Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-20 / 271. szám
«ssssBBeaasaBSBsesasssassæesooœeBesefflBSssBasaffieffieBsssi '©O B SS S B B B BBS SAE A gyomai ÁFÉSZ sokoldalúan támogatja a kertbarátokat A bor kezelése az első fejtés idején Az utóbb! hónapokban különböző szervek és szakemberek bevonásával folytatott tanácskozásokat a Hazafias Népfront megyei bizottsága. E megbeszéléseken nem kisebb jelentőségű téma szerepelt, mint az országos zöldségtermesztési program megyei tapasztaltainak helyzetelemzése. E megbeszélések ösz- » szegezései sürgették egy olyan megyei szintű tanácskozás tartását. ahol a legilletékesebbek, a termelők jelenlétében veszik számba a házi- és zártkertek megyén belüli eredményeit, s az irántuk támasztott kívánalmakat. Mindenekelőtt . a fólia alatti zöldségtermelés elterjesztésének szükségszerűsége sürgetett egy tanácskozást. Ilyen előzmények után került sor november 16-án, délelőtt 10 órakor a Hazafias Népfront megyei, illetve gvomai bizottsága, Gyoma nagyközség Tanácsa és a gyomai ÁFÉSZ közös rendezésében a házi- és zártkertek zöldségtermelésének időszerű kérdéseit megvitató tanácskozásra Gyomén. A zöldségtermesztés érdekli a termelőket. Jó’ példázza ezt az ankét sikeressége. Mert mi más— sál lehetne magyarázni, hogy megyénk legtávolabbi szögletéből is eljöttek a meghívottak. Vagyis azok a házi- és zártkertek tulajdonosai, akiket a Hazafias Népfront megyei bizottsága a zöldség- és gyömölcstermelés szószólóinak, cselekvő részeseinek szeretne megnyerni. Miután a házigazda, Megyeri Sándor tanácselnök üdvözölte a megjelenteket, Terbe István, a Kertészeti Égyetem Kísérheti Intézetének munkatársa tartott előadást a fólia alatti és a szabadföldi zöldségtermelésről. Erre a kérdések sokasága volt az egyértelmű válasz. 'Úgy is mondhatjuk, ez külön pozitívuma volt ennek a tanácskozásnak. Az előadást amolyan kötet’en beszélgetés, kérdezz-felelek követte- Egv óra hossza alatt elképzelhetetlen megismertetni a fólia alatti zöldségtermelés hogyanját. Ehhez nemcsak előadások, hanem a megfe’elő szakirodalom következetes tanulmányozása szükséges. Ide kívánkozik Boros Lászlónak, a megyei tanács kertészmérnökének az a javaslata, hogy hossák létre a kertbarátok klubját vagy bizottságát. Mint mondotta, ez a szerv lenne hivatva arra, hogy a megyében átfogó irányítást kapjon a fólia alatti zöldségtermelés megismertetése, ,'iogy választ kapjanak a terme- Iők arra a temérdek nvitott kérdésre, amely a kultúra elterIQ 18S3, NOVEMBER 3ft. jesztéséné’ jelentkezik. Szükség van egy ilyen megyei szervezetre azért is, mert a szakkönyvek nem jutnak el minden kerttulajdonoshoz. Csak így képzelhető el. hogy a megye megany- nyi községében is kezdetét vehesse a zöldség- és gyümölcstermesztés olyan következetes szorgalmazással, mint amilyen Gyo_ mán tapasztalható. Ez utóbbiról azonban Cs. Nagy Gábor, az ÁFÉSZ e’nöke beszélt. Gyomán hét éve működik a 80 tagot számláló gyümölcstermelő szakcsoport. A szövetkezet permetezőgéppel és két traktorral segíti a termelőket. Két hónappal ezelőtt 11 gyomai lakos megalakította a fólia alatti zöldségterrae’ő szakcsoportot Hogy az ÁFÉSZ mennyire