Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-21 / 272. szám

90 éves Kvasz András, a magyar repülé,$ úttörője

4 családi kapcsolatok erősítéséről, a nők családi helyzetéről

Vélemények a családjogi törvény módosításáról

A családjogi törvény módosításakor — amint ez a jogszabály-reform előzetes társadalma vitájából kitűnik — a házasság intézményének védelméhez kapcsolódó téma, hogy a feleség névviselésére vonatkozó szabályokat gyökeresen módosítani kell, a nők egyenjogúságának e téren is következetes megvalósítása érdekében. Ezt az álláspontot képviseli az Igazságügyi Minisztérium törvényelőkészítő főosztálya, ahonnan az alábbi információt kapta az MTI tudósítója:

— A ma használatos névviselési formákat törvényben kell rögzíteni, ezáltal több változat közül való választást kell lehetővé tenni. Így például Kovács Imre és Tóth Erzsébet házasság- kötése esetében a feleség neve lehet: Kovács Imréné, Kcrvács- né Tóth Erzsébet, Kovács Erzsébet, vagy Tóth Erzsébet. A nőnék mind a házasságkötés előtt, mind a házasság megszűnése, vagy érvénytelenné nyilvánítása esetében szabad választási jogot kell adni.

Nem függ tehát ezekben az esetekben a névviselés sem belügyminisztériumi engedélytől, sem bírósági határozattól. Ha aaonban a nő az így választott névtől el kíván térni, ehhez már belügyminisztériumi engedély szükséges. Érdemtelenségre hivatkozással a nőt nem lehet eltiltani az áltála választott név viselésétől (akár házasság megszűnésekor, akár utóbb). Ennek megfelelően sem a volt férj, sem esetleg annak »rokonai nem léphetnek fel ilyen igénnyel, és a bíróság sem hozhat ilyen határozatot. A névviselés e tervezett új szabályai megfelelően tükröződnek a gyermek névviselésében is. (Például a közös gyermek, illetőleg az örökbe fogadott gyermek nevénél).

A házastársi vagyonközösséget — az egyenlő arányú közös vagyoni részesedést — továbbra is fenn kell tartam, séíf erősíteni keP A házastársi vn^voni igények elbírálásakor (kiadások,

beruházások, karbantartási és más költségeik elszámolása során) meg kell szüntetni az esetleges méltánytalanságokat.

Mindezek az elveik nem állnak ellentétben azzal az elgondolással. hogy a személyes használatra szolgáló (szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű), valamint a külön vagyon értékén szerzett vagyontárgyak továbbra is külön vagyonba tartoznak, hosz- szabb együttélés után a mindennapi közös életvitelt szolgáló különvagyona tárgyak helyett vásárolt vagyontárgyat pedig közös vagyonná válnak.

A családjogi törvény módosításakor még szilárdabban kifejezésre kiéli juttatni, hogy nem cél a gyermeknek ,.mindenáron” apáit biztosítani, hanem azt kell elérni, hogy a vér szerinti apa és a vér szerinti gyermek jusson egymással jogilag is szülő—gyermeki kapcsolatba. A leszármazásra vonatkozó nyilatkozatok- naiir kifejezetteknek és határozottaknak kell lenniük. Meg kell szüntetni, hogy a gyermek anyjával való házasságkötés, már önmagában — a férj nyilatkozata nélkül is — a gyermek apaságának elismerését jelentse. Ennek érdekében kifejezett elismerő nyilatkozatot kell tenni. Az apaság védelmét ma egy év alatt lehet megtámadná. Ha az a személy, akit apának kell tekintem, ezt a határidőt elmulasztotta, nincs lehetősége arra, hogy az apaságot megtámadhassa. Lehetőséget kell nyújtani ezért arra, hogy ilyen esetben az ügyész támadja meg az apaságot akkor, ha ezáltal a vér szerinti szülő és a vér szerinti gyermek kerülhet egymással jogilag ily kapcsolatba.

Az örökbefogadás vonatkozá- sálban további szabályokkal "kell elősegíteni az örökbefogadott beilleszkedését új családjába. Elejét kell venni annak, hogy a vér szerinti rokonok helytelen ráhatással rossz irányba, örökbefogadói ellen hangolják a gyermeket. Ugyanakkor biztosítani kell a vér szerinti szülő jogait ért sérelmek orvoslását.

