Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-28 / 278. szám

A megyei tanács vb-üléséről jelentjük Tervszerű irányítást a szakmunkásképzésnél — lavult a tanácsi vállalatok gazdaságos termelése — December 14-én megyei tanácsülés 'Ä megyei tanács végrehajtói bizottsága november 27-én tar-1 tóttá ülését Békéscsabán, Klaukó Mátyás elnökletével. Elsőként megvitatta és jóváhagyta Gá­csér József osztályvezető tájé­koztatását a szakközép- és a szakmunkásképző iskolák taná­csi irányításba való átvételéről. A tennivalók között legfonto­sabbnak jelölte meg a végrehaj­tó bizottság a szakmunkáskép­zés tervszerű irányítását a me­gye szakmunkásigényeinek meg­felelően. Kötelezte a terv a munkaügyi, a mezőgazdasági, a kereskedelmi és a művelődés­ügyi osztályokat, hogy készítsék el a megye igényeinek megfe­lelő közeli és távlati szakmun­kásképzési tervét. A továbbiakban elfogadta a pénzügyi osztály jelentését a tanácsi, ipari, élelmiszeri pan vállalatok gazdaságos termelés kialakításával kapcsolatos ered­ményekről. A jelentés megnyug­tató választ adott a vállalatok helyzetéről. Az idevonatkozó kormányhatározatok alapján tett vb-intézkedések jól segítették a | tanácsi vállalatok gazdaságos termelésszerkezet kialakítását és a termelést. Közülük is kiemel­kedik az orosházi faipari, a gyulai nyomdaipari, a szikvíz- és szeszipari és a megyei ve­gyesipari vállalat — bár a többi helyen is javult a gazdaságos­ság. A termelési volumen növe­kedése lényegében a termelé­kenység javulásából származott- Ez egyre inkább állandósul a vállalati gazdálkodásban. 1973. I—1X1. negyedévi 12,7 százalé­kos árbevétel emelkedéssel szemben a vállalatok nyeresége 26,4 százalékkal nőtt. Az elért eredmények mellett több vállalatnál általánosan ér­vényesülő hiányosságok is talál­hatók. Nem minden vállalat is­merte fel, hogy a gazdaságos termelési szerkezet kialakítása állandó és folyamatos feladat. Egyes esetekben ezeket csupán kampány jellegűnek tekintik. Több vállalat nem fordított kellő gondot a piackutatásra. Nem eléggé hatékony a fejlesztési eszközök felhasználása, több esetben azok elsősorban ingat­lan beruházásra szolgálnak, a korszerűsítés, műszaki fejlesz­tés viszont elmarad. Az is elő­fordul, hogy a gazdaságosság esetenként háttérbe szorítja a lakossági szolgáltatást. Problé­ma, hogy a gazdaságos szerkezet '-»alakításában fejlesztési jutta­tásokat a megyei tanács anyagi­ak híján nem tud nyújtani. A vállalatok tehát — a IV. ötéves fejlesztési tervben támogatott I rekonstrukció kivételével — ön­erőből, saját anyagi eszközeik­kel kell, hogy végrehajtsák ezt a fontos feladatot. Azonban ha a j lakossági szolgáltatáshoz szűk- j séges termékekről van szó, ott a fejlesztésre oda kell figyelni és a lakosság jó ellátásának bizto­sítása érdekében a lehetőséghez mérten a dotálást is fontolóra kell venni — állapította meg a j végrehajtó bizottság. Ezt követően tudomásul vette ; a MTESZ Békés megyei El- | A Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat termelése értékben az idén várhatóan meghaladja majd a 24 millió forintot, ami a tavalyinál más­fél millióval több. Az emelke­dést a gyártmányösszetétel vál­tozása és az ennek megfelelő szervezés segítette elő. A vállalat növeli a szőrme-, valamint a bőrruházati és csőin­ken ti a kézműipari (munkaru­házati) cikkek gyártását. Szőrméből különböző méretű és alapanyagú női és leányka­bundák, sapkák, szőnyegek, au- tóülés-huzatok készülnek. Új­donság a különböző színű szőr­méből kombinált bunda, amely főként a fiatalok körében ke­resett cikk. A Békéscsabán augusztusban megtartott ipari, mezőgazdasági kiállításon és vásáron a keresztcsíkos Curli- fix lánykabundával a vállalat elnyerte a város díját. Bőrből női, férfi-, fiú- és lámykabétok készülnek külön­böző alapanyagokból. nökségének informativ jelenté­sét a megye mérnök, technikus és közgazdász szakember ellá­tottságáról Körösfalvi Pál vb-tag előterjesztése alapján. Majd jó­váhagyta Békés, Bélmegyer. Csárdaszállás, Doboz, Geszt, Ka­mut, Mezőberény, Mezőgyán, Méhkerék, Murony, Pusztaföld­vár, Sarkad, Szeghalom és Új­kígyós