Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-15 / 293. szám

\ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSAG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletariat 1973, DECEMBER 15., SZOMBAT A a: I,— forint XXVIII. ÉVFOLYAM, 393. SZÁM MH S ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS (3. oldal) ® A JÖVŐ HETI TV­ÉS RÁDIÓMŰSOR (8. oldaD è (SW Ünnepélyesen elbűcsűzfotfák © Dél-vietnami Köztársaság küldöttségét II békeszerető erők moszkvai világkongresszusáról, a magyar békemozgalom további feladatairól Az Országos Béketanács ülése Pénteket» délelőtt elutazott Budapestről a Dél-vietnami Köztársaság küldöttsége, amely Losonczi Pálnak a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. A küldöttséget dr. Nguyen Huu Tho, a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front Közi­ponti Bizottsága Elnökségének elnöke, a Dél-vietnami Köztár­saság Ideiglenes Forradalmi kormánya mellett működő ta­nácsadó testület elnöke vezette. A delegáció tagja volt Nguyen Thi Binh asszony, a DNFF Köz­ponti Bizottságának tagja, a kül­ügyminisztere is. A kedves vendégek búcsúzta­tására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Losonczi Pál, a Nép- közitársaség Elnöki Tanácsá- \ nak elnöke, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára. Cseterki La­jos, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Péter Já- ■ nos külügyminiszter, dr. Ko- 1 rom Mihály igazságügyminisz- j ter, Bondor József, építésügyi és ' városfejlesztési miniszter. Ott i volt a Népköztársaság Elnöki I Dr. Szakács Ödön, a Legfel­sőbb Bíróság elnökének meghí­vására hazánkban tartózkodik a Vietnami Demokratikus Köz­társaság Legfelsőbb Bíróságá­nak küldöttsége. A delegáció — Pham Van Bach. a VDK Leg­felsőbb Bíróságának elnöke, Phung Van Tuu. a Legfelsőbb Bíróság jogi iskolájának vezető­je, Le Phung Hang asszony, a Legfelsőbb Bíróság bírája, Pham Hung, a Haiphongi Vá­rosi Bíróság elnöke és Tran Huu Hanti, a Legfelsőbb Bíró­ság munkatársa — tegnap, de­cember 14-én érkezett három­napos látogatásra megyénkbe. A küldöttséget elkísérte Dang Tran Ngoan, a VDK budapesti nagykövetségének első titkára, dr. Szakács Ödön és dr. Urbán Pál, a Legfelsőbb Bíróság bírá­ja. Békéscsabán fogadta őket Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizottság titkára és dr. Fe­Tanácsának több tagja és sok más személyiség. A vendégek érkezésekor dísz­jel harsant, ma’d a díszőrség parancsnoka jelentést tett dr. Nguyen Huu Tho-nak. El­hangzott a vietnami és a ma­gyar Himnusz, s közben 21 tü­zérségi díszlövés dördült el a Dél-vietnami Nemzeti Felszaba­dítási Front Központi Bizottsá­ga Elnöksége elnökének tiszte­letére. Dr. Nguyen Huu Tho Lo_ sonczi Pál társaságában el lépett a díszegység arcvonala előtt és köszöntötte a katonákat. A Dél­vietnami Köztársaság küldöttsé­ge szívélyes, búcsút vett a ma­gyar vezetőktől, a diplomáciai képviseletek vezetőitől. Dr. Nguyen Huu Tho Losonczi Pál társaságában elhaladt a búcsúz­tatására összegyűlt budapestiek hosszú sorai előtt. Dél-vietnami és magyar zászlócskák emelked­tek a magasba. A jelenlevők hosszasan éltették a hős viet­nami népet, a magyar és a vi­etnami nép megbonthatatlan testvéri barátságát. A Dé’-vietnami Köztá’-saság küldöttsége a hivatalos tárgya­lások és a program befejeztével néhány napig vidéken pihen. kete Antal, a pártbizottság osz­tályvezetője. A fogadáson részt vett dr. Jakucs Tamás, a me­gyei bíróság elnöke és dr. Ker­tész Márton, a megyei tanács titkára. Enyedi G. Sándor tájékoztatta a kedves vendégeket megyénk társadalmi, gazdasági életéről, majd baráti beszélgetésre került sor. Délután Gyulára látogattak. A megyei bíróságon dr. Jakucs Tamás az igazságszolgáltató szervek