Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-10 / 263. szám
1974« évi prognózis: Társadalmi munkások: A termelés gyorsulására, élénk külkereskedelemre számítanak a vállalatok A gazdaságkutató intézet megkérdezte a legjelentősebb vállalatokat és szövetkezeteket, hogy az idén és jövőre milyen gazdasági eredményekre számítanak, várhatóan hogyan zárul az 1973-as év, illetve 1974- ben hogyan alakul termelésük, a vállalati létszám, hogyan változnak készleteik, áraik, hogyan alakulnak értékesítési lehetőségeik. A válaszokból kitűnik, hogy az iparvállalatok 1974-re is a termelés dinamikus fejlődésével számolnak, Különösen a nehéz- vegyiparban, az alumínium- kohászatban, a híradástechnikai és vákuumtechnikai iparban és a kötszövőiparban jók a lehetőségek a termelés nagyobb mérvű növelésére, összességében az ipari termelés átlagos 6.6 százalékos növekedésével számolnak, a szóródás azonban meglehetősen jelentős. Az ipar strukturális változásaira is utal, hogy amíg a megkérdezett vállalatoknak mintegy 20 százaléka várhatóan az átlagnál jóval nagyobb mértékben növeli termelését, 33 százalékukban a növekedés kis mértékű lesz, sőt a vállalatok 3,8 százalékánál a termelés csökkenésével számolnak. A beruházási kedv és lehetőség élénkülésével függ ösz- sze, hogy egész sor vállalat a beruházási javak gyártásának fokozására készül fel. Az ipari vállalatoknak mintegy 70 száza- láka számol azzal, hogy beruházási célokra az ideinél és a tavalyinál több árut tud maid értékesíteni: e termékek gyártása a számítások szerint jövőre 4.3 százalékkal fokozódik. Az értékesítési lehetőségeket az ipar es a kereskedelem nagyjából egyformán ítéli meg. Ügy vélekednek, hogy a hazai kereskedelemben főként a vegyes iparcikkek forgalma nő, kisebb mértékben emelkedik a ruházati cikkek eladása. Ezen belül azonban a kötszövőipari termékek forgalmának lényeges emelkedésével lehet számolni, a cipők forgalma pedig csak kisebb mértékben emelkedik. Az exportban nem várható számottevő változás, vagyis kivitelünk tovább növekszik, bár annak mértékéről némileg eltér az ipar és a külkereskedelem előrejelzése. A gépipari és az ipari fogyasztási cikkek exportjának növekedését az ipar optimistábban ítéli meg. mint a külkereskedelem. A mezőgazda- sági és élelmiszeripari export jelentős gyorsulásának kilátásaiban azonban megegyeznek a vélemények. A vállalatok termelésüket az anyag- és készárukészletek mérsékelt növelésével kívánják fokozni, sőt a megkérdezett üzemek 50 százaléka egyáltalán nem akarja növelni anyagkészletét. Ami az árak várható alakulását illeti, a vállalatoknál csupán 0,3 százaléka tart szükségesnek számottevőbb áremelést, a nagy többség véleménye szerint. termékeik belkereskedelmi ára nem változik, 1,3 százalékuk no'üg árcsökkenéssel számol. (MTI) Elektroműszerész, többszörös újító Nem csekély felelősséggel jár a karbantartók munkája. Különösen olyan nagy üzemben, mint a Sarkadi Cukorgyár, ahol a kampány idején naponta 240— 250 vagon cukorrépát dolgoznak fel. Mert elég egyetlen hiba és leáll a termelés. Az a karbantartó, aki a munkáját szívvel csinálja, a rábízott gépeknek, berendezéseknek a lelkét is igyekszik megismerni. Aztán ha gondolkozik, képessé válik arra, hogy változtasson egy-egy kevésbé megfelelő szerkezeti megoldáson. Mári Imre érettségizett elektroműszerész egyike azoknak, aki nem tudja elviselni, ha egy szerkezet túljár az eszén és sokszor kénytelen bajlódni vele. Olykor azonnal támad valamilyen jó ötlete, néha pedig hepercnyi gyaloglás után megláttuk a síkságból előmeredő oszlopokat. A nyers faragású fe- nyó'dúcok