Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-20 / 271. szám
Huszonöt éves Párttörténeti intézet a egyedszázaddal ezelőtt, 1948. november 20-án alapították meg a Párttörténeti Intézet elődjét, a Magyar Munkásmozgalmi Intézetet. A munkásmozgalom-történet viszonylag új tudományág, mégis tekintélyes múltra tekinthet vissza, szinte egyidőre a munkásosztállyal, a szocialista mozgalommal. Már az első munkásszervezkedések vezetői közül többen hazánkban is rögzítették emlékeiket, tapasztalataikat — tanulságul az utókornak. Később a történészek is mindinkább figye’emmel kísérték az új, feltörekvő társadalmi osztály küzdelmeit — politikai felfogásuknak megfelelően különböző szempontból. 1918—19-ben. kiváltképpen a Tanácsköztársaság idején a munkásmozgalom történetének kutatása is fellendülőben volt. A két világháború közötti ellenforradalmi korszak azonban nem kedvezett az ilyen irányú kutatásoknak. Akik alkalmasak lettek volna rá, több- nvire maguk is elnyomottak. üldözöttek voltak. A felszabadulássá1 ezen a területen is új korszak kezdődött. A munkásosztály a nemzet vezető erejévé, a fordulat évével uralkodó osztállyá vált. története iránt is mindinkább fokozódott az érdeklődés. A Munkásmozgalmi Intézet megalakulásával a történettudománynak ez a fontos ágazata országos jelegű szervezeti bázist kapott Bizonyod memlapoz^ munkára már az intézet fennállásának első éveiben sor került, de a tulaidonkéopeni tudományos munka csak 1957-ben indulhatott meg. Ma már a Párttörténeti Intézet megbecsült tu- dománvos műhely, amelynek munkája a magyar történettudomány fontos alkotóeleme. A szakemberek, pártmunkások, írók. újsá**fr%. de a m"tik"smoz. ga’om műltia iránt erdekl"d=i közönség is érintkezésbe került az intézet — és a vele összeköttetés^, ben ’evő, különböző tudományos intézményekben dolgozó kutatók — munkájával. Több sorozat keretében —* az intézet 14 vaskos kötetben bocsátotta közre a magvar munkásmozgalom törtéj-|0t«av*p]ç fz-vn+rvj majd az 1948-tő> szinte napjainkig terjedő időszakot felölelve. Számosán ismerik a Magvar Munkásmozgalom Története Válogatott Dokumentumainak, csakúgy, mint a néni demokra- tiki Is TV***îArîi1«! T^T+Hofó ■*w+ nak köteteit. Sokan az intézet kinkiadvánvaP-ói i .'ro kedtek meg a magyar, sőt — bizonyos mértékben — a nemzetközi munkásmozgalom történetével. A magvar foradalmi munkásmozgalom története című mű köteteit a ’egkülönbözőbb oktatási intézményekben használták. Hasonló a helyzet a ..válogatott írások” (Szabó Ervin. Alpári Gyula. Kun Béla, Landler Jenő stb.) köteteivel is. A magyar munkásmozgalom törtér>ötének sok fontos eseményéről. problémáiéról készült monografikus munka. ígv a szocialista mozga'om kezdeteiről. a szoci-í’demokrata párt megalakulásáról, az agrárszocialista mozgalmakról, a szak- szervezeti mozga’om kialakulásáról a századforduló szocialista mozgalmáról, az 19’8-as őszirózsás fórrada 1 om'’-ról. a Magyar Tanácsköztársaságról. a kommunisták két világháború közötti küzdelméről, a magvar antifasiszta. ellenállási mozga’omról. Számos mű vizsgáiig olvan Tiaffs ielentősóefj. történe’emfor- máló eseménvek hazai visszhangját. mint a Párizsi Kom- műn vagy — kiváltképpen — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Az utóbbi években örvendete- ses fellendült a népi demokratikus időszak kutatása is. Monográfiák jelentek meg a fel- szabadulásról. a népi demokratikus rendszer létrejöttéről- írások