Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-22 / 299. szám

I Duna is Tisza szabályozása A magyar vasüt őstörténete A Lánchíd ápit#s^nak amíékei Széchenyi isit)ám Emlékmúzeum Nagyeemkem t Ez az év is iái kezdídik  Békés megyei Népújság és & Centraim Áruház karácsonyi—szilveszteri rejtvénypályázata B, rejtvényünk A ísyugat-dunéníűH falu, Nagycenk, az elmúlt két évszá­zadban összefonódott a Széche­nyi család történetével. Itt élt, tevékenykedett és temették el Széchényi Ferencet, a Magyar Nemzei Múzeum megalapítóját és fiát Széchenyi Istvánt a re­formkor kiemelkedő egyéniségét Kossuth Lajos kifejezésével él­ve: „a legnagyobb magyart”, A mai Nagycenken és környé­kén, 1758-ban alakult ki a Széchenyi-birtok. A faluban a Széchenyi-kastély 1750 körül épült Ekkor alakult ki a kas­tély parkja is, amelynek részé­vé vált a híres háirsfasor, 1800- han és 1820-ban Széchenyi Fe­renc. illetve fia, István átépít­teti a kastélyt Nem sokkal ké­sőbb Széchenyi István Hild Fer- dinánd tervei alapján (1834— 1340) kialakíttatja a kastély mai formáját A második világháborúban a kastély rendkívül súlyos sérülé­seket szenvedett. A teljes pusz­tulás elől való mentéssel csak 1961—62-ben foglalkoztak, , Az Országos Műemléki Felügyélőseg ezekben az esztendőkben te­kintélyes költségen jelentős ál­lagvédelmi munkákat végzett. Ezután sokoldalú koordinálás­sal Kriszt György, az Országos Műemléki Felügyelőség mérnö­ke elkészítette a kastély-együt­tes helyreállítási programját. Az első ütemben a fő épületet 1973. szeptember 21-ig újjáépí­tették. E nap egybeesett Szé­chenyi István 182. születésnap- jávaL Az újjáépítés munkálatai­ra az Országos Műemléki Fel­ügyelőség soproni építésvezető­sége majdnem hatmillió forin­tot költött, A művészié»! szép klasszicista stílusú fő épületben rendezték be a Széchenyi István emlék­múzeumot, amely két fő rész­ből, a földszintből és az eme­letből álL A földszinti szoba­sorokat a Széchenyi család élet­pályájának legjelentősebb em­lékei töltik meg. A múzeum rendezői különös figyelmet fordítottak Széchényi Fe­renc és elsősorban Szé­chenyi István személyes vo­natkozású dolgaira. Feltűnő, hogy azok, akik igyekeztek anyagi áldozatokkal is az or­szág felemelkedését szolgálni, saját maguk viszonylag egysze­rűen. iszerényen éltek. Az emeleti helyiségekben idő­rendi sorrendben, témakörök szerint állították ki az eredeti dokumentumokat, modelleket, rajzokat, képeket, metszeteket, amelyeket a Közlekedési Mú­zeum és a Mezőgazdasági Mú­zeum bocsátott \ a Nagycenki Múzeum rendelkezésére. Az emelet bal oldali részének első helyiségében a magyar lóte­nyésztés ama értékes mozzana­tait tekintheti meg az érdeklő­dő. amelyek Széchenyi István nevéhez fűződnek, Széchenyi és a magyar mező- gazdaság a címe a második te­remnek. Itt is korabeli, eredeti tárgyak érzékeltetik, miként is látta Széchenyi István a magyar mezőgazdaság felemelkedésének útját Érdemes megjegyezni, hogy hazánkban először Cenken működött vetőgép. Talán még ennél is érdekesebb az, hogy Széchenyi István támogatásával a faluban önálló mezőgazdasági gépgyártás is meghonosodott. Dokumentumok: számolnak be a selyemhernyó-tenyésztés megho­nosításáért és elterjesztéséért végzett fáradozásróL A juh­tenyésztésről és annak fellen­dítéséről ugyancsak értékes Széchenyi-dokumentumokat le­het látni, A harmadik teremben vannak azok a közlekedés berendezések, amelyek a XIX. században hazánkban Széchenyi fellépésé­re megjelentek. Az ekhós sze­kér, a postakocsi, az ember von- tatású hajó modellje rmnd-mlnd egy-egy remekmű. A XIX, szá­zad közepe táján kiadott pos­tai menetrend, a korabeli mű­szerek, szakkönyvek, szorosan összefüggnek Széchenyi mun­kálkodásával. A múzeumiban láthatók Vásárhelyi Pál és Be­szédes József folyamszabályozási térképei i& A negyedük és ötödik terem­ben azt láthatja a nagyközön­ség, hogy mit tett Széchenyi a Duna és a Tisza szabályozásá­ért, a folyami és a balatoni gőzhajózás meghonosításáért, À rendkívüli szép hajómodellék és a gondosan elkészített terep­asztal a folyók szabályozásáról elnyerik a látogatók elismerését. Itt állították ki az első balatoni gőzös modelljét, a „Kisfaludy” elnevezésű hajónak kicsinyített mását. A terem közepén az 1840-ben épült és Széchenyiről elnevezett hajó modelljét he­lyezték eL Talán a hatodik