akarja a községben e kultúra meghonosítását azt jól példázza a fóliabeszerzés, az előadássorozat és szaktanácsadás beindítása, a talajvizsgálat, s a palántabeszerzés. melyek teljes költségét — ami megközelíti a 10 ezer forintot — a szövetkezet vállalta magára. Sőt. már épül a szakcsoport palántanevelő fóliasátra is! E jó kezdet ellenére sem hallgatta el a gondokat. Mindenekelőtt azt, hogy gyümölcsből és zöldségből! most is hiány van GyománNagy érdeklődéssel hallgatták a résztvevők Zalai Györgyöt, a Hazafias Népfront megyei bizottsága elnökségének tagját. Elsőként arról szólt, hogy megyénkben már több mint félmillió négyzetméter területen folytatnak fólia alatti zöldség- termelést a házikertekben. A lehetőségek azonban sokkal nagyobbak, mint ahogyan n gyümölcs és zöldség iránti igény is többszöröse annak, amit ki tudunk elégíteni. Ugyanis a megyében 35 ezer hold házi- és sárikért van. melyek jelentős része még mindig nem azt a kultúrát termeli, amelyre alka’mas lenne. Sőt, jelentős része elhanyagolt. És máris annak a véleményének adott kifejezést, hogy a tanácskozás bebizonyította: a Hazafias Népfront megyei bizottsága jó ügyet szolgál, amikor a gyü- mö’cs-zöldségtermelés fokozását szorgalmazza. Mint mondotta, az ankét abban is megerősítette a népfront megyei vezetőit, hogy feltétlenül szükség van egy olyan szervezeti keretre — ez esetben a kertbarátok klubjára vagy bizottságára —, amely következetesen segítené a házi- és zártkertek tulajdonosait. Hogy mennyire szükség lenne egy ilyen szervre, annak bizonyítékául említette azt a tényt, hogy a megye 79 közigazgatási helysége közül 65-ben házi- és zártkertjeinek gazdái magukra hagyatva do'goznak. Ennek az állapotnak a felszámolását is segítenék » kertbarátok megyei vezetői, és a MÉSZÖV illetékesei. Mindent egybevetve, a november 16-án. pénteken délelőtt a Hazafias Népfront megyei bizottságának kezdeményezésére Gyomán sorra került házi- és zártkertek zöldségtermesztési ankétja jó kezdetnek ígérkezett Az egyik felszólaló azonban figyelmeztette a jelenlévőket, miszerint nem lesz élőbbre lépés akkor , ha a tanácskozás után az illetékesek nem próbálnak további lépéseket tenni. Reméljük, sőt bízunk benne, hogy a gyomai tanácskozásnak lesz folytatása, amely konkrét cselekvésben jut kifejezésre. A továbblépéshez azonban — úgy S véljük — más szervek és szervezetek segítsége is szükséges- Balkus Imre Ritkán gondolunk arra, hogy a lombhullás idején, illetve azt követően is érdemes néhány órát fordítanunk kertünk gondozására, a károsítok elleni védekezésre. Ilyenkor számos károsító könnyen elérhető, egyszerű eljárással megsemmisíthető, csak telelési viszonyaikat kell ismernünk. Búvóhelyük felszámolásával elpusztíthatjuk áttelelő alakjaikat, csökkentjük a tavaszi fertőzések kialakulását, ezáltal megkönnyíthetjük, hatékonyabbá tehetjük a következő évi növényvédelmi munkát. Gyümölcstermő növényeink kórokozóinak jelentős része és számos rovar is a lehullott, fér- j főzött leveleken telel át. Életben maradásukat, a kórokozók áttelelését megakadályozzuk, ha a lehullott leveleket gondosan összegereblyézzük és azonnal elégetjük. Az alma-, körte- és