A békéscsabai születésű, Bu- I dapesten élő Kvasz András 1910- , ben kezdett foglalkozni a re- í piiXéssel és rá egy évre, 1911- ben már elnyerte Szacelláry országgyűlési képviselő repülésre kitűzött díját.

Mint sportrepülő az első világháborúig bemutató repüléseivel Magyarország 73 városában csinált propagandát a repülésnek. Közben sok versenyen nyert díjat. 1914 júliusában a Pöstyénben megtartott repülőverseny után ő volt az egyetlen a versenyzők közül, aki nem földi járművön vitte vissza Budapestre gépét, hanem a levegőben tette meg az utat.

Az első világháborúban mint \ katonapilóta vett részt. Gépét [ lelőtték és így került fogságba. Amint az 1920. máricus 12-én j megjelent AZ ÚJSÁG és a Budapesti Hírlap című lapok arról " tudósítottak. Kvaszt a rendőrség o Tanácsköztársaság alatti j magatartása miatt őrizetbe I vette. A felszabadulás után a Magyar—Szovjet Polgári Légi- I

forgalmi Vállalat alkalmazottja lett és onnan került nyugdíjba.

Kvasz András jelenleg a

magyar repülés nesztora.

Kilencvenedik születésnapja

rás. — Hátha akkor megunnák már és jönnének.

Bement együtt a pincérrel az ivóba, kért egy pohár snapszot és egyszerre felhajtotta. Azután benyitott a különterembe és odaszólt a fcintézőnek:

— Nagyságos űr. indulni kell.

A főintéző rácsapott tenyerével az asztalra és nagyot kiáltott:

— Ki innen a szerelmes istenit!

András, amikor behúzta maga után az ajtót, a pincér ott állt mögötte. Hirtelen megkeményedett az arca és már mondta is a pincérnek:

— Megyek, befogni a lovakat hogv készen álljon a hintó az indulásra. Aztán jövőt visz- sza. Menni kell már. mindjárt két óra.

Amint kilépett az ivóból, szitált a-/ eső. A fészkes fene enné meg ezt is morgott magában és sátorlapot, terített a hátsó ülésre ügy. hogy a főintéző és Borisz páter magukra húzhassák. Magának is odakészített egyet. Aztán befogta a lovakat, majd körülnézett rendben van-e minden. Csak a külső istrángokat hagyta szabadon, nehogy nélkülük induljanak meg a lovak. És bement az ivóba. Hívta a pincért, hogy menjen vele az is.

— Én megfogom a pátert, mert az jobb erőben van. te meg a főintézőt. Rá se ránts semmire, csak be a hintóba őket.

— Jól van pajtás — bólintott a pincér.

Megittak mind a ketten egy pohár snapszot és benyitottak a. Ifülönte-embe. Ami'- Or a főinté- meglátta Andrá't, föl rdíiott. mindw beleharapott volna valaki

Á forma tartalommal telített

Szocialista brigádvezetők tanácskozása Kondoroson

A kondorost Dolgozók

Tsz példája jól tanúsítja, hogy az egységes szövetkezeti parasztság szocialista szemléletének erősítésére kedvező eszköz a szocialista brigádmozgalcm, Miskó Ferenc, a kertészeti ágazat helyettes vezetője említette, hogy tizenegy női és egy férfi szocialista brigád tevékenykedik kiváló eredménnyel a szövetkezet egyik legjelentősebb ágazatában, a kertészetben. Amióta a dolgozók szocialista brigádba tömörültek, sokat javult a munka minősége. A brigád ugyanis kollektíván felel a munkáért. Ezért menet közben gyakran megesik, hogy egymásra rászólnak.

— Hogy mertél bejönni, a :

szerelmes istenit! :

András összeszorította a fogát. ■ gyorsan Bónisz páter mögé állt. j megfogta az egyik karját és 5 hátracsavarta. Az eszeveszetten ■ jajgatni kezdett, de András ezr- : zel nem törődött, fél kézzel át- ; fogta a derekát és kifelé taszí- : tóttá. A két hölgy közbe® fül- • siketítően sivalkodott. ■

— Te piszok! — ugrott volna \ fel a főintéző, de rábukott az : asztalra. — A főtisztelendő úr • az én barátom. Te meg, a sze- ! reime* istenit — bökött a pin- j cér felé — hozzál pezsgőt!

