Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-20 / 297. szám
QFe>afäs « otdatrót) Sâ kapacitást 1,5-szeresére bő- ■wítette Az optimális kapacitás- kihasználás tehát a munkaerő« gazdálkodással azonos jelentőségű. A termelés bővítésének sok esetben leggazdaságosabb módja a meglevő berendezések jobb kihasználása. Erre például . a Diósgyőri Gépgyárban idejében rájöttek, s intézkedéseikkel elérték, hogy a forgácsológépek átlagos műszakszáma 1,3-ról 1,5- re emelkedett. A nálunk közismerten alacsony műszakszám emelése révén számos vállalat tudná bővíteni termelését. Ehhez többnyire nem beruházás kell, hanem jobb munkaszervezés, és az sem megvetendő előny, ha nagy befektetést igénylő állóeszközök helyett a megoldáshoz kisebb összegű forgóalap-ráfordítás is elegendő. A kormány által jóváhagyott hitelpolitikai irányelvek is előnyös hitellel támogatják a vállalatok ilyen irányú elképzeléseinek a megvalósítását és kedvezményes béremelési lehetőségekkel is segítjük. Az ipar helyzetét, fejlődését es a tennivalókat jól összefoglalja az az elemzés, amelyet a kijelölt 50 ipari nagyvállalat 1968—1972. közötti gazdálkodásáról végeztünk. Ebből kitűnt például, hogy a derékhadba sorolt 21 gépipari vállalat közül 11-nél emelkedett a költségszint, vagyis gyorsabban nőtt a ráfordítás, mint az árbevétel. Ez még akkor is figyelemre méltó, ha nem az egész gépiparról van szó, hanem csak néhány vállalat sajátságait mutatja. Biztató viszont, hogy az idén az 50 vállalat termelése egészében bővült. költséggazdálkodásuk javult, ami eredményeikben oly módon jut kifejezésre, hogy nyereségük növekedési ütme az ipari átlagnál és saját előző évi fejlődésüknél is gyorsabb. A gazdaságos termékszerkezet, az olcsó és korszerű beruházás, az ésszerű munkaerőgazdálkodás és kapacitás-kihasználás nemcsak az iparban követelmény. A mezőgazdasági támogatásoknak, beleértve a fejlesztéseket Megkezdődött az országgyűlés is, fontos szerepük van a fogyasztói és feldolgozóipari szükségletekhez igazodó mező- gazdasági termelési szerkezet kialakításában. Különösen a cukorrépa-, a zöldség- és a burgonyatermelés, valamint a szarvasmarha- és sertéstenyésztés az, ahol a kormány a támogatásokon és hiteleken túl felvásárlási áremeléssel is fokozta a termelők érdekeltségét. Arra is gondoltunk a hitelkedvezmények megállapításánál, hogy jövőre áz olyannyira gazdaságos üzemen belüli feldolgozás is lendületesen bővüljön'. A szakosított szarvasmarha, es sertéstelepek létrehozásával egyidőben sok helyütt nem számoltak az állatállomány-bővítés anyagi-pénzügyi szükségleteivel. Nagy megtakarítást, hatékonyságnövelést hoz majd. ha például a szarvasmarha-állomány oly mértékben szaporodik, hogy a ma még 20—25 százalékban üres férőhelyeket teljes egészében kihasználjuk. Hadd említsem meg a rakamazi Győzelem ' Tsz-t, amely a 600 férőhelyes szakosított tehenészeti telepét saját kivitelezésben megépítette, az állatállományról gondoskodott, sőt növénytermelési szerkezetét a szakosított telep takarmányellátása érdekében átalakította. Sajnos azonban nem minden szövetkezeti beruházás ilyen. A nagyecsedi Rákóczi Termelőszövetkezet például a szakosított sertéstenyésztő- és hizlalótelep meg nem épített takarmányszárítójára is 4,7 millió forint állami támogatást vett igénybe, úgy, hogy a pénzügyi ellenőrzésnek kellett rendet teremteni. Szerencsére a követendő példák messze túlsúlyban vannak; ez a természetes és méltó szocialista nagyüzemeinkhez. A növénytermesztés korszerűsítésében szép eredmények szü~ lettek, de a munka dandárja még fiatra ran. A gazdaságoknak, a gabonais a kukoricatermesztéshez hasonlóan, más terményeknél is ki kell választaniuk azokat a fajtákat, termelési módszereket, amelyek révén e termények átlaghozamával is felzárkózhatunk a közepes, esetleg az élenjáró európai szinthez. S az iparszerű, zárt termelési rendszerek, amelyek a legjobb termelési körülményeket