Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-16 / 268. szám
A MEGYEI PÁRTblZOTT SÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1973. NOVEMBER 16., PÉNTEK ára: 86 fillér XXVIII. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM A Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazgatója Békéscsabán Alig néhány napja adták ált rendeltetésének Budapesten a1 Szovjet Kultúra és Tudomány Házát. Ezért is örömmel vettük, amikor a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága titkárságának meghívását Szergejev Vladiszlav Georgijevics, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazgatója elfogadta és munkatársával, Ribalka Vlagyimir Ivanoviccsal együtt tegnap, Békéscsabára érkezett. A testvéri szovjet nép kultúrájának és tudományának magyarországi képviselőit Békéscsabán. a Hazafias Népfront megyei titkárságán Nyári Sándor, a HNF megyei titkára fogadta. A fogadáson jelen voit Végh Andor, az MSZMP Békés megyei Bizottsága munkatársa. A vendégek ellátogattak a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba, ahol Dér László, a múzeum igazgatója kalauzolta őket és ismertette meg megyénk múzeumi munkájával. Ezt követően a szlovák tájházat tekintették meg a vendégek, majd a megye közművelődési klubjában találkoztak a megyei, járási, városi kulturális intézmények vezetőivel. A találkozó házigazdája, Enye- dî G. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára üdvözölte a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazgatóját és munkatársát. Elmondta: megtisztelő Békés megye részére, hogy az országban elsőként megyénkbe látogattak és vették fel a kapcsolatot a vidéki kulturális élet képviselőivel. Az eszmecserén először Szergejev Vladiszfav Georgijevics ismertette a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának programját és azt, hogy a ház kapuja mindenki előtt állandóan nyitva áll. A találkozóról fényképes tudósításban lapunk szombati számában részletesen beszámolunk. B. J. Az Aradi Állami Színház vendégjátéka Békés megyében Bemutatók Elekem é» Békéscsabán A Körös Hotel presszójában gyülekeztek csütörtökön délelőtt a Jókai Színház vezetői, művészei, műszaíki dolgozói, hogy fogadják a velük esztendők óta baráti kapcsolatban álló Aradi Állami Színház tagjait. Hogy aztán kevésisel később jó ismerősként köszöntsék a szálló előtt az autóbuszból leszálló vendégeket. Ezúttal nyelvi akadály sem volt: az aradiak közül sokan jól beszélnek magyarul s a békéscsabai színház tagjai közül is tudják néhányan a román nyelvet. Lovas Edit, a Jókai Színház igazgatója köszöntötte a küldöttséget, megemlékezve a korábbi vendégszereplések sikereiről, előlegezve a reményt, hogy a mostani fellépések öregbítik majd e sikert, amely tovább erősítheti a két nép barátságát. Ambrus Zoltánné, a városi tanács művelődésügyi, osztályának munkatársa a megyei és városi tanács nevében üdvözölte ) az aradi művészeket s kívánt nekik kellemes itt-fcartózkodást. Doai Alecsandrescu, az Aradi Állami Színház igazgatója válaszolt a vendéglátók köszöntésére. Szólt a két színház munkakapcsolatairól s arról,' milyen szívesen érkeztek ismételten Békés megyébe. Végezetül arról beszélt, hogy a Jókai Színház művészeit legközelebbi Arad megyei vendégszereplésükkor ugyanolyan szívesen fogadja majd az ottani közönség, mint amilyet ők tapasztaltak az előző években Magyarországon. Fehér és vörös szegfűkkel ajándékozták meg egymást a vendéglátók és a vendégek, hogy aztán az utóbbiak rövid városnézés, pihenés után Elekre induljanak. ott mutassák be a klasszikus román vígjátékirodalom legnagyobb alkotójának, C«ragiale_nak Eoí/ wikaKOts égt szaka é$ Leonida naccsás úr és a reakció című szatirikus komédiáit. A vendégek ma, pénteken délben ellátogatnak a békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezet lovasiskolájába, utána a termelőszövetkezet és a színház szak- szervezeti bizottsága vendégeli meg őket, majd este megtekintik a Jókai Színházban Schwa j- da György Mesebeli János című darabjának ősbemutatóját, holnap pedig ők lépnek színpadra Békéscsabán. Előadásukban Szophoklész Antigoné című tragédiáját láthatja a közönség. II békéscsabai téglagyár és az 5-6 sz. általános iskola szocialista szerzfidése November 10-én, szombaton este az I. sz. Téglagyár kul- túrotthonában sok száz munkás és diák ült a hosszú asztalok mellé, hogy jelen lehessen Békéscsaba egyik legnagyobb ipari. illetve oktatási intézményei szocialista szerződésének megkötésénél. Az ünnepélyes est első részében Dénes Ferenc, az üzem párttitkára mondott ünnepi beszédet a Nagy Október évfordulójára emlékezve, majd a két intézmény vezetője, Bozó Dezső iskolai és Berki László Az oktatáspolitikai irányelv érvényesüléséről tárgyalt a békéscsabai Városi Tanács V. fL A békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága t^gúap, november 15-én rendes ülésén megtárgyalta a művelődésügyi osztály jelentését az oktatáspolitikai irányelvek érvényesüléséről. Ezen belül megvitatta a tárgyi és személyi feltételek alakulását, az oktató-nevelő munka tartalmi továbbfej lesz. téséneir