Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-04 / 259. szám
MA Világ proletárjáig, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja 1913. NOVEMBER 4., VASÁRNAP Ara; 1.2« fonni XXVIII. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM EGY ÉV A MÉRLEGEN (3. oldal) POLITIKAI VITAKÖRÖK SZEREPE AZ agitAgióban (5. oldal) NÉPI ELLENÖRÖK KITÜNTETÉSE (4. oldal) Közérdekű magánügy Tíz éve ismeri a világ a Békéscsabai Hűtőház termékeit Együttműködési sxerxődés a svéd Findus és a Magyar Hűtőipar köxőtt A Minisztertanács legutóbbi ülésén foglalkozott a dolgozók továbbképzésének helyzetével. A már régebben hozott kormányhatározatokról, azok hatásáról, amelyek a káder- és személyzeti munkáról, a nők helyzetének javításáról, az ifjúsággal való foglalkozásról — szóltak. Tulajdonképpen a műveltebb munkásgárda kialakulásának helyzetéről kívántak tiszta képet kapni a kormány tagjai. A felmérést és ennek nyomán a jelentést a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tette a Minisztertanács „asztalára”. A számok bizonyítják, hogy a jelentés készítői rendkívül alapos munkát végeztek, a hiányosságok felsorolása pedig sejteti, hogy bőven van még tennivaló. A vizsgálat alapja az 1971- ben kiadott kormányhatározat volt, amely az új rendszerű munkástovábbképzésről intézkedett. 129 iparvállalat — 57 százaléka minisztériumi, 21 százaléka tanácsi válalat, 22 százaléka ipari szövetkezet — mintegy negyedmillió dolgozójának, elsősorban fizikai munkásának a továbbképzési lehetőségeit vizsgálta. Egyértelműen dicsérhető a kormányhatározat végrehajtásában, hogy az iskolarendszerű oktatásban részvevő dolgozók száma 16. a tanfolyami képzésben részvevőké 8 százalékkal nőtt. S a negyedmilliónyi dolgozó 20 százaléka tanul. A továbbképzés fontosságát kiemeli az a tény, hogy a felnőtt- oktatással kapcsolatos összes költségek mintegy 30 százalékkal növekedtek. A továbbképzés lehetőségei a minisztériumi felügyelet alá tartozó vállalatoknál a legjobbak. A ktsz-ek, kisebb vállalatok nem tudják a továbbképzést önerőből megoldani, — így szakmunkásképző intézetek és szakközépiskolák segítségére szorulnak. Ösz- szességében az előbbre lépést jelzi, hogy az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma több, mint egymillióval csökkent az elmúlt két-három évben. Emelkedett a szakképzett dolgozók aránya, amely a jelenlegi munkáslétszámnak több mint 35 százaléka. „Nehéz” területet jelentenek viszont a Nehézipari Minisztérium felügyelete alatt álló vállalatok. Itt a 45 évnél fiatalabb munkások 46 százaléka szakképzet- len. Az imponáló eredmények mellett a KNEB jelentéséből kiderül, hogy a negyedmilliónyi dolgozó 65 százaléka saját elhatározásából jutott el az iskolapadig. A vállalatok sok helyen nem szervezték a továbbtanulást, csupán elfogadták és jóváhagyták a jelentkezők kérelmét. A munkások önmagukra utaltságának egyik oka, hogy az üzemi oktatási tanácsok csak pgr,,-—,-. - — a vizsgált vállalatok háromnegyed részénél nem, vagy csak formálisan működnek. Ebben a vállalati vezetők és a szakszervezeti bizottságok egyaránt hibásak. Aki tanul, továbbképzi magát, annak nem kell feltenni a kérdést, miért vállal napi munkáján kívül újabb terhet, lekötelezettséget. Viszont ez a kérdés sok tízezerszer elhangzott a nem tanulóknak. S