tevékenységét ismertet­te. A delegáció többi tagjai több kérdést tettek fel a bírósági munkával kapcsolatban, érdek­lődtek a jogászképzésről. Ma a körösladányi Magyar— Vietnami Barátság Termelőszö­vetkezet látja vendégül a VDK igazságügyi küldöttségét. Vasár­nap Gyula nevezetességeit te­kintik meg, délután pedig visz- szautaznak Budapestre, Két témát tűzött napirendre az Országos Béketanács, amely pénteken tanácskozásra ült ösz- sze az Országház Vadász-ier- mében: megtárgyalták a béke­szerető erők moszkvai világ- kongresszusáról szóló jelentest és körvonalazták a magyar bé­kemozgalom munkájának továb­bi irányelveit a VIII. magyar békekongresszus és a moszkvai világkongresszus állásfoglalásai alapján. Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a HNF Országos Tanácsánaic el­nöke, a békeerők világkong­resszusán részt vett magyar de­legáció vezetője nyitotta meg a tanácskozást. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a békesze­rető erők világkongresszusán nagy fontosságot tulajdonítot­tak a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élése politikájának, amely — bár sok még az ellen­zője — megállíthatatlanul ha­lad előre. Utalt arra, hogy az elmúlt napokiban írták alá azt a szerződést, amely a II. világ­háború kirobbantásában, majd az európai feszültség fenntar­tásában oly nagy szerepet ját­szó szégyenletes müncheni egyezményt semmisnek nyilvá­nította. Ezzel elhárultak az akadályok Csehszlovákia. Ma­gyarország, Bulgária és a Né­met Szövetségi Köztársaság kö­zötti diplomáciai kapcsolatok létesítésének útjából. A német kérdés megoldásával az euró­pai biztonságért folytatott harc is újabb győzelmet aratott. — A moszkvai tanácskozás — mint ismeretes — elnevezé­sében nem viselte ugyan az antiimperialista jelzőt, de mun­kájának tartalmában annál in­kább kidomborodott, hogy a békéért való harc elválasztha­tatlan az imperializmus elleni küzdelemtől. A haladó emberi­ség soraiban erősödik az a fel­ismerés, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség ereje a béke legfőbb biztosi‘éka, a bé­kéért folytatott tömegmozgal­mak szilárd bázisa, s hogy a Szovjetunió és a szocialista kö­zösség nélkül, vagy éppen elle­nére, nem lehet békepolitikát folytatni. Kállai Gyula megnyitója után a Béketanács a békeszerető erők moszkvai világkongresszusáról szóló beszámolót vitatta meg. Az írásos jelentés rámutat, hogy a világkongresszuson 143 or­szágból 3 300 küldött vett résizt, akik 1100 nemzeti pártot, moz­galmat, illetve 120 nemzetközi szervezetet (köztük kilenc ENSZ-szervet) képviseltek. Nagy jelentőségű volt a rendkí- ' vül széles körű képviselet Af­rikából és Latin-Amerikából. A küldöttek több mint négy­ötöde nem tartozott kommunis­ta szervezethez. A plénumon csaknem 60, a különböző bi­zottságokban pedig több mint 1300 felszólalás hangzott el és több száz felszólalást írásban nyújtottak át. Sor került ezen­kívül hat rétegtalálkozóra és számos baráti találkozóra is. A kongresszust 29 államfő, illet­ve kormányfő, párt- és kor­mányképviselő üdvözölte, köz­tük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára. A moszkvai tanácskozás ple­náris ülésein túl a bizottságok munkájában is sokrétű párbe­széd zajlott le a különböző tár­sadalmi rétegekhez tartozó, kü­lönböző politikai állású, helyze­tű küldöttek között. Nagy se­gítséget nyújtottak a bizottsá­gok munkájához az előre el­készített alapdokumentumok. Különösen nagy érdeklődés volt tapasztalható a békés egy­más mellett élést a nemzetközi biztonság; a társadalmi haladás és az emberi jogok; a Közel- Kelet; a fejlődő országok kér­déseivel és az ázsiai békével, biztonsággal foglalkozó bizott­ságok munkája iránt. A magyar delegáció aktívan részt vett mind a 14 