Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-27 / 277. szám
Leningrádi tudomány ■ CT—I KEC.ni ' CT■—p ——■———1—rr-r-— Felfedezések iparszerűen McascNaécssfeassaaaíEssian Ä hajózás el sem képzelhető a csillagászat nélkül. E tudományág legrégibb képviselője Leningrádban a pulkovói obszervatórium. Napkutatás az első nagy sztratoszféra-kutató automata űrállomás segítségével, a vulkanizmus felfedezése a Holdon pontosított csillag- katalógus —. hogy a városban, dolgozó csillagászok tevékenységét -említsük, A Föld mélyét is kutatják a leningrádiak. Nemrég állították össze a Szovjetunió területe alapzatának tektonikus térképpé!, amely szemlélteti a kamb- rium-kor előtti rétegződéseket, és az ásványkincsek kutatása során hasznos útmutatóul szolgálhat. A vas, a réz. az alumínium, a ritka fémek 60—70 százaléka ugyanis ennél korábbi időkből származtatható. Leningrádban több mint 300 kutató, illetve tervezőintézet és 41 főiskola működik. E tudományos intézményekben 2 800 tudományos doktor és több mint 20 ezer kandidátus dolgozik. A város a világ több mint száz országának tudományos intézményeivel tart fenn kapcsolatot és fontos szerepet játszik a KGST komplex programja keretében folyó tudományos kutatásokban. Leningrádban alakítottak első ízben tudományos-termelő egyesüléseket, amelyek elősegítik a műszaki haladás kulcs- fontosságú problémáinak megoldását. Ma Leningrádban és a körülötte elterülő megyenagyságú területen 81 egyesülés működik több száz alárendelt vállalattal. A Leningrad! Műszaki Egyetem szakemberei egységes szovjet energetikai rendszer létrehozásán dolgoznak. A Vegyipari Egyetem a vegyipar és a kémifi sajátos fellegvára lett. A leningrádi matematikusok szám- és függvényelméleti munkái, a matematikai logika, a statisztika és a valószínűségelmélet területén folytatott kutatásai új horizontokat nyitnak má« tudományágak előtt és a népgazdaság gyakorlatában alkalmazhatók. Az utóbbi években nagy sikereket értek el a leningrádi fizikusok. Az összetett félvezető anyagokkal kapcsolatos ku-i tatásaik alapján új félvezető eszközöket vezettek be a gyártásiba — ezeket — ma a tranzisztoros rádióktól a műholdak napelemeiig mindenütt felhasználják. A szilárdtest-fizika területén folytatott kutatások pontosabb elképzelésekhez vezettek az anyagok valódi szilárdságát illetően. A városban dolgozó kémikusok előre megadott tulajdonságokkal rendelkező anyagok kifejlesztésén dolgoznak. A leningrádi kutatók egyik legnagyobb feladata a Sarkvidék és az Antarktisz vizsgálata. Olyan országos jelentőségű probléma is napirenden van, mint a Pecsora és a Vicsegda vízhozama egy részének, a deli, aszályos területekre vezetése. A Szovjet Tudományos Akadémia egy speciális tudományos tanács létrehozását is tervezi az észak-nyugati országrészben folyó kutatások koordinálására. i udomány echníka Légzési zavar jelző készülék Betiltják a szaharint? Az egyesült á’lamokbeli gyógyszer és élelmiszer hivatal fontolóra vette a szaha- rin betiltását. Bár még döntés nem született ebben a kérdésben. a legnagyobb amerikai gyártó cég, a Monsanto megszüntette a szaharin gyártását. Az ok: a legutóbbi kísérletek azt mutatják, hogy a szer rosszindulatú daganatokat okoz patkányokon. A vizsgált 20 patkány közül mintegy tízben fejlődött ki tumor a hólyagban az 5 százalék szaharint tartalmazó táplálék hatására. 20 nőstény patkány közül ötben jelentek meg rosszindulatú daganatok a méhben. illeti onr elemek a Hold hőset* mintáiban Az Apollo—16 kőzetmintáiban több esetben is illékony kémiai elemeket találták, többek között brómot, kadmiu- mot, gemániumot, antimont, talliumot és cinket, elég nagy mennyiségben. A holdkőzetek tallium/uránium aránya csak tízezred része a kozmikus aránynak. Ez a kis érték alátámasztja azt a feltevést, miszerint vulkáni folyamatok játszódtak le korábban a Holdon és, hogy a Hold eredeti víztartalma nemigen haladta meg azt a mennyiséget, amely kb. 20—22 méter mélységben borította volna be a holdfelszínt Koraszülötteknél gyakran előfordul, hogy az elsg napokban bizonyos időközönként kihagy a légzés. A zavar idejében történő felismerését, s az azonnali orvosi beavatkozást teszi lehetővé egy új Siemens-készülék, amely állandó ellenőrzés alatt tartja a cse csemő légzését. Minden lélegzetvételt regisztrál és piros lámpája felgyulladá ával, valamint hangos bugással jelzi, ha a légvételben szünet állt be. Felejtés és gátlás Az élőlények cselekvését, viselkedését, magatartását az örökölt tulajdonságok és az egyedi életben tanulással szerzett, rögzített és feleleveníthető tapasztalatok : az emlékezés együttesen irányítják. E kérdé_ seket a tudománytörténet soff Hűtőszekrény” a levegőben •••*. : A sajtó'Hent,:, -ek inkább csat- az új típusú személyszállító rep ’őgépokről számolnak be. a teherszállító gépmadarakról ritkán szólnak.