Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-29 / 279. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA-- * 1973, NOVEMBER 39., CSÜTÖRTÖK Ara 39 fillér XXVIII. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM A jövő század szakmunkásai Ülést tartott a Magyar Szocialista Mukáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága november 28-án ülést tartott. Napirenden a Központi Bizottság 1972. november 14— 15-i határozatának végrehajtó áról szóló tájékoztató, az 1974. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelvei, valamint a párt káderpolitikájának végrehajtásával, a káder- és személyzeti munka helyzetével foglalkozó jelentés megvitatása szerepelt. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) KiegeHtsítő hutárovut Uj intézkedés a nyugdijakról A fiatalság sziporkázó füzénél melegedtem nemrégiben. Az ifjú szakmunkások közötti vita lényegében — mint általában —r valami semmiségből indult el. Azt hiszem, az egyik fiú állapította meg nevetve, hogy éppen 2014-ben megy nyugdíjba — gondoljunk csak bele: 2014- ben?! — és rákérdeztem : ugyanebből a szakmából?™ A ma végző szakmunkások valamennyien a jövő században mennek nyugdíjba, abban a században, amelynek lehelete már kezd elérni hozzánk, és annak ellenére, hogy a tudományos-technikai forradalom kora nem szűkölködik a meglepetésekben, azért már — Verne Gyula képzelőtehetsége nélkül is — sejthetjük, mivel kecsegtet az új évezred. Aki a technikai haladás tempójától — függetlenül életkorától — nem akar lemaradni, annak lépést kell igazítania. Pontosabban „fejet” kell igazítania. Az egykori „ezermester” kézügyességű szakmunkások megbecsülése mellett egyre többször találkozunk azzal a fogalommal, hogy ne csak a kezét, a fejét is használja.- A numerikus vezérlésű szerszámgépek me'.lé általában kiváló és általában ifjú esztergályosok kerülnek. Olyanok, akik ismerik az esztergályos-szakma hagyományos fogásait, szépségeit, sokrétűségét, de még ismernek valamit: a szám jegy vezér,lés elvét és lehetőségét. Nem vitás, hogy az új technikához a fiatalok jobban vonzódnak, sőt könnyebben is megtanulják, „megszelídítik”, mint az idősebb szakmunkások. Az az érzésem viszont, hogy ezt túl sokszor mondtuk el, olyan gyakorta, hogy nagyon sokan/ úgy érzik, hogy csak azért, mert fiatalok, a legmodernebb, legújabb gépek mellett a helyük... Megint csak azt kell mondani: micsoda különbség kiérdemelni vagy pedig elvárni valamit!... Számomra örvendetesen meglepő vo’t a fiatalok vitájából, amikor igenis — egymásra licitálva — bizonygatták, hogy: ezt ki kell érdemelni!... A friss szakmunkás-bizonyítvány önmagában még semmire sem jogosít. Mint ahogyan a fiatalság sem érdem, hanem á’lapot. A legfejlettebb technika kezelését A hazánkban tartózkodó dr. Carlos Rafael Rodriguez, a kubai kormány elnökhelyettese, a magyar—kubai gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság kubai tagozatának elnöke, szerdán — Floreal Chomon Mediavilla, Kuba budapesti nagykövete társaságában — a bábolnai mező- gazdasági kombinátba látogatott. A delegációt elkísérte dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi mlniszterhelyetcsak azokra szabad bízni, akik szakmai alkalmasságukról, a nagy értékű berendezések irányításához szükséges fegyelmezettségükről, lelkiismeretességükről gyakorlatban is tanúbizonyságot adtak. Amikor a jövő századot emlegették a fiatalok — vagyis az új évezred szakmunkásai —■ megnyugtató volt, hogy tisztán látták, hogy nem lehet beérni és megelégedni az egyszer megszerzett ismerettel, szakmai minimummal. Ha valamit századunk utolsó harmadának a zászlajára lehet írni, akkor az: az ismeretek szüntelen gyarapítása, a ma és ho’nap szükséges készségek szüntelen fejlesztése, egyszóval a tanulás!... De nemcsak megismerni az újat. hanem annak részesévé. alakítójává is kell válni. Alig évtizede még újdonságként bámultuk azt, amivel ma már kisiskolások ismerkednek az általánosban; történelmi távlatban még nem is olyan régen szenzáció volt a tranzisztor és most már „kilóra” mérik és a szakkörökben a diákok azzal építik a világvevőt. S lehet, hogy holnap valami ujja’, kell ismerkedni — olyannal, amiről ma még fo- ga’munk sincs —, de, ami holnapután már gyerekjáték számba megy. Azt szokták mondani, hogy egy mérnöknek 10—15 év után fejet kell cserélnie, ha a szakmájában