tereim a leg­szebb. A díszteremben helyez­ték el a Széchenyi Istvánról ké­szült képzőművészeti alkotáso­kat. A magyar vasút őstörténeté­nek dokumentumai a hetedik teremben kaptak helyet. Szé­chenyi ott volt a pest-kőbányát ióvontatású vasút megalapításá­nál Ezután Széchenyi angliai tapasztalatok alapján mindent elkövetett a gőzvonatatású vasút magyarországi meghonosításáért. Eredeti okiratok, levelek, térké­pek. rajzok, modellek tanúsít­ják azt, hogy mit tett Széchenyi a magyar vasút megalapozásá­ért. Feltétlenül említést érde­mel a Derű nevű mozdony- modell, amelyet Széchenyi párt­fogaltjai: a Nagy testvérpár 1847-ben alkotott Itt látható ag első magyar közlekedési kon­cepció, amely ugyancsak Szé­chenyi István, miniszteri tevé­kenységéhez kapcsolódik. A í'p Ion fotómásolatban Barabás Miklós ama alkotása, amely a Lánchíd alapkőletételét örökíti meg: A Lánchíd' története már a nyolcadik helyiségben látható. A dokumentumok érzékeltetik, hogy Széchenyi minden akadod leküzdött a Pestet és Buaát összekötő állandó acélszerkezetű híd létrehozásáért, A Lánchíd építésében érde­meket szerzett a tervező és ki­vitelező, Széchenyi Angliában ismerkedett meg Tiemey Clark Vilmossal aki elvállalta a Lánchíd tervezését. Az ugyan­csak angliai Clark Adám pedig a Lánchíd építésvezetői tisztsé­gére kapott megbízatást. Ki­emelkedően szép a Lánchíd mi­niatűr makettje és az a művé­szien domborított ezüst malte- roskanál, amely az alapkő leté­telének tiszteletére készült, t Bármennyire is lehetetlen a nagycenki Széchenyi István Eirúékmúzeumot e rövid írás­ban bemutatni, .de azt meg le­het állapítani, hogy a „legna­gyobb magyart' az 1973. szep­tember 21-én megnyílt kiállí­tással méltó tiszteletben része­sül Lényal Sand» (îoœsa:cfflBet2aoœaaiîieB3i3aes3a22aaa!2£sao33Ba3253Ba£sa25icairoaEsoacssa3sa25=a2saBE30soosi2»Bsa*iBa| 4 szeghalmi „Zenélő doboz* Eébssahk&r alakult a Sárrét ^fémárosábam^ VSBöSates: ' Ï. jámöíiötetüflSE, íoly- tatás a vízszintes 47. alatt 8. Hi­vatkozás. á. Be párja- 11. A bír6 igéje. 32. Se párja. 13. Helyhatáro- 3ó ázó. IS. OS. 1®. Központ 1». Via . s », Knittea regénye, as. Fere íkersaava. IS. Vissza: Idéjtsti betű. 3». Csapadék, 21, Kohó. 2B, Szór. 23. Krtelrae. ». Növény. 26. NYR. 27. Sír. 36. Tréfa. 3D. ÜU. Sí. Bócr- iajte. SSt. Kínai hosszmértók. 3í- Vissaa: re párja. 35. Ízesítő. *f. Oftasz folyó, Ä Kettőzve édesség, ía. Az otthoas, 46, Férfi és női be- osaév is. és. Férfinév. £3. A víszter tes 1. ícüytaiása. Függőleges: 1, - Süteolönített 'isik- I aertáiy à veoftamedénoSenái. & F'é- reg: 3. Bőgi SZTK. A Katonái tömb. 5. Gyilkolás. 6. Nagyobb edény. 7. Kötőszó. 10. Alattomos. 12. Szeszes ital. lé. XAte. 16. A Balatoe» «rej­lett is sok ilyen bolt található. 2fc Takarmány. ». Sarkvidéki ál- 3gx. 25. Szándékában van. 36. MO. as. Vissza: igen németül. 3». Sze- tsiélynévmás. 32. Kötőszó. SS. Négy­lábú állat. 36. S&æsfUra. 37. Kiej­tett betű. 38. Tévesen Jegyez. 38; Monda angolul (—41. öáíurarag. «2. Helyhatározó saó. át Szótieteg- eég. 4#. ízesít Beküldendő; äi vfesaäsfeB' 1, .yaü»- ösies a vízszintes Rejtvényszeivény Vasárnap, december 16-án sok-sok újtelepi gyeteknek sze­reztek örömet a helyi művelő­dési házban. Ez év tavaszán Szi­lágyi Józsefné óvónő vezetésével bábszakkör alakult Szeghalmon. A tíz harmadik-negyedik osztá­lyos kisdiák szorgalmasan kér szülődért a vasárnapi ősbemuta­tóra, a szereplés izgalmát csak a íelcsattanó taps oldotta fel. Az újtelepi bábosak » karácsonyi ünnepélyek műsoraiból is kive­szik részüket: az ünnepek előtt bölcsődében szórakoztatják a legkisebbeket, majd az öregek napközi otthonában adnak mű­sort. A kis csoportnak „távlati ter­vei” is vannak: szeretnének be­mutatkozni, szerepelni a jövőre megrendezésre kerülő Sárréti Napokon. (Kép, szöveg: Oravszkí Fetsne)i À Középületépítő VűIIűíűí 1974« január IS-ével betanító ‘tanfolyamat indít ács-állványozó és vasbetonszerelő szakmában A tanfolyamon részt vehetnek azok, akik az általános iskola 8 osztályát elvégezték, és a 18, életévüket már betöltötték. A betanító tanfolyam 6 hónapos, és betanított munkás képesítést ad. A tanfolyam idején í2 Ft-os a vállalat órabért fizet Jelentkezni lehet: Budapest V., Molnár u. 19. Munkaerógazdálkodás: csoport 1972. DECEMBER 38.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents