Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-03 / 258. szám
II Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának I—Ili. negyedévi jelentése a megye gazdasági és társadalmi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról.) A fontosabb cikkek termelése a szocialista ipar egészében a következőképpen alakult: 1973. I—m. negyedév 1972. I—in. negyedév Kőolaj %-ában 97 Földgáz 98 Egetett tégla 92 Égetett cserép 94 Konzervipart és háztartási idényüveg 120 Ontott síküveg 101 Kötöttáru 128 Férling 111 Kolbászfélék 80 Vágott baromfi 100 Feldolgozott tojás 77 Gyümölcskon zerv 85 Fözelékkonzerv 11S A szocialista Ipar a 9 %-kal több termelést 4 %-kal több dolgozóval végezte. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés így 4—5 %-kal haladta meg az 1972. első kilenc havit. A termelésnövekedésnek tehát kb. fele származott a termelékenység emelkedéséből, mely arány kisebb az éves előirányzottnál (75- 80 %-nál). Az állami iparban márciusban végrehajtott központi bérrendezés és a saját bérfejlesztés együttes hatásaként a munkások havi átlagbére 11 %-kal emelkedett az előző évi kilenc- havi átlaghoz képest. A megye szocialista iparában átlagosan 55 000 fő, ebből 42 000 munkás dolgozott. Mezőgazdaság — értékesítés A megyében 1973-ban az eddigi legnagyobb gabonatermést takarították be a gazdaságok. Az országos mennyiségnek gabonából 9,5, ezen belül búzából 11 %-át Békés megyében termelték. A gazdaságok az egyik legfontosabb gabonát, a búzát mind magasabb színvonalon termesztik. s korszerűen gépesített eszközökkel, rövid idő alatt takarítják be a nagyobb hozamot Emellett jelentős gazdálkodási eredménynek számít, hogy a fajlagos hozamok gazdaságok közötti szóródása csökkent (azaz, mindinkább kisebbek a különbségek az egyes üzemek termésátlagai között). A búza termésátlagának a megyében; alakulása Időszak: q/ha 1966—1970 évek átlaga 25,0 1971 31,5 1972 3241 1973 37,7 1973-ban az előző évinél 7 %- kai kisebb területen 7 %-kal több (csaknem 5 millió mázsa) búzát termeltek a megye gazdaságai. A gazdaságok nemcsak a gabonatermesztésben érnek el jó eredményeket. Jelentős területen, fontos növények (kukorica, cukorrépa, napraforgó, rizs) termesztése fçlyik a legkorszerűbb (iparszerű) eszközökkel. A tervek szerint az ilyen eljárásokat már a közeljövőben újabb növényekre is kiterjesztik. Az őszi mezőgazdasági munkák az előző évinél kedvezőbben haladtak. Október közepéig a kukoricának több, mint felét, a cukorrépának és a rizsnek kétharmadát takarították 3 BÉKÉS MÉCW^ 1973. NOVEMBER 3. be. Az őszi vetések alá a szántást négyötöd részben végezték el, s a búzavetésterület 60%-án már addig elvetették a vetőmagot. Az állattenyésztésben a fejlődés mellett még nem számolhatunk be mindenben arányos eredményekről Például a szarvasmarha-tenyésztésben és az állategészségügy területén még nem kielégítő a helyzet. Jelentőseik azonban a sertéstenyésztés eredményei. ■hl Moi vaaumnia* a serresállomány szeptember 30-án 1000 db 1*69 ISO 590 1970 133 S31 1*71 129 *99 1972 126 904 1973 m 932 A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére megyei párt- és tanácsi határozatok alapján hosszútávú tervet dolgoztak ki. A sertéstenyésztésben az elmúlt téli járványos megbetegedések okozta károkat a gazdaságok gyorsan kiheverték, s I továbbra is töretlen a tenyész- ! tési kedv. A tenyésztési folyamat szempontjából kedvező, hogy az anyaállatok száma jobban emelkedett^ mint az ösz- szes állomány. Az is pozitív, hogy a kisüzemi gazdaságok tenyésztési kedve fokozódott: amíg az összes sertésállományukat 12, addig a kocák számát mintegy felével növeltélc Az ágazat