szabályos rendben sorakoztak, távközre, magasságra. egyformán. Amikor egyvo- nalba értünk a baloldalt ágaskodó bitókkal. Tichy őrnagy derékszögben változtatott irányt. A fenyőoszlopok közelébe lovagolt, szembe fordította lovát a zászlóaljjal és hangosan, jól érthetően vezényelt: — Menetből négyszöggé fejlődni! Első század a bitók mögé öt lépésre! Második század balról, harmadik század jobbról merőlegesen csatlakozik az első század szárnyaihoz! Negyedik század lezárja a négyszöget! Lehetetlen volt nem észrevenni. hogy a Wocher gyalogezred plső zászlóalja megbízhatóan begyakorolta a felállást. Mint a díszszemlén, olyan olajozottan zárta le a négy század a ki végzési négyszög egy-egy oldalát. Mire megálltak a mozgásban levő sorok, mi már a négyszög belsejében találtuk magunkat. Azt mondják, a végzet szeszélyes., De nem az ember Csinálta végzet. Ennek tervP van, rituáléja van, mint a koronázásnak. Csak akkor imponál, ha tökéletes benne a pedantéria. Márpedig mi. osztrákok, szeretünk imponálni, mert azt akarjuk, hogy féljenek tőlünk. Az elítéltek tudtak erről a mániánkról, mert nem voltak hajlandók félni Legalább nem mutatták. Nem is vettek tudomást a körülöttünv zajló pariidéról Egymással törődtek. tekig, hónapokig vizsgálódik és spekulál magában, hogyan lehetne azon változtatni. Legutóbb például a mészkemence foglalkoztatta. Van annak egy automata töltőrendszere, amely pontosan leméri, hogy mennyi mészkő és koksz kerüljön a puttonyokba. Csak azt nem mérte semmi, hogy hány puttony töltődik meg. — Helyesebben — igazít ki Mári Imre — egy bácsi számolta a puttonyokat és húzta a strigulákat a faira. Részben ez volt a dolga. Sokszor elment a bácsi mellett Mári Imre, amikor egyszer eszébe ötlött a megoldás. Készített egy kilométerórához hasonló egyszerű elektromos szerkezetet. Amikor a puttony egy ponthoz ér, az óra mutatója egy sorszámmal előreugrik. Kitalálhatta volna más is. Mondjuk az, aki konstruálta a mészkemencét. De hát ha elfelejtkezett róla, miért maradjon a mészkemence anélkül? A stri- gulázás bizony aligha illene már ilyen modern berendezéshez. A DC-diffúzió lengyel berendezés. Értéke mintegy 28—30 millió forint, amiből a méreteire is következtethetünk. Volt ennek egy kis hibája, amit úgy lehetett volna megszüntetni, ha mérik a szűrő utáni nyerslé szirtijét, Egy csöppnyi szerkezet áz egész. Sokat törte rajta a fejét. Azon is, hogy a hatalmas berendezésben hol kellene elhelyezni. Megbeszélte a szerelésvezető lengyel mérnökkel, akinek nagyon megtetszett az elgondolás. Fel is használta mindjárt. És kitűnően beválik. I Damjanich szekere köré gyűltek és gróf Leiningen-Westenburg kívánságára közösen imádkoz tak. Ki-ki a maga vallása szerinti imát mondta, papjává egyetemben. Mindannyian rájuk figyeltünk, az imájukat hall gattuk. Még a hadbíró is, még a zászlóalj parancsnok is. izekben a percekben csak hóhér nem törődött a lélekkel Amíg tartott az imádkozás gondosan megvizsgálta a bitó kát. Mindegyiknél előkészítette a zsinegeit.Tüzetesen, mozgéko nyan dolgozott, mint a hosszú gyakorlattal bíró főkellékes, ak gondoskodik a zárójelentéshez szükséges eszközökről. Minth nem is igazi, hanem csav szín padi halált ígért volna a szőr nyű dráma főszereplői nek it a7. új-aradi réten. Szinte sugall ta tárgyilagos mozdulataival könnyed lépéseivel : semmi baj, játék az egész, a lehulló függöny mögött majd fölesz- mélünik a dráma lidérces rettenetéből. Schük százados, a hadbíró már úgy viselkedett, hogy igenis komoly a játék. Amikor előrelépett a négyszög közepére, háttal a kilenc bitó sorfalának, még a hóhér is feléje