Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-07 / 261. szám

Idős ember nem szükségképpen vén ember... IDŐSEBB korban már több­ször előfordul, hogy „itt fáj, ott fáj”, de helyes életmóddal: (cél­szerű táplálkozás, sok mozgás, igényes testápolás és derűs élet- szemlélet) — és ha szükséges szakorvosi kezelés igénybevé­telével — sokáig megőrizhetjük jó erőnlétünket. Az orvostudomány szerint 100 éves korig is könnyen e’élhet az ember, s hogy mégis kevesen érik meg ezt a kort, annak egyik legfőbb oka a helytelen táplálkozás. Az évék múlásával a .szervezetnek már kevesebb kalóriára van szüksége. Sajnos azonban, az éltesebb embereik többsége nem tud mértéket tar­tani a táplálkozásban, sok súly­felesleget szed magára. A súly- fölösleg cipelése sem könnyű dolog, de különböző betegségek is összetevői lehetnek a túltáp- lálkozásnak. (PL érelmeszesedés, epehólyaggyulladás. cukorbaj, szívbántalom, magas vérnyo­más stb.) PONTOS normát nem lehet meghatározni, de idősebb kor­ban sem baj, ha a testsúly egy­két kilóval kevesebb a 100 cen­ti feletti magasságnál. Az öregedő szervezetnek könnyen emészthető, vitamin­dús táplálékokra — így pl. tej, tejtermék, kevés rántással, olaj- ) jal készült főzelékfélék, friss gyümölcsök, nyers salátát, so­vány húsok, tojás, barna vagy S Ősz—tél 1\ » m ■ Az idei szezonban elsöprő győzelmet arattak a nőies vo- g nalak. A szoknya hossza véglegesen megál'apodott a térdnél, ; de továbbra is divat — nappalra, estére egyaránt — a nadrág ! viselete. Î ■ Az idei favorit színek: a klasszikus fekete, fehér mellett a | kék, zöld és a barna minden árnyalata, a „szupersztár” azon- : ban a piros. Az őszi—téli kollekciókból bemutatunk néhány különösen \ szép modellt: * i BUDAPEST BÊCS Mélypirog kabát, fekete kiegészít tőkkel» Az idén is divatosak a nagyon praktikus kötött ruhák. I PÁRIZS LONDON ■ tervezők esti öltözetnek * kötött viseletét fekete-fehér kockás tweed kabá. ; tok. rozskenyér — van szüksége. Kerüljük az erősen fűszeres ételeket. A reggeli legyen bő­séges, délben mértékkel étkez­zünk, este pedig csak kevés és könnyű táplálékot fogyasszunk. Felfrissíti a szervezetet, ha hetenként vagy kéthetenként tej- vagy gyümölcsnapot tar­tunk. Helyes, ha ezzel a témá­val foglalkozó könyveket is vá­sárolunk, sok jótanácsot olvas­hatunk bennük. Idősebb korban is lehet, sőt szükséges tornázni. A rendsze­res torna legjobb élen szere a vérkeringési, ízületi és emész­tési bajoknak, fokozza a szerve­zet ellenálló képességét. A tor­na megválasztásánál elsősorban a szervezet egészségi állapotát kell figyelembe venni. Helyes, ha erre vonatkozóan kikérjük orvosunk tanácsát is, aki ismeri szervezetünket AZ ÄPOLT külső, az igényes testápolás, amely jó megjele­nést kölcsönöz, idősebb korban ugyanolyan fontos, mint fiata­lon. Vannak, főként nők, akik egy bizonyos korban, már elha­nyagolják magukat. Ügy véle­kednék: már kozmetikázni se érdemes, hiszen elmúlt a fiatal­ság. szépség. Lemondás, megal­kuvás rejlik ebben a gondolko­dásban. Nagyon káros ez az életszemlé'et, mert lassan rá­nyomja bélyegét az egész élet­ritmusra!. Az öregkor nem jelenti szük­ségképpen azt, hogy akár kül­sőben. akár szellemileg el kell maradni a fiatalabb korosztály­tól. Lelassul ugyan az életrit­mus, de az érdeklődési kör nem szűkül. Idősebb korban is meg lehet találni az életet szé­pítő örömforrásokat. Minden embernek van olyan álma, hob­byja, amelyet addig nem tudott megvalósítani. Tessék nyugdíjas korban hozzáfogni! Csak né­hány példa: természetjárás, bar­kácsolás, kézimunkázás, könyv­tár-. színház- és mozilátogatás, régészet, sakk. éremgyűjtés, fa­ragás. stb. A DERŰS, bölcs életszemlé­let sok nehézségen átsegíti az öregedő embert. Ez sokszor nem anyagi, egészségi probléma, ha­nem beállítottság dolga. Ne en­gedjük, hogy úrrá legyen raj­tunk a .minden mindegy” han­gulat! Az idősebb ember, aki mosolyogni, örülni tud, nem lesz sem érzelmileg, sem kör­nyezetileg magányos, nem nél­külözi az életkedvet, amely az öregek egyik éltető eleme. Fás! Katalin Egy recept Zsemlegombóc 4 db zsemlét kockákra vágunk és vajon meg­pirítjuk. 