* Pedig a légi teherszállítás hallatlan fejlődésen ment ke_ resztül az elmúlt két és fél évtized alatt. s az igazán nagy feladatok még csak ezután vár- nau rá Mindezt annak kapcsán bocsátottuk előre, hogy a Szovjetunió légi útjain új teherszállító repülőgép jelent meg. a7 IL—76 típusú. A kőr- gaerű gépet nagy távolságok megtételére tervez. ték. Negyven tonnás- terheléssel óránként 850 kilométeres sebeséggel repülhet 5000 kilométert téve meg leszállás nélkül. Az IL—76 éppolyan zárt, túlnyomásos szállítótérrel rendelkezik, mint a személyszállító gépek. így vágóállatok szállítására is használható. Romlandó áruk továbbítása esetén a gép fűtésének- kikapcsolása után a szállítótér a külső hőmérsékletnek megfelelő hőmérsékletű levegővel árasztható el, így hatalmas hűtőszeterény- nyé válik. rán különféleképpen ' magyarázták, de az igazán tudományos megközelítés csak azóta létezik, amióta a tudomány haladása felszámolta a testtől külön létező lélek tanát. De minden kérdésre még ma sincs kész válasz: az emlékezés folyamatának a felidézési mozzanatát például az élettan még ma sem ismeri kellően, ugyanakkor azonban számos kérdés már megvilágosodott. Kiderült például, hogy a felejtés nem egyszerűen az idő múlásával bekövetkező passzív elmosódás, hanem sokkal inkább aktív gátlás, amely akadályozza a megtanult anyagnak a tudatba idézését. Ha több csoportba osztott kísérleti személyekkel olyan szó- tagláncot tanultattak meg, amelyeket úgy állították össze, hogy azok ne válthassanak ki értelmes gondolatpárosítást, akkor a tanulás abban a csoportban volt a legeredményesebb, amelyik a tanulás után alhatott. Ha a tanulók nem al~ hattak, akkor azok, akik legalább 30 percet tanulás nélkül tölthetek, jobban észben tarthatták az előzőleg tanult s?ó- tagokat, mint azok akik rögtön — teháit pihenés nélkül — újabb anyagot kezdtek tanulni. Ez a tapasztalat azt bizonyítja, hogy nem az elmúlt idő az oka a felejtésnek, hanem ami ez alatt az idő alatt történik: az újabb tanulás akadályozza az előbb tanultak észben tartását Ezt a folyamatot, vagyis, amikor az újabb tanulás károsan befolyásolja a korábban tanultakat, a lélektan visszaható gátlásnak nevezi. De létezik előrehatő gátlás is. A pszichológusok ezen azt a hatást értik, amelyet valamely tanulási tevékenység gyakorol az ezt követő újabb tananyag elsajátítására és emlékezetben tartására E gátlás létezése az oka annak, hogy együtt tanuló kísérleti csoportok közül ugyan azt az anyagot gyorsabban és eredményesebben rögzíti az a csoport, amely akkor kezdett tanulni, mint az, amelyik mái előzőleg is tanult. Ezek a gátló hatások természetesen nem kizárólag a tanulásra szorítkoznak, hanem más jellegű értelmi tevékeny ségnek is van gátló hatásuk a figyelem és az emlékezés mű ködésére. A pedagógusok és a szülők általános megállapítása szerint a fiatal nemzedék emlékezőtehetsége gyengébb, mint a megelőzőké. Nagyon is lehetséges. hogy ez a rendkívül megszaporodott és egyre többféle külső inger és feldolgozást kívánó élmény különféle gátló hatásainak a következménye. Amerikai megfigyelések szerint ahhoz a meglepő megállapításhoz vezettek, hogy az egymást . követő tananyagok kölcsönös gátló hatásai csökkenthetők, ha a tanulók az anyagokat más és más helyiségben igyekeznek elsajátítani. Helyi ség változtatással a gátló hatások is a felére csökkentek. Eb,- ből azt lehet feltételezni, hogy az agy — tudatunkon kívül — a tananyaggal együtt a külső körülményeket is emlékezetbe vési és a tanultak reprodukálásához a külső körülmények emléke bizonyos segítséget ad. A gátló hatásokra vonatkozó, egyre több ismeretnek termé- mészetesen fel nem becsülhető fontosságú gyakorlati jelentősége is van. Ezek fényében felül kell majd vizsgálnunk tanítási módszerei nk lOk vonatkozása! H. I. g MËLMÿS 1913. NOVEMBER %%,