fordult. — Ahogy a törvény rendeli, végrehajtás előtt felolvasom az ítéleteket — mondta olyan fenyegető nyomatékkai, mintha nem bízott volna eléggé ab: ■ » ■ : ■ ban, hogy az ítéletek önma- ; gukért beszélnek. Meglegyezte: i — A négy golyó általi kivégzést j ma reggel hat óra és fél hét j között végrehajtottuk. (Folytatjuk) Volt Mári Imrének jó néhány más újítása is. Egyért-egyért 500—600 forintot kapott. Az utóbbiakért nagyobb összegű díjat vár. — A gyárban pártfogolják az újítókat. Különösen Molnár Tibor gépészmérnök, az automatika csoport vezetője ösztökél bennünket arra, hogy gondolkozzunk a jobb megoldásokon — mondja Mári Imre, de hozzáfűzi: — Csak ne kellene olyan sokáig várni az elfogadásra. Nem titkolja, hogy kell a pénz. Feleségével és a féléves kislányával, Mónikával az anyósánál lakik. Jól megvannak együtt, de azért — 25 évesen — mégiscsak el kell kezdenie egy önálló otthon kialakítását. És van más is, ami újításra serkenti. Nem szeretne a szürkeség homályába süllyedni. Valaki akar lenni' a szakmájában. Olyan, akit megbecsülnek és akinek a neve legalább néha- néha az üzemi híradótáblára kerül és talán — mint most r— az újságba is. S törekszik erre Szabó Pálnak a 11 tagú háromszoros szocialista műszerész brigád jg. melyhez Mári Imre is tartozik. A brigádnak legutóbb 14 újítását fogadta el a vállalat. A szocialista címet a brigád eddig is nem utolsósorban sok okos és hasznos újítással érdemelte ki. Pásztor Béla mis 197S NOVEMBER 10. II vöröskeresztesek As emberért tenni. A legnemesebb feladat, amit a Magyar Vöröskereszt aktivistái, kommunisták és pártonkívüli- ek, hivők és ateisták, nők és férfiak, gyermekek és idősebbek vallanak. Valahogyan ez fogalmazódik meg az emberben, ha a vöröskeresztesek munkájáról beszélget, mint ahogyan mi is tettük az elmúlt napokban, amikor öz Ferenccel, a Magyar Vöröskereszt Békés megyei titkárával cseréltük ki gondolatainkat az egyik legnagyobb létszámú társadalmi szervezet munkájáról. Azt, hogy a Vöröskereszt az egyik legtöbb aktivét foglalkoztató szervezet, nem véletlenül állítjuk. Békés megyében ugyanis 310 alapszervezetnek 26 ezer 477 tagt.' van. Közöttük az ifjúsági csoportokban és a községi önálló szervezetekben 12 ezer 474-en segítik az ember egészségéért folyó munkát. A tagság több mint 52 százaléka aktívan dolgozik. A legfiatalabb 11 éves általános iskolás, a legidősebb. a 75 éves Bagi 'Mátyás- né, békésszentandrási termelőszövetkezeti nyugdíjas, aki már több mint 40 éve munkása az egészségügyet segítő szervezetnek. Megyénkben 1240 egészségügyi állomás megelőző munkájában, az emberek nevelésében segítenek a hivatásos egészségügyi dolgozóknak a Vöröskereszt társadalmi munkásai. Hosszan lehetne még sorolni a számoltat, bizonyítani, hogy mennyi időt, energiát fordítanak a társadalmi munkások e nemes cél szolgálatára. De nem ez a célunk, hanem az, hogy néhány gondolatban próbáljuk' összefoglalni, mit is csinálnak a vöröskeresztesek. Úgy gondoljuk, olvasóink nem kívánnak tőlünk lehetetlent azzal, hogy teljes képet adjunk a vöröskeresztesek társadalmi munkájáról, hiszen erről a széles körű tevékenységről, amelyet az önkéntes vöröskeresztesek csoportja végez, nehéz lenne átfogó képet adni. Cikkünk bevezető részében néhány számadatot soroltunk fel annak érdekében, hogy érzékeltessük azt a jelentős társadalmi erőt, amelyik a megye 1163 egészségügyi dolgozójának, 343 orvosának a munkáját, a megye egészségügyi helyzetének javítását szolgálja. Az élet minden területén megtalálhatók a vöröskeresztes aktívák. Ott vannak 63 üzemi alapszervezetben, műhelyben, 75 termelőszövetkezeti