A pincér ezt a pillanatot ; használta ki. mellé lépett, mint- ■ ha az üres üvegeket akarná ősz- : szeszedni az asztalról, átnyalá- : boita, felemelte a levegőbe és ; úgy cipelte, mikö-ben az a kézé- ; vei, lábával kalimpált én ki- j eresztve a hangját ismételgette: •

— Megbánjátok ezt. a szerel- ;

mes istenit!... megbánjátok ezt, : a szerelmes istenit! :

Amikor a pincér a főintéző- j vei a hintóho, ért. András ak- j kor nyomta bele a? ülésbe Bő- | nisz pátert. Odalépett gyorsan emezekhez és elkapta a főinté- • ző kalimpáló lábát s azt is le- • teperték az ülésre és rájuk húz- : tóv a sátorlapot. A vendézlőtu- ; lajdonos pedig a kalapjukat • dugta a sátorlap alá.

— Szorítsd le őket amíg én :

az istrángot ráakasztom a hám_ « fára — szólt a pincérnek And- ! rás. — Aztán majd közécsapók : a lovaknak, a fészkes fene egye : meg ;

— Jól van pajtás — és az !

üléshez nyomta a főintézőt, meg » Bónisz pátert a pincér. Azok ; meg a sátorlap alatt kiáltoztak: • „Eresszetek ki!... Eresszetek ! ki!..* i

(Folytatjuk} "

A Dolgozók Tsz zöldségkerté- i szete és faiskolája országosan jó ! hírű. Ennek tekintélyét megőrizni becsületbeli ügy. De becsületbeli ügy az is, hogy a termelési tervet az ágazat jól teljesítse. A közgyűlésen hozott határozat törvény a tagok szemében. S ha a bevétel kedvezőbben alakul, akkor a szövetkezeinek több lehetősége adódig műszaki fejlesztésre, a tagok borítéka is vastagabb lehet Ezért minden lehetőséget megragadnak, mint ahogyan megragadtak ebben az esztendőben is bevételeik gyarapodására.

A szándék és a tett azért érdemel figyelmet, mert májusban úgy látszott, hogy kétmillió forinttal elmarad az ágazait a tervezett bevételtől. Az egyik növényt annyira megverte a szól, hogy tönkrement. Az ágazat vezetése összehívta a szocialista brigádokat, tőlük kérdezte, mit javasolnak a gondok áthidalására? A tizenegy nőd és_ az egy férfi szocialista brigád lényegében a munka minőségének javítását vállalta, a meglevő növények gondozását úgy, hogy a kétmillió forint árbevételt valahogyan pótolják. Most év végén már látják, hogy nem lesz különösebb anyagi hiány. Amit vállaltak, teljesítették:.

De nemcsak a kertészetben dolgoznak a szövetkezetért nagy felelősséget érző emberek, hanem a gépműhelyben is. K. Nagy Gábor üzemvezető mondotta, hogy a nyári betakarítás kezdetekor a szocialista brigádok vezetői és tagjai meg-megállítottók és szóba hozták, mi lesz a nyári ügyelettél? Ök ezt önként akarják vállalni, megelőzve a vezetőség kérését. Az ügyelet megvolt, a meghibásodott gépeket, ha a sor úgy hozta, munkaidő után ott maradt egy-egy brigád és rendbe tette. így azután nagyon kevés volt a javításból eredő gépikiesés.

A szövetkezet szocialista bri- gádfainak jó híre eljutott a Kö- j nősük Vidéke Tsz-ek Terü’eti ; Szövetségébe is. Néhány szövetségi politikai munkatárs tanulmányozta a kondnrosi szocialista brigádmozgalmat. Végül is arra a következtetésre iutottalk, hogv a fag-tsz-ek szocialista brigádjaival meg kellene ismerten-! a kondoros! módszereket. Tapasztalatcserét szerveztek. /