együtt teremtik meg, gyors ütemben terjednek, s jövőre megkétszereződnek. A zárt rendszer jó üzemszervezéssel. technológiai fegyelemmel párosulva ugrásszerűen — a kukoricánál például 20—25 százalékkal növeli a termelésátlagot. Ez az élvonalbeli technológia azonban külföldről vásárolt drága gépeket, vetőmagokat és egyéb beszerzéseket feltételez, amelyek ellenértékét a gazdálkodóknak a többlettermék exportjával kell kiegyenlíteniük. Nemcsak a kedvező adottságú, jól gazdálkodó termelőszövetkezetek hajtottak végre fejlesztéseket, hanem a természeti adottságaik miatt kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek is növelték termelésüket, bár nem a jókhoz közeli hatékonysággal és kisebb j öved elem n övékmén nyel, Mégis eredményükként könyvelhetjük el. hogy az idén csökkent a veszteséges termelőszövetkezetek száma. Az állami vállalatok és szövetkezetek 1974. évi kilátásai egészében véve jók, hiszen élénkül a hazai vásárlóerő, a már ismert szabályozó-rendszer alápján tervezhetnek. A mind többet akarás, a gyorsabb fejnépgazdasági átlagos kereseti színvonal több mint 5 százalékos megnagyobbodását, 2 százalékot meg nem haladó fogyasztói árnövekedés mellett; másodsorban a társadalmi közös fő- gyasztás majdnem 10 százalékos bővülését. 1974-ben is folytatjuk bevált gyakorlatot, hogy azt sa megszüntetünk néhány, népgazdaságban kialakult béraránytalanságot. 1923., DECEMBER » lődés igénye hozza magával, hogy a vállalati és szövetkezeti gazdálkodásba hibák is csúsznak. és ezeket e helyütt is bírálattal illetjük. Azt is mindig el kell azonban ismerni, hogy a múltban látott és a jövőben is várható eredmények elsősorban a gazdasági élet első vonalát jelentő termelési munka sikerei. Ezért bízunk abban, hogy a pénzügyileg megerősödött gazdálkodó szervezetek szélesebb látókörű termeléspo- litikával, üzletpolitikájukkal, a műszaki fejlesztéssel, az újítással kapcsolatos fokozott kockázatvállalással és ennek eredményeivel képesek lesznek még több, korszerű, jó minőségű, árban is versenyképes terméket piacra vinni. Ehhez természetesen az is hozzátartozik, hogy az ésszerű kockázatvállalást, mint olyat, ami a fejlődésnek velejárója, a társadalmi megítélés és az ellenőrzés is elfogadja. Tisztelt Képviselő Elvtársak! A gazdálkodási kilátások, amelyeket csupán körvonalaztam. minden állampolgárunkat azzal a bizonyossággal tölthetnek el, hogy biztosítottak a jobb életkörülmények anyagi feltételei. 1974-ben — mint azt már említettem — 5—5,5 százalékra tervezzük a reáljövedelem növekedésének ütemét. Nem állítjuk, hogy ez az ütem elegendő lenne minden ma ismert társadalmi, szociális gond megszüntetésére. Mégis lényeges rámutatni hogy gyorsabb a növekedés, meghaladja a IV. ötéves terv átlagát, s ami a fő összhangban van a közös munkánk várható ered ményével ! Mit sűrít magába az életszínvonalnak ez az összetett mutatója? Elsősorban 3,7 százalékos reálbér-emelkedést, vagyis a A II. negyedévtől a kormány 8, illetve 6 százalékkal emeli az állami szektor iparon és építőiparon kívüli ágazataiban ipari és építőipari tevékenységet folytató munkások bérét; 5 százalékkal az állami ipar és az építőipar nem fizikai munkát végző kisegítő dolgozóiét. Természetesen a vállalatoknak jövőre js lehetőségük lesz saját- forrásaikból a bérek növelésére. 10—15 százalékos béremelés jut a gazdasági és igazgatási helyi költségvetési szerveknek; ide tartoznak többek között a tanácsi költségvetési üzemek, az állategészségügyi intézmények és a növényvédő állomások dolgozói. Átlagosan 20 százalékkal emelkedik a költségvetési és vállalati kutatóintézetek kutatóinak, 10 százalékkal az egyéb munkakör ben dolgozóknak a bére. Számottevő lesz a bérnövekedés a színházaknál és a színház jellegű intézményeknél. Az államigazgatás új bér- és címrendszerének bevezetésére is sor kerül július 1-én, a tavaszi országgyűlésen szóvá tett kérdés megoldásával, a