birslevelek elégetése teljes mértékben megsemmisíti a csak levélen telelő almafavarasodás (Endo- stigme inaequalis) és a körtefa- levél-fehérfoltosság (Mycosphae_ relia sentina) kórokozóját, s megakadályozza a körteía-vara- sodás (Venturia macaluta) kórokozójának a levelekről kiinduló fertőzését is. Jelenleg szinte ez az egyetlen módja a levélaknázó molyok (Lithocolle- tis blancardella, Lithocolletis coryhosfalie, Sigmella namella) elleni hatásos védekezésnek is. A cseresznye- és meggylevelek elégetésével a cilindrospóriumos levélfoltosság (Cylindrosporium padi) áttelelő alakját pusztítjuk el, és csökkentjük a levéllyuAmikor a musit zajos erjedése zavartalanul befejeződött, újbor lesz belőle. Ezután, 1—2 héten belül, a borban a szilárd részecskék (a seprő) nagy része leülepszik, s ezzel a bor részben megtisztul (ez az ún. önderülés). A kierjedést követő 3—4 hét után az önderülés lelassul. Az összegyűlő seprőre a bor erjedése szempontjából nincs szükség. Sőt, minthogy sok benne a könnyen bomló szerves anyag, ezért (a régi gyakorlattól eltérő, en) a bőrbetegségek elkerülése, a bor jobb minősege érdekében a zajos erjedés után 2—3 héttel feltétlenül lássunk az első fejtéshez. E munka helyes idejének megválasztása lényegesen hat a bor további fejlődésére! A penészes, rothadt szőlőből nyert borokat még hamarabb, kierjedésük után azonnal fejtsük le! Korán fejtsük azokat is, ame. lyeknek üdeségét, valamint a szőlőtől származó természetes illat- és zamatanyagait kívánjuk megőrizni. Ugyancsak korai fejtést igényelnek a könnyű, savszegény borok, amelyek esetében a biológiai savcsökkenés nem kívánatos. Meleg pincében szintén korábban fejtsünk, mert az ilyen helven a seprőbomlás előbb megindulhat. Arra gondoljunk, hogy a kései fejtés mindig nagyobb hiba, mint a túl korai! kacsodás (Chasterosporium ear- pophium) tavaszi fertőzését is. A szilvalevelek megsemmisítése a polisztigmás levélfoltosság (Polystigma rubrum) és a| szilvarozsda (Transchelia pru- nispinosae), a kajszileveleké pedig főleg a gnomóniás levélfoltosság (Gnomonia erythrostoma) elleni védekezés céljából fontos. A diófák alól nem csak a leveleket, hanem a dióburkokat is szedjük össze, mert a dió legjelentősebb betegségeinek kórokozói ezeken is áttelelnek. A ribiszke- és a köszmétebok- rOk alól a mikoszferellás levél- foltosság (Mycosphaereila ribis) és a pseudopezizás levélfoltosság (Pseudopeziza ribis) áttele- lésének megelőzése érdekében szükséges a leveleket összegereblyéznünk és elégetnünk. A fertőzött málnalevelek eltüzelése a szeptóriás levélfoltosság (Septoria rubi) s az elzinoés vessző- és levélfoltosság (Elsi- noe veneta) fertőzési lehetőségeinek csökkentése miatt fontos. , AZ ÁFOR nagyszénAsi'iii. SZ. GÉPKOCSI JAVÍTÓ ÜZEMÉBE felveszünk autószerelő szakmával, technikumi végzettséggel és , tehergépkocsivezetői jogosítvánnyal rendelkező dolgozót, művezetői munkakörbe. A jelentkezéseket az ÁFOR gépkocsi főosztálya, 1751 Budapest, Pf. 94. Csepel, XXI., Petróleumkikötő üt címre kérjük küldeni x Később fejthetjük a nagy cukortartalmú mustokból nyert, nagyobb alkoholtartalmú borokat, továbbá a vörösborokat, valamint a