Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-02 / 282. szám

4 szülőföld: G roma

Népesedés

és gazdasági fejlődés

Amikor Varga Zsigmond országgyűlési képviselj személy«® meghívást adott át szerkesztőségünkben. azt mondta:

— Kedves vendégek jönnek november 26-án Gyomára: Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Győri Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Csong- rád megyei Pártbizottság első titkára, Mónus Gábor, a SZOT munkatársa, Árva János színművész. Azaz nem is vendégek, hanem hazalátogatók. Ugyanis gyomaiak ők valamennyien, ki több. ki kevesebb évvel ezelőtt került el innen. Például Győri elvtárs itt volt járási titkár, és a felszabadulás előtt hét évig a Kner Nyomdában dolgozott gép* mesterkén

A krónikásnak semmi egyéb más feladata nem volt, mint el_ menni és a találkozás egyes részeit egymás mellé állítani, és átnyújtani azt olvasóinak.

o

Csak a gyermekét rég nem látott szülők izgalmával mérhetők azok a pillanatok, melyekkel a nagyközség, a járás vezetői várták az érkezőket. Az óra mutatója mintha megmakacsolta volna magát, lassan haladt előre, akár a tanácselnök, Megyeri Sándor, akár Csaba János, a járási pártbizottság első titkára nézte is azt És ha lassan is. eljött a délelőtt fél tíz óra, amikor már csak az újságíró egy-egy tört mondatot érzékelhetett a kedves köszöntések közepette.

— Milyen volt az út? láttak-e

valamit a szép szülőföldből? Üj utcasorokat ?_ A, más, egészen más.*

És keresték a közős ismerőső* két, ki kire emlékszik még; ta_ nítóikra, a legöregebbre és a legfiatalabb házasokra, na meg az öreg községi orvosra, aki már nincs egyedül, tizenegy orvos- társávai együtt gondoskodik a nagyközség 11 ezer lakosának egészségéről. E pillanatban a mlniszterasszony is egyszerű gyomai volt. Katika, ahogyan fel is köszöntötték és ie»zí ever- mekiesen boldog volt. há közös ismerősökre bukkantak és megtudta róluk, hoev jól élnek, úgy élnek, ahogy ebben az országban minden becsületes dolgozó.

A szü’őföld varázsa, a gyermekkor emléke hozta ezt a meleg közelséget? Ez is. És az a csaknem 30 esztendő, melyben a győriimrék, a keserűjáncenék, a meeverisándorok, a varga- zsigmondók, a csabajánosok ugyanazok: emberek. Csak

pluszként raktunk vállukra ter- heinkből. gondiainkból: törődjenek velünk úgy. mint miniszter,

A Békés megvet GFV felvesz felsőfokú élelmiszer- ipari vagy gépipari végzettséggel rendelkező férfit

TECHNOLÓGUS!,

érettségivel rendelkező férfiakat külszolgálatos munkakörbe és 1 üzem- rendészt.

Jelentkezés: Békéscsaba, Gyu'ai a 2.

____202573

1 db Csepel V 45« billenő plst*s és 1 db Csepel P 45« fi* platós

tehergépkocsinkat » kjn-es állapotban, hasonló műszaki állapoté IFA W 50-es vagy ZOL, MHZ 555 billen«, Illetve fix platós

TEHERGÉPKOCSIKRA CSERÉLNÉNK El*

Érdeklődni: a Békés megyei GFV kóap. karbantartó (izeménél, Békéscsaba, Kórház u. p

, 2ÓZ57Í I

ügy mint első titkár vagy tanácselnök. Ezek rangok, melyek kötelességgel járnak.

Hogy gondo’ataim „ találkozás örömének láttán így csők- rosodtak, egyenlőségjelet téve az emberek közé, felhatalmaz rá pártunk több évtizedes hitvallása, mely nem tesz különbséget ember és ember között, csupán fele’ősségük és munkájuk között. Ügy érzem, nem kisebbítettem sem rangot sem embert, ahogy leírtam e találkozás első pillanatát

