Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-27 / 277. szám
Gondozottak a gyomai kertek A vírusok, mint nővénybetegségek okozói Egy héttel ezelőtt adtunk hírt rovatunkban a Gyomán megtartott házi- és zártkertek tulajdonosainak megyei tanácskozásáról. A Hazafias Népfront megyei bizottságának kezdeményezésére sorra került összejövetel len zöldségtermelők kaptak kérdéseikre választ. E megyei aktívát követően kertlátogatásra indultak a résztvevők, akik a látottak alapján úgy fogalmazták meg véleményüket, hogy gondozottak a gyomai kertek. S ez arra vall. hogy ebben a nagyközségben jó hagyományai vannak a kertkultúrának Üj növényfajták díafilmen A korszerű zöldségtermelési eljárások széles körű elterjesztése megköveteli a célnak legjobban megfelelő fajta kiválasztását. Ezek megismertetésére a MÉM Tájékoztatási Főosztálya a paprika-, paradicsom- és vöröshagyma^ valamint a csemegeszőlő-fajtákat ismertető színes diasorozatokat készíttetett. A fajtaismeret iránt érdeklődő kertészek, kertészkedők, iskolai oktatók és tanulók egyaránt hozzájuthatnak a diasorozatokhoz, mert ezek a megyei film- és szemléltetőeszköztárakból kikölcsönözhetek. Sebek és odvak kezelése Az idősebb fák törzsén ás vastagabb ágain fordulnak elő. Ha a fa egyébként életképes, erőteljes növekedésű: fenntartása továbbra is indokolt. Kezelésére főként a téli. nyugalmi időszak fagymentes napjain nyílik mód. A fagykár, a helytelen áglevágás, mechanikai sérü'és, ágletörés (igen nagy termés, viharkár) következtében keletkezett sebeket az élő részig ki kell tisztogatni. Különösen fontos a már korhadásnak indult sebekről minden elhalt, elkorhadt, élettelen farészt eltávolítani, mert másképpen a megindult korhadást megállítani nem lehet. A kitisztított sebfelületet éles késsel vágjuk simára, hogy beforradása gyorsabban meginduljon. Utána kenjük be oltóviasszal vagy fémmentes festékkel, hogy a csapadéktól elzárjuk. A kátrányok használata nem ajánlatos, még a sebkátrányé sem —, mert egyrészt beszívódnak a faszövetbe és elroncsolják az élő részeket, másrészt napsütésben megolvadnak és az egészséges héjrészre folyva. égési sebeket okoznak. Az elhanyagolt sebek bekorhadnak. és a fa törzsében vagy vastagabb ágaiban is odvak keletkezhetnek. Ezeket a sebeket hasonlóan ki kell tisztítani az élő részig. Az odvak. teljes kitisztítása nem mindig sikerül. Ilyen esetben a kitisztított od- vas részt sebkátránnyal célszerű vékonyan bekenni, vagy 0,5 százalékos rézgáliooldattai bepermetezni. Ezzel ugyanis a korhadás folytatódását megakadályozhatjuk Az odvak kezelése ezzel nem fejeződött be, mert a törzsön lefolyó csapadékvíz bejut az odúba, ott a korhadási folyamat újból megindulhat. A kitisztított, sebkátránnyal bekent odút ezért cementből készült habarccsal a fa törzsével egybeilleszkedően teljesen / kitöltjük, hogy a törzsön lefolyó esővíz ne találjon utat az odúba. Az ily módon jól kitisztított és betömött odút a fa a későbbi években rendszerint úgy benövi, hogy évek múlva a helye sem állapítható meg. mert a rávastagodott héj teljesen eltakarja. Rayman János ,4 növények vírusbetegségei hazánkban sokkal jobban elterjedtek, mint ahogy azit néhány évtizeddel ezelőtt feltételezték. A Békés megyei Növényvédő Állomás biológiai laboratóriumához is egyre többen fordulnak vírusok okozta növényegészségügyi problémákkal. Ezért célszerűnek és szükségesnek tartjuk, hogy a gyakorlati szakemberek ismerjék meg a növényi vírusokat. Természetesen egy ilyen rövid ismertetésnek nem lehet célja, hogy átfogó és teljes képet adjon a növényvirológiában elért eredményekről; hogy benne minden olvasó megtalálja mindazt, amit fontosnak tart. Hiszen a hihetetlen gyorsasággal fejlődő virológia óriási ismeretanyagából egyre nehezebb kiválasztani a legfontosabbakat. E munkánkkal, megpróbáljuk közelebb vinni a kutatás eredményeit a gyakorlati alkalmazáshoz, segítséget kívánunk nyújtani a vírusbetegségek felismeréséhez, leküzdéséhez. A későbbiekben tárgyalásra kerülő témák könnyebb és helyes megértéséhez először át kell tekinteni a növényeket fertőző (növénypatogén) vírusokkal kapcsolatos általános tudnivalókat. A vírus latin eredetű, mérget jelentő szó. Jelenleg a nö- vériykórtanban a legkisebb, szubmikroszkópikus nagyságrendű kórokozókra, a növénypatogén vírusokra általánosan használt kifejezés. Ezek olyan kórokozók, amelyek ellentétben más mikroorganizmusokkal, saját anyagcserével nem rendelkeznek. Lényegében egyetlen óriásmolekulának tekinthetők, amely egy élő gazdaszervezetben szaporodni