Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-07 / 261. szám
A vendéglátásban minden harmadik, az élelmiszer-kiszolgálásban minden ötödik vevőt ért károsodás A fogyasztói érdekvédelemről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága December 9-én időközi ianáeatagváiaasiáa Könnyűipari dolgozók kitüntetése a A megyei tanács végrehajtó bizottsága november 6-án ülést tartott Békéscsabán Klaukó Mátyás elnökletével. Elsőként megvitatta és elfogadta a mező. kovácsházi járási hivatal elnökének, Csulik Mihálynak jelentését a hivatal munkájáról. E napirendi pont tárgyalásánál jelen volt és felszólalt Cseszkó Sándor, az MSZMP Mezőka- vácsházi járási Bizottságának első titkára. Ezt követően jóváhagyta a testület a megyei tanács és a vb 1974. évi munkatervét. A továbbiakban Kulkai Sán. dor, a NEB elnöke tett jelentést a fogyasztói érdekvédelem vizsgálatának megyei tapasztalatairól. A jelentedből kitűnt, hogy a járási NEB-ek bevonásával 198 kiskereskedelmi egységben folytattak vizsgálatot szeptember és október hónapokban. A vizsgalat célja volt annak megállapítása, hogy az élelmiszer, vegyi, háztartási, vasmű- szaki boltokban és vendéglátóipara egységekben a megengedett fogyasztói urban a kért súlyban és minőségben látják-e el a kiszolgálást. E tevékenységük során nem sértik-e meg a fogyasztók érdekeit. A próbavásárlások tapasztalatai azt mutatják, hogy az árakat többségében helyesen alkalmaz- ^ betartják. A tapasztalt árdrágítások mennyisége és értéke nem látszik túlzottnak, de figyelembe véve, hogy a próba- vasarlasok általában kisebb összegűek voltak — mégis jelentősek. A kirívó esetek azt is Igazolják, hogy egye*, helyeken a „tévedéseken ’ túl a hanyagság és a szándékosság fogalmat kimerítő hibák is előfordulnak. Gyakoriságuknál és mértéküknél fogva i*. veszélyesek az ár- vJ,*t°zások helytelen végrehajtásából származó árdrágítások. Az arura gyakran az új fogyasztói arat nem írják rá. Ebből szár- 1X1320 árdrágítást állapítottak meg a palackozott boroknál, ahol az eladott mennyiséget figyelembe véve 901 forint értékű árdrágítás történt. Vagy a borot- vapengét 1,70 helyett 2,70-nel blokkolták. A* érvényes ár feltüntetésének hiánya miatt a vásárló nem tud meggyőződni, hogy valóban a helyes áron számolták-e fel a vásárolt árut. Elég sok az úgynevezett „apróbb hiba, amely téves számolásból, visszaadásból, vagy az aruk összecseréléséből adódott. Ez azért érdemel nagyobb figyelmet, mert igen sok vásárlót enint, s rendszerint olyan cikkeknél fordult elő, melyek nagy tömegben kerülnek értékesítésre, tehát napi cikkeket érintenek. A különböző hivatkozások: s°k munka, hozza nem értés nem menthetik ezeket a hibákat, mert a vásárló csak azt veszi észre, hogy károsodik. Például a zöldség- gyümölcs boltokban a próbavásárlások során ^százalékos árdrágítás is előfordult. Vagy a Békéscsaba ^ es Vidéke ÁFÉSZ egyik élelmiszerüzletében a füstölt kenyérszalonnát 23 forint fogyasztói ár helyett 32 forintért árusították. A vizsgálat alá vont kiskereskedelmi és vendéglátói pari egység 80 százalékában pontosan mértek, illetve az elfogadható és megengedett tűréshatárt betartották. Az üzletek 20 százalékában mutatkozott súlycsonkításból származó vásárlói megkárosítás. A hamis mérésből származó esetek leggyakrabban a vendéglátásban fordultak elő, ahol minden harmadik, és az élelmi- ttter-kiszolgálásban, ahol minden ötödik vevőt ért károsodás. A KERMI a vendéglátónál az étel-, italadagok mennyiségére irányuló ellenőrzése során az üzletek 33 százalékában talált kifogást. A szörp és kávéitalok mennyisége egyező volt, a röviditaloknál, ételadagoknál eltérések mutatkoztak. A 22 melegkonyhai termékből 12, vagyis 54 százaléka került mennyiségi hiánnyal értékesítésre. A megvásárolt mintegy 1010 féle áruból 210-nél mutatkozott súlycsonkítás. Az esetek nagyobb része 1 forint alatti súlycsonkítás ugyan, de ha a gyakoriságát vesszük figyelembe, ez is jelentősnek mondható. A megengedettnél nagyobb volt a meny- nyiségi hiány egyes sütőüzemeknél előállított 2—3 kilós kenyérnél, melynél esetenként 4—7 százalék közötti eltérés tapasztalható (Dombiratos). A kunágotai ÁFÉSZ sütőüzeme