Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-06 / 260. szám

Jó kézbe kerül a kertbarótmozgalom A kert az ember közvetlen szükségleteinek napi kielégíté­sét jelentő termékek előállítá­sát szolgálja, de emellett ki­egészítő jövedelemforrás és egyidejűleg kellemes kedvtelés is. A korszerű táplálkozás irán­ti igény, továbbá a meghosz- szabbodott szabad idő kulturált és egészséges eltöltése a figyel­met egyre inkább a kertészke­désre tereli. Hazánkban meg­gyorsította ezt a folyamatot a kerttulajdonosok számának ug­rásszerű növekedése, s ez a’a- pul szolgál a kertbaratmozga- lom kibontakozásához, amely­hez a népfront már eddig is hozzájárult, s a jövőben még hatékonyabban szándékozik tá­mogatni. Statisztikai adatok szerint az ország lakosságának több mint fele közvetlenül kapcsolatban van a kerttel. Ez különösen így van Békés megyében, ahol a lakosság több mint egyhar- mada kertes házban él. Az utóbbi években nát'unk is je­lentős területei nyitottak zárt­kertet és üdülőtelket. Ennek) eredményeként az elmúlt évben 7 000 hektáron már több mint 34 ezer tulajdonos rendelkezett 0,5 hektárnál kisebb földterü­lettel, ami a megyében élő csa­ládok 20 százalékát érinti. A kertészkedés szervezett mozgalommá azá’tal válik, hogy az egymástól elszigetelten te­vékenykedő kerttulajdonosoik a szükséges szakismeretek elsajá­títására keresik a dolgaikon se­gíteni tudó fórumokat. Ezek a közösségek leginkább kert­szövetkezet, szakcsoport, szak­kör. klub, a Hazafias Népfront helyi bizottságai, az ÁFÉSZ_ek, a művelődési házak, ipari és mezőgazdasági üzemek, könyv­tárak szervezésében működnek a megyénkben. A kiskertekben előállított ter­mékeket a népgazdaság nem nélkülözheti. Ezt bizonyítja, hogy a csai'ádi szükségleteken felül ezek a „mini-gazdaságok” jelentős mennyiségű terményt adnak piacra. Békés megyében felvásárolt zöldségeknek 10, az almának 20, a kajszi­barackinak 50, a cse­resznyének és meggynek 70, a szamócának, málnának 50, a , szőlőnek 30 százalékát adták a házikertek az elmúlt évben. S mindez tovább növelhető. Az is tisztázódott már, hogy a kiskertek nem vetélytársai, hanem egészséges kiegészítői a nagyüzemi kertészkedésnek. Fő­ként a választékot gazdagítják. A gazdaságosság mellett nem elhanyagolható szempont a ker­tészkedés emberformáló szerepe sem. Mindezek figyelembevételével a Hazafias Népfront társadalmi és politikai módszerekkel egy­aránt segíti a kertbarát-mozga­lom minden megnyilvánulását. Megái1 lapítható az is, hogy a házikerti termesztés anyagi, szakmai ellátottsága ma még sok kívánnivalót hagy maga után, A többségükben bérből és fizetésből élő kertbarátok azt igénylik, hogy könnyen és el­érhető áron horaá juthassanak mindazokhoz az anyagokhoz és eszközökhöz, amelyekkel tevé­A tudomány bebizonyította, hogy igazuk van azoknav a hor­gászoknak, akik „tapasztalt” ha­lakról mesélnek, amelyet nem kerülnek horogra, sőt tapaszta­lataikat átadját kollégáiknak A kutatók néhány halat ki­fogtak, megjelöltek, majd visz- szaengíedtek a vízbe. Ezek a megjelelt halat ritkán kerültek I másodszor horogra, harmadszor I I kenységüket a jelenlegi techni- j kai színvonalon a legkevesebb munka- és