túlzottan savasakat, a savcsökkenés elősegítésére. Fejtés előtt feltétlen ismerjük meg borunk törési hajlamát és kénessav-tartalmát. Végezzünk ezért törési próbáit Egészséges borok fejtése során akkor is a bor minősége, jellege szerinti mértékű kénezéssel egybekötött fejtési hajtsunk végre, ha a törési próba kedvezőtlen elváltozást nem mutat A kénezés határértéket: — savas, száraz vagy édes, magas alkoholtartalmú bor esetében 15—20 mg/1; — lágy, száraz vagy édes. magasabb alkoholtartalmú, valamint illatos borfajtához 25—30 mg/1; — minit az előbbi, de alacsony alkoholtartalmú borhoz 3i5—40 mg/L Annak érdekében, hogy elkerüljük a leülepedett seprő fel- keverését — úgy képezzünk, hogy 5—30 liter borban a fejtendő bormennyiségnek megfelelő kristályos borként (kálium- metabiszulfitat vagy káliumpiro- szulfitot) keverjünk el gondosan. A hordó légterében égessünk él 100 literenként egynegyed-egy- ketted azbeszt kénszeletet, majd a tülkénezett bort öntsük a fejtésre előkészített tiszta, üres hordóba. Ezután fejtsünk —■ ha nincs a hordón csapnyílás, gumicsővel. A hordó has-átmérőjénél hosz- szabb tiszta fapálcát a hordóba dugva, majd kiemelve megállapíthatjuk a seprő magasságát. E felett egy-két ujjnyira a pálcához kötjük a gumicső egyik végét. Célszerű a csövet feljebb még egy helyen megerősíteni, A hordóba helyezett csövet megszívjuk, s a bort egy sajtár aljára vezetjük. A csövet egy szál dróttal elszorítva, szabályozhatjuk a bor kiömlését. Fontos, hogy a csőben a bor vissza ne szaladjon, mert az felkeveri a seprőt. Ha a hordón esapnyűás van. akkor megcsapoljuk. A bort igyekezzünk a sajtár aljára vezetni, hogy minél kevesebbet le- vegőzzön. Ha van fejtőgépünk, akkor fé. lig zárt fejtést hajtunk végre. Az oxidativ jellegű, törési hajlandóságot nem mutató borok fejtésekor nem adagolunk ként Ezzel ugyanis megakadályoznánk az ászkolási illat kifejlődését. Az üres hordóban égessünk el hektoliterenként körülbelül fél szál azbeszt kénszeletet. Az így előkészített hordóba a bort nyíltan levegőztetve fejtsük. A törésre hajlamos újborok fejtésekor, ha a törési próba töb- bé-kevésbé bamatörés iránt hajlamosságot mutat borunkat —* függetlenül annak összetételétől, színétől és minőségétől — ké- neznünk kell. Nagyobb baj ugyanis, ha a bor a levegőztető fejtés következtében megtörik, mintha átmenetileg kénes ízű vagy halványabb színű lesz. A törésre hajlamos borokat a fejtéskor fokozottan védeni kell a levegőzéstől. Az első fejtés után majd kéthetenként határozzuk meg a bor szabad kénessav-tartalmát, és végezzünk kiegészítő kénezést. Ha a kívánt szint állandósult, nem kénezünk többet. Célszerű az állandósult kénessavszintet hathetenként eülenőrizni. Az oxidativ jellegű borok (a tokaji, pécsi, badacsonyi) érlelése során csak minimális (5— 10 mg/1 kéndioxid) kénessav- szinttel dolgozzunk. Amidőn ezen a borok elérték fejlődésük tetőpontját, akkor kénezünk, olyan mértékben, hogy a szabad kénessav 30—40 mg legyen literenként. A bortörvény előírásai szerint a közfogyasztásra kerülő borok összes kénessav-tartalma literenként 300 mg, ebből szabad állapotban 60 mg lehet. Dr, Mercs Árpád Á lombégetés előnyei