helyi tanácsok szervezeti és működési szabályzatát. Elő­terjesztést fogadott el továbbá az állami tűzoltóság létszámá­nak fejlesztéséről, majd szemé­lyi ügyeket tárgyalt. A továbbiakban a testület a' megyei tanács soron következő ülésének előkészítésével foglal­kozott. A megyei tanács ülésé­nek időpontját 1973. december 14-ben határozta meg. Megálla­podott a vb a tanácsülésnek javasolandó napirendi pontok­ban és megvitatta azok előter­jesztését. A szőrme- és a borruházati termékek főként a nagy- és a kiskereskedelmi vállalatok útján jutnak a vásárlókhoz, de egyes boltok közvetlenül is rendel­nék. A vállalat békéscsabai üz­letében az idén várhatóan több. mint 1 millió forint értékű ter­méket vásárol majd a lakosság. Novemberben már eddig meg­haladta a forgalom a 200 ezer forintot. A boltban javításra és átalakításra is átvesznek szőrme- és bőrruházati cikke­ket. Az évről évre növekvő keres­let miatt szükségessé vált a vállalat további fejlesztése. Terv szerint 1975-re 5 és fél millió forint költséggel két­szintes üzemi épület létesül, ahová a bőrruházati részleg kerül. A régi üzemben csak szőrmeruházati cikkeket készí­tenek majd. A fejlesztés a ter­melés jelentős növelését teszi lehetővé. Több és szebb és bőrruházati cikk készül sült AílamokkaJ közösen; íégii- és haditengerészeti támaszpont építéséhez kezdtek. Jellemző, hogy az amerikai katonai szakértők a támaszpont jelentőségét meghatározták: „Diego Garda, bár fejletlen, időjárási viszonyai is kedvezőt­lenek, mégis számos politikai és földrajzi előny birtokosa. Benn­szülött lakossága gyakorlatilag nincs (magán a szigetcsoporton mintegy 900 ember él), ezért a bennszülöttekkel összefüggésben a külföldi támaszpontok létesí­tésével férő problémák nem merülnek fel, Diego Garda hor­gonyzóhelynek alkalmas terüle­te csaknem 16 kilométer hosz- szú, 11 kilométer széles és át­lagos mélysége 24 méter. Szá­razföldi területén egy felszál­lópályát. egy hírközlő közpon­tot, egy üzemanyagraktárt és 200—300 fő befogadására alkal­mas elszállásolási körletet lehet létesíteni. A Perzsa (Arab)- öbölben levő Bahrein szigetén, valamint a Szri Lanka terüle­tén kiépített támaszponton kí­vül tehát egv újabb amerikai Am Indiai-tenget térkéné bázis jelent meg az mdiaí-öce-1 án közepén. ! Nagy-Bntanma & megvaltoz- ï tatta korábbi álláspontját. Az jj 1967 végén meghirdetett politi- S kát, amely szerint visszavon- | ják az angol csapatokat a Szu- • eztől keletre fekvő területek- » ről és felszámolják a térségben ■ levő brit támaszpontokat. — az ■ 1970-ben hatalomra jutott kon- ; zervatív Heath-kabinet felül- j vizsgálta. Ennek nyomán meg- S újította egyik szerződését Dél- : Afrikával, amely lehetővé te- ! szi, hogy az angol flotta kikös- • sön a - Fokváros közelében ki- s épített, haditengerészeti támasz : ponton, majd továbbhaladjon ! az Indiai-óceán felé. Kína is kifejezte érdeklődé- : sét a térség iránt. Legalábbis jj erre enged következtetni a jj Hszincsiangtól Himaláján ke- • resztül kiépített út, amely a S pakisztáni Karachi kikötőjénél * ér véget. Ezzel a kínaiak köz- ■ veti en szárazföldi összeköttetést S teremtettek az óceáni partvi- jj dékkel. ■ ■ E vázlatos képből is feltűnik, jj milyen sokféle érdek ütközik az • indiai-óceán térségében. Föl- * dünknek e politikai és katonai ; szempontból jelentős területe j feltehetően meg hosszú időn ; keresztül szerepel majd külön- | féle törekvések központjában. • Tólnay László Eleken végeztek Sertéstenyésztők Kamuton Ebben az esztendőben megyénk mezőgazdasága annyi búzát ter­melt, hogy a 434 ezer 600 Békés megyei lakoson kívül még másik egymillió embernek biztosította a jövő évi kenyerét. De nem kell szégyellnünk sertéstenyésztésünk eredményeit sem. Ha csak a tavalyi adatokat nézzük, abból is kiderül, hogy megyénk az egy év alatt értékesített sertések számával ugyan- csali első helyen áll a megyék közötti „gazdasági versenyben.” Az országban felvásárolt 5,5 millió sertésből 632 ezret Békés megy® sertéstenyésztők gondoztak. Sertéstenyésztőinket elismerés alien azért, mert ebben az ágazat, ban megyénknek ilyen előkelő