétot Az SZMT nőbizottságá­val a munkahelyre vidékről be­járó nődolgozók helyzetének könnyítésén munkálkodtunk kö­zösen. Valamennyi nőbizottság együttműködött, amikor a nem­zetközi nőnap tiszteletére a Szovjetunióba különvonat indí­tását szerveztük. A béke és ba­rátság jegyében ehhez hason­lóan szervezzük március 8-ra az NDK-ba induló különvona- tot­A kapcsolatot és a közös te­vékenységet illetően az a véle­ményem, hogy csak nagyon át­gondoltan, és indokolt esetek­ben van szükség erre, mert ha túl sokat tevékenykednénk, szerveznénk együtt, akkor « párthatározattal ellentétesen cselekednénk. A cél : minden bi­zottság a saját területén jus­son el a legszélesebb nőrétegek- hez, s ezzel a határozat mara­déktalan végrehajtásához — fe­jezte be tájékoztatóját Nagy Imréné. Kasnyik Judit BÉKÉS MFOYSL^n A 1923, DECEMBER 23. Minden könyv-. barátnak kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánnak 0 Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat dolgozói

Next

/
Thumbnails
Contents