és állami gazdasági alapszervezetben, iskolákban, hivatalokban., lakóterületeken, utcákon stb. Szervezik a véradást, a tüdő- és rákszűrést, szószólói a tisztasági mozgalmaknak, élenjárói a polgári védelem egészségügyi szakszolgálatainak, az ott folyó egészségügyi nevelésnek, a fásításnak, tanácsadói a gyermek- gondozásnak, gyermeknevelésnek. Olyan társadalmi munkások, akik ritkán vitatkoznak, inkább a meggyőződés, az érvelés a fegyverük. A közegészségügy. járványügy területén a balesetvédelmi munkában, az üzemi és általános higiéné szabályainak megtartásában, a nők és fiatalkorúak felvilágosításában, a csökkent munkaképességű dolgozók munkakörülményeinek ellenőrzésében, a szociális helyiségek tisztaságának figyelemmel kísérésében, az egészséges és biztonságos munkavégzésre való nevelésben, üzemi, munkahelyi elsősegély- nyújtásban és még ki tudná felsorolni, mi mindenben van benne az asszonyok, lányok társadalmi munkája. Nem véletlenül fogalmaztunk előző mondatunkban asszonyokról és lányokról. A Vöröskereszt társadalmi munkásainak ugyanis több mint 75 százalékát képezik megyénkben. És azt hisszük, kevés az a társadalmi szervezek amelynek vezetői azzal dicsekedhetnének, hogy az alapszervezetek, csoportok vezetésében 58 százalék a nők aránya és az 1846 tisztségviselőnek 30 százaléka fiatal, akiknek 40 százaiéira egyetemi és középiskolai ■ végzettséggel rendelkezik. Tevékenységükkel, amelyet munkaidőben és azon túl egyaránt végeznek, szép eredményeket értek el. Csak példának említjük, hogy az ő meggyőző munkájuknak is köszönhető az, hogy az utóbbi öt évben a szűrővizsgálatokon megyénk lakosságának 99 százaléka részt vesz. Ezelőtt 5 évvel ez az arány csak 75 százalékos volt. Abban, hogy a tíz évvel ezelőtt nyilvántartott 8—9000 térítésmentes véradót száma ma meghaladja a 25 ezret, többek között a vöröskeresztes társadalmi munkások nevelő, érvelő, meggyőző munkája is benne van. És arról is beszélgettünk jó néhány volt függetlenített vöröskeresztes dolgozóval, akik azóta nyugdíjba mentek, hogy ez az emberközpontú társadalmi munkát, ha valaki egyszer elkezdte, nem tudja abbahágy- ni. Sem az idő múlása, sem az energia csökkenése nem szakítja meg ezeknél az embereknél a folyamatot, amit embertársaik egészségének, nevelésének érdekében tesznek. Nap mint nap, ha nem is sokat, de egy keveset vállalnak azokból az össztársadalmi feladatokból, amelyeknek végrehajtása nyomán egész életünk és benne egészségesebb életkörülményeink alakulnak. A tanácsok évente egy alkalommal tárgyalják a községek tisztasági mozgalmának alakulását. És benne azt a munkát, amit ennek a mozgalomnak az érdekében a vöröskeresztes társadalmi munkások kifejtenek. Az utóbbi években ezeken az értékeléseken mindinkább pozitív eredményeket vitathatnak meg. Csaknem 26 és fél ezer ember, fiatal és idősebb végez nemes társadalmi munkát politikai nézetre való tekintet nélkül a Vöröskereszt szervezeteiben. Vannak közöttük magas vezető beosztású nők és férfiak és ott találhatók a kisiskolások, termelőszövetkezeti dolgozók, munkások, munkásnők. Amit csinálnak, azért az erkölcsi elismerés jár csupán. A vörösike- resztes társadalmi munkások nem is kívánnak többet. Botyánszki János Kétmilliós árurendelés a kisiparosoknál A Kisipari Termeltető Vál lalat az elmúlt fél év alatt y Békés megyei kisiparossal több mint kétmillió forint értékű termék előállítására kötött szerződést, A termékek részben az állami iparban, részben pedig a lakossági ellátásban jelentkező hiánycikkek, így többek között csatornavas, kőműves függőón, libatömő, ruhafogas és különböző csavar.