A Békéscsabai Konzervgyár

te a 7-öldsocr+erTOesztnV szocialista

brigádjai is batetak egymásra. AmiVor leszedtek a zöldárut, osztályozás n éttel tezubbamot- ták a gyárra A feldolgozó gépsorok ntetet roérgoiAdtéfc az í «aberefc. A -tevéié minőség«

áruval ugyanis silány is keveredett. Extportmánőségű terméket ilyen kevert áruból nem lehet „kihozni”. A gyár udvarán osztályoztak az árut s behívták a kondorosiakat, nézzék meg, hogy milyen gondot, többletmunkát okoztak a gyáriaknak. A gond mögött azonban anyagi számvetés .is rejlett. Így vezették rá a kondorosiakat arra, hogy érdemes osztályozni a termést, mert akkor többet kapnak érte. Jártak a konzervgyárból is Kondoroson és a termés betakarításának időszakában maguk a dolgozók a szocialista brigádok cserélték ki véleményüket az áruval szemben támasztott követelményekről.

JVem volt mindig ilyen egyértelműen kiváló a Dolgozók Tsz-ben a szocialista brigád- mozigalom. Kezdetben, különösen a nők, a női brigádok, a jó értelemben vett anyáskodással töltötték meg a mozgalom kereteit. Nagyobb gondot és több időt fordítottak különböző szociális ügyekre, mint magára a termelésre. Azt hitték, hogy akkor lesznek igazán szocialista brigádok, ha elsősorban ezzel nem pedig a termeléssel foglalkoznak. A pártszervezet csúcsvezetőségének segítségével azután megtalálták a munka helyes sorrendjét. Első a termelés, mert aiz ebből származó javak teszik lehetővé azt, hogy gondoskodjanak az öregekről a gyerekekről. az óvodáról és az iskoláról. Jantyik Ferenc ezt így fogalmazta meg: „Nagyon szép dolog az, amikor az egyifc ember a másikért szolidaritást vállal. Községét szerető az az ember, aki a településért kész társadalmi munkában több napot eltölteni. A szocialista brigádoknak azonban mindenekelőtt és mindennap a munkában kell helytállniuk többre törekedniük, hatékonyabban dolgozniuk, megvetni a szövetkezet erősödésé- nék, fejlesztésének alapját.” Erre a munkalendületre épít és számít a szövetkezet. A következő esztendő elé várakozással tekintenek. Szeretnének minden eddtenél jobb munkasikert, mivel Kondoros ünnepre készül. Harminc éve szabadult fel a község, benne 25 éve működik termelőszövetkezet. A szocialista brigádok munkálat szeretnék úgv összehangolni, hogv erőfeszítésük nvomán az 19T4. évi termel <%;j tervet 4-5 százalékkal túlteljesítsék.

Isrr kivannak nte+o emléket állítani a centenáriumát

ünneplő önálló teemmsertek. * Dupsi Károly

ma van. Ebből az alkalomból tegnap a Békéscsabai városi Tanács elnök- helyettese, Babák György és a Közlekedési Múzuem igazgató- helyettese, dr. Vankó Ákos köszöntötték Békéscsaba jeles fiát. A városi tanács elnökhelyettese átadta^a város társadalmi és állami szerveinek köszöntő levelét és a Városunkért emlék- plakettet az idős repülősnek.

B. 3.

A társadalmi tulajdon és a népgazdaság védelme

(Tudósítónktól)

A Békés megyei Állategészségügyi Állomás és Intézet dolgozói részére november 15-én pártnapot tartottak Békéscsabán, a MEDOSZ Luther utcai székházában.

Két vitaindító előadás hangzott el. Először dr. Pankotai István, az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának osztályvezetője az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről adott tájékoztatást, majd a kispolgári szemlélet terjedését elemezte a társadalom bizonyos köreiben. Rámutatott az ezzel összefüggő, belőle származó problémákra, a szemlélet továbbterjedésének korlátozására hozott különböző intézkedések szükségességére. Ezután Maláta Mihály rendőr alezredes A társadalmi tulajdon és a népgazdaság védelme címmel mondott előadást, különös tekintettel az állategészségügyi szolgálat munkájára.

Az előadásokat élénk vita követte, majd Békési Imre rendőrőmagy a közlekedés biztonságával kapcsolatosan levetített filmeket kommentálta.

F. S.

1073. NOVEMBER 3». ^