és elterjedni képes. A növényvilág vírusai nagyon változatos formájúak és nagyságúak. Ismerünk pálcika, fonál és gömb alakú vírusokat. Méretüket illetően a vírusok rendkívül kicsinyek. Vizuális vizsgálatuk csak az elktronmikroszkóp feltalálásával vált lehetővé. Méretük általában 10 és 1250 milli- mikron (1 millimikron = a mm milliomodrésze) között változik. A méretek jobb érzékeltetése céljából talán nem lesz fölösleges példáiként megemlíteni, hogy a dohánynekrózis vírusa hetvenezerszeres nagyítás után is alig éri el a gombostűfej nagyságot A növényvírusok kémiai összetételüket tekintve nukleoprotei- dek, azaz fehérjéből és nuklein- savból állnak. A két anyag közül egyedül' a nukleinsav-mole- kula vesz részt a vírus szaporodásában, a fehérje csak ennek a molekulának a védelmét szolgálja. A vírusrészecskék felépítését szemléltetően úgy mutathatnánk be, hogy egy tömlőhöz hasonlítjuk őket, melynek külső fala fehérjéből, belső része pedig ösz- szefüggő nukleinsavrúdból áll. A vírusok biológiai aktivitásukat csak élő sejtben tudják kifejteni, ezért tökéletes parazitáknak (Tudósítónktól) A vadkárokért és a vadászattal kapcsolatos egyéb károkért való felelősség a mindennapi élet gyakran felvetődő kérdése lett. A téma jelentőségét és fontosságát felismerve adta ki minap a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó dr. Zoltán Ödön, a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezetőjének szellemesen szerkesztett tanulmányát, amely sokoldalúan közelíti meg a gyakorlati kérdéseket Kiterjed a vad- és egyéb tekinthetők. Ezt a biológiai aktivitásukat a környezet különböző hatásaira elveszthetik (inaktiválódhatnak). (Szándéka, san használjuk a „biológiai aktivitás” kifejezést, pl. az „életképesség” helyett, hiszen a kutatók körében még vita tárgyát képezi a vírusok élő vagy élettelen volta). A környezeti hatások főleg fizikai és kémiai természetűek. A fizikai hatások közül a hőmérséklet játssza a legfontosabb szerepet, mellyel szemben a vírusok érzékenysége fajonként változó. Egyes vírusok már 42 Celsius fokon, mások csak 95 Celsius fokon inak- tiválódnak. A kiszáradással szemben is különbözőképpen viselkednek. Némelyek egyáltalán nem bírják, a dohánymozaikvírus pedig 52 évig is (pl. cigarettában) megtartja kiszáradás után a fertőző- képességét Számos kémiai anyag hatását vizsgálták a növények vírusaira Ezek közül főleg a nehézfémek sóit, savakat, lúgokat és a for- malint keli mint inaktiváló anyagokat kiemelni. Ezek az anyagok fontos szerepet játszanak a vírusok elleni védekezésben. A vírusok tulajdonságainak rövid ismertetése után vizsgáljuk meg gazdasági jelentőségüket. Karl Maramorosch. a híres amerikai virológus szavait idézve „a növényvírusok a legfontosabb, legkomplexebb és legjobban átterjedt növényi kórokozók a világon”. Ha az előbbi megfogalmazásnál bizonyos mértékben számolnunk is kell a kutató szakmai szubjektivitásával, a vírusok által előidézett óriási gazdasági veszteségek számadatokkal minden kétséget kizáróu an bizonyíthatok. Csak példaként érdemes megemlíteni néhányat: 1953—1954-ben Kansashan (USA) 14 millió dollár kiesést okozott a búza csíkos mozaik vírus. Hazánkban a külön* féle burgonyavírusok a burgonyában 10—90%. átlagban 17 százalékos terméscsökkenést okoznak. A Sztolburvírus 1964- ben a paprikában a növények 55%-át. paradicsomban pedig 40%-át tette értéktelenné. A vírusok kártétele természetesen nem mindig ilyen szembetűnő, hiszen vírusjárvány nem minden évben tud kialakulni. A kár nagyon sok formában jelentkezhet. Lehet közvetlen terméskiesés, de adódhat a termény minőségi romlásából is. M ezőgazdasági termények szá’lítása, importja — a szigorú zárlati (karantén) rendelkezések ellenére — új vírusok behurcolására adhat alkalmat. Az iparszerű termelés megvalósítása a mezőgazdaságban szintén fokozott növényegészségügy! azon belül több virológiái problémát rejt magában. , károk anyagi és eljárási szabályainak részletes ismertetésén kívül a vadaskerti vad, a fogva tartott vad és a szelídített vad által okozott károk megtérítésére, a vadászattal összefüggő mező- és erdőgazdasági károk, kóbor kutyák és macskák elpusztításának lehetőségére. A szerző a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatának ismertetésével egészíti ki a hatályos jogszabályokat Dr Márai György Elismeréssel szóltak a látoga tők Bobály János gyümölcsöséről, Knapp Kendel szépen gondozott szőlője. (Kép. szöveg: Balkai- Imrét Zelenyanszkí András növényvédelmi szakmérnök Felelősség a vadkárokért