termelési eredményeiben várható fejlődés alapja lehet a hús- és húskészítményekből való lakossági ellátás ez évihez viszonyított javításának. Az év első három negyedévében a mezőgazdasági üzemek a fontosabb terményekből, ál- j latokból és állati eredetű termékekből együttesen 4,4 %-kal többet értékesítettek a szocialista kereskedelem és az ipar részére, mint 1972, és 16,2 %-kal többet, mint 1971 azonos időszakában. Foglalkoztatás A különböző népgazdasági ágak közül az építőiparban és a mezőgazdaság állami szektorában néhány százalékkal csökkent, a szolgáltatás területén nem változott, másutt emelkedett a foglalkoztatottak száma. Amíg az ágazatokban együttesen 2 %-kal nőtt a létszám, addig pl. az iparban 4, a kereskedelemben 3 %-kal dolgoztak többen, mint 1972 első háromnegyedévében. A munkaerő- áramlás tehát e két ágazat irányába hatott legjobban. II lakosság iövedelme és vásárlása A lakosság központi forrásból származó pénzbevétele az év első kilenc hónapjában 8 %- kai (országosan 9 %-kal) emelkedett. Ezen belül a nem mezőgazdasággal kapcsolatos bérek és bérjellegű bevételek növekedése gyorsabb (11 %-os) volt. mint a mezőgazdasági munkából származó bevételeké (4 %). E mértékkülönbség főként a márciusi bérrendezésnek, illetve a sertésértékesítés visz- szaesésének (ez pedig a téli kedvezőtlen állategészségügyi helyzet kihatásának) a következménye. A lakosságnak folyósított társadalmi juttatások idén 28 %- kai, tehát lényegesen jobban emelkedtek, mint a munkából származó bevételek. A kiskereskedelem eladási forgalma lényegében a pénzjövedelem növekedésével azonos Ütemben emelkedett A kiskereskedelem eladási forgalma 1973. I—Hl. negyedév 1972. I—ül. negyedév %-ában Bolti élelmiszerek 119 Vendéglátás 108 Élelmiszerek összesen 111 Ruházati cikkek 308 Vegyes iparcikkek 108 Összesen 109 A forgalom 9 %-os emelkedése mögött — figyelembe véve a kiskereskedelmi átlagos árszínvonal 3—4 %-os emelkedését — mintegy 5 %-os volumennövekedés következett be. Legjobban emelkedett a bolti élelmiszerek forgalma. Ebben szerepet játszottak az áremelkedések is. A megyében a munkások és szellemiek által fogyasztója élelmiszerek átlagos árszínvonala az év első felében 6,7 %-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ezen belül például a tej^ és tejtermékek ára 33. a dohányféléké 24. a baromfié 9 %-kal emelkedett. Az idényáras cikkek átlagos árszínvonala ugyancsak az első félévben 9, júliusban 7, augusztusban 12, szeptemberben 7 %-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ezek közül egyes cikkek, mint például a zöldségfélék, gyümölcs- félék, burgonya áremelkedései a termelés mennyiségi hiányaival is összefüggnek. Ruházati és vegyes iparcikkekből g forgalom jelentős emelkedése ellenére voltak választéki és minőségi hiányosságok, s az olcsó árukból' is kisebb volt a kínálat a keresletnél. A lakosság az első három negyedév folyamán a téli és nyári vásárokon és az időleges ár- csökkentések alkalmával mintegy 40 millió forint értékű árut vásárolt engedményes áron, s így 18 millió forintot takaríthatott meg. Jelentősebb megtakarítást tett lehetővé egyes tüzelőanyagok, lábbelik, ruházati cikkek adott időben történt vásárlása. A kiskereskedelem a volumenben kb. 5 %-kal nagyobb forgalmat 4 %-kal több forgalomtól függő alkalmazottal bonyolította le. Ezen dolgozók havi átlagbére az év első kilenc hónapjában 5 %-kal volt több, mint egy évvel korábban. Egészségügy Az előző időszakra vonatkozó beszámolókban az egészségügy területéről az orvosellátottságr gal, bölcsődei stb. helyzettel foglalkoztunk. Jelenleg a következő kérdésekről adunk tájékoztatást. Az elmúlt tanévben az iskolaegészségügyi munkában visszaesés volt. A vizsgálatra kötelezetteknek az óvodákban 82, az általános iskolákban 76 %-a részesült orvosi vizsgálatban. A középiskolákban pedig ennél is jóval kedvezőtlenebb volt e tevékenység. Az 1972/73. tanév folyamán az iskolaegészségügyi ellátás keretében 76 000 szűrővizsgálatot végeztek, kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Kedvezőtlen több szempontból. hogy valamennyi népgazdasági ágban emelkedett a táppénzes napok száma. 