Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-17 / 269. szám

Juhási F@r©nc: CSOKONAI• Ügy mondják, art a papírte­kercset. amelyre Vitéz Mihály utolsó verseit írta, a költő üve- gesedó bokája alá tették a ko­porsó lezárása előtt: útravaloul. i,Miska nagyon szerette őket, vigye magával”, adja az any­ja szájába a mondatot a legen­da . Micsoda sors még a halál után is! Micsoda tékozlás. S amit „magával vitt”, azt meg­ette a debreceni homok, akár­csak a törékeny testet, mohón, gyorsan és kérlelhetetlenül. Harminckét éves volt. amikor meghalt és harminckét éves ko­rára mindent tudó. elérhetetlen grácia, költő, amilyen a földön csak kevés lehet. Ahogy köze­ledett a halál felé. egyre fino­mabb, egyre kecsesebb, egyre mélyebb lett a verse, végül már olyan tiszta a hangja, hogy aki hallja, fölzokog. Úgy énekelt, mint a mesebeli madár: a tövis egyre mélyebben a bögyébe fú­ródik. d® ő énekel csodálatosan. Élete: csupa nyomorúság é® megaláztatás. Diák, majd tanár a debreceni főiskolán, aztán ki­csapják az iskolából, aztán csa­vargás az országban, éhség, sze­génység. Komáromban Lilla, a sOha_be-nem teljesült szerelem, a somogyi idők. a fáradt csur­gói tanárkodás, aztán vissza a sivár és komor Debrecenbe, ál- lástalanság. végül a tüdőbaj. Költészete: csupa derű. csupa fegyelem, csupa ellenszegülés, alighanem a legtöbb, amit költő megtehet. Csokonai «ohasem ad­ta meg magát! Talán ő vívta meg a legnagyobb csatát az egész országra ülepedő debrece­ni porral, a közönnyel, a gúny­nyal. a meg nem értéssel és a kortárs-kicsinyességgel, egyszó­val a halállal. S a halál, s a töb­biek alulmaradtak! Emberentűli erőfesizítés ez! Vidámnak lenni az országos nyomorúságban, énekelni a máglyán, verssel ki­védeni a csontvázlovas ‘dárda­ütését! Csokonai életében és költé­szetében is nagy forduló: Idomá­rom, Lilla. Beleszeret a gaz­dag kereskedclányba. s a lány csillaggá nemesül a költő sza­vaiban : de a csillag más útra tér és Csokonai végleg egyedül marad. Ebben a szerelemben érik gazdag, nagv költővé, min­dig magát-kiáltó lírikussá, olyan modern költővé, aki előre fut egy századot, tud lenni Ady, Vagy József Attila tanítómeste­re. A Lilla-ciklus a legszebb és legfinomabb szerelmi regény, a legmegrázóbb tragédia, a leg­férfiasabb lemondás, az átokta- lan fájdalom-elviselés. És a legmerészebb költő-ívelés! A költő-kortárs. Kölcsey, aki pe­dig a vállalkozásban is társa le­hetett volna, csak ímmel-ámmal, fanyalogva ismert,» el költőnek. Bugrisnak nézte. Az utókor pe­dig meg nem szerette meg elég­gé Pedig az ő vaskossága ma­ga az élet. a- ő naturalizmusa a fölismert és legyőzött pusz­tulás. az ő szerelme évszázadok viharosodé szerelmi eposzának kimondása, az ő finomsága tör­vény és erő. Az ő egész költé­szete győzelem a7 Apokalipszis erői fölött. Az ő költészete a mi emberi szívünk fölszabadítása. •A költő születésének 300. év­fordulója alkalmából közöljük Juhász Ferenc írását. Óramúzeum Jedrzejowban Chicago és Oxford után Jed- rzejowban található a világ har­madik legnagyobb napóra-gyűj­temény,, s alighanem egyik leg­nagyobb csillagászati,, és nap­óra-irodalmi könyvtára — Ko­pernikusz. Heveliusz és Descar­tes kézjegyével ellátott kötetek­kel Az órámúzeumnak renge­teg látogatója van. akik nagy érdeklődéssel szemlélik a gyűj­temény egyedülálló darabjait, a 14. századbeli kvadránsokat, a 15. és 16 századbeli