Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-29 / 279. szám
 Magyar Munkásmozgalmi Múzeum a Várba költözik A budai várpalota épületének helyreállítása befejezés elölt áll, műszaki átadásra még ez évben sor kerül. Ebben a részben kap állandó helyet a magyar munkásmozgalmi múzeum, amely januárban kezdi meg az átköltözést a várbeli Szent- háromság utcából. Ha beköltözik a múzeum a | Várba, mintegy háromezer négy- ' HWUiSSBilieMSIlCCBIMlllltBBBBBUHMIiaeai zetméter alapterületű kiállító tér áll majd rendelkezésére. Itt fogják megrendezni a magyar munkásmozgalom történetével foglalkozó központi kiállítást, arr>“iv az első nagyszabású kiállítás lesz, s a XIX. századtól napjainkig ismerteti meg a látogatót a magyar munkásmozgalom történetével. aaaaaaaaBaeaaaaaaaaaaaBaaBaBaaaBaaaaaaa«r Talajjavítás az MOK-ban Magdeburg! újítás nyomán jStt létre ez az új típusú mezőgazdasági gép, amelvne’-' se>> 'v' vei naponta tíz kilométer műanyag csövet lehet lefektetni. A gép két nagy csőtárolóval van felszerelve, amelyre — az eddigi 200 m helyett — 2 900 m műanyag cső tekerhető fel, (Fotói ADN—ZB—MTI— ICS) wmJklmi megyei kórháziban is általában csak a folyosó egyik oldala van beépítve, s így rendkívül elnyúlnak az osztályok, nagyon sok az oda-vissza járkálás. Az ápolónői munka pedig enélkül is nagyon fáradságos. Nagy hátránya a régi típusú kórházi építkezéseknek, hogy sok osztályon. így a bel- és sebészeti osztályokon is. a férfi- és női osztályokat külön képezték ki a hosszú folyosók egy- egy végén, mellékhelyiségekkel együtt. Ha most még a nagy kórtermek okozta nehézségeket is hozzászámítjuk ehhez, láthatjuk, hogy adott alkalommal, amikor pl. több nőbeteg érkezik, mint férfibeteg. milyen nagy nehézséggel kell megküz- denünk. Ezeknek a tapasztalatoknak megfelelően a svédor- » szági úi kórházakban ma már a belosztályokon sincs női és férfiosztály. Az igényeknek megfelelően helyeznek el férfivagy női betegeket a kórtermekben. Minden kórteremhez WC és mosdó tartozik, utóbbi mosdókagylóval és zuhanyozóval, tehát a szobák teljesen függetlenek egymástól. A kórtermek egy- vagy négyágyasok. Az egyágyas kórtermekben vagy a nagyon súlyos beteget helyezik el, vagy az olyan beteget, aki speciális kezelést igényel. Ilyen esetekben nem zárkóznak el egy-egy hozzátartozó jelenlététől sem. aki persze fehér köpenyben és műanyag cipővédőben van jelen, esetleg részt vesz az ápolásban is. A kórtermekben minden beteg részére külön szekrény áll rendelkezésre. Ez egészséges is és biztonságos is. Hogyan juthat a beteg kórházba? A legsürgősebb eseteket kivéve csak a szakrendelés szakorvosának a vizsgálata után. Hogyan juthat el a beteg a szakrendelésre? A legsürgősebb eseteket kivéve előjegyzés útján (ami néha heteket jelent) — de akkor nyitott ajtó várja. V an-e szabad orvosválasztás? Nincs. Az óriási távolságok miatt vidéken eddig sem volt erre lehetőség, a három évvel ezelőtti reform pedig elvileg is csaknem teljesen lehetetlenné tette a szabad orvosválasztást, a magánpraxis rendszerét pedig gyakorlatilag felszámolta. A magánpraxis utáni jövedelem 80%-át adóként levonják. A beteg számára drága, és állítólag az orvosnak sem őri meg. Ugyanez a reform viszont az orvosok fizetését 3-5 ezer forintnak megfelelő ősz- szeggel megemelte. Sók kollégával találkoztam, akik jobbnak találják ezt a rendszert a réginél (főleg a fiatalok tartják helyesnek, természetesnek) s azt remélik, hogy a reform a minőségi munka javulását, vonja majd maga után. („A sokadik magánbeteg helyett a kollégák ezután talán hamarabb eljutnak majd az orvosi könyvtárba.”) És a fogadtatásról? Baráti és segítőkész volt. Szóról szóra az volt. És erre a segítségre nemcsak én szorultam rá. hanem akármelyik kórházi orvos, vagy főorvos kollégám rászorult és rászorul, mindaddig, amíg az Egészségügyi Minisztérium és Á mindennapi jobb munka a ma forradalmi tette Beszámoló taggyűlés az