1973 első kilenc hónapjában a táppénzesek napi átlagos száma az ágazatokban együttesen csaknem 800 fővel volt több, mint egy évvel korábban. Nem kielégítő az üzemi balesetelhárítási tevékenység sem. Egyes ágazatokban súlyosabbak voltaik a balesetek. Páldául az állami iparban 33, az építőiparban 19 %-kal több kiesett munkanap jutott egy balesetre, mint 1972 első kilenc hónapjá- ftan. fa egy és a társadalom M ég napjainkban is előfordul. hogy egyes vállalati vezetők vagy alacsonyabb munkakörben felelős posztot betöltők tagadják egy ember munkájának jelentőségét, szükségességét, fontosságát. Ha történetesen valamelyik munkagéphez nem áll oda időben a kezelő, mert valami miatt késett vagy éppen aznap nem ment be, adott helyen hiányérzete támad a vezetőnek és a többi dolgozónak. Amikor a későn jövő munkára jelentkezik és megmagyarázza, miért volt távol, gyakran olyan válasz fogadja, hogy az ő személyisége, a munkában való részvétele nem is annyira fontos, mint amilyennek esetleg ő tartja. Valahol tehát hiba, hiányosság tapasztalható az egy ember munkájának, munkában való részvételének megítélésében. Lényeges-e, fontos-e az, hogy egy üzemben, egy műhelyben naponta mindenki megjelenjen és dolgozzon, termeljen? Már hogy ne lenne fontos. Ha egyetlen gép csak 10—15 percet nem üzemel a szalagszerű termelésben valahol, a munkafolyamatban elmaradás vagy éppen torlódás keletkezik. Az egy ember munkája, tevékenysége tehát nagyon is fontos, nagyon is lényeges abban a társadalmi méretű termelésben, melyet gyárainkban, szövetkezeteinkben folytatnak. A kérdés csupán az. hogy miért azt éreztetik a dolgozóval, hogy az ő munkája nem fontos? Az őszinteségről és a felelősségtudatról manapság is nagyon sokat beszélnek ilyen vagy olyan formában a munka különböző fórumain. Abban az esetben, ha az egyes ember személyiségét lebecsülően hozzák nyilvánosságra, vajon erősítik-e a felelősségérzetét, történetesen azt, hogy egy ember munkája mennyire lényeges a technológiai folyamatban, az árutermelésben? Olyan nézet ellen emelünk sfót, amely az egyes ember munkájának szükségességét lebecsüli, mert azzal az adott dolgozóban az önbizalom és a felelősségtudat j ellen fejleszt ki érzésvilágot : Ez végső soron a közömbösséghez vezet, ahhoz, hogy az egyes embert ne érdekelje az, ami műhelyen belül, vállalaton belül történik. Ez pedig már nagy hiba. S enki sem tagadhatja, hogy a gyárak, üzemek j munkásaiban nincs fele- ! lősségérzet. A termelésben el- 1 ért eredmények azt mutatják, hogy igenis van! S ha ez valahol csökken, akkor az egyáltalán nem azok bűne, akikről így nyilatkoznak, hanem azoké, akik ezt a felelősségérzetet nem engedik kibontakozni, vagy nem ilyen irányban serkentenek. Kocsis Lajos, a MEZŐGÉP békéscsabai gyáregységének fő- : könyvelője fizikai munkás volt. Kovács volt a gyomai gépállomáson, Közben tanu’t, főköny- ! velő lett Felelősségérzés nél- kül vajon tudott volna-e előrébb lépni? Tudott volna-e sokszor éjt nappallá téve tanulni? Aligha. Az embernek éreznie kell a felelősséget önmagáért, társaiért, munkájáért, a társadalomért És ez a felelősségérzés kicsit lelkesít is. Lelkesít azért, hogy