órákat. A múzeum magántulajdon Tadeusz Przypkowski műtörté­nészé, aki elődeitől örökölte ezt a passziót — no meg a ritka­szép óragyűjteményt. Tadeusz Przypkowski egyébként nem­csak órákkal és csillagászattal foglalkozik — ő az ólengyel konyha egyik legjelesebb isme­rője és művelője. általán nem fékezte magát a magyarok szidalmazásában. Sér­tő viselkedésére kérvényeztem a hadseregből való távozásomat. Egyúttal azonnali szabadságolá­somat kértem. Olyan ember beszél így, aki érzéseiben már szakított velünk. Bizonyos, hogy mérlegelte kö­telességét, amikor kaszabolás­ra kellett volna vezényelnie hu­szárjait, mint ahogy az is bi­zonyos, hogy a pillanatnyi belá­táson túl átgondoltabb ok miatt tartózkodott a vezényléstől. Ha így van, akkor a következmé­nyek sem érhették váratlanul. Különösen a gyászszertartáson való megjelenése után. Mindez a lekiismeret dimenziójába tar­tozik. Megint más a szolgálat, hadi- jog, a hatalom dimenziója. Nyil­vánvalóan ezzel is számolt Len- key, de amikor rátámadt gróf Paar ezredes, tudomásul kellett vennie, hogy 6 csak addig 'szá­mít dédelgetett huszárkapitány­nak. amíg nincsenek a kedvünk ellen való skrupulusai. Mihelyt méltányolni meri a lengyelek igazságát, azonnal nulla, kanca, megbízhatatlan féreg. akivel úgy lehet beszélni, mint a ku­tyával. Lám, akit mindvégig büszkeségre, a tiszt sérthetetlen­ségére tanítottak, egyszerre gya­nús magyar, a szó legundokabb értelmében, mert nem hajlan­dó ugyanolyan kíméletlen oszt­rák lenni, mint amilyen gróf Paar ezredes, SSenyű elképzelni, hogy a simán zajló huszárélet után mekkora riadóra ébredhetett Lenkey kapitány. Mire fölesz­mélt, már meg is történt vele a szerencsétlenség.' Gyanús lett. Nem véletlen hát, ha Lenkey késedelem nélkül kérte elbo­csátását. Igen, ez így egyszerű­nek látszik, de a döntés nem csekélyebb, mint a teljes lét­bizonytalanság vállalása. Se in­gó vagyon, se földbirtok. Mihez kezd magával a nincstelen Len­key? Polgári hivatalt aligha kap, mert ilyenhez semmi gyakorla­ta, semmi képzettsége. Külön­ben is, a mi gyanúnk nem szo­kott megállni a laktanyák kerí­tésénél. Kiterjedése addig tart, ameddig a fekete-sárga felség- terület, sőt azon is túl. A baljós összefüggések száma végtelen. Hasonlítanak a démo­nokra. Számolnia kell velük an­nak, aki nem rántott kardot a lengyelekre Sztaniszlauban. Maryampol a Dnyeszter jobb partján fekszik — át kell an­nak úsztatnia a folyón, aki on­nan Magyarország felé igyek­szik. A század is gyanússá lett, nemcsak a parancsnoka. Amíg Lenkey Janó* — hatnapi zár­kafogság után — rendelkezési állományban tétlenkedett Szta­niszlauban, addig huszárjait a kíméletlen Festetich kapitány nyomorgatta. Búsultak a legé­nyek Lenkev kapitány távolléte miatt, zúgolódtair Festetich ka­pitány durvasága miatt, aggód­tak a várható büntetés miatt. (.Folytatjuk) Keresettek a gyomai kötött termékek A Gyomai Háziipari Szövetke­zet a napokban bemutatta kötött termékeit Budapesten, a HUN- GAROCOOP Külkereskedelmi Vállalat termében a Luxus Áru­ház vezetőinek, akik már a ka­rácsonyi vásárra több százat, a jövő félévre pedig több ezret rendeltek belőle. Újabb vevő­ként jelentkezett egy nyugatné­met kereskedelmi cég is, amely évenként 100 ezer pulóvert és kardigánt akar vásárolni. Megjelent a Békési Élet legújabb száma A napokban került ki a nyom­dából a Békési Élet ez évi 3. szá­ma. A TIT Békés megyei