otthon akar maradni, mert annak nagy része elévül, amit az egyetem padjaiban hallott... Mindez azonban a szakmunkásokra is vonatkozik. Nem lehet életük végéig megélni csak abból, amit a szakmunkás- képző intézetekben elsajátítottak, és amit ehhez az üzemben hozzátanultak. A mai fiatal szakmunkásnak —■ a jövőben —, ha egyáltalán „felszínen” akar maradni, ugyanúgy „fejet kell cserélnie”, mint az értelmiséginek — és örülök, hogy a vitában az egvik fiatal mondta ki a következő szavakat: „egyáltalán semmi biztosíték nincs arra, hogy abból a szakmából megyünk nyugdíjba 2014-ben, amivel 1973-ban dolgoztunk!... Rajtuk múlik, mennyire tudnak igazodni a huszadik és huszonegyedik század követelményeihez. A vendégeket Erdélyi Miklós, a kombinát vezérigazgató-helyettese fogadta és tájékoztatta a gazdálkodásról. A vendégek megismerkedtek azokkal a ba- romfi-tenyésztelepekkel, ahonnan — naposcsibében számítva — már évi 140—150 millió baromfit bocsátanak ki és a 250 hazai partneren kívül számos szocialista és nyugat-európai országba, valamint a Közel-Ke- . letre is nagy mennyiséget szál- I Utanak. Mint ismeretes, a Miniszter- tanács úgy rendelkezett, hogy 1971. január 1-től a nyugdíjakat évenként rendszeresen 2—2 százalékkal fel kell emelni. Most kiegészítő határozatot hoztak: az áremelkedéseket az alacsony összegű nyugdíjak évenkénti kétszázalékos emelése nem ellensúlyozza, ezért az évenként járó kétszázalékos emelés ösz- szege 1974. január 1-től nem lehet kevesebb havi 30 forintnál. Ezzel az intézkedéssel a nyugdíjemelkedés összköltségének évi összege megkétszereződött. Ezzel megszűnik az az ellentmondás, hogy a kétszázalékos emelés révén éppen azok a nyugdíjasok kapják a legkisebb pluszt, akik alacsony összegű nyugdíjuk miatt leginkább támogatásra szorulnak. A minimális emelés alapján a nyugdíjas akkor is 30 forintot kap, ha két címen részesül nyugellátásban, vagy saját Huszár István, a Minisztertanács ! elnökhelyettese hazaérkezett Varsóba? Kedden Varsóban berejeződött Huszár Istvánnak, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének és Kazirnierz Olszowskinak, a Lengyel Népköztársaság Miniszter- tanácsa elnökhelyettesének tárgyalása. A megbeszélésen a Ma. I gyár—Lengyel Gazdasági Együtt- j működési Ál’andó Bizottság [ társelnökei, áttekintették a két ország közötti gazdasági kapcsa- j latok néhány időszerű kérdését ! és ezekkel összefüggésben az ! együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit. Huszár Istvánt kedden fogad, ta Piotr Jaroszewicz. a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Mieczyslav Ja. gielski, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese. a Minisztertanács mel’ett működő Állami Tervbizottság elnöke. Huszár István és kísérete ' szeról r reggel hazaérkezett Var- i sóból. (MTI) I nyugdíját házastársi pótlékkal kiegészítették. Az árvák, valamint a megosztott özvegyi és szülői nyugdíjban részesülők is megkapják személyenként a 30 forint emelési minimumot. A munkásoknak és alkalmazottaknak megállapítandó öregségi nyugdíj legkisebb összege 1971- ben havi 727, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti öregségi járadék összege pedig legkevesebb 498 forint lesz. MA s SZÜKSÉG VAN MESTEREMBEREKRE (3. oldal) • KÖVESÉT ÉPÜL fancsikapusztAn (3. oldal) • JÖVÖRE VÍZMÜVET ÉPÍTENEK 14. oldal) • TÖMJÉK BE A SZAKADÉKOKAT! (4. oldal) • A MINDENNAPI JOBB MUNKA A MA FORRADALMI TETTÉ (5. oldal) Magyar—román konzuli egyezmény Bukarest November 28rán magyar részről dr. Németh József. a Külügyminisztérium konzuli főosztályának vezetője, román részről pedig Gheorghe Bades- eu, a román külügyminisztérium igazgatója új magyar—román konzuli egyezményt írták alá Bukarestben. Az aláírásnál jelen volt Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete és Cornel Pacoste román külügyminiszterhelyettes. (MTI). BBsneae'iB8saeBSBaetBBaefiSBsa(MMafl00MMMMaMsaaaMaflMMM*MB3aaMa*6ae Dolgozik a lemezbálázó gép A Dél-magyarországi MÉH Ny rsanyaghasznositő Vállalat békéscsabai telepén alig egy éve végzik a lemezbálázást. Az országban méfr öt helyen vezeti "-k be ezt a munkát, amely lehetővé teszi a bálázógép által összezúzott alumíniumhulladék kis helyet igénylő, könnyű szállítását. Képünkön: lemez- huliadékot rak a markológép a bálázóba. (Főié: Demény) Bábolnára látogatott a kubai miniszterelnök-helyettes