25 dkg lisztből, 3 to­jássárgájából és vízből galuska, tésztát készítünk, pici sóval és pici törött borssal, 1 csomag apróra vágott petrezselyemzöld­jével ízesítjük, majd belekever­jük a zsemlekockákat és a 3 tojás felvert habját. Evőkanál­lal lobogó forró vízbe szaggá t- juv és ha megfőtt, forró zsírba szedjük. (Vigyázzunk, nehogy a zsír megégjen!) TARKA Itasáhők V. Szlávkm SOUVENIR Amikor elkottyan­tottam, hogy egy turis­ta-csoporttal nyugatra utazom, rokonaim meg ismerőseim kö­rében nagy-nagy iz­galom támadt. Egy­másnak adva a kilin­cset, telkemre kötöt­ték: okvetlen hozzak nekik holmi emléket. Csak akkor jöttem rá, mennyi rokonom és ismerősöm van! Ha mindegyiknek hozok valamit, a hazaszállí­táshoz legkevesebb 42 tevéből álló karaván szükséges. Elutazásom napján, az indulásig mindösz_ sze négy perc volt hátra, amikor meg­láttam a gyönyörű L juszját. Egyenesen felém tartott. Erez­tem: elvesztem! Neki nem bírok ellenállni. Ha történetesen azt óhajtja, hogy egye­nesen a királyi ud­varból hozzak neki egy pedigrés kutya- kölyköt, én képes le­szek minden időmet az uralkodó palotája előtt eltölteni, csak­hogy megszerezzem neki a kutyust. — Ljuszja, — sut­togtam és a szemébe néztem. — Mit hoz­zak neked? — Semmit. — Hogyhogy? — Csak úgy... Ám­bár... Szóval, ha nem esne nehezedre, írhat­nál néhány sort — mondta és megcsó­kolt. Fütyült a vonat, berángattak a kupé­ba. Éreztem, külföldi utam Ljuszja csókjá­tól egészen más értel­met kapott. Titkos gondolatok lépték el agyamat, amikről még a vámosoknak se beszélhettem. Amint megérkez­tünk, első dolgom volt borítékot és bé­lyeget venni. Sokat vettem. A bélyegeket előre felragasztottam, s szapora szívdobogás közepette címeztem meg a borítékokat. Még városnézés előtt feladtam az első le­velet. Azontúl minden nap küldtem Ljusz- jának 2—3 levelet. Részletesen leírtam, mit láttam majd a levelek végére odaka. nyarintottam néhány olyan szót, aminek semmi köze sem volt a látottakhoz, ami csupán kettőnkre vo­natkozott. Mire utol­só levelemet is pos­tára adtam, már nyíltan színt vallot­tam Megírtam: sze­retem őt. Otthon megszám­lálhatatlan rokonom és ismerősöm várt. A vonat még meg sem állt, már teli torokból ordítottam; mehetnek ahonnan jöttek, mert senkinek sem hoztam semmit. Nem érde­keltek. Szememmel csak Ljuszját keres­tem. Végre észrevettem! A tömegtől elkü­lönülve állt, ám leg­nagyobb ámulatomra rám se hederített. Mi több, egy szemüveges, vörösesszőke pasasra bámult nagy áhítat­tal. Félre tolva nagy. papát, nagymamát, nagynénit és munka­társaimat, odaléptem hozzá. — Megkaptad a le­veleimet? — kérdez­tem lélegzetvissza. fojtva. — Hogyne — vála­szolt foghegyről, és meglobogtatta orrom előtt mind a hatvan­két levelet. Ereimben megfa­gyott a vér: vala­mennyi felbontatlan volt. — Ilyen bélyeg- fajta már van a gyűj­teményemben. Ugye, Szása? — kérdezte a vörösestől. — Majd hozzátette: — Jaj, majd elfelejtettem: bemutatom Szását, a férjemet, ö a városi bélyegayűjtők szövet­ségének elnöke. A vörös kezet nyúj­tott. — És magát hogy hívják? — kérdezte. Nem válaszoltam. Fordította: Baráté Rozália Legénylakás Üzleti szellem niaHaminHmiiiMHiiMMiinHiniiiinsHSiRiiinKmsniMinniiiiiimumin» Humorszolgálat — Hány éves vagy, kisfiú? — Marika, játsszunk papás­— Itthon vagy a villamoson? * * * A szállodatulajdonos magához hívatja a főkönyvelőt: — Hallottam, megszületett a trónörökös maguknál ma éj­szaka. — Trónörökös? Főnök, az én fizetésem mellett jó, ha egy gyerek megszületik. * * * — Mondd, te mindent meg­eszel. amit a fe'eséged főz? — Bárcsak ennyivel megelé­gedne ! De nekem még dicsérnem is kell a főztjét! * * * Egy asszony kérdi a halastól: — Van élő harcsájuk? — Hogyne lenne, asszonyom! — És friss? mamást — mondja a fivér a húgának. — Semmi értelme Misi, hogy késő este veszekedjünk — így Marika. * * * A repülőgépen egy félénk ifjú végre összeszedi a bátorságát és megszólítja a mellette ülő kis­lányt. — Ön is ezen a gépen utazik? mjssmm 13 1973. NOVEMBER 1.

Next

/
Thumbnails
Contents