költségráfordítással tudják ellátni. Jelenleg a megyében 22 szak­kör és 12 szakcsoport működik. A mintegy tíz évre visszatekin­tő mozgalom igen eredménye­sen bontakozott ki a gyulai és az orosházi járásban, Békés­csabán, Gyuláin, Orosházán, Méhkeréken. Med gyesegy házán és máshol is. A mozgalom egyéni és nép- gazdasági hasznát felismerve a Hazafias Népfront Békés me­gyei Bizottsága az elkövetkező időkben nagyobb gondot fordít a kertbarátok támogatására. Többek között szakmailag kép­zett vezetőket szeretnének meg­nyerni a mozgalomnak, sokol­dalúan felhasználva az OTP- hitelt, kölcsönlehetőséget a ter­melés korszerűsítésére. Azt is elhatározta a Hazafias Népfront megyei Bizottsága, hogy a közeljövőben valameny- nyi HNF-elnökség és bizottság megvitatja a kertgazdálkodás helyi tapasztalatait. Az is cél­szerűnek látszik, hogy a Haza­fias Népfront-vezetők a soron. következő téli továbbképzéskor behatóan foglalkozzanak ezzel a témával; Béla Ottó pedig csak különleges kivétel­ként. Megfigyelték azt is, hogy ha ezek a halak fiatal halakkal találkoznak, az újoncok a talál­kozás után azonnal úgy visel­kednek. minit a tapasztaltak. Ügy látszik, a halaknak is van valamilyen módszerük, hogy I élettapasztalataikat átadják a I fiataloknak. A halak tapasztalatcseréje Dr. Földházi Sándor könyve „A fontosabb zoonosisok elleni védekezés fokozása, különös te­kintettel azok élelmiszerhigié­niai és közegészségügyi jelentő­ségére” állatokról emberekre, emberekről állatokra terjedő fontosabb betegségekről, s az ezek elleni védekezésről szól. A bevezetésben az e csoport­ba tartozó betegségekről á’talá- nos ismertetés olvasható, érint- vé*i a betegségekkel kapcsola­tos rövid történelmi visszapil­lantást, a fertőződés módjait, a zoonosisok jelentőségét és a vé­dekezés általános irányelveit, a hazai és a nemzetközi iroda­lom, továbbá e betegségekkel kapcsolatos konferenciák és ak­ciók tükrében. Majd közegészségügyi és ál­lategészségügyi jellegű kimuta­tások mutatják be az előfordu­lás gyakoriságát. A tárgyalás­ban a zoonosisoknak kórokozók szerinti csoportosításban való ismertetése következik. Először a baktériumos eredetű betegsé­gekről (lépfene. tetanus, sertés- orbánc, listeriosis, salmonello­sis. botulismus, brucellosis, tbc, tularaemia, takonykor), majd a vírusos bán ta1 makrói (ornitho­sis, veszettség, száj- és köröm­fájás. egyéb vírusos infekciók), a rickettsiák által okozott meg­betegedésekről (Q-láz), ezt kö­vetően a spirochaeták és vég­lények okozta zoonosisokról ol­vashatunk (leptospirosis, toxo­plasmosis). — Ezt követik a kü­lönböző parazitismusok ismer­tetése (hóiyagférgesség, borsó- kakór, galandférgesség. trichi- nellosis és a külső paraziták), a gombás eredetű betegségek, to­vábbá egyéb, az állatokkal kap­csolatos emberi megbetegedé­sek) baleseti sérülések, anaphy­laxiás shock, vegyszerártalmak, mérgezések, radioaktív szeny- nyeződések). — Majd szó esik a különböző élelmiszerek szere­péről a zoonosisok oktanában. Végül összefoglalásként néhány általános érvényű javaslatot ol­vashatunk a zoonosisok elleni védekezés fokozására. A tanulmány 1. sz. mellékle­tében jegyzéket találunk vala­mennyi