által előállított kifli (10 darab) 42—16 deka helyett 35 dekás volt. Az ár és a minőség összefüggését vizsgálva megállapították, hogy a holtvezető, a termelő, illetve a szállító által közölt minőséget elfogadva hozzák a termékeket fogalomba. Kevés az olyan egység, ahol minőségi romlás veszélyeztetése esetén az áru megmentése érdekében olcsóbb áron értékesítenének. Az esetek többségében az árkedvezményes árut nem különítik 'el és a vásárlók figyelmét nem hívják fel ezen áruk vásárlására — ez különösen az ÁFÉSZ boltokra jellemző. Több előre csomagolt árunál a gyári szavatossági idő jelzése nem közérthető, így a vásárlót sokszor félre tájékoztatják. A vizsgálat megállapította, hogy a vásárlók minőségi kifogásainak intézésére utaló felhívó tábla az ÁFÉSZ-boltok több- , sógében nincs kifüggesztve. A | boltvezetők a minőségi kifogások miatti cserékről nyilvántartást nem vezetnek. A ruházati, vasműszaki szakmákban a fogyasztói minőségi reklamációk emelkedtek. Az UNIVERZÁL Kiskereskedelmi Vállalatnál 14 százalékkal. Szembetűnően magas a kondorost ÁFÉSZ-néL, ahol a ruházat bázishoz képest 455,2 százalékkal, a cipőnél 98,5 százalékkal, a vasműszaki cikkeknél 1~9 százalékkal több volt a fogyasztói reklamáció. A vállalatok, szövetkezetek, kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységeinek számához képest az elvégzett belső ellenőrzések száma igen nagy torlódást mutat. Jónak minősíthető a Békés megyei UNIVERZÁL Kiskereskedelmi Vállalat, a vendéglátóipari Vállalat és a mezőkovácsházi ÁFÉSZ esetében az egy egységre jutó 15—20 fogyasztói érdekvédelmi vizsgálat száma. Kedvezőnek ítélhető meg az Él élmiszerki skeresk edeimi Vállalat, az orosházi, szarvasi kondoros! ÁFÉSZ-ek egy egységre jutó ellenőrzése is. Kedvezőtlen viszont a csorvási, kunágotai, békési, köröstarcsaii. szeghalmi, füzesgyarmati ÁFÉSZ-ek, a MÉK és a sütőipari vállalat által végzett vizsgálatok száma. A jelentéshez mellékelt példatár sok-sok visszaélési esetet tartalmaz, ebből a legkirívóbbakat említjük: a kevermesi ÁFÉSZ vas-műszaki boltjában egy darab 9 voltos elem árát 8,50 helyett 11,10-ért, egy darab kerókpárizzót 2,60 helyett 4,70- ért számoltak fel. A Békés megyei MÉK 7-es számú zöldségboltjában az egyik próbavásárlásnál 22,10 helyett 24,30 forintot számoltak fel, a másik próbavásárlásnál 6,80 helyett 9,70- et, mindkét esetben ugyanaz az eladó követte el a vásárló megkárosítását. A Békés megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat 58-as ÁBC áruházában a próbavásárlásnál a borotva- pengét 1.70 helyett 2,70-nel blokkolták, bár az árváltozás következtében a borotvapenge ara csökkent, mégis a régi fogyasztód árát fizettették a vevővel. Mindezt összegezve a végrehajtó bizottság megállapította, hogy a vállalatok, szövetkezetek hálózati ellenőrzése, belső ellenőrzése nem mindenhol felel meg a követelményeknek, a helyzet változatlanul nyugtalanító. A vállalatok, szövetkezetek vezetőinek és dolgozóinak szemleletében és felfogásában nem érvényesül az a követelmény, hogy vállalati érdeknek tekintsék a fogyasztói érdeket is. A vásárlói megkárosítások gyakorisaga arra hívja fel a figyelmet, hogy a vállalati érdekék előtérbe helyezése mellett hatékonyabb intézkedéseket tegyenek az árak betartására. Az ellenőrzések során tapasztalt visszaélésekre a járási népi ellenőrzési bizottságok 44 fegyelmi felelősségre vonásról intézkedtek és 13 szabálysértési feljelentést tettek. A fogyasztói érdekvédelem a továbbiakban ds azt kívánja, hogy a vállalatok, szövetkezetek többet és hatékonyabban foglalkozzanak a belső. ellenőrzéssel és a személy szerinti felelősségre vonással. A jelentés elfogadása után a végrehajtó bizottság kitűzte az időközi helyi tanácstagi választás időpontját. Megyénkben a választás óta eltelt időszakban több tanácstagi hely üresedett meg elhalálozás, elköltözés stb. miatt. Az időközi helyi tanácstagválasztásokat mindenütt december 9-én tartják. A továbbiakban a vb elfogadta az EKV és a pénzügyi osztály útfelügyelet létrehozásával kapcsolatos előterjesztését ég elrendelte 1974. január l-ével az út- felügyeleti szervezet felállítását. Majd jóváhagyta