Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-10 / 263. szám

1974« évi prognózis: Társadalmi munkások: A termelés gyorsulására, élénk külkereskedelemre számítanak a vállalatok A gazdaságkutató intézet megkérdezte a legjelentősebb vállalatokat és szövetkezeteket, hogy az idén és jövőre milyen gazdasági eredményekre szá­mítanak, várhatóan hogyan zá­rul az 1973-as év, illetve 1974- ben hogyan alakul termelésük, a vállalati létszám, hogyan változnak készleteik, áraik, ho­gyan alakulnak értékesítési le­hetőségeik. A válaszokból kitűnik, hogy az iparvállalatok 1974-re is a ter­melés dinamikus fejlődésével számolnak, Különösen a nehéz- vegyiparban, az alumínium- kohászatban, a híradástechnikai és vákuumtechnikai iparban és a kötszövőiparban jók a lehető­ségek a termelés nagyobb mér­vű növelésére, összességében az ipari termelés átlagos 6.6 száza­lékos növekedésével számolnak, a szóródás azonban meglehető­sen jelentős. Az ipar strukturá­lis változásaira is utal, hogy amíg a megkérdezett vállala­toknak mintegy 20 százaléka várhatóan az átlagnál jóval nagyobb mértékben növeli ter­melését, 33 százalékukban a nö­vekedés kis mértékű lesz, sőt a vállalatok 3,8 százalékánál a termelés csökkenésével számol­nak. A beruházási kedv és le­hetőség élénkülésével függ ösz- sze, hogy egész sor vállalat a beruházási javak gyártásának fokozására készül fel. Az ipari vállalatoknak mintegy 70 száza- láka számol azzal, hogy beru­házási célokra az ideinél és a tavalyinál több árut tud maid értékesíteni: e termékek gyár­tása a számítások szerint jö­vőre 4.3 százalékkal fokozódik. Az értékesítési lehetőségeket az ipar es a kereskedelem nagy­jából egyformán ítéli meg. Ügy vélekednek, hogy a hazai ke­reskedelemben főként a vegyes iparcikkek forgalma nő, kisebb mértékben emelkedik a ruhá­zati cikkek eladása. Ezen belül azonban a kötszövőipari termékek forgalmának lényeges emelkedésével lehet számolni, a cipők forgalma pedig csak ki­sebb mértékben emelkedik. Az exportban nem várható számottevő változás, vagyis ki­vitelünk tovább növekszik, bár annak mértékéről némileg eltér az ipar és a külkereskedelem előrejelzése. A gépipari és az ipari fogyasztási cikkek export­jának növekedését az ipar opti­mistábban ítéli meg. mint a külkereskedelem. A mezőgazda- sági és élelmiszeripari export jelentős gyorsulásának kilátásai­ban azonban megegyeznek a vélemények. A vállalatok termelésüket az anyag- és készárukészletek mér­sékelt növelésével kívánják fo­kozni, sőt a megkérdezett üze­mek 50 százaléka egyáltalán nem akarja növelni anyagkész­letét. Ami az árak várható alaku­lását illeti, a vállalatoknál csu­pán 0,3 százaléka tart szüksé­gesnek számottevőbb áremelést, a nagy többség véleménye sze­rint. termékeik belkereskedel­mi ára nem változik, 1,3 száza­lékuk no'üg árcsökkenéssel szá­mol. (MTI) Elektroműszerész, többszörös újító Nem csekély felelősséggel jár a karbantartók munkája. Külö­nösen olyan nagy üzemben, mint a Sarkadi Cukorgyár, ahol a kampány idején naponta 240— 250 vagon cukorrépát dolgoznak fel. Mert elég egyetlen hiba és leáll a termelés. Az a karbantartó, aki a mun­káját szívvel csinálja, a rábí­zott gépeknek, berendezéseknek a lelkét is igyekszik megismer­ni. Aztán ha gondolkozik, képes­sé válik arra, hogy változtasson egy-egy kevésbé megfelelő szer­kezeti megoldáson. Mári Imre érettségizett elekt­roműszerész egyike azoknak, aki nem tudja elviselni, ha egy szerkezet túljár az eszén és sokszor kénytelen bajlódni vele. Olykor azonnal támad valami­lyen jó ötlete, néha pedig he­percnyi gyaloglás után meglát­tuk a síkságból előmeredő osz­lopokat. A nyers faragású fe- nyó'dúcok szabályos rendben sorakoztak, távközre, magasság­ra. egyformán. Amikor egyvo- nalba értünk a baloldalt ágas­kodó bitókkal. Tichy őrnagy derékszögben változtatott irányt. A fenyőoszlopok közelébe lo­vagolt, szembe fordította lovát a zászlóaljjal és hangosan, jól érthetően vezényelt: — Menetből négyszöggé fej­lődni! Első század a bitók mö­gé öt lépésre! Második század balról, harmadik század jobb­ról merőlegesen csatlakozik az első század szárnyaihoz! Ne­gyedik század lezárja a négy­szöget! Lehetetlen volt nem észreven­ni. hogy a Wocher gyalogezred plső zászlóalja megbízhatóan begyakorolta a felállást. Mint a díszszemlén, olyan olajozottan zárta le a négy század a ki vég­zési négyszög egy-egy oldalát. Mire megálltak a mozgásban le­vő sorok, mi már a négyszög belsejében találtuk magunkat. Azt mondják, a végzet sze­szélyes., De nem az ember Csi­nálta végzet. Ennek tervP van, rituáléja van, mint a koroná­zásnak. Csak akkor imponál, ha tökéletes benne a pedanté­ria. Márpedig mi. osztrákok, szeretünk imponálni, mert azt akarjuk, hogy féljenek tőlünk. Az elítéltek tudtak erről a mániánkról, mert nem voltak hajlandók félni Legalább nem mutatták. Nem is vettek tudo­mást a körülöttünv zajló parii­déról Egymással törődtek. tekig, hónapokig vizsgálódik és spekulál magában, hogyan le­hetne azon változtatni. Legutóbb például a mészke­mence foglalkoztatta. Van an­nak egy automata töltőrendsze­re, amely pontosan leméri, hogy mennyi mészkő és koksz kerül­jön a puttonyokba. Csak azt nem mérte semmi, hogy hány puttony töltődik meg. — Helyesebben — igazít ki Mári Imre — egy bácsi számol­ta a puttonyokat és húzta a strigulákat a faira. Részben ez volt a dolga. Sokszor elment a bácsi mel­lett Mári Imre, amikor egyszer eszébe ötlött a megoldás. Készí­tett egy kilométerórához ha­sonló egyszerű elektromos szer­kezetet. Amikor a puttony egy ponthoz ér, az óra mutatója egy sorszámmal előreugrik. Kitalálhatta volna más is. Mondjuk az, aki konstruálta a mészkemencét. De hát ha elfe­lejtkezett róla, miért maradjon a mészkemence anélkül? A stri- gulázás bizony aligha illene már ilyen modern berendezés­hez. A DC-diffúzió lengyel beren­dezés. Értéke mintegy 28—30 millió forint, amiből a méretei­re is következtethetünk. Volt ennek egy kis hibája, amit úgy lehetett volna megszüntet­ni, ha mérik a szűrő utáni nyerslé szirtijét, Egy csöppnyi szerkezet áz egész. Sokat törte rajta a fe­jét. Azon is, hogy a hatalmas berendezésben hol kellene el­helyezni. Megbeszélte a szere­lésvezető lengyel mérnökkel, akinek nagyon megtetszett az elgondolás. Fel is használta mindjárt. És kitűnően beválik. I Damjanich szekere köré gyűltek és gróf Leiningen-Westenburg kívánságára közösen imádkoz tak. Ki-ki a maga vallása sze­rinti imát mondta, papjává egyetemben. Mindannyian rájuk figyeltünk, az imájukat hall gattuk. Még a hadbíró is, még a zászlóalj parancsnok is. izekben a percekben csak hóhér nem törődött a lélekkel Amíg tartott az imádkozás gondosan megvizsgálta a bitó kát. Mindegyiknél előkészítette a zsinegeit.Tüzetesen, mozgéko nyan dolgozott, mint a hosszú gyakorlattal bíró főkellékes, ak gondoskodik a zárójelentéshez szükséges eszközökről. Minth nem is igazi, hanem csav szín padi halált ígért volna a szőr nyű dráma főszereplői nek it a7. új-aradi réten. Szinte sugall ta tárgyilagos mozdulataival könnyed lépéseivel : semmi baj, játék az egész, a lehulló függöny mögött majd fölesz- mélünik a dráma lidérces rette­netéből. Schük százados, a hadbíró már úgy viselkedett, hogy igen­is komoly a játék. Amikor elő­relépett a négyszög közepére, háttal a kilenc bitó sorfalának, még a hóhér is feléje fordult. — Ahogy a