a válaszok; legtöbben a családi gondokra, gyermeknevelésre, a „második műszakra” hivatkoznak. Kiderült, hogy sokuk nem tud azokról a kedvezményekről, amelyeket a továbbtanulók, a továbbképzésben részvevők élvezhetnek: tanulmányi szabadság, munkaidőkedvezmény. Ezek ösztönzői lehetnek a tanulási kedvnek, de csak ha tudnak róla az érdekeltek, ha a vezetők megmagyarázzák, hogy továbbképzésük eredményeként értékesebb emberekké válnak. A családosok továbbtanulásának megszervezése kétségtelen nehéz, sok törődést, előkészítést kíván, de nem megoldhatatlan. Bevált az üzemi kihelyezett osztályok rendszere, ahol az iskola a munkapadokhoz, — „helybe megy”. Segítséget jelent a rövidített tanév, a vizsgára előkészítő tanfolyam és még sorolhatnánk a kormányhatározat nyomán biztosított lehetőségeket. Régi, igaz mondás: csak a kezdet nehéz. Ez vonatkozik a felnőttoktatásra is. Számok bizonyítják, akik felnőtt fejjel nekivágnak a hatodik, hetedik általánosnak, nem állnak meg a nyolc általánosnál. Legtöbbjük továbbmegy középiskolába, szakmunkásképzőbe, technikumba. A paásik oldal- évente jelenleg mintegy 15 ezer fiatal nem fejezi be általános iskolai tanulmányait tanköteles korban! Ennek társadalmi, szociális problémák az okai, amelyek pótlólagos megoldásában elsősorban a munkahely tehet legtöbbet. Az új rendszerű munkástovábbképzésre vonatkozó határozatok, intézkedések jó alapot biztosítanak az előbbre lépésre. Ezt az eddig elért eredmények is bizonyítják. Azonban a határozatok önmagukban — a helyi lehetőségek felhasználósa nélkül — semmit sem érnek. Ma is igaz, hogy országunknak művelt, szakképzett emberekre van szüksége. Az egyes vállalatoknak ugyanez az érdekük, hiszen lehetetlep műszaki fejlesztést végrehajtani, korszerűbb technikát, újabb termelési módot meghonosítani, ha a dolgozók műveltsége, szakképzettsége nem fejlődik. A Minisztertanács elé került jelentésből nyilvánvalók a teendők. Ahhoz, hogy további előbbre lépés történjen, valamennyi vállalatnál, minden mukahelyen meg kell érteni; műveltebb, képzett munkásokra van szükség' Erdélyi György Immár egy évtizede, hogy évenként rendszeresen több száz vagon mélyhűtött gyümölcs és zöldség kerül a Békéscsabai Hűtőházból a nagyvilágba. Tíz éve exportálnak szamócát, málnát, meggyet, zöldbabot, borsót, karfiolt, sárgarépa- és petrezselyemkockát Svédországitól Svájcig a legigényesebb nyugati piacokra a svéd Findus, a nyugatnémet Iglói és egy svájci cég közreműködésével. A hűtőházi termékek exportjára jellemző, hogy ebben az esztendőben a 11 és fél ezer tonna termésből 7000 kerül exportra. Az utóbbi években egyre növekszik a baráti államok érdeklődése is a Békéscsabai Hűtőház termékei iránt. Az idén 1200 tonna mélyhűtött áru kerül a KGST-tagállamokba Békéscsabáról. A hűtőháznak egyik legnagyobb kereskedelmi partnere a svéd Findus cég. Kereken tíz évP küldte el termeltetési szak- tanácsadóját, Hans Fuglesangot, hogy az exportra kerülő áruk termelése, készítése, csomagolása a svéd ízlésnek megfeleljen. A minőségi ellenőrzés tehát a hűlőházban a mélyhűtés előtt befejeződik. Hűtés után a hűtőlánc svéd gépkocsijai szállítják az árut Malmőbe. Hans Fuglesang kérdésünkre elmondotta, hogy a szamóca, málna és a zöldbab nagyüzemi termesztése Békésben egészen újkeletű volt. Egybeesett a