készültek az 1956-os e’len- forradalmi támadás okairól és tanulságairól. Számos tanulmány foglalkozik a magyar kommunista mozgalom megújhodásával, a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységével. A munkásmozgalom-történeti tanulmányok zöme az intézet folyóiratának, a Párttörténeti Közleményeknek hasábjain jelenik meg. Az irodalomban való tájékozódást, a problémák megértését megkönnyíti az egyik legnépszerűbb kiadvány: a közelmúltban megjelent Munkásmozgalom-történeti Lexikon. A Párttörténeti Intézetnek nagy része van az utóbbi években — gondoljunk a kimagasló történeti évfordulókra — fellendülő helytörténeti munkáitokban is. Az intézet könyvtárát és archívumát viszonylag nagy számban keresik fel vidéki kutatók. akik nemegyszer konzultációs és lektori segítséget is igénybe vesznek. Örvendetes jelenség, hogy számos megyében jelentek, illetve jelennek meg színvonalas forráskiadványok, különböző fontos eseményeket tárgyaló he'ytörténeti dolgozatok. A Párttőrténeti Intézetben jelenleg is sokoldalú tudományos munka folyik. Készül a XIX. század hetvenes-nyolcvanas éveinek párta’akító küzdelmeiről szóló monográfiája, s számos szerző foglalkozik a magvar szociáldemokrata pÄrt történetőnek különböző időszakaival. Tovább folytatódik a szakszervezeti 1 mozgalom történetének feldolgozása. Ennek kapcsán irányult a figvelem munkásosztályunk kulturális mozgalmainak történetére. Az intézet — a maga feladatkörének megfelelően — bekapcsolódott a magvar munkásosztály rétezeződé-ének életviszonyainak s minden politikai Ve- tületének kutatásába; a történeti fejődést kívánja ehv,on a tekintetben is felvázolni. Űi téma a szomszédos országok munkásmozgalma és a máz var murikő «mozgalom között^ karcolatok tudományos elemzése. Különböző formában folynak azok az eszmetörténeti munkálatok, amelyek a magvar munkásmozgalom ideo’óffiai fejlődésének átfogó bemutatását célozzák. Nem feledkezett meg az intézet a jelentős és tanulságos é’efrai- zok kidolgozásáról sem. Rövidesen — kisebb terjedelemben — életrajzi munka jelenik meg olvan személyiségekről, mint ni. Kun Béla, Szabó Ervin, Landler Jenő, Kunfi Zsigmond. Sza- mue’v Tibor. Raik László. Kun Béláról és Károlvi Mihálvról teriedelmesebb életraizi mű is készül. Bettipzésül még csak egv nagy váPalkozást említünk meg: az intézet — számos tematikus kötet megjelentetése után — több kötetben jelenteti meg a munkásmozgalmi visz- szaemlékezések kronologikus gv "’’eménvét. Párttörténeti Intézet kollektívája. és mindazok a történészek, akik országszerte a magyar munkásmozgalom történetével foglalkoznak, úgy tartják, hogy terveik megvalósulása nemcsak teljesebbé, szakszerűbbé hanem sokoldalúan fe1- használhatóbbá, a jelen küzdelmeiben iobban hasznosíthatóbbá is teszi a munkásmozgalom történetét. i&éssyi Tibar Országos vizsgálat a nők szerepéről a családban A MNOT tájékoztatója A Magyar Nők Országos Ta- | náesa országos méretű vizsgála- tokát végez, maid reprezentatív ! tanulmányt készít az asszonyok az anyák családon belüli helyzetének és szerepének alakulásáról. arról, hogyan érvényesül napjainkban a társadalom legkisebb egységében a nő egyenjogúsága. A nagyszabású munkáról a nőtanácsnál tájékoztatták az MTI munkatársát. _ A készülő tanulmány alapján a család belső viszonyairól, életéről, a gyermekekkel szemben támasztott követelményekről, valamint a család és a társadalom kapcsolatáról igyek. szünk hű képet adni — mondották. E feladat azért is nagy figyelmet, érdemel, mert hazánk felszabadulása után a társadalmunk gazdasági, politikai, és kulturális rendjében bekövetkezett alapvető változások sokoldalúan befolyásolják a család helyzetét, fejlődését. Felmérő munkánkkal egyszersmind szeretnénk elemzőén feltárni a család és társ~dalom között kialakult újszerű kapcsolatot formáit. — A fejlődést tükrözi a nők megváltozott társadalmi szerepe is: jelenleg hazánkban a munkaképes korú nők 70 százaléka dolgozik. Többségük családos, gyermekes anya. Ezért különös súlyt helyezünk annak vizsgálatára, hogyan hat » család életére, az asszonyok otthoni egyenjogúságára a munkavállalás. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy a család feilcdése a női egyenjogúság fokozatos megvalósulása elsősorban a lánvok. asszonyok nagyarányú munkavállalásának, gazdasági fü-getlenségének eredménye. Jogszabályaink — a családjogi törvény, a munka törvénykönyve — messzemenő, en védik a nőt, az anyát, támo- gatját a nők egyenjogúságának gyakorlati megvalósulását. I — A tapasztalatok szerint átalakulóban vannak a család hagyományos feladatai is. A társadalom mind több családi funkció ellátásában siet a családok segítségére: ily módon újszerű együttműködés jön létre a család és az állam a társadalom különböző intézményei között. Természetesen a család fejlődése, változása nem problémamentes, az élő hagyományok, beidegzett szokások, a kialakult kapcsolatok általában lassabban változnak, mint a társadalmi feltételek. A tradíciókat gyakran átörökíti, tovább élteti a fiatal generáció is. Fokozza a feszültséget, hogy a nők munkába állása gyorsabb ütemű volt. mint a „hagyományos” szerepkörükkel összefüggő feladataik társad:.lmi segítése. Sokat keU tenni a családi munkamegioszi&s korszerűsítéséért is. A dolgozó nők a nagyarányú gépesítés _ ellenére még mindig átlagban heti harminc órát foglalkoznak háztartási munkával. A család fejlődés®, benne a nő helyzete, szerepe sokrétű, összetett kérdés A tanulmány a helyzet valósághű feltárása mellett tartalmazza majd a Magyar Nők Országos Tanácsának a további előrehaladást célzó javaslatait, elképzeléseit is. t Gáspár Sándor nyilatkozata a Trud-ban Szófia A Trud, a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsának lap. ja hétfői számában közli Gáspár Sándornak, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának nyilatkozatát a 8- szakszervezeti világ- kongresszus munkájáról. A várnai kongresszus fő érdeme — állapítja meg egyebek között Gáspár Sándor —, hogy plasztikusan tükrözte, s figyelembe vette a szocialista, kapitalista é, a fejlődő országok szakszervezeti mozgalmainak sajátosságait, ugyanakkor rámutatott a közös vonásokra is. A munkásosztály ereje mindig szervezettségében, egységében rejlett és ez így van napjainkban is. Minden olyan elméletet, kezdeményezésit és gyakorlatot támogatunk amely az egység megteremtését célozza —, hangsúlyozza a SZOT főtitkára. «•■■■■■■■■•■•■■■■ssacaeeæassBssBBsaaaaBaaBi Jól szolgálja a zsadányiakat ■ -* <*>**** I ÉMBBBBBBaHflB Néhány héttel ezelőtt adták át rendeltetésének Zsadány község kőzpentj íban az ÁFÉSZ kisá uhlzát melyet máris megszerettek a községbcliek. Képünkön % snéter-i. ütött részi get mutatjuk be. (Fotó: Balkns) iasesBaaaaBeasaaacasaBssgsasaaaBaaaaaaaBsaBaBRaaaBBBes9saassses99satS3æsaü9SS<>)€]5)9!SasaiBSisss(£a&t i l Gerencsér Miklós |aradi 37. ! Éjszakai álmából ébredt Kal- ; lianv