Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-19 / 296. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG 1973, ©ECEMBEK I9.„ SEEKDA Ära 80 fillér xxviii. évfolyam 296. szám í 0B®Baia*ooo®®o*o«®ocj9ociooaooifffla3OB»oiS8®Boo®®^ B Z Mm ■ 0 i számunkhoz | ingyen j fcslinnpiárt I Ï mellékelünk! j ■ m ■ _« O 0OB0S0038BBOOaasa0B0B009BBaa0C3«»«B»BB«B«ea. Forró a kása M. forró kása ebben az esetben & költségeikkel való gazdálkodás témája A vállalatok döntő többsége takarékoskodni akar, szeretné az önköltséget leszorítani, & tiszta bevételét pedig növelni. Mégis az eddigi fejlődéssel nem lehetünk elégedettek: a vállalati eredmények növekedésének dinamikája elmarad a kívánatos és az elérhető színvonaltól. Egy-egy vállalat gazdálkodásának alakulása sok mindenen múlik; annyi azonban bizonyos, hogy az elért eredmények színvonalát nemcsak a külső, hanem a belső körülmények is megszabják. Megszabja a gépek, és a munkaidő kihasználási foka. a munkaerő szakmai képzettsége, tapasztalata, a selejt mennyisége, a munka- és anyagnormák állapota. A józan közgazdasági mérlek gelés azt sugallja, hogy a költségek alakulását meghatározó egy-egy tényezővel jelentőségének megfelelően kellene foglalkozni. Mégis az esetek többségében az tapasztalható, hogy például a bérrel kétszerte-há- romszorta többen és nagyobb figyelemmel foglalkoznak a vállalatoknál, mint az anyaggal. így történik ez annak ellenére, hogy a termékek előállítási költségében az anyag- költség aránya általában öt- tízszerese a munkabérnek. Ebben az írásban azonban nem azt akarjuk hirdetni, hogy most lazábban lehet gazdálkodni a bérekkel, hanem azt. hogy az anyaggal, félkésztermékkel is érdemes * lenne hasonló szigorral, precizitással, kellő ellenőrzéssel bánni. Az anyaggal, az anyagköltséggel való gazdálkodásnak természetszerűen már jóval a termelés előtt meg kell kezdődnie: hol, kitől, mikorra, mennyi anyagot és mennyiért rendelnek. Valamely vállalat eredményében 10 fillérnyi megtakarítás a nyersanyag kilóin —■ esetleg több ezer tonna lévén a szorzó —* hatalmas összegű megtakarítássá kerekedhet az év végére. Legtöbb helyen biztos, hogy nagyobbra, mintha alkalmazottanként, havonta 10 forint munkabért spórolnak. Még ma is hányszor megesik, hogy nem kapva ezt vagy azt a méretű rudat, tengelyt, öntvényt — csak nagyobbat: súlyra. hosszra — és persze árra... Megveszik, aztán a drága anyagok métereit és kilóit, mi több, tonnáit, hántolják, forgácsolják a hulladékba, hogy a szükséges méretű alkatrészt a vállalat saját maga előállíthassa .,. Tçr çîérdek idő, anyag, pénz vész kárba, Ezért állítják nyugodt szívvel a pénzügyi szakemberek, hogy az anyaggazdálkodásban, tárolásban, megrendelésben, szállítási ütemezésbe«., m. észszerű készletezésben jelentős költségcsökkentési tartalékok rejlenek szánté valamennyi vállalatnál. Kétségtelen; a pontatlan szállítások, a partnerek által hosz- szúra nyújtót szállítási határidők egyes anyagfajtáknál tartalékolásra ösztönzik a vállalatokat. Sokat javult a népgazdaság készletállománya —-, de az elérhető szántnál még mindig jóval magasabb. Ügy tűnik, hogy a szükségesnél nagyobb tartalékok miatt is szerte az országban szűk a raktári kapacitás. Ezért sok helyen új, nagy, korszerű, fényes raktárról álmodoznak —■ s készülnék az építési tervek. Pedig az erre szánt pénzt például a készletnyilvántartás gépesítésére