o

így történt és folytatódott ugyanolyan légkörben, csak most már kérdezz—felelek formájában. És itt már a tanácselnök tájékoztatott, a miniszter jegyzetelt és kérdezett Életerős fejlődésről beszélt Megyeri Sándor. Különösen az elmúlt tíz év fejlődését serkentette a nagyközség iparosodása. Mi volt régen itt: a téglagyár és a Kner Nyomda. Most itt van a háziipari szö_ vetkezet 640-es létszámmal, és sok-sok bedolgozóval. Az építőipari ktsz-nél 270-en dolgoznak — bútort is gyártanak. Űj létesítmény a megyei vegyesipari vállalat gázkazán-üzeme, — Hűről 240-re akarja emelni a létszámot. Üj színfoltja a községnek a kenyérgyár, mely nemcsak szép, magas kenyeret süt, hanem 16-féle péksüteményt is készít. Mintegy 230 millió forint a gyomai ipar évi ossz termelési értéke. Sikerült megoldani a nők foglalkoztatását. Még tíz évvel ezelőtt 385 nő kért munkát, ma már ilyen nincs. Négy tsz-ük is van, sajnos közülük csak egy a jó gazdaság — bár igy is 32 millió forint munkabért fizetnek ki évente —, eny- nyiva’ járulnak hozzá a lakosság megélhetéséhez a mezőgazdasági üzemek.

Aztán sorolta tovább: 620 gyermek étkezik az egyetlen napköziben, kellene több napközi. Húszezer kötete« könyvtáruk van. az évi forgalom 62 ezer. Szóval nő azoknak a száma, akiknél a mindennapi társat jelenti a könyv, és akik nem vendégségbe mennek a könyvtárba, haneip olyan természete* sén nyitoák be oda, mint az üz_ letbe a mindennapi kenyérért.

A lakáshelyziet is javult A volt tisztvise’ötelepen régen három ház volt összesen, ma beépült. A magtárlaposon 244 lakás van, mind új, és 1975-ig 105-öt építenek még. Sajnos, állami lakást egyet sem kapnak, Saját forintjaiból építette a lakosság termálfürdőt. Bővíteni szeretnék, üdülőhellyé, gyógyfürdővé nyilváníttatni. A vízmű fej’esztése is önerőből került ki. Családonként 7 ezer forintot fi* zetnek a vízmű fejlesztésére. Ál_ dozatkész, szorgalmas nép a gyomai, akárcsak az endrődi. Az se volna baj. ha már együtt emlegetnék a két nevet

E'haUgat. mély lélegzetet vesz és fürkészi az arcokat melyeken » ki nem mondott egyetértés ül. Aztán a kérdések sorakoztak. A miniszterasszony kérdezte: És nem fáradnak a gyomaiak? A fiatalok iparba vagy mezőgazdaságba mennek inkább? Mi’yen a szakmunkás- utánpótlás?

Qyőri Imre arról beszélt, hogy nem helyes visszafogni az ipart de a mezőgazdaság sem hanyagolható el. Mert nem egyéni pa nasz az Szegeden sem, meg gondolom itt sem. hogy a háziasszony sokszor fonnyadt zöldségfélével tér haza; és hogy drága a gyümölcs, mely a kosarába kerül Szóval a mezőgazdaságot is erősíteni kel’.Társadalmi münka? A gyomaiak lelkesednek érte. A tanácselnök is. Valamit tenni, segíteni valakinek. De nincs pénz? Nem minden a pénz. Cselekvésre késztetni az embereket, hát nem szép feladat ez? Olyan, mint a mérnöké, aki szép háztömböket tervez, iskolákat óvo_ dákat. Olyan, mint a pedagógu. sé, aki oktat új ismereteket hint szét Olyan, mint az orvosé. Mind együtt. Mindenki fontosnak érzi munkáját, ha csak egy téglát is tesz a helyére fizetség né'kül. Lelkesen, szívvel csinálják, azért nem fáradnak el. Mert ezt csak szívvel lehet csinálni vagy sehogy.

Nem jegyeztem tovább a röpködő szavakat amit hói egyik, hol a másik mondott, csak elraktároztam. Ezek nem adatok, ezek emberi szavak, szép megnyilatkozások. Mondjam azt, hogy vallomások egy nagy emberi közösségről? Igen, azok.

o

így történt, és folytatódott látogatással a háziipari szövetkezetnél, ahol Thurv Mikii«, a szövetkezet elnöke és Dékány Károlyné, az üzemi pártszervezet titkára köszöntötte a vendégeket Üzemlátogatás és egyetlenegy miniszteri ígéret a közelebbi távolról, az üzem fejlesztésére vonatkozóan. Olyan dolgokról beszé'gettek, ami mindannyiunkat közelről érint, a belföldi ellátásról. Miből kellene több, és mire jutna még?