az egy ember holnapra gondolkodásmódban, életszemléletben, szocialista tudatban több legyen, mint ma. Egyre több az ilyen ember, egyre több az ilyen J műhely, az ilyen brigád, s az Ryen gyár. Vajon képes lett volna-e a gépállomások mai utóda, a MEZŐGÉP Vállalat a szántó-vető feladatból a gép- I gyártásig, a legbonyolultabb i gépek, berendezések készítésé. I í% eljutni, ha a vállalatért, » munkáért a felelősséget csak az igazgató vagy egy-két ember érzi? Egyáltalán nem. Ennél a vállalatnál csaknem háromezren hordják magukban ezt az érzést, szinte valamennyien olyan feladatot és munkakört töltenek be, melyre lényegében öt esztendő alatt tették magukat képessé. Ha az egyes ember nem éretné a felelősséget önmagáért, munkájáért, társaiért, azok munkájáért, vajon eljuthattak volna-e az ekevas élezésétől a fotocellás vetésellenőrző készülék gyártásáig? Ezt nem lehet kétségbe vonni. A z emberek, az egyszerű fizikai dolgozók, ha érzik, hogy munkájukra számítanak, szükség van az erőfeszítésükre. hegyeket képesek megír« zga :.ni. A társadalom a leg- nagyobb erő, a legnagyobb felelősség hordozója. Ha az egészet így ítéljük meg, vajon megítélhetjük-e ennev egy részét vagy alkotóelemét az egyes embert más módon? Nem, egyáltalán nem. Ha az egyes ember jól dolgozik, átér- zi munkájából a reá háruló felelősséget, akkor ez a társadalomban és a társadalom egészében nagyon jól, kézzel fogható- an érzékelhető: az anyagi javak mennyiség^ nő, minősége javul, annak a termelésnek, melyet gyárainkban folytatunk, kizárólagosan ez a célja. Éppen ezért nagyon is indokolt lenne a munkahelyen úgy politizálni, hogy a felelősség érzése fejlőd, jön tovább az emberekben. Mindenki érezze hogy az ő tevékenységére szükség van a vállalatnak, mert az csak úgy képes a többre, a jobbra, ha az ő felkészültségére is számít, ha igénybe veszi. Az életből több példát lehetne felsorolni a? imént említett MEZÖGÉP-en kívül. A megye bármelyik mezőgazdasági és ipari üzemét ilyen tekintetben bárki bonckés alá veheti. Ösz- szessegében az árukibocsátás mindenütt növekedett. Egyik helyen a műszakiak tettek sokat ezért, másik helyen a gyár egész kollektívája. Tehát a munkások is adtak valamit munkaköri kötelességükön kívül. Ez az a gondolat, ahol néhány percre mégis csak meg kell állnunk és mérlegre tennünk a termelésben elért eredmények eredőit. Talán itt gyökerezik az, hogy az egyes ember tevékenységért vállalatom belül milyennek ítélik. Az egyes ember esetében kizárólagosan a fizikai dolgozókra gondolunk. Hiszen, ha ezek az emberek az idők folyamán olyan műszaki felkészültségire tettek szert, hogy a legbonyolultabb mérnöki rajzon is eligazodnak, sőt ehhez hozzászólnak, műszaki megoldásokat javasolnak a kivitelezés során, akkor erre a felelősségre nemcsak illő, hanem a7 üzem vezetőségének kötelessége odafigyelni. Sok megszívlelendő észrevétel fakad az esztergapadok, munkaasztalok mellől. Ezek mellett úgy elmenni, hogy egyik fülemen be, a másikon ki, nem lehet, nem szabad. Ezt a jól felkészült vezető még középszinten sem engedheti meg magának. Ezzel tulajdonképpen nemcsak az egy embert becsüli le, hanem az egynél jóval többet is. E gymás gondjainak megértése. egymás segítés,, a munkában és a mindennapi életben a legemberibb tett. Emberi kapcsolatok formálója, új és újabb harcostársak, munkatársak sokasága fejlődött, erősödött az utóbbi évtizedekben ilyen emberi tettek nyomán. Közben a társadalmi méretű termelés a mai igen magas színvonalra jutott. Mindezt nem a gépek, hanem a gondolkodó, felelősséget érző emberek valósították meg olajos ruhában vagy éppen fehér, illetve kék köpenyben. Dupsl Károly