fordíthatnák— még másra is jutna —, hogy mindig pontosan tudják, hol van feleslegesen leterhelt polc a raktárban. Kellenek raktárak persze, csakhogy az a kérdés, hol és kinek a kezelésében? Egyáltalán nem bizonyos, hogy a feldolgozó ágazat gyárainak kell nagy nyersanyagraktárakat építeni. Sokkal ésszerűbbnek látszik, ha a termelőeszköz-kereskedelem részére és érdekeltségével épülnek fel ezek a raktárak. így a tervgazdaság előnyeit is jobban kihasználhatnák: áttekinthetőbbé válna a népgazdaság készlethelyzete, a készletek ösz- szetétele, és csökkenthető lenne mindenütt az ilyen természetű anyagköltség — készlethitel, kamat, raktárköltség, síb... Persze mindezt nem az egyes vállalatnak kell megoldania — legfeljebb szorgalmazhatja azt a saját tapsztalatai alapján. Viszont azt már ma is megtehetik a vállalatok, hogy saját portájukon felfedezzék a költséggazdálkodásuk célpontjai között a nagy aránytalanságokat. Azt. hogy a nagy tételek, az anyagköltségek miatt az érdekeltek nem izgulnak — ám a kisebbekről annál többet vitatkoznak. Kerülgetni látszanak a forró kását: az anyagnormákat, a selajtet. az elavult technológiát, az anyagbeszerzés rendszerét. a tárolási veszteségeket... Nem kuporgatni, nem kell mindenáron spórolni az anyagot. Ilyen szemlélet a visszájára fordulhat; a látszat-takarékosság a minőséget ronthatja, egy-egy termék élettartamát rövidítheti. Az ésszerű gazdálkodás a megoldás, amely pontosan tisztázza a szükséges befektetést — s éppen ezáltal különíti el s teszi megtaka rít látóvá a szükségtelent. Az anyagköltség is befektetés — megújuló, fo- j lyamaíos befektetés. Megérdemli az elemzést, mérlegelési és j figyelmet — megújulóan és folyamatosan. & to Rí MSZMP megyei bizottsága kedden tartotta üléséi Aa MSZMP Békés megyei Bizottsága 1973. december 18-án, kedden ülést tartott. Az ülésen Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára tájékoztatást adott az MSZMP KB 1973. november 2Srí üléséről. Ezt követően Csatári Béla elvtárs. az MSZMP megyei bizottságának titkára beszámolt az 1973. év gazdasági helyzetéről, és isme "tette az 1974. évi gazdasági feladatokat, A megyei pártbizottság 1974. évi munkaprogramjára és munkabizottságai munkaterveire Enyedi G. Sándor elvtárs, a megye! pártbizottság titkára terjesztette elő a javaslatokat. Az MSZMP megyei bizottsága a napirendi pontokat megvitatta, és megfelelő álláspontot foglalt el, illetve határozatot hozott. A pártbizottság az elnöklő Enyedi G. Sándor elvtárs zárszavával fejezte be munkáját. Szovjet űrhajósok a világűrben A TASZSZ hírügynökség kedden gyorshírben közölte, hogy a Szovjetunióban felbocsátották a Szojuz—13 jelzésű űrhajót. Az űrhajót Pjotr Kliműk parancsnok irányítja, fedélzeti mérnöke Valentyin Lebegyev, Az űrhajósok közérzete jó, a fe, délzeti berendezések kifogástalanul működnek. (TASZSZ) Â hatósági árellenőrzésekről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, december Í8-án Klaukó Mátyás elnökletével ülést tartott Békéscsabán a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Első napirendi pontként Kul- kai Sándornak, a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének az árellenőrzésről szóló jelentését tárgyalták meg. A közelmúltban ugyanis a Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a tanácsok ipari, építőipari, kommunális, élelmiszer- ipari és kereskedelmi árhatósági munkáját. A