lehetőségeit, valamint a felnőttoktatás eredményeit. A választott testület a jelentést elfogadta. Ezután a városi bíróság és a tanácsi sziervek együttműködéséről szóló jelentést hallgatta meg. Elzen belül a gyámügyi, kisajátítási, hagyatéki és birtokvédelmi eljárásokkal kapcsolatos feladatokat. vállalati igazgatók méltatták a szocialista szerződés jelentőségét, ismertették tartalmát. A téglagyár többet- között vállalta, hogy évenként két tanterem parkettázási munkáját az iskola épületeinek tanév végi karbantartási munkáit elvégzi, anyagi segítséget, támogatást ad a lövés? és kémiai szakkörök és a kisdobos klub fenntartására. tanulmányi kirándulásokhoz autóbuszt biztosít, enyhíti az iskolások pályaválasztási gondjait. a rendezvények lebonyolításához helyiséget ad. az iskola legkiválóbb tanulóit a nyári szünidőben külföldi táborozásra visizi. az új tornaterem építéséhez nagyszabású társadalmi munkaakciót szervez. Az iskola a szerződésben vállalta, hogy tovább szervezi a dolgozók iskoláját, az üzem rendezvényein, ünnepségein műsorokkal vesz részt, a tanév alatt. két. az iskola életét, a szakkörök munkáját bemutató kiállításit rendez. A? üzemben dolgozó szülők részére pedagógiai előadásokat tartanak, életükről, eredményeikről egymást folyamatosan tájékoztatják. A legjobban, legeredményesebben dolgozó munkásoknak és tanulóknak ezután kitüntetéseket nyújtottak át. Az ünnepség kedves színfoltja volt. amikor egyszerre vette át Mo- kos Mátyás a Kiváló Dolgozó kitüntetést és lánya. Katalin, a Kiváló Úttörő oklevelet. Az ünnepség utolsó részében a? 5—6-os sz. általános iskola diákjai irodalmi összeállítással kedveskedtek a megjelenteknek, majd a DlVSZ-induló hangjaival ért véget az ünnepség. (—esi) Losonczi Pál Afrikában 'íigériai népi táwcosok köszöntik Losoncz-i Pált a® Elnöki Tanács elnökét. (TeleCmto — áP — Ma — KB) Adjunk szót a „szónokoknak”! Érdemes odafigyelni arra, amiről az emberek nyíltan, őszintén beszélnek. Érdemes, de ez önmagában még nem elég. Véleményüket össze kell gyűjteni, s olyan nyilvános fórum elé vinni, ahonnan eljut az illetékesek elé is. A fővárosban például két évvel ezelőtt a Hazafias Népfront Hétfő esti párbeszéd — Budapestről címmel nyilvános vitafórumot biztosított a közérdekű panaszoknak, kéréseknek, véleményeknek. Ezeken bárki részt vehetett, az adott témáról véleményt mondhatott. Így került terítékre a Margitsziget gépkocsiforgalma, így fogalmazódott meg a kérés: legyen a Városliget ismét a város ligete. Nincs olyan városa, községe az országnak, ahol ne akadnának speciális, csakis a helyieket érintő problémák. És ezek többségét délutánonként — esténként az emberek a talponállókban, presszókban is megfogalmazzák. Volt, ahol például a városi tömegközlekedést, a régi lassú villamosokat szidták, s ma már a helyzet javítása érdekében földalattiról beszélnek, máshol a borozókban mindennapos beszédtéma a kertvárosok közművesítése, ismét más helyen addig szidták az „apák boltjában” a szűkös óvodai helyzetet, míg végül az egész város összefogott, s gomba módra szaporodtak az óvodai férőhelyek. És van-e városa, községe az országnak, ahol az új lakótelepek hiányzó üzleteiről, szolgáltatóhelyiségeiről ne esne szó a presszókban, cukrászdákban? Tudom persze, nagyon sokan azt válaszolják, hogy az ilyesfajta helyek melegágyai a pletykáknak, arra, ami itt elhangzik, nem szabad sokat adni. Nos. azt hiszem, nem ilyen fekete az ördög. Valóban sok személyes jellegű pletyka esetleg vádaskodás központja a presszó, de az is tény, hogy a mindennapi élet ezernyi gondja-baja, jogos panasza is terítékre kerül. Olyan tényekről is szó esik, amelyekben sok az igazság, amikre nemcsak, hogy érdemes, de oda is kell figyelni. S miért ne lehetne ezeket kihozni a „talponállókból”? Érdemes az itt elhangzó gondolatoknak nyilvános, demokratikus fórumot teremteni. Az is nyilvánvaló, hogy a Hazafias Népfront helyi szervezetei lehetnének a beszélgetések gazdái, vitavezetői. Hozzájuk fordulhat bárki kérdésével, javaslatával. A népfront egy-egy témának nyilvánosságot teremthet, „közhírré” teheti a vita lehetőségét, s természetesen biztosíthatja a válaszadásra illetékesek jelenlétét is. Röviden fogalmazva: a Hazafias Népfront fórumain kérdezhet bárki, a kérdésre a legilletékesebbtől, a téma legjobb ismerőjétől kap választ. Így kerülhetnek a legfontosabb helyi témákban interpellálok elé a tanács vezetői, a közlekedésrendészet szakemberei, a város-község vezetői. Előfordulhat, hogy a szóvátevők sok olyan körülményt ismernek, amelyből azideig az illetékes nem tudott. S ha ezt a fórumot egy-egy fontosabb döntés meghozatala előtt teremtik meg, akkor a nyilvánosság bevonásával, a nyűt, demokratikus várospolitika megteremtésével szinte biztosra vehető, hogv megalapozottabb. átgondoltabb határozat születik. Minden hely „szónokait” vigyük szervezett, nyilvános fórum elé? Ha a közösséget érintő ügyekben, az élet k i sebb - nagyobb gondjaiban „interpellálnak” öt-tíz ember előtt, miért ne kaphatnának szót a város-község vezetői előtt is? Hasznát mindenképpen a közösség venné. E. Cis.