bizottság munkájá­ban. Küldöttségünk vezetője, Kál­lai Gyula a világkongresszus el­ső plenáris ülésén szólalt fel: a békés egymás mellett élés kér­déseiről ismertette a magyar ál­láspontot, amely nagy tetszést aratott. A záró plénumon 14 bi­zottságból háromnak a jelenté­sét magyar képviselők — dr. Bognár József, Hargita Árpád és dr. Kende István — terjesz­tették elő. öt bizottság elnöksé­gében, illetve szerkesztő bizott­ságában vettek részt magyar képviselők. Delegációnk vala­mennyi bizottság munkájába bekapcsolódott, küldötteink min­denütt kifejtették véleményüket, így összesen 22 magyar felszóla­lás hangzott el és három felszó­lalást nyújtottunk be írásban. Az ülés másik napirendi té­májáról, a magyar békemozga­lom irányelveiről szintén írásos jelentést kaptak kézhez az OBT tagjai. A dokumentum leszögezi, hogy a VIII. magyar békekong­resszus és a békeszerető erők viIágkongresszu6a után béke­mozgalmunk legfontosabb fel­adata: sokoldalúan ismertetni az SZKF XXIV, kongresszusá­nak békeprogramját, a Szovjet-' unió és a szocialista országok békepolitikáját. Hatékonyan elő kell segítenie békemozgalmunk aktivistáinak a hazai és a nemzetközi felada­tok egységének, összefüggésé­nek jobb megértetését. Az eddi­ginél is aktívabban kell mun­kálkodni a népek közötti kap­csolatok ápolásán, az interna­cionalizmus erősítésén. A magyar békemozgalom — hangsúlyozza a jelentés — fel­adatainak csak úgy tud eleget tenni, ha szélesíti sorait, növeli tömegbefolyását. Ennek érdeké­ben a tömegszervezetek, társa" dalmi szervek és mozgalmak fo­kozottabb aktivitására, erőtelje­sebb rétegpolitikai munkára van szükség. Különösen fontos a nők, a fiatalok, köztük a fia­tal értelmiség körében végzett munka hatékonyabbá tétele. Társadalmunk minden rétegé­ben tudatosítani kell, hogy a mi körülményeink között a békéért folytatott harc legeredménye­sebb megnyilvánulása: a szocia­lizmus teljes felépítéséért vég­zett becsületes, áldozatos mun­ka. Sebestyén Nándorné az ülésen felhívta a figyelmet a magyar békemozgaSom irányelveiben felsorolt tennivalók mellett né­hány további fontos feladatra; — Munkánkat tovább kell fej­lesztenünk a tudományosság irányába, megalapozott érveket adva. aktivistáink mindennapi béke-tevékenységéhez. Ez szüksé­gessé teszi az Országos Béketa­nács mellett működő Tudomá­nyos Bizottság szervezeti meg. erősítését, aktivizálását és az eddiginél több tudományos bér kekonferencia szervezését. Ter­vezzük azt is, hogy irodalmi és raíjzpályázatot hirdetünk fiata­lok részére, hogy ők is kifeje­zésre juttathassák elképzelései­ket a békéről. Plakátok, bélyeg­sorozatok és különböző kiadvá­nyok készítésére is sor kerül. — Munkaprogramunk összeál­lításánál — mondta Sebestyén Nándorné — szem előtt kell tartani, hogy az 1974-es eszten­dő a nemzetközi és a magyar békemozgalom kibontakozása» nak huszonötödik évforduló­ja, jubileumi éve lesz. To­vábbra is nagy gondot kell for­dítanunk az egész országot át­fogó akciók szervezésére. Ha” gyományainkhoz híven javasol­juk, hogy 1974-ben is rendezzük meg — május 9-től kezdődően — a „béke és barátság hóna­pot”. A jövő esztendő ismétel­ten kiváló alkalmat teremt ar­ra, hogy a békemozgalmunkban részt vevő valamennyi szervezet­tel. mozgalommal közös progra­mot dolgozzunk ki és közösen dolgozzunk a VIII. magyar bé­kekongresszus és a békeszeretö erők moszkvai világkongresszu­sa határozatainak szellemében, azok végrehajtásán. Ezután megkezdődött a két napirendi téma vitája. A vita után — melyben szá­mosán felszólaltak — állásfog­lalást bocsátott ki az Országos Béketanács, melyet lapunk 2 oldalán közlünk. Megyénkbe érkezett a VDK igazságügyi delegációja fogadás a megyei pártiM20U6á<tm,

Next

/
Thumbnails
Contents