zocmosisról, kórokozók szerinti csoportosításban. A 2. sz. melléklet pedig egy összefog'aló kimutatást tartal­maz arról, hogy mely állatfaj­ról milyen betegség terjedhet át az emberre, állatfajonként részletezve. A mű 3. sz. melléklete: „Szemléltető képek és vázlat­rajzok a zoonosisokról” címen a da’gozat tárgyalási sorrendjé­ben összeállított képanyaggal illusztrálja a szöveges részben előadottakat. Az ezután következő függelék a zoonosisokról szóló irodalom jegyzékét foglalja magába, azoknak a hazai és a nemzet­közi szakirodalomban az utób­bi 5—10 évben megjelent for­rásmunkák szerzőjét, címét és a felkereshetőséghez szükséges adatokat, me’yeket a tanul­mány elkészítésénél feldolgozott és a további tanulmányozás céljából ajánl a szerző. Megkétszerezhetjük-e a takarmányokból származó tápanyagkészletet? Hazánk mezőgazdaságilag művelt területeinek csaknem kétharmadán — mintegy 443 millió hektáron — takarmányt termelünk. A minden évben megtermelt takarmány-tápér­téknek azonban több mint a fele elvész, illetve nem haszno­sul. Különösen vonatkozik ez a takarmányban levő, könnyen ei- bomló fehérjékre és vitaminok­ra, amelyek megmentése fontos tartalékokat tárhat fel a hazai , fehérjecsatában”. „SZÉN AGYART AS’3 — KEVÉS VESZTESÉGGEL A ..szénagyártás” látszólag nem bonyolult művelet: csak le kel kaszálni és egyenletesen meg kell szárítaná a fűszálakat, virágokat, apró levéleket. Né­hány nap alatt az egész műve­let lébonyolítható. Csakhogy ez a technológia korántsem ésszerű. A fűszálak ugyanis lassan szá­radnak. Mire kellő mértékben elveszítették nedvességtartal­mukat, a virágok és a levelek már régen túlszáradtak, élfony- nyadtak. A túlszáradás okozta súlyveszteség mintegy öt száza­lékot tehet ki, tehát nem lebe­csülendő mennyiség. A kaszálók zöld termésének veszteség nélküli betakarítása a kővetkezőképpen oldható meg. A traktorra kapcsolt gyorska­száló nyomában egy zúzógép halad, amely kisajtolja a fűszá­lak nedvességtartalmát. Később a traktorral vontatott rendfor­gató megforgatja a lékaszált és kipréselt rendeket, s ezután né.- hány napo*. természetes szárai dás következik. Majd újra meg­jelenik a traktor, ezúttal egy gyűjtőpréssel maga mögött, mély felszedi a rendeket és menet köziben Mb. 20 kg súlyú bálák­ba préseli a szénát. A „szénagyártásnák” ez a komplex gépesítésű módszere negyedére csökkenti a munka­igényt és ötödére a korábbi veszteségeket! Az sem lebecsü­lendő előny, hogy a zöld növény karotintartalmánalk 60—80 szá­zaléka is megmarad a kész szé­nában. FORRÓLEVEGŐS gyobssza- RlTAS A legnagyobb vetésterületet elfoglaló kukorica tápártéke a teljes érés bekövetkezésekor éri el a maximumot, és' ez a tápér­ték a levélben, szárban, csut­kában és szemben együtt van. Az elterjedt gyakorlat azonban az, hogy csak a szemet hasz­nosítják, ami a tápérték 40—45 százalékát tartalmazza. A le­vél, a szár, a csutka elszárad, beszántják, illetve eltüzelik — tehát elvész. Hasonló nagyságú a szálas takarmányok vesztesé­ge is a betakarítás alatt. Létezik egy olyan betakarítá­si mód — a forrólevegős gyors­szárítás —, amellyel a megter­melt tápértéknek kb. 96 száza­léka megmenthető, és az álla­tokkal feletethető. Nincs