tapasztalatok azt igazolják, hogy az árhatóságok ellenőrzése foghíjas, több betervezett árellenőrzést nem hajtottak végre. Egyes vállalatok, szövetkezetek pedig több esetben a helytelen áralkalmazással jogtalan haszonra tettek szert. Az árhatósági tevékenységben mutatkozó hiányosságnak több oka van. A megyei tanács szakigazgatási szervei a hatáskörök leadásánál nem vették figyelembe a helyi árhatóságok által elvégzendő feladatok mennyiségét, szakmai igényét, de a személyi feltételeket sem. Arra is van példa, hogy egy árhatósági munkát végző dolgozónak 60 különféle teendőt kell ellátnia. Ezzel magyarázható, hogy kevés árvizsgálatot hajtottak végre. De az alacsony szakmai színvonal miatt nem megfelelő a vizsgálatok hatékony- j sága sem. Többségük formális. ! Az átfogó árpolitikai értékeié-1 sek csaknem teljesen hiányoz- I nafc. Hiba az is, hogy az árba- tóságok nem hangolják össze kellőképpen a tevékenységüket» Ehhez társul, hogy több helyen nem tisztázottak a hatáskörök. Noha az utóbbi két évben a vb kereskedelmi osztályának árszakértői tanfolyamát mintegy százan végezték el, mégis kevés megyénkben a megfelelően képzett dolgozó. Célszerű lenne erősíteni a gazdálkodó szervek és az árhatóságok kapcsolatát, hogy így meg lehessen előzni a helytelen árképzést. A végre, hajtó bizottság a beszámolót elfogadta, s a javaslatok figyelembevételével határozatot hozott az árhatósági munka javítására. Ezt követően az ülés Királp József vb pénzügyi osztály- vezető beszámolóját vitatta meg. A pénzügyi osztálynak jó a kapcsol a ta a helyi tanácsokkal, és a gazdálkodó szervekkel egyaránt. Felügyeleti tevékenysége összhangban van a megyei tanács munkatervével. Hathatósan segíti az éves költségvetési terv teljesítését. A végrehajtó bizottság eredményesnek értékelte a pénzügyi osztály munkáját Következő napirendi pontként a megyei tanács vállalatainak káder- és személyzeti helyzetéről szóló jelentést fogadta el azzal, hogy a témát később újra tárgyalja. Ezután bejelentéseket hallgatott meg, majd elfogadta a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a Békés megyei Tanács V. B. köu, zött létesített szocialista együttműködési megállapodást, valamint a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ellenőrzési hatáskörébe tartozó intézmények, vállalataik, szövetkezetek jegyzékét. Elfogadta és jóváhagyta az almáskamarási, a battonyai, a csabacsűdi, a dombegyházi, az endrődi, a füzesgyarmati, a gyomai, a keverme- si, a kétsopronyi, a körös tárcsái, a magyarbánhegyesi, a med- gyesegyházi, a mezőihegyesi és a tarhosi tanács szervezeti és működési szabályzatát. Végezetül előterjesztéseket és személyi ügyeket tárgyalt meg a végrehajtó bizottság. Majd Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke dr. Haraszti Jánosnak — aki a megyei tanács vb-nek több mint tíz évig tagja volt — a közéleti tevékenységét méltatta és megköszönte a testületben végzett munkáját. A vb nevében emléktárgyat adott át részére, s új munkakörében további eredményeik elérését 'kívánta Épül a 2000 mgono® gabonatároló Szeghalmom még az elmúlt évben megkezdték a kétezer vago- nos hatalmas gabonatároló épt tését, mely a környék egyik legnagyobb építménye. A tervek szerint 1974 decemberében fejezik be a munkát, s így 1975 júniusában, a betakarítás ideje» már aas áj tárolóba hordhatják a földekről a gabonát. ff öté: Somogy®