Orosházi Faipari Vállalat pártalapszervezeténél Aki túlfűtött légkört, szenvedélyes vitákat várt az Orosházi Faipari Vállalat pártalapszer- vezetének beszámo'ó taggyűlésén annak csalódva kellett távoznia. Ez a csalódás azonban mégsem elégedetlenséget hagy az emberekben, hanem annak az eredményességnek, kiegyensúlyozottságnak a tükrözője, amely ma általánosan jellemzi közéletünket, s konkrétan a fa- ipari válla'at légkörét is. A szenvedélyes vitákon már túl van az alapszervezet, s mint Tóth Imre, a pártalapszervezet titkára a beszámoló elején hangoztatta: „A X. kongresszus... az építő munka mindenképpen nehezebb. bonyolultabb tennivalóit tűzte elénk azzal az igénynyel. hogy ne csak alkotói legyünk a társadalmi valóságnak, hanem az érlelődő változások és a belőlük fakadó új igények szüntelen felfedezői, az új szenvedélyes harcosai legyünk. Ebben rejlik a mai építőmunka forradalmisága”. A határozatok nem maradtak papíron A vezetőség e gondo’atók szellemében értékelte az utóbbi egy esztendő munkáját, s a párttagság véleménye, javaslata is e köré csoportosult. Mindkettőt áthatotta a felelősségérzet és a valóságnak — a hiányosságokkal együtt — teljes feltárása. A pártalapszervezet gazdaság- szervező, ellenőrző munkájáról szó'va — a vállalati gazdáikon dás tükrében — a beszámoló sikeres esztendőről adott számot. ! A Központi Bizottság 1972. novemberi határozata alapján a pártszervezet a gazdaságvezetéssel együtt megvitatta a teendőket, s azokat üzemrészekre bontva meghatározta. Ehhez kapcsolódott az üzem- és munkaszervezésre vonatkozó párthatározat végrehajtására készült intézkedési terv. A gazdaságszervező tevékenység azonban ezzel még nem ért véget, a párt- csoportokon keresztül az alapszervezet rendszeresen figyelemmel kísérte a megvalósulás mikéntjét. Az eredmény nem maradt el, a váValat alaposan túlteljesíti a tervezett árbevételt, nő a termelékenység és a nyereség is. A két partnatáiozat teljesítése tehát konkrét eredményt hozott, ami úgy vált lehetségessé, hogy a pártszervezet nemcsak a tervek kidolgozásában, hanem azok megvalósításában is aktívan közreműködött. Rajta tartotta a szemét a fo- ! lyamatban levő üzemi rekonst- rukción, s az ennek kapcsán je_ | lentkező technikai és emberi problémák mego’dásában mind nagyobb szerepet vállalt. Nem I véletlen a technikai és emberi oldal együttes hangsúlyozása, hiszen egy műszaki fejlesztés nem csupán technikai, hanem személyi feltételeket is kíván Konkrétan: a magasabb követelmények e’látásához fel kell nőni az embernek. Ennek megértetésében, megvalósításában a vállalat kommunistái személyes példamutatásukkal, agitatív, nevelő tevékenységükkel sokat tétElőkészíts tanfolyam indul Békéscsabán a Kecskeméti Műszaki Főiskolára jelentkezőknek A Kecskeméti Gépipari és I Automatizálási Műszaki Főiskola levelező tagozata — amely a j ■•aaaaaaaaaaaaeaaaaaaaaaaaaaaaaai az Országos Ösztöndíj Tanács » indokolt esetben nemcsak buda- S pesti, esetleg egyetemi közpon- : tokban dolgozó orvosok kiuta- E zását segíti, hanem kórháziakét ; S E gyébként éppen az el- ; múlt napokban, már ; hazaérkezésem után ! erkezett meg kórházunkba az E a nyugatnémet gyártmá- E nyú elektromos készülék 5 (5000 deviza dollár!), me- J lyet javaslatunkra szerzett be a ■ megyei tanács. Ez a műszer, ; mely a szívbetegek műszeres, 5 elektromos figyelését és keze- ! lését teszi lehetővé, a Megyei E Kórház II. sz. Belosztályának J „őrzőszobájában” működik 5 majd. Tanulmánvutam kereté- j ben többek között ennek a sok I mindent tudó műszernek a munkáját tudtam közvetlenül tanulmányozni. Hazánkban ugyanis, ugyanúgy, mint a legtöbb szocialista országban, meghatározott speciális feladat ellátására egyelőre ezeket a készülékeket importálják. Ennek a műszernek és a már ugyancsak rendelkezésünkre álló „pészmékemek” a segítségéve) végre joggal remélhetjük, hogy olyan koszorúérbetegeket, szívinfarktusos betegeket is