Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-13 / 265. szám
T udomány ECHNIKfl KMnaiNiKBiiMtsacsBiiB«e««««i5ses!§3SSsa9£SSsa9TOe9SB9«c«BssseaMM«9s«a««saB«aaa«aearassssv9g3 A higany elterjedése és hatása Levegőfajták—innen-onnan A falusi ember gyakran kémA' környezetű tikét szennyező higany elsősorban olyan szervezetekben halmozódik fel. amelyek a környezetünkben élő életközösségben, ökoszisztémában, a táplálkozási lánc végén. csúcsán helyezkednek et, Ilyenek a ragadozó halak és vízi madarak A higanynak ezen, állatokban való felhalmozódása Kipusztult a gólya Japánban a mi közismert fehér gólyánkat egy vele rokon alfaj, a feketecsőrű gólya képviseli. A IL világháború előtt még gyakorinak vélt madárfajból 1955-ben már csak 20 élő példányt találtaik, s az azóta elrendelt szigorú védelmi intézkedések sem tudták megakadályozni a faj kipusztulását. Jelenleg 2 példány él a japánok egyik állatkertiében, Toyooka- ban. Ii A környezeti ártalmak sorában a zaj is sok gondot okoz a XX. század emberének. A munkahelyeken éppúgy egyre erősödő formában van jelen, mint az utcákon, sőt még a lakásokban *s. Talán a* utóbbi a legveszélyesebb. hiszen még a pihenés óráiban sem engedi, hogy a zajhatások kényszerű elviselése után kipihenje magát az ember. Nyugatnémet kutatók most olyan ablaküveget kísérleteztek ki, ami hőszigetelő, nem páramár régóta folyik és még ma is tart Csakhogy az az abszolút mennyiség amelyet a szervezetek felvesznek, ma jelentősen magasabb, mert Földünkön a higany körforgalma — az ember tevékenysége miatt észrevehetően megbomlott. Századunk 40-en évei óta különösen magassá vált a környezet Hg- tartalma. A feldiúsulás vízi szervezeteknél kétszeresen nagyobb, mint a szárazföldieknél, de függ a higanytartalmú ve- gyület jellegétől is. A víz higanya először a hal kopoltyújá- ban, majd annak vérében halmozódik fel; itt azonban csak átmenetileg található, mert hamarosan a májban és a vesében dúsul fel végleges formában. A vérárammal a szervezetben keringő higany az agyvelő szövetében is szívesen megtelepszik. A higanymérgezéfc tünetei igen hosszadalmasan és rendszerint nem jellemzően alakulnak ki, így a higannyal terhelt állatok felismerése és ezeknek az élelmezésben való felhasználása, megelőzése szinte lehetetlen. sodik és a felére tompítja a zajt. A különleges ablaküveg réteges szerkezetű, összesen 37 milliméter vastag, ennek ellenére bármely ablakkeretbe beilleszthető. A közúti közlekedés zajözönében is kipróbálták az újfajta üvegből készült fülkét, és bebizonyosodott, hogy a nagyforgalmú utcák — trombitaszóval is „megtoldott’’ — 80 fonos hangerejű zaját 40 fonra csökkenti. Az már viszont más kérdés, hogy a 40 fonos hangerő mellett lehet-e aludni... leli az eget: számíthat-e esőre vagy éppen eláll-e az eső. meddig tart még a szeles idő, enyhül-e a fagy vagy éppen a kánikula? Elevenébe vágó kérdések ezek, hiszen a mezőgazdaság számára még ma sem közömbösek az időjárásnak ezek az elemei. De ugyanúgy érdeklik ezek a városi embert, az üdülőt, az utazót vagy éppen a közlekedési szakembereket. S ha egyszerűen akarunk fogalmazni, azt mondhatjuk, hogy az időjárás alakulásáért a vÿ.àg különböző tájairól hozzánk érkező levegőtömegek a felelősek. A légkörben uralkodó bonyolult és szeszélyes széljárás sokszor nagyon távoli vidékekről származó levegőfajtákat is elsodor hozzánk, Ha a széljárás szeszélye egy levegőfajtát elszállít tőlünk, és egy másik levegőfajtát hoz a helyébe, akkor az időjárás természetesen megváltozik. Ha az új levegőfajta tulajdonságai csak kevésbé térnek el az előző levegőfajta tulajdonságaitól, például egy sarkvidéki eredetű levegőtömeg helyett ugyancsak sarkvidéki, de szárazföldi levegőfajta kerül, az időjárás csak ámyalatilag változik meg (hideg marad, de szárazabbá válik). Ha az egymást követő levegőtömegek tulajdonságai nagyon eltérnek egymástól, például a szubtrópusi levegőfajtát sarkvidéki váltja fel, az időjárás hirtelen és nagymértékben átalakul. Ilyen változások visznek át bennünket a nyárból az őszbe, az őszből a télbe. Nagy változatosság tapasztalható természetesen abban a tekintetben is, hogy mennyi ideig tartózkodnak nálunk az egyes levegőfajták? Előfordul, hogy csak néhány órás „látogatásról” van szó. de a vá'tozás néha hetekig is eltarthat. Az előbbi esetben beszélünk változékony időről, az utóbbi esetben jönnek létre a hosszadalmas téli hideghullámok és a tartós nyári hőségek. Érthető tehát, hogy