Sokáig időztek a Kner Nyomdában. ahol Petőcz Károly, a gyomai üzem vezetője tájékoztatta őket: Az üzem évről évre dicséretre mé'tóan szerepelt a szép magyar könyv versenyében is. Második és negyedik helyeken a díjazott ég dicséretet nyert könyvek száma szerint. Az üzemben készült könyvekkel a külföldön kiállító magyar kiadók, velük együtt a nyomd,, is dijakat, okleveleket nyert. Kedves színfoltja volt a napnak a Kner Nyomda Múzeum látogatása.

A további út Endrődre vezetett, a Cipész Ktsz üzembe, melynek egyik szárnya már „kö- telességszerűen” be'enyúlJif a gyomai határba. Itt is akadtak ismerősök és lettek ismerősök, hiszen a miniszterasszcmy jó néhány dolgozó lánnyal, asszonynyal elbeszélgetett, és három brigádnaplóba irta be a névét: Keserű Jánosné.

És a nap véget ért. melytől nem vártak miniszteri ígéreteiket, csupán meg akarták mutatni, hogy milyen boldog és szorgalmas nép él és küzd a*on a fö'dön, ahonnan őket elhívta a kötelesség. Nem kérdeztem meg sem Keserű Jánosné minisztert, sem Győri Imre első titkárt sem Mónus Gábort sem Árva Jánost: „Hogy érezte magát?” Minden szavuk, érdeklődésük válasz volt a fel nem tett kérdésre. arra is, hogy a nagy elfoglaltságuk mellett időt szenteltek a szűkebb hazának. Helyette hadd idézzem Radnóti Miklós költőnk egy gondolatát: „Nem tudhatom, hogy másnak e táiék mit jelent / Nekem szülőhazám ... messzeringó gyermekkorom világa / Belőle nőttem én. mint fatörzsből gyönge ága. / Itthon vagyok.”

Igen. A szülőföld képe, ázott, hon vágva olykor föl-fölvillan az emberben, kerüi’jön bár messzire, kösse élete bárhova.

Roeskár János

sots magæz. 5

1913. DECEMBER 2.

3.

Jövőnket formáló következtetések

A Minisztertanács 1973. október 11-i határozata az átfogó népesedéspolitikai intézkedésedről az egész társadalom előtt nyilvánvalóvá tette a kérdés fontosságát. A határozatba foglaltak legnagyobb részét egyetértéssel fogadta a közvélemény, néhány pont azonban. így elsősorban a művi terhességmegszakítás jelenlegi rendszerének felülvizsgálata, nem talált azonban megértésre. Azt kérdezik: miért szól a társadalom abba, ami magánügy? Valóban, mibe szólhat bele a társadalom, mibe kell beleszólnia a népesedés: helyzettel kapcsolatban?

Százéves rekord

Csaknem száz esztendeje, 1876—1880 között hazánk ezer lakosára 46 élve született jutott. Ez volt a rekord. Azóta folytonos a csökkenés; ezt az árat fizetnénk a gazdasági haladásért? Nem a múlthoz hasonlítva, hanem a jövendő igényeihez mérve alacsony országunkban a nópszaporodás! A régmúlt, az elmaradott agrárország. nem összehasonlítási alap. Am az már figyelmeztető törvényszerűség, hogy a népesség „eltartóképességének” — azaz az aktív keresők és az eltartottak arányának — megvannak a maga objektív határai.

Népességünk számszerű fenntartásához legalább 16 ezrelékes élve születésre, a lassú gyarapodáshoz 17 ezrelékre lenne szükség. Arra, hogy évente a jelenlegi 150 ezer gyermek helyett legkevesebb 170 ezer szülessék. Azaz az átlagos gyermekszám családonként a statisztika nyelvén kifejezve — a mostani 1,87 helyett — 2,4—2,5- re, a valóságban háromra növekedjék. Helyett, írtuk két ízben is, mert a népszaporulat semmi mással nem pótolható. Hamis okoskodás az, hogy a munkaerő várható csökkenését ellensúlyozza a technikai haladás. (Gondoljunk például a munkaidő — egész népgazdaságot érintő — csökkenésére.) A nemzeti jövedelem folyamatos és egyenletes emelkedéséhez a munkaerő-utánpótlás folyamatossága is elengedhetetlen.