helyet vívtak ki a „ranglistán”. Sok egyéb mellett a már elért eredmények megtartása és további javítása elsősorban a tenyésztő- utánpótlástól függ. A gyomai Me­zőgazdasági Szakmunkásképző Iskola élefci állattenyésztő tagoza­tán ebben az évben 23-an végeztek sertésztenyésztőként., Közülük négy fiiú együtt került a kamutí SERKÖV-höz. Gyebnár András és a kamut! SERKÖV Aki a négy idén végzett fiút j a munkába állásban két évvel megelőzte —, mint Gyebnár Bandi, a kamutí SERKÖV szak­munkása — az már a tapasztal­tak bölcsességével szólhat szak­májáról: — En dolgoztam hagyományos telepen is. Ahhoz képest itt olyan a munkánk, hogy még egy ipari üzemben sem lehet kü­lönb. Utcai ruhában jövünk a munkahelyre, mert van hol át­öltözni. Ebédlő is van. A munka j neheze gépesített. Minden ötö­dik napun% szabad. Esténként hideg-meleg vizes fürdő vár ben- j nünket a telepen, sőt még egy j hajszárítót is felszereltek az öl­tözőben Ha ehhez még azt a 3 500 forintot is hozzáteszem, amit egy hónapban megkeresek, igazán nem mondhatok mást, mint azt, hogy szeretek itt dől gozni. A kamuti szakosított sertés­telep a kamuti Béke Tsz és a murányi Lenin Tsz közös vállal­kozásában 1971-ben. épült fel. Az évi 8 800 hízott sertést kibo­csátó telepen nemcsak öltöző, hideg-meleg vizű fürdő és ebéd­lő áll az ott dolgozók rendelke­zésére, hanem rend is van. Min­den tekintetben. Az épületek környékét a szocialista brigád parkosította, szépítgeti, a gondo­zók munkájának minőségét pe­dig a SERKÖV vezetői „javít­gatják” szakmai tanfolyamokkal A 19 tenyésztőből jelenleg hét a szakmunkás, de céljuk, hogy mindannyian szakképzetté vál janak, hiszen ma már a néhány évvel ezelőtti 300-zal szemben, átlagosan 1 000 állatot bíznak egy-egy ember gondjaira. Varga Imre. Hegei? Ferenc. Jozat János. Gál Károly A kanmuti általános iskolában j is osztálytársak voltak. Együtt lapozgatták a pályaválasztási tanácsadó könyvecskét. A vá- j lasztáson nem sokat vitatkoz- ! tak, hiszen a kamuti gyerekek többsége eleddig úgy nőtt fel, hogy akarva-akaratlamul meg­tanult a jószágokkal, bánni. Nem véletlen hát, hogy ők né­gyen is Eleken kötöttek ki a ka- muti Béke Tsz ösztöndíjasaiként. Szinte elválaszthatatlanokká váltak. Még a csárdába is együtt j járnak, hogy az egy-egy fizetés- j bői megtartott aprópénzen meg. ! vacsorázzanak, mert abban is egységesek, hogy a fizetés kerek összegét 2 500—2 700 forintot be­teszik a családi kasszába. Fél­éves gyakorlat után bizony gny- nyit keresnek, már havonta. Es ha valóban olyan jó lesz, mint ahogy mondják, az a szakmun­kás klub, amelyet majd itt a te­lepen alakítanak meg, azt is valószínűles együtt látogatják. Talán még a műsorok szervezé­sében as-.részt nesznek mmü a négyen. Természetese«. jemcsiak a csárdában meg a társadalmi munkában, hanem a szakmájuk­ban. is helyt állnak. Itt a tele­pen is nagyon sok új dolgot el­sajátítottak már. Varga Imre az idei szakmunkásversenyen első lett a járásban. A megyei dön­tőn pedig a hatodik helyen vér zett. Hégefly Ferenc a járási ver­senyen csak egy helyezéssel ma radt le Varga Imre mögött. Jo •zaf Jancsi szintét^ nem mulaszt el egyetlen alkalmat, hogy a te­lep idősebb dolgozóinak tapasz­talataival bővítse az iskolában szerzett tudását. Gál Kaircsdék meg 22 hízót tartanak otthon az itt gondozásukra bízott 1000— 1000 sertésen kívül. Könnyen elboldogulnák velük. hiszen nemcsak az édesapja dolgozik ebben a szakmaiján, hanem Kar­csi öccse Imre is sertéstenyésztő lesz. Éppen most tölti gyakor­noki idejét, a bátyja mellett. Gál Imrén kívül még öt olyan kamuti fiatal — Domokos Ju®. .Samu Erzsi, Gál Mari, Kosa Gáboj. és Csáki Péter — ismerkedik itt a sertésgondozás gyakorlati fogásaival, aki jövőre szerzi meg a szálcmunlcásbitonyítványt Eleikéin Kamutón tehát kialakult már a hadrendje a sertésztenyésztő^ tartalékseregénék. Ám megyénkben — abban a megyében, ahol orszá gossan iß kimagasló eredménye­ket értek él a sertéstartásban — 3i közös gazdaság még mindig szakmunkáshiánnyal küzd Ez a 31 tsz összesen 91 képzett sertés- tenyésztőt keres Kéváry E. Péter

Next

/
Thumbnails
Contents