megmenthetünk majd. akiknek az életben tartásához eddig szinte semmi reményünk sem lehetett. f Vége) Deli László ár. osztályvezető főorvos Megyei Kórház, II. Belosztály Gyula végzős hallgatóknak üzemmérnöki diplomát ad — a következő tanévben gépgyártástechnológia, automatizálás. illetve műanyag-szakon indít kezdő évfolyamot A júniusi felvételi vizsgák eredményességét a főiskola előkészítő tanfolyamok szervezésével igyekszik fokozni. Éppen ezért még ebben az évben, december 13-án Békéscsabán, a főiskola levelező tagozatának konzultációs központjában is megkezdődik a jelentkezők felkészítése. Az előkészítő tanfolyamon a hallgatók matematikát 130, fizikát pedig 104 órában tanulnak majd és nemcsak a felvételi vizsgákhoz szükséges elméleti tananyagot elevenítik fel, hanem a főiskola első évfolyamának követelményeiről is részletes tájékoztatót kapnak. Az előkészítő résztevevőinek az 1974. júniusában Békéscsabán lezajló írásbeli vizsga idejéig hetente egy-két alkalommal este 5-től fél 9-ig tartanak konzultációs fogalkozasokat a me- székhelyen, a Technika Házában. tek. Az elért gazdasági eredményekben ez az embert formaló munka is benne van. Mindenütt ott vannak a kommunisták A pártmunka egyik pillére a pártcsoportok tevékenysége. A jól működő sejtek révén a párt mindenütt képviselteti magát, ha'tatja szavát, s így szervezd tileg is átfogja az egész üzemet. Ezért fogalmaztak korábban így: „Ez evb-^n a vezetőség egyik fontos feladatának tekinti a párttagokkal való nagyobb törődést és a partcsoport-értekez- letek rendszeres megtartását”. A beszámolóból kiderült, hogy sikerült ezt teljesíteni, s a nagyobb törődés az ideológiai munka színvonalúnak emelesét is lehetővé tette. A párt- és szakszervezeti oktatásban több. mint százan vesznek részt, s a politikai irodalom terjesztésének mutatói nem csupán statisztikai adatokat jelentenek, hanem új ismereteket, amelyek a mindennapi munkában érvényesültek. Nem lett vo'rta teljes a beszámoló, ha csupán azokról a dolgokról szól, amelyek szépek és jók. Az igaz, hogy nőtt a termelés. a műszaki fejlesztés eredményeként javult a termelékenység, de ez utóbbiban még az objektív tényezők a döntők, tehát a termelékenyebb gépek beállítása tükröződik jobban, s kevésbé az a szükséges többlet, amit az embernek ka'l ehhez adnia. Kitűnően dolgoznak a szocialista brigádok, de mintha túlságosan gazdaság-centri- kusak lennének, kicsit kiesnek a pártszervezet hatóköréből. A jobbítás szándékától vezérelve Érdekes, vagy inkább tanulságos módon a tíz-egynéhány hozzászóló is főleg ezekkel a kérdésekkel foglalkozott. íme, néhány vélemény: Madarász Lajos üzemvezető: „örvendetes, hogy javult a termelékenység, de mennyivel jobb lett volna, ha a munkafegyelem még erősebb. Mi, kommunisták tegyünk többet ezért, s szemtő' szembe mondjuk ezt annak, akinél lazaságot tapasztalunk”. Szénási Lajos tmk-dolgozó: „A munkafegyelem javításában, a tudatformálásban támaszkodjunk jobban a szocialista brigádokra. legyen élőbb az együttműködés köztük és a pártszervezet közt”. Verasztó István kárpitos: „A szocialista brigádok tagjainak nyolcvan száza'éka fiatal. Ez nagy lehetőség, éljünk vele jobban”. Blázs József főmérnök: „Mi, kommunisták tegyünk még többet azért, hogy a fokozott felelősséget mindenki érezze. Azt hiszem, a mindennapi jobb termelőmunka a ma forradalmi tette. Ezt kel] a jövőben még szélesebb körben terjeszteni”. Valamennyi hozzószó'ásból a további jobbítás szándéka csendült ki. S ez a további jobbítás, idézve az egyik felszólalót, valóban a ma forradalmi tette. Seleszt Ferenc A DÊMÂSZ békéscsabai üzemigazgatóság szerelési osztálya értesíti a lakosságot, hogy az alábbi helyeken épült létesítményeket 1973. november 30-án feszültség alá helyezi Békéscsabán: a Batthyány utcában épített transzformátorállomást és vezetékrendezést. Csorváson: a G-erendási út melletti Kovács-tanya kisfeszültségű hálózatát. 202523