tanácsi dolgozók bérének tizenöt százalékos emelésével együtt. A béremelés mértéke 5—15 százalék a többi helyi állami igazgatási szerveknél, mind a népi ellenőrzési. a statisztikai apparátus szerveinél, és az igazságügyi adminisztratív dolgozóknál. A bérrendezés sikeres végrehajtásához a példa adott, hiszen az ez évi jó eredményekhez nagyban hozzájárult, hogy a bérezési különbségeket a vezetők és a dolgozók megbeszélték és érvényesítették az előnyben részesítés népgazdasági és vállalati szempontjait. A központi és a vállalati béremelések, a mezőgazdasági áru- értékesítésből származó jövedelem, valamint a pénzbeni juttatások 14 százalékos bővülése alapján a lakosság pénzbevételei 9 százalékkal emelkednek. Ebben szerepe van annak is, hogy a törlesztési tervnél korábban, az év végéig folyamatosan visszafizetjük a békekölcsönöket. E gyors jövedelem- növekedés a kiskereskedelmi áruforgalom lendületes fejlődésén kívül a lakossági megtakarítások gyarapodását is elősegíti, más oldalról a lakossági hitelek iránti kedvet élénkíti. Némelyeknél nemcsak gyors a jövedelemnövekedés, hanem indokolatlanul magas is. A lakossági adóztatás szabályozásában ezért a jövőben is tovább haladunk azon az úton, amely a szocialista társadalom elveiből fakadó, igazságosabb jövedelemelosztást érvényesíti a gyakorlatban. A kormány az idén kötelezettséget vállalt arra, hogy a fogyasztói árszínvonal 3,6 százalékkal nagyobb mértékben nem emelkedik, s ezt az ígéretet betartottuk. Év közben kisebb árleszállításokat hajtottunk végre. Egyes, a lakosság ellátásához szükséges téli termékekből hiány mutatkozott, néhány cikket, például 10 ezer vagon burgonyát importból sze_ reztünk be. Az 1974. éyi nép- gazdasági terv szerint a fogyasztói árszínvonal emelkedése nem haladhatja meg a 2 százalékot. A világpiacon éleződő infláció miatt — mint említettem — ez csak úgy lehetséges, ha a költségvetés az import-drágulás túlnyomó részét közömbösíti. Ezt azonban nem lehet minden cikknél megtenni és ezért számolni kell egyes — nem alapvető — fogyasztási cikkeknél esetleg kisebb áremelkedéssel. A kormány 1974-ben is csökkenti egyes termékek árát, főleg olyar- nokét, ahol új kapacitások lépnek életbe és ahol az alacsonyabb ár folytán emelkedő ke-' resiet is biztonsággal kielégíthető. Társadalompolitikai céljaink megvalósításával összhangban fokozódik a társadalmi közös fogyasztás jelentősége. 12 százalékkal bővül a társadalambfztosftásS ellátás, 9 százaléké kai az 1 oktatás, közművelődési és tudományos intézmények, 7 százalékkal az egészségügyi és szociális ellátás kiadási előirányzata. Beruházásokra 15,9 milliárd forint áll rendelkezésre: a kulturális beruházások 17 százalékkal, az egészségügyiek 22 százalékkal haladják meg az előző évit. Társadalmunk szocialista vonásainak erősödése nemcsak megismétli a társadalmi közös fogyasztás iránti igényeket, de egyszersmind magasabb szintre is emeli azokat. A magasabb színvonal, a társadalompolitikái feladatok megoldásának mind bonyolultabb követélményrendszere hosszabb távra kidolgozott, a pénzügyi szükségleteket is mérlegelő programok alapján érhető el. Ez kellő támpontul szolgál az ésszerű rangsoroláshoz, a nem alapvető fejlesztési igények visszafogásához, a kevésbé jelentős feladatok esetleg csökkenő mértékű finanszírozásához, hogy a legfontosabb célok, az adott időszak döntő feladatainak megoldása a legnagyobb előnyben részesülhessen, A IV. ötéves terv két legnagyobb szociálpolitikai programja a népesedéspolitikai és az idősekről történő gondoskodás. Ez utóbbiak tekintetében 1974-ben is növeljük a társadalombiztosítási kiadásokat, támogatjuk a szociális otthonok, klubok működését, a szociális segélyek kifizetését, de a régi nyugdíjrendszerből eredő problémák átfogó rendezését csak 1975-re ígérhetjük, A jövőben a kormány által meghirdetettek végrehajtásaként 550 millió forintot folyósítunk a költségvetésből a