törvény rendeli, végrehajtás előtt felolvasom az ítéleteket — mondta olyan fe­nyegető nyomatékkai, mintha nem bízott volna eléggé ab­: ■ » ■ : ■ ban, hogy az ítéletek önma- ; gukért beszélnek. Meglegyezte: i — A négy golyó általi kivégzést j ma reggel hat óra és fél hét j között végrehajtottuk. (Folytatjuk) Volt Mári Imrének jó néhány más újítása is. Egyért-egyért 500—600 forintot kapott. Az utóbbiakért nagyobb összegű díjat vár. — A gyárban pártfogolják az újítókat. Különösen Molnár Ti­bor gépészmérnök, az automa­tika csoport vezetője ösztökél bennünket arra, hogy gondol­kozzunk a jobb megoldásokon — mondja Mári Imre, de hozzá­fűzi: — Csak ne kellene olyan sokáig várni az elfogadásra. Nem titkolja, hogy kell a pénz. Feleségével és a féléves kislányával, Mónikával az anyó­sánál lakik. Jól megvannak együtt, de azért — 25 évesen — mégiscsak el kell kezdenie egy önálló otthon kialakítását. És van más is, ami újításra serkenti. Nem szeretne a szür­keség homályába süllyedni. Va­laki akar lenni' a szakmájában. Olyan, akit megbecsülnek és akinek a neve legalább néha- néha az üzemi híradótáblára kerül és talán — mint most r— az újságba is. S törekszik erre Szabó Pálnak a 11 tagú háromszoros szocialis­ta műszerész brigád jg. melyhez Mári Imre is tartozik. A brigád­nak legutóbb 14 újítását fogad­ta el a vállalat. A szocialista címet a brigád eddig is nem utolsósorban sok okos és hasz­nos újítással érdemelte ki. Pásztor Béla mis 197S NOVEMBER 10. II vöröskeresztesek As emberért tenni. A legnemesebb feladat, amit a Magyar Vöröskereszt aktivistái, kommunisták és pártonkívüli- ek, hivők és ateisták, nők és férfiak, gyermekek és időseb­bek vallanak. Valahogyan ez fogalmazódik meg az emberben, ha a vöröskeresztesek munkájá­ról beszélget, mint ahogyan mi is tettük az elmúlt napokban, amikor öz Ferenccel, a Magyar Vöröskereszt Békés megyei tit­kárával cseréltük ki gondolata­inkat az egyik legnagyobb lét­számú társadalmi szervezet munkájáról. Azt, hogy a Vöröskereszt az egyik legtöbb aktivét foglalkoz­tató szervezet, nem véletlenül állítjuk. Békés megyében ugyanis 310 alapszervezetnek 26 ezer 477 tagt.' van. Közöttük az ifjúsági csoportokban és a köz­ségi önálló szervezetekben 12 ezer 474-en segítik az ember egészségéért folyó munkát. A tagság több mint 52 százaléka aktívan dolgozik. A legfiatalabb 11 éves általános iskolás, a leg­idősebb. a 75 éves Bagi 'Mátyás- né, békésszentandrási termelő­szövetkezeti nyugdíjas, aki már több mint 40 éve munkása az egészségügyet segítő szervezet­nek. Megyénkben 1240 egész­ségügyi állomás megelőző mun­kájában, az emberek nevelésé­ben segítenek a hivatásos egészségügyi dolgozóknak a Vö­röskereszt társadalmi munkásai. Hosszan lehetne még sorolni a számoltat, bizonyítani, hogy mennyi időt, energiát fordítanak a társadalmi munkások e ne­mes cél szolgálatára. De nem ez a célunk, hanem az, hogy néhány gondolatban próbáljuk' összefoglalni, mit is csinálnak a vöröskeresztesek. Úgy gondol­juk, olvasóink nem kívánnak tőlünk lehetetlent azzal, hogy teljes képet adjunk a vörös­keresztesek társadalmi munká­járól, hiszen erről a széles körű tevékenységről, amelyet az ön­kéntes vöröskeresztesek cso­portja végez, nehéz lenne át­fogó képet adni. Cikkünk bevezető részében néhány számadatot soroltunk fel annak érdekében, hogy ér­zékeltessük azt a jelentős tár­sadalmi erőt, amelyik a megye 1163 egészségügyi dolgozójának, 343 orvosának a munkáját, a megye egészségügyi helyzetének javítását szolgálja. Az élet minden területén megtalálhatók a vöröskeresztes aktívák. Ott vannak 63 üzemi alapszervezetben, műhelyben, 75 termelőszövetkezeti és állami gazdasági