termelőszövetkezetek szervezésével, gazdasági erősödésével. Mindezeket ma világszínvonaMegemlékezés az 1956-os ereníorradalom áldozatairól A 1956-os ellenforradalom áldozatairól kegyelettel emlékeztek meg szombaton a főváros dolgozói. A Köztársaság téren levő budapesti pártszékház védelmében elesettek emléktáblájánál koszorúzás! ünnepséget tartottak. A Budapesti Pártbizottság nevében Somogyi Sándor és Nagy Richárd, a pártbizottság titkárai, valamint dr. Vida Kálmán, a pártszervezet titkára, a párt- bizottság osztályvezetője rótta le kegyeletét. Ezt követően a pártbizottság apparátusának dolgozói helyezték el a megemlékezés virágait a márványtáblánál. A Kerepesi temetőben, a hősi halált halt katonák, rendőrök virágokkal díszített sírjainál az MSZMP Budapesti Bizottsága nevében Somogyi Sándor és Nagy Richárd helyezett el koszorút. A budapesti fegyveres testületek képviseletében Pesti Endre vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka, valamint Baranyai György rendőr- vezérőrnngy, a Budapesti Rendőrfőkapitányság vezetője, Ruzsbatzky László, a Munkásőrség budapesti parancsnoka helyezte el a megemlékezés koszorúját. A KISZ Budapesti Bizottsága nevében Csillik András első titkár, dr. Alföldy Árpád, Bíró József és Dérfalvy István titkárok, továbbá Takács Istvánná, az Úttörő Szövetség budapesti elnöke koszorúzott. A fegyveres testületek nevében Kálazi József vezérőrnagy főcsoportfőnök, honvédelmi miniszterhelyettes, Körösi György rendőrvezérőrnagy, belügymi- niszterhelyettes és Nagy György, a Munkásőrség országos parancsnokának első helyettese helyezett el koszorút. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival s a díszs'ázad tiszteletadásával ért véget. Kegyelettel emlékeztek az ellenforradalom áldozataira az újpesti, a rákoskeresztúri és a csepeli temetőkben is. (MTI) Ion termesztik a magyar mező- gazdasági nagyüzemek. — A minőség kifogástalan, túlzás nélkül mondhatom, világviszonylatban is egyedülálló. Ezért is ragadtunk itt már tíz éve. Egyedül csak azt kifogásoljuk — mondotta a szaktanácsadó—, hogy kevés áruho? jutunk. Bár a termelés évről évre nő, de a mi étvágyunk sem apad. éppen ezért a jelenleginél még több szamócára, málnára, msgtyre, zöldbabra számítunk Békéscsabáról. Szeretnénk az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket termelési és értékesítési biztonsághoz juttatni Ezért is született meg ebben az esztendőben a Findus és a Magyar Hűtőipar között egy hosz- szú távú együttműködési szerződés. Mi arra szeretnénk serkenteni a hűtőipart és a termelőket — tsz-eket, állami gazdaságokat —, hogy előnyös ajánlatunkat vegyék figyelembe a jövő évi tervek készítésénél, annál inkább, mivel ezek valóra váltásához mi nemcsak szaktanáccsal szolgáljuk a magyar mezőgazdaságot. hanem gépekkel, technikai berendezésekkel is segítjük. D. K. (Jj gabonatároló a mesőfalvai tápgyárban á Mezőfalva! Aitu .ii Gazua^ag tápüzemében évente 2509 vagon különféle állattáp készül. A tápgyártáshoz szükséges termény tárolása sokáig gond volt. Most 700 vagonos fémsilót vásároltak a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalattól Az új tárolók szomszédságában nagy teljesít ményű szovjet szárítóberendezést is üzembe helyeztek. Képünkön: Az új gabonatároló. (MTI Foto — Jászai Csaba felv. — KS)