dandártábornok. Ijedelme • ellenére gyorsan kellett hatá- : rozni. Annyit azonban megér- I tett, hogy az önkényesen haza ; tartó század midenre elszánhat• ta magát, a fegyveres harctól S sem riadna vissza, tehát gyer- ! mekbeszéd ’enne a háditörvé- : nyekkel ijesztgetni őket. Oko- : sabbnak vélte a tábornok, ha ; büntetlenséget ígér megbánás ■ esetére. Ez is gyermeki elgondo- 5 lás volt, dp hát így történt. Meg. ■ parancsolta Lenkeynek, tűzön- S vízen át érje utol a századot és ; szép szóval bírja visszatérésre ■ a huszárokat. ; Lenkey nyergeit és végígvág• tázta a rövid éjszakát. Habzó : lóval, hajnalban rájuk talált S Nadwoma alatt abrakoltatta lo_ S vait a század. Felfüggesztett S parancsnokuk a tábornok óha• ja szerint rábeszélésre fogta a 5 szót, emlegette a bántatlanságot • is, ám ezek a legények túlságo■ san értették, honnan szöktek » meg túlságosan látták, mennyit i ér a tábornok úr üzenete. Vá’asz. ; képpen felszólították Lenkeyt, ■ kövesse példájukat. Ez esetben ■ a szeretett parancsnokot tiszte- : lik benne, éppen úgy, mint ko- : rabban, ám ha ellenkezik, fou NAPLÓ golyként viszik magukkal tovább. Ezek után lehet-e kérdéses, mit válasszon a kapitány? Akar_ hatott-p bármely huszár gyorsabban hazatérni a szülőföldre, mint ő, akit a lelkiismeretével ellentétes szolgálatra próbáltak kényszeríteni Kelet-Galíciá- ban? Tisztában volt döntése lehetséges következményeivel. Tudta, automatikusan felidézi maga ellen a hadbírósági eljárást. Átvette a parancsnokságot, I sorakoztatta századát es jelt adott az indulásra: — Irány Magyarország! Folytatták az erő1 tetett menetet. Délután elérték a határt, este hatkor pedig belovaeoltak Kőrösmezőre Huszonegy óra leforgása alatt százharminc kilométert hagyott maga mögött a század. Azt hitték, elérték az ígéret földjét, sikerült lerázniuk a büntetés rémét. Csak Lenkey János nem hitte. Amikor másnap, kedden, május harmincadi- kán Máramarosszigetre érkeztek. a parancsnok elővigyázatosan a vérmedve olta'mába ajánlotta századát Aki céltudatosan készül nagv szerepre, az fokozatosan hozzá edződik a lelki teherviseléshez inára és aztán, ha alkata Is szerencsés, bírja a magas próbatételeket. Mindenre számított, a távoli helyőrség névtelen huszár- kapitánya, csak arra nem, hogy néhány nap alatt az országos politikai izgalmak középpontjába kerül. Egyrészt a szűnni nem akaró ünneplés, mindenütt, ahol magyarok laknak, másrészt az újdonsült kormány kínos zavara. Miközben Máramaros vármegye és Eger városa felhívással fordult az ország közvéleményéhez a Lenkev-huszárok védelmében, addig a budai Hadügyminisztérium a büntetés módozatát fontolgatta. Lenkey János és századának valamennyi katonája kényszerű vesztegléssel várta sorsát Mára- m«ros.s7i«eteu A rrazarir-spoVuak volt ideje felmérni azt a bo- nyoda’omhalmazt. amelyet okoztak- Kelet-Gaüciában mindössze annyit tudott a honi helyzettől, hogy függet’en magyar kormány alakult és csak az uralkodó maradt közös Ausztriával. Honnan érthette volna az új államjogi helyzetből következő osztódási komplikációkat, a ku'isszák mögötti ádáz huzavonákat. Ö csak a szolgálathoz értett, csak a hadsereg sablonrendszerében igazodott el, de itt sem tovább, mint ameddig a csapattisztek hatásköre és érdeklődése terjedhet. A katonáskodás és a politika találkozási pontia oly messze volt tőle, mint Becs Kelet Ptp’íciától. És íme, a magyar Miniszter- tanács most miattuk ülésezi*»' /