alapszervezetben, iskolákban, hivatalokban., lakó­területeken, utcákon stb. Szer­vezik a véradást, a tüdő- és rákszűrést, szószólói a tisztasági mozgalmaknak, élenjárói a pol­gári védelem egészségügyi szakszolgálatainak, az ott folyó egészségügyi nevelésnek, a fá­sításnak, tanácsadói a gyermek- gondozásnak, gyermeknevelés­nek. Olyan társadalmi munká­sok, akik ritkán vitatkoznak, inkább a meggyőződés, az ér­velés a fegyverük. A közegész­ségügy. járványügy területén a balesetvédelmi munkában, az üzemi és általános higiéné sza­bályainak megtartásában, a nők és fiatalkorúak felvilágosításá­ban, a csökkent munkaképessé­gű dolgozók munkakörülményei­nek ellenőrzésében, a szociális helyiségek tisztaságának figye­lemmel kísérésében, az egész­séges és biztonságos munka­végzésre való nevelésben, üze­mi, munkahelyi elsősegély- nyújtásban és még ki tudná felsorolni, mi mindenben van benne az asszonyok, lányok tár­sadalmi munkája. Nem véletlenül fogalmaztunk előző mondatunkban asszonyok­ról és lányokról. A Vöröske­reszt társadalmi munkásainak ugyanis több mint 75 százalé­kát képezik megyénkben. És azt hisszük, kevés az a társa­dalmi szervezek amelynek ve­zetői azzal dicsekedhetnének, hogy az alapszervezetek, cso­portok vezetésében 58 százalék a nők aránya és az 1846 tiszt­ségviselőnek 30 százaléka fiatal, akiknek 40 százaiéira egyetemi és középiskolai ■ végzettséggel rendelkezik. Tevékenységükkel, ame­lyet munkaidőben és azon túl egyaránt végeznek, szép ered­ményeket értek el. Csak pél­dának említjük, hogy az ő meg­győző munkájuknak is köszön­hető az, hogy az utóbbi öt évben a szűrővizsgálatokon me­gyénk lakosságának 99 százalé­ka részt vesz. Ezelőtt 5 évvel ez az arány csak 75 százalékos volt. Abban, hogy a tíz évvel ezelőtt nyilvántartott 8—9000 térítésmentes véradót száma ma meghaladja a 25 ezret, többek között a vöröskeresztes társa­dalmi munkások nevelő, érvelő, meggyőző munkája is benne van. És arról is beszélgettünk jó néhány volt függetlenített vö­röskeresztes dolgozóval, akik azóta nyugdíjba mentek, hogy ez az emberközpontú társadal­mi munkát, ha valaki egyszer elkezdte, nem tudja abbahágy- ni. Sem az idő múlása, sem az energia csökkenése nem szakít­ja meg ezeknél az emberek­nél a folyamatot, amit ember­társaik egészségének, nevelésé­nek érdekében tesznek. Nap mint nap, ha nem is sokat, de egy keveset vállalnak azokból az össztársadalmi feladatokból, amelyeknek végrehajtása nyo­mán egész életünk és benne egészségesebb életkörülménye­ink alakulnak. A tanácsok évente egy alka­lommal tárgyalják a községek tisztasági mozgalmának alakulá­sát. És benne azt a munkát, amit ennek a mozgalomnak az érdekében a vöröskeresztes társadalmi munkások kifejtenek. Az utóbbi években ezeken az értékeléseken mindinkább po­zitív eredményeket vitathatnak meg. Csaknem 26 és fél ezer ember, fiatal és idősebb végez nemes társadalmi munkát po­litikai nézetre való tekintet nél­kül a Vöröskereszt szervezetei­ben. Vannak közöttük magas vezető beosztású nők és férfiak és ott találhatók a kisiskolások, termelőszövetkezeti dolgozók, munkások, munkásnők. Amit csinálnak, azért az erkölcsi el­ismerés jár csupán. A vörösike- resztes társadalmi munkások nem is kívánnak többet. Botyánszki János Kétmilliós árurendelés a kisiparosoknál A Kisipari Termeltető Vál lalat az elmúlt fél év alatt y Békés megyei kisiparossal több mint kétmillió forint ér­tékű termék előállítására kötött szerződést, A termékek rész­ben az állami iparban, részben pedig a lakossági ellátásban je­lentkező hiánycikkek, így töb­bek között csatornavas, kőműves függőón, libatömő, ruhafogas és különböző csavar.

Next

/
Thumbnails
Contents