Nem nőkérdés

Tévedés lenne a népesedést a nőkérdésre korlátozni. Úgy igaz. ahogy mondják: a népesedésben mindennek szerepe van. Az ország gazdasági fedettségének époúgy, mint az életszínvonalnak, a szociálpolitikának, társadalmi közszellemnek, a nők. a gyermekek tiszteletének, megbecsülésének, az egészséeügyi ismeretterjesztésnek. egészen odáig, hogy — önkényesen kiemelve egy példát — a mai, 53—55 néavzetméteres lakások

Szombaton a Gellért Szálló gobelintermében ünnepó’yesen megnyílt a KGST Rádiótechnikai és Elektrotechnikai Ipari Al_ landó Bizottságának jubileumi ülése. A bizottság tíz évvel ezelőtt alakult, s ezúttal tartja 25. tanácskozását.

Dr. Horgos Gyula kohó. és gépipari miniszter, a bizottság elnöke megnyitójában kiemelte, hogy a sokoldalú együttműködés eredményeként a magyar iparnak széles körű 'ehetőségei vaiu nők az elkövetkező évtizedben tartós kooperációs kapcsolatok kialakítására az iparágban.

nem kínálnak tűi kedvező lehetőséget — az ideálisnak tekintett — három gyermek felneveléséhez ...

Húsz év alatt hatszor emelték a családi pótlékot — 1953- ban 718 millió forintot fizettek ki ilyen címen, tavaly 3,5 mil- liárdot —, de sok másfajta segítség ellenére is tény, hogy az állam jelenleg a gyermeknevelés költségeinek mintegy negyedét viseli. A cél az anyagi terhek fele-fele alapon történő megosztása, szülök é3 az állam között, de ehhez csak a nemzeti jövedelem növekedése teremthet alapot. Hiszen csupán a gyermekgondozási segély 1974. január 1-től való felemelése — 800 forintra az első, 900 forint* ra a második, 1000 forintra a harmadik és minden további gyermek után — évente mintegy 600—650 millió forint állami többletkiadást igényeL

Szívesen vállalt kiadás

Mindaz, amit az állam a közös pénztárból ilyen célokra fizet, a szívesen vállalt kiadások közé tartozik. A párt X. kongresszusa félreérthetetlenül leszögezte: „A családi jövedelmek közötti különbség csökkentését szolgálják társadalmunk szociálpolitikai intézkedései, melyeknek fő célja továbbra la az, hogy a többgyermekes családok és az egyedülálló anyák fokozottabb támogatásban részesüljenek.” Erkölcsi Indítékok éppúgy erre sarkallnak, mint gazdaságiak.

Az október végén Gyulán megrendezett orszígos népesedéspolitikai tanácskozáson joggal mutattak rá; a nő, amikor gyermeket szül, legnemesebb hivatását teljesíti; a társadalom reprodukálásáról gondoskodik. E hivatása teljesítéséért messzemenő tiszteletet, támogatást kell élveznie. A nő és a férfi közötti hagyományos munka- megosztás — családon belüli és kívüli dolgokban egyaránt halaszthatatlan modernizálásával éppúgy, mint az üdültetésnél, a lakásépítésnél és a lakásbérlő kijelölésénél... azaz nemcsak össztársadalmi erőfeszítésekre van szükség, hanem a települések, a munkahelyek tanúsította nagyfokú törődésre is.

Népszerűek manapság az ezredfordulót, a kétezredik esztendő világát kémlelő, előrejelző írások. Ez a jövő sok tekintetben már ma eldől; a most születők 2000-ben 26—27 évesek lesznek. Mekkorának bizonyul majd ez a korcsoport, miként változik majd a népesség, benne a munkaképes korúak száma, aránya? Sorozatunkban azért kíséreltük meg a szembenézést a tényekkel, hogy kimondatlanul is kézenfekvőik legyenek a jövőt, a jövőnket formáló következtetések.

Mé zá-os Ottó

A kormány nevében Huszár

István, a Minisztertanács elnök- helyettese üdvözölte az ülés résztvevőit.

A jubileum alkalmából a kohó- és gépipari Technika Házában szombaton kiállítás nyílt, ame'y bemutatja a vezetékes híradástechnikában, a rádióbe. rendezési iparban, a vákuumtechnikai iparban a félvezető eszközök és integrált áramkörök területén elért közös eredményeket (MTI)

KGST jubileumi ülés