Dévaványa, Dombiratos, Gerendás, Gyulavári, Kaszaper, Körösladány, Körösújfalu, Kunágota, Mezőko- vácsháza, M edgy esbod zás, Nagy- hánhegyes, - Nagykamarás, Okány, Orosháza, Szabadkígyós, Sarkadkeresztúr, Végegyháza, Vésztő helyi tanácsok szervezeti és működési szabályzatát. Végül bejelentéseket vett tudomásul a testület, majd Klaukó Mátyás, az ülést bezárta A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulója alkalmából a Kisipari Szövetkezetek Békés megyei Szövetsége békéscsabai székházában november 6-án, kedden délelőtt három szövetkezeti dolgozónak nyújtotta át dr. Dankó János, a megyei tanács vb ipari osztályának vezetője a Könnyűipari Minirztérium nevében a KönyA közelmúltban új gazdasági I körzetbeosztást fogadtak el a Szovjetunióban, amely hét ösz- szevont gazdasági körzetre osztja fel az országot. A Szovjet Állami Tervbizottság az ország 1990-ig terjedő távlati népgazdasági tervének kidolgozásakor már az új területi elv figyelem- bevételével gondoskodik a termelőerők arányos elosztásáról A körzetek kialakításánál a termelőerők fejlettségi szintjét, az új nyersanyagforrások bevonási lehetőségét, valamint a feldolgozóipar elhelyezkedését meghatározó energetikai és munkaerő-tényezőket vették figyelembe Az európai rész északi és középső vidéke hatalmas ipari potenciállal, de korlátozott munkaerő- és energetikai forrásokkal rendelkezik. Ez meghatározza az iparfejlesztés további irányvonalát, amely a termelékenység növelésében és az ásványi kincsekben gazdag Komi ASZSZK, valamint az arhan- gelszki terület gyorsított fejlesztésében jelentkezik. Az európai rész déli vidékein nagyobb lehetőség van a mező- gazdaságban felszabaduló munkaerők iparba való bevonására, különösen a Moldvai SZSZK, Nyugat-Ukrajna és a Kaukázus területén. A vízkészletek korlátozottsága miatt vízigény« iparágak a körzetben nem fejleszthetők. Az Észak-Kaukázusban fontos, új feladat a nagyüzemi öntözéses gabonaterrhelés megszervezése. Az Urai és a Volga-vidék egyes autonóm köztársaságaiban lehetőség van a mezőgazdaságban felszabaduló munkaerő foglalkoztatására. Az Uraiban vízigényes iparágak kis mértékben fejleszthetők. A Volgán túli területen öntözött gabonatermelést kela kialakítani. A körzet fonKISZÖV-ben nyűipar Kiváló Dolgozója elismerő kitüntetést. Munkájuk elismeréseként Mészáros Gábomét, a Békéscsabai Textilfeldolgozó Szövetkezet főkönyvelőjét, Áment Ferencet, a Körösvidéki Cipész Szövetkezet elnökét és Szegvári Jánost, az Endrődi Cipész Szövetkezet párttitkárát tüntették ki. tos gazdasági tényezője a kedvező közlekedés földrajzi helyzete, amely a különböző területek közötti kapcsolat megteremtésében jelentkezik. Szibériában a sok nyersanyagtermelő iparág, energia- és vízigényes ágazat gyors ütemű fejlesztése akkor lehetséges, ha a szükséges munkaerőt más területekről biztosítani tudják. Távol-Keleten az iparfejlesztés gátló tényezője, hogy a területen kevés a munkáskéz. A körzet előnyös földrajzi fekvé- se, a nyersanyag- és az energia- bőség, a gazdaság exportra való special!zációját eredményezheti. Kazahsztán Szibériához hason_ lóan bőséges nyersanyag- és energiahordozó készlettel rendelkezik. A munkavállalók számát és a vízkészlet korlátozottságát egyes iparágak telepítésénél nagymértékben figyelembe kell venni. A gabonatermelés növelése mellett az állattenyésztés intenzitását lehet fokozni. Közép-Ázsiában kedvező lehetőségek vannak az ipari potenciál növelésére. Fontos feladat a munkaerő szakképzésének megoldása. A rendelkezésre álló előrejelzések szerint a körzet lakos, sága a Szovjetunió összlakosságának 8 százalékát teszi ki jelenleg, ez 1990-ra 12—14 százalékra emelkedik. Ezért a kialakult pamutipari komplexum tökéletesítése mellett könnyűipari, rádió- technikai, színesfémipari, energetikai ágazatok fejlesztésére van lehetőség. A Szovjetunió hosszú távú tervének területfejlesztési szempontjai a szocialista nemzetközi munkamegosztás és a szocialista integráció előnyeit is figyelembe veszik. Ezek a tényezők jelentős befolyást gyakorolnak az államok közötti árucsere nagyságára és szerkezetére, a termelési kooperációk elhelyezésére. Űj gazdasági körzetek a Szovjetunióban