szer­vezetének közművelődési és tu­dományos szemléje ezúttal is gazdag anyagot tár az olvasó elé. Csende Béla Barátaink földje: Penza megye című válogatásá­ból a szovjetunióbeli testvérme­gye gazdasági, kulturális életébe kapunk betekintést. A művelő­dés, a kultúra fejlődése Penza megyében című tanulmányában az ottani oktató-nevelő munkát és a közművelő­dési tevékenységet elem­zi. Mindezt szépen egészítik ki Koszt a Rozália útirajzai. Figye­lemre méltó Gácsér József: Az életmód és a kultúra szociológiai vizsgálatának néhány Békés megyei tanulsága című tanulmá. nya A folytatásos tanulmány befejező mondata egyértelműen indokolja a szociológiai felmérés szükségességét: „Ha az embe­rek azt tapasztalják, hogy törőd­nek életkörülményeikkel, akkor remélhetőleg kevesebben fognak elvándorolni a megyéből.” Becsei József, megyénk külte­rületi népességéről, a tanyai életformáról, Sass Ervin a köz­művelődés, a népművelők meg­változott feladatairól ír a kötet­ben. Balogh Ferenc megyénk ro­mán nemzetiségi könyvtárait mutatia be. A békéscsabai Au­róra Kör történetét Filadelfi Mihály tanulmánya tekinti át. A kör haladó kulturális hagyo­mányainak értékelése tanulságos olvasmánya. tapasztalatszerző lehetősége lehet népművelőink­nek. Érdekes írások sorakoznak ezen kívül a Kiállítás, a Láto­gatóban, a Vita. a Tények. Doku_ mentumok, emlékek és a Szemle rovatokban. A Békési Élet vaskos számát Balogh Ferenc. Csenge Béla és Márton Ferenc fotói, Meskó An­na és Páka György linó-képei, ex librisei teszik színesebbé. Retten a nyolcvanból  levegő tisztaságáért Új autóbusz-motor min­tapéldánya készült el Győrött. Ez kevés mennyiségű Diesel­olajat fogyaszt, amit probán- bután gázzal pótolnák. A mo­tort az osztrák Steyer-művek- nél vizsgáztatták kitűnő ered­ménnyel. 30—50 százalékkal ke­vesebb szennyező anyagot bo­csát a levegőbe.’ mint a hagyo­mányos üzemelésű. A békéscsabai Achim L. And­rás könyvesbolt könyvterjesztői közül két teljesen eltérő korú, alkatú, egyéniségű emberrel be­szélgettünk. Van azonban egy közös vonásuk: hittel terjesztik a könyveket, s munkájuk dicsé­retét a számok emelkedése mu­tatja forintban és kötetekben. Könyvet választok Knyiháréknál családi hagyo­mány, hogy munkahelyük a Békéscsabai Kötöttárugyár. Ka­tihoz a kíváncsiság vezetett : mi­lyen ember a város legfiatalabb könyvbizományosa ? SZTK-ügyintéző, táppénzt és anyasági segélyt juttat az igénylőknek, s emellett szép köteteket kínál a gyár két és fél ezer dolgozójának. Nem kis fel­adatot vállalt ez a törékeny al­katú, halk szavú, határozott fi­atal lány. — Mondják, hogy az a bajom, mások dolgával is törődöm, nem nyugszom meg a látszólagos változtathatatlanban. 1971 óta foglalkozom a könyvekkel. Min­denki szeret könyvek között böngészni s amit egy üzletben esetleg nem tenne meg, baráti környezetben élvezettel válogat­ja a kiadók munkáit. Havonta könyvvásárokat rendezünk. Hogy hol? A legtöbb helyet csak az udvar biztosítja, de az idő hűvösödik, s a jó könyv ilyen­kor is gazdát keres. A kultúrte­rem távol van a könyvektől, kockázatos és fárasztó alkal­manként a cipekedés. helyben pedig nincs lezárható tároló. Rideg, köves helyiségben könyvektől duzzadó, lelakatolt szekrény a valóság. A lepattanó zárral leolvad a merevség Ka­tikáról, a környezet is megszé­pül. — Nézd meg a raktárunkat! A mi dolgozóink nemcsak kri­mit vásárolnak. Irving