túlzás abban, hogy a forrólevegős szá­rítás elterjedése forradalmasít­hatja a takarmánykészítést, mert lehetővé teszi, hogy a ta­karmányok termelését tápérték­ben kifejezve megkétszerezhes­sük! A kukorica egyébként veszen­dőbe menő részeiből forróleve­gős szárítással zöldkukorica­lisztet készítve az egész kuko­rica tápérték hasznosítható. A lucemaliszt készítése még az­zal az előnnyel is jár, hogy a takarmány fehérjetartalma 18— 25 százalék lesz a széna egyébkén ti 10—12 százalékos fehérjetartalmával szemben. A forrólevegős takarmány- , gyártás nem új és nem magyar | találmány. Az elmúlt évtized­ben világszerte egyöntetűen be­bizonyította rendkívüli előnyét. Hazánkban az utóbbi tíz év so­rán mintegy 250 gazdaság kezd­te meg a zöldliszt gyártását (az érdekelt gazdaságoknak kb. tíz százaléka), tehát nyugodtan be­szélhetünk a módszer elterjesz­tésében rejlő nagy tartalékokról A rétek és legelők fűhozama is feldolgozható zöldlisztté és gra­nulátummá, ami még a komp­lex gépesítésű betakarítási mód­nál is jobb eredménnyel ke­csegtet KÖZVETETT FEHÉRJEDÜSf­TÁS Az elmondottakban a megter­melt takarmányban levő táp­anyagoknak közvetlen módon való megmentéséről volt szó. Eb­ben az esetben csak azzal. a tápanyagmennyi seggéi gazdál­kodhatunk. ami éleve adott a növényben. A tudósok már ré­gen törik a fejüket azon, hogy miként lehetne — akár közve­tett módon is — fokozni, dúsí­tani a takarmánynövények vagy a kész takarmányok táp­anyagtartalmát. Az utóbbi éveik kutatásai nyo­mán bebizonyosodott, hogy a kérődző állatok fehérjesziikség- letüket csak fehérjeszerű nitro­génvegyületek révén is fedezn tudják. Ez szülte az ötletei hogy e nitrogénvegyületeket rá kell permetezni a legéLőfűri hozzá kell adagolná a kész sz lázshoz, vagy hozzá kell kévéi ni a zöldtakaimányhoz és azz együtt silôzni. A sálógödör if bontásakor a friss szálázsban 1 vő nagy mennyiségű tej-, illet eceteav igén jól megköti a hoz adolÿ vizies-ammóniaoldatot, így az állatok részére jól ér kesíthető szerves ammonium- képződnek. Ha viszont a siló előtt karbamidot vagy szer* Ben ammóniumsókat adnak ■ zöldanyaghoz (0,4—0,6 száz; karbamidot vagy 1,0—1,2 : zalék ammóniumfbikarboná jó minőségű, több mint 2 zalék nyersfehérje-tartalmó , lókukorica szilázs állítható ÍZLETES EBB TAKARMÄN A silózott takarmány« kapcsolatban újabban a kv soknak egy újabb irányzat lentkezett. amely az állatoi lálékát ízletesetíbé tevő m< réket keres. Szovjet tudós­olyan baktériumokat • si felfedezniük, amelyék a bős, silózott takarmány szétbontják a bonyolult hidrátokat, és savany ízletesebbé teszik a táp az állatok számára. Ezen don egyébként a takarn vitamintartalmának fel sa is elérhető. Az ere«3im< tehenek tejhozamának ; fokozódása. A jövőkutatók egy ré véli, hogy a távolabbi j jjarmányszükségletét má: földeken, hanem a vizek ja megtermelni az embe állatok számára. Nem a a feltevés, tudván azt egyes vízi gyomnövény sok fehérjevegyületet máznák, rendkívül száj termesztésük semmibe rül (csupán a begyűjt® hét, hogy ez lesz a jőve azonban pillanatnyilag geink, adottságaink jót nálására kell törekedni békés nem^ 1973, NOVEMBER 6,

Next

/
Thumbnails
Contents