családi pótlék, 460 millió forintot a gyermekgondozási segély, 250 millió forintot az anyasági segély növelésére, és mintegy 100 millió forintot azért, mert a gyermekápolási táppénzt szélesebb körben lehet Igénybe venni. A gyermekintézményi hálózatot is olyan mértékben kell bővíteni, hogy a népesedés- politikai intézkedések ne növeljék az amúgy is meglevő feszültségeket. Jövőre a gyermek- gondozási segély és a bölcsődei ellátás a 3 évesnél kisebb gyermekek több mint felénél oldja meg az elhelyezésükkel, nevelésükkel járó gondokat. A 3—6 éves gyermekek majdnem 70 százaléka járhai óvodába. Ezek a lehetőségek még mindig nem elégségesek, hiszen előnyeiket nem élvezheti valamennyi érdekelt gyerek és csialád. A bölcsődék esetében 4 év adataiból arra következtethetünk, hogy a tervidőszak első éveiben jelentkező lemaradás ellenére a bölcsődék befogadóképessége végül is eléri a IV. ötéves tervben előirányzott mértéket. Az óvodaépítésben tapasztalható széles körű társadalmi összefogás eredményeként a teljesítés — áz 1974-ben várható bővítésekkel együtt már töbíb mint 23 000 hellyel meghaladja a IV. ötéves terv teljes előirányzatát. Jövőre megoldódik a tanácsoknak az a gondja is, hogy miből finanszírozzák a terven félül létesített óvodai helyek fenntartását. Ehhez ugyanis több mint 100 millió forint külön állami hozzájárulást kapnak. A gyermekintézmények kérdéséhez még annyit: a törvényjavaslat módot nyújt 1974-ben arra, hogy a tanácsok e célra is átcsoportosíthassanak pénzeszközöket költségvetésükből a fejlesztési alapjaikba. Nehéz, hosszan tartó feladatra vállalkoztunk a közoktatás fejlesztési programjának kialakításával és megvalósításával. A közoktatási rendszer korszerűsítésével összhangban a közművelődés is előtérbe kerül, hiszen a tudás olyan hatalom, amelyet nem elég megszervezni, de meg is kell őrizni, meg is kell újítani. A kulturális élet és az oktatási rendszer általános fejlesztése mellett a következő esztendőben ismét további minőségi javulást segítünk élőt 140 millió forinttal támogatjuk ai általános iskolák anyagi ellátási színvonalának emeléséta felszereltségben levő színvonalkülönbségek mérséklését. A fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek továbbtanulására — a folyó tanévben először — tízezer ifjú számára évi 2—4 000 forintos középiskolai tanulmányi ösztöndíjat alapítottunk. Nagy a politikai és társadalmi szerepe a tanácsi irányítás alá kerülő szakmunkásképzésnek és a szakmunkásokat felsőfokú tanulmányokra előkészítő tanfolyamoknak is, ami új kiadási tétel a költségvetésben. A IV. ötéves tervben, számított általános iskolai tantermek várhatóan elkészülnek, kevésbé szaporodnak az általános iskolai diákotthonok. Köztudott azonban, hogy a tanácsok saját tervükben kevesebb diákotthoni fejlesztésről döntöttek a helyi igények változtatása miatt. Kevesebb újat tudnak azonban építeni, s ezért fokozott mértékben szükséges a meglevő épületek átalakítása is. A rendelkezésre álló összegek egy részét ugyanis se* helyütt más célra használták fel a tanácsé*, és a célcsoportos lakásberuházáshoz kapcsolódó tantermi fejlesztés egy része elmaradt. Az 1971-ben alkotott egészségügyi törvény végrehajtásaként az ellátási színvonal viszonylag kiegyensúlyozottan fejlődik. Az egészségügyi fejlesztés kényes pontja a kórházi beruházás és a körzeti orvosi ellátás. A IV. ötéves terv eddigi éveiben a beruházások elhúzódása, szervezési és más okok miatt elmaradás tapasztalható a kórházak befogadóképességének növelésében. 1974-ben valamennyit behozunk az elmaradásból, amiben jobbára a pavilon-építkezések segítenek. Re- mélhető, hogy a következő két évben befejeződik a nagy kanizsai, a nagyatádi, a kis- várdai, a szegedi, a kecskeméti, a szombathelyi és a miskolci kórházberuházás, és megkezdi működését a kiskunhalasi kórház is. Az úgynevezett területi vezető kórházakban gyorsan tFolgtatás * 4L. oldatot#