Stone: Michelangelo, Edith Piaf: Nem bánok semmit sem, Kislexikon, Értelmező szótár, különféle ér­deklődést kielégítő szakács- könyv, kézimunkatanácsadó, au­tós atlasz, fantasztikus iroda­lom ifjúsági regény, meseköny­vek sorakoznak figyelemkeltő tarkaságban. — Mindfen korosztály találhat megfelelő könyvet, állandóan ti­zenötezer forint értékű a vá­laszték. Sokszor az emberek vennének is, de nem tudják A VOLÁN 8. SZ. VÁLLALAT felvételre keres tehergépkocsívezetőket, MÄVAUT-gépkocsívezetőket, kalauzokat, rakodókat, érettségivel rendelkező férfi és női munkaerőket, magas nyomású gázkazánfűtót, szám­viteli főiskolai végzettséggel vagy mérlegképes köny­velői képesítéssel rendelkező számviteli elemzőt, va­lamint 1 fő gyors- és gépírót. Munkába járáshoz ingyenes autóbuszbérletet biztosítunk. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Szarvasi u. 87. Munkaügyi önálló osztály. 202365 mit. Megfogadják a tanácsom, tetszik, amit ajánlok. A bizalom nagy segítség a munkámban, de felkészülök a válaszadásra én is. Figyelemmel kísérem az új könyvek megjelenését, szinte mindent elolvasok, amit kíná­lok. A könyvesbolt ad ismerte­tő anyagot, reklám könyvjelző­ket, s ami a legfontosabb: a leg­frissebb könyveket mindig meg­kapom tőlük. Büszkeségem, hogy a Világirodalom Remekei sorozatból 136 állandó megren­delőm van, és 40 Jókai-kiad- ványra várnak minden megje­lenéskor. Szomorú vagyok, ha nem tudok könyvet adni. Nem kaptunk például a Magyar Re- mekírók-sorozatból, pedig sokan szeretnék megvásárolni™ Könyvek között, nyugdíjban Mosolygós tekintetű idős em­ber rakosgat a könyvtárban. Feri bácsi ő, az 1. sz. téglagyár könyvtárosa és könyvárusító ja. A falon megbecsült helyen be­keretezett okirat; a SZOT kúl- turális, agitációs és propagan­da osztálya Korcsmáros Feren­cet az üzemi könyvterjesztés és könyvpropaganda terén végzett kiváló munkájáért 1972-ben el­ismerésben részesítette. — Kérem, rólam ne tessék ír­ni. nem tettem jelentősei — til­takozik. — Mindössze annyi tör­tént, hogy 1962-ben kiléptem a gyárkapun, nyugdíjba mentem, s beléptem a könyvtár ajtaján, ahol azóta is dolgozom. Bará­tom volt a művelődési ház-igaz­gató. biztatott, hogy terjesszem a könyveket, mert nem megy a dolog. Hát üsse a kő, belemen­tem. Eleinte döcögött, az első évben hat és fél ezer forint for­galom volt, második évben már túlléptük a tízezret, a harmadik év 28 ezerre, a negyedik év 40 ezerre kerekedett. Feri bácsit mindenki ismeri a környéken, hiszen a gyárban volt portás. 1937 óta figyeli a nemzedékek váltását, a fejlő­dést. A vásárlók elárulták, hogy nem sajnálja a fáradságot, hogy törzsvevői kérésére akár vidék­ről is beszerezze a kívánt köny­vet. Pontosan vezetett szám­adást mutat vevőkről és köny­vekről. A 900 dolgozóból száz állandó vásárlója van, némelyik évente ezer, ezerkétszáz forin­tért vásárol. — Van egy kertecském, az­zal foglalkozom, s a könyvekhez jövök pihenni. Nem beszélek rá soha senkit, hogy ezt vagy azt vegye meg! Nem is érzik erő­szaknak a vásárlást, mindig megkeresnék. Jó. hogy a könyv­tárban árusíthatom a könyveket, ami tetszik, mindiárt megvehe­tik. Havonta a 2700 könyvtári kötetünkből háromszázat köl­csönzők, a brigádok itt készül­nek fel a szellemi vetélkedőkre is. Érzem a megbecsülést, a nyá— ron elküldték Hévízre jutalom­beutalóval. Gondoskodnak ró­lam-, Beds Zsóka

Next

/
Thumbnails
Contents