az időjárás megértése és előrejelzése szempontjából fontos szerepük van a levegőfajtáknak. DÉLI VENDÉG A szubtrópusi levegő gyakori vendég Közép-Európóban. Észak-Afrikából vagy az Atlanti-óceán szubtrópusi részéről indul útnak, és a Földközi-tengeren átkelve jut el Európába. Indulása idején kifejezetten magas hőmérsékletű, és bár útközben természetesen hűl, mire ideér, még mindig 8—10 fokka] melegebb a megelőzőleg nálunk tartózkodó levegőtömegnél. Ezért ősszel, télen ég tavasszal igen kellemesnek találjuk, nyáron viszont már kellemetlen hőséget okoz. A szubtrópusi levegő másik jellemző tulajdonsága az igen nagy páratartalom, mert vagy már e’eve gazdag párában, vagy a Földközi-tengeren áthaladva válik azzá. Nyáron ezért fülledtséget okoz. télen pedig ködképződést. Ugyancsak páratartalmával függ össze, hogy ha lehűl, jelentős csapadékot hullat. Ez azért fontos, mert a mezőgazdaság számára szükséges víz- mennyiség nagy része a szubtrópusi légtömegektől származik. Igaz, hogy a téli hóakadályokért is ez a levegőfajta a felelős. Végül a szubtrópusi levegő jellemző tulajdonsága: nagyfokú szennyezettsége, A másik délről jövő levegő, fajta közvetlenül a Földközitengerről érkezik, különösen a téli félévben. Télen enyhülést, nyáron mérsékelt meleget, ősztől tavaszig ködös időt hoz számunkra. Sok vonásában tulajdonságai megegyeznek a szubtrópusi levegőével, de sajátságai kevéssé hangsúlyozottak: nem annyira meleg, a köd, amit okoz, nem annyira sűrű. Szennyezettsége meglehetősen nagy: a látás távolsága ilyen levegőben nyáron is csak 4—5 kilométer. A kirándulók tehát ilyenkor nem gyönyörködhetnék a hegycsúcsokon a szép panorámában. A harmadik déli vendé* a balkáni és eiőázsiai származású levegő. Szerencsére nem érkezik meg minden esztendőben, de ha jön, a szélsőséges nyári hőséget okozza. Hőmérséklete magasabb, mint a szubtrópusié, mert szárazföld felett érkezik, páratartalma viszont jóval kisebb. szennyezettsége meglehetősen nagy* MÉRSÉKELT ÖVI LEVEGŐFAJTÁK A mérsékelt övi szárazföldi levegőfajta a környező országokból, tehát nem nagy távolságból érkezik. Közepes hőmérséklet, közepes páratartalom, és nagyfokú szennyezettség jellemzi. Minden égtáj felől érkezhet, de leginkább a nyugati szelek sodorják felénk. Általában rövid ideig időzik, nálunk, hogy azután átadja a he’yét valamilyen más levegőfajtának. Télen gyakran okoz ködöt, nyáron gyakran korlátozza a kilátási lehetőségeket. A mérséke’t övi tengeri levegőfajta időzik nálunk a leggyakrabban és leghuzamosabban. Az Atlanti-óceánról érkezik a nyugati széllel. Ellentétes hőmérsékleti hatású télen és nyáron: télen enyhe időt biztosít. nyáron hűvöset. Ha kedvező, enyhe a telünk, ez a levegőfajta került uralomra. Ha viszont nyáron tartósan itt időzik, sok panaszra ad okot, hűvös és esős nyarat okozva. TENGERI ÉS SARKVIDÉKI LEVEGŐ A tengeri levegő az Atlanti- öceán északi tájairól érkezik, Nyáron gyakori, télen ritka vendég. Nyáron heves zivatarokat és erős lehűlést okoz. A veszedelmes balatoni viharok kialakulásában is nagy része van. Jellemző tulajdonsága, hogy kevéssé szennyezett, a kilátási viszonyok benne rendkívül /jók, a hegyi kilátótornyokból ilyenkor gyönyörű látvány kínálkozik. A sarkvidéki levegő a hóval, jéggel fedett földfelszín felett alakul ki. Nyáron már csak a Grönland-szigete az egyetlen hely az északi félgömbön, ahol sarkvidéki levegő keletkezhet, azért nálunk csak kivételesen fordul elő. Az év többi részén azonban gyakran megjelenik. Jellemző tulajdonsága az alacsony hőmérséklet, a csekély páratartalom és a nagyfokú tisztaság. Rendszerint viharos széllel tör be hozzánk, SZIBÉRIAI HIDEG Szerencsére csak ritkán vetődik hozzánk a szibériai eredetű levegőfajta. Igen, hosszú utat tesz meg, végig hóval borított területek felett és ezért mire ideér, még jobban lehűl Páratartalma rendkívül csekély, szennyezettsége közepes. Rendszerint hóvihar kíséretében érkezik, azután a szél lecsillapodik és csendes, hideg idő köszönt ránk, amikor a hideg éjszakáról éjszakára fokozódik. Nem rövid ideig tartózkodik itt ez a levegő, hanem ha egyszer ideérkezett, hosszabb hidegre rendezkedhetünk be. A hideghullám végét többnyire zúzmara, ónos eső kíséri; A levegőfajták figyelembe, vételén alapuló meteorológiai lőrejelzések módszereit már mintegy 40 éve kidolgozták, ma is a levegőfajták gondos elemzésével készül az időjárás előrejelzése. M. L. g BmmiEU r 1973. NOVEMBER 13, Hangelnyelő üveg
