Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-11 / 264. szám
Sajtókiállítás Mezőberéhyben Mezöberény ebben az évben ünnepelte újratelepítésének 250 éves évfordulóját. Az utóbbi évek folyamán iparát^ mezőgazdaságát, mind pedig kultúráját tekintve rohamosan fejlődik. Ez irányította a Magyar Posta figyelmét arra, hogy nagyobb lélekszámú városokat is megelőzve november 14 és 18-a között a Pamuttextilművek Művelődési Házában (Luther u. 3. sz.) sajtókiállítást rendezzen, A kiállítást november 14-én 15 órakor Zolnad László, az MSZMP Mezöberény nagyközségi Bizottságának titkára nyitja meg. Bemutatásra kerül közel 500 fajta belföldi napilap és folyóirat szakmai csoportosításban. Így az ipari, műszaki, mezőgazdasági, közgazdasagi, kereskedelmi és statisztikai, jogi és államigazgatási, tudományos és irodalmi, pedagógiai, orvos-és egészségügyi, ifjúsági és sport, film-, színház-, zene- és művészeti lapok széles és színes skáláját tekinthetik meg a látogatók, A szocialista országokból — Szovjetunió. NDK, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia, Bulgária, Jugoszlávia, Korea és Vietnam — mintegy 300, a nyugati államok — NSZK, Francia- ország, Anglia, USA, Kanada, Olaszország, Belgium és Hollandia — haladó szellemű lapjaiból mintegy 200 fajta lapot tekinthet meg a közönség. Mezöberény és Békés megye több tíz évvel ezelőtt megjelentetett napilapjai és hetilapjai » kiállításra kerülnek. Az érdeklődők tablókon láthatják a „Békés megyei Népújság” készítésének útjárt a riport felvételétől a szerkesztésen, a nyomdai előállításon, terjesztésen át, amíg a lap az alvásához eljut. Grafikonok ábrázolják Mezó- berénv és Békés megye sajtóterjesztési mutatóit. A megyei lap vonatkozásában Mezobe- rényben 1960-ban a terjesztett példányszám havi átlagban 8 219, 1972-ben fjedig 24 089. tehát 12 év alatt a háromszorosé- | ra emelkedett. Ugyanez Békés megyében 1960-ban 348 909, 1972-ben fjedig 953 854, az előElegáns szakálla sűrűségé ellenére is selymes-lágyan keretezte szép arcát. Búcsút vett a még életben levő három bajtársától és úri higgadtsággal indult a halálba. Amikor a bitó tövében levették nehéz bilincseit és a hóhér már nyúlt volna élte, elmozdult helyéről. A váratlan elhatározás annyira meglepte a porkoláb pribékeket, hogy nem kaptak utána. Gróf Leiningen a zászlóalj párán csl nokhoz ment — Mielőtt meghalnék, beszélni szeretnék. Kis tűnődés után leszólt » nyeregből Tichy őrnagy. — Beszéljen. De előbb álljon vissza az akasztófához. Álomszerűén hatott az egész. Mintha szó sem lett volna halálról csupán egyfajta hivatalos aktus zajlott volna kissé barátsagtalan körülmények között. Gróf Leimngen-Westenburg a bitó tövébe állt, mögötte csüngött a kampón a hurok zsinórzata. s ó beszélt. — Katonák! Azokhoz szólok, akik értik a különbséget a bátorság és a kegyetlenség között. Becsületemet azzal a szennyes hírrel támadták meg, hogy osztrák hadifoglyokat gyilkol- tattam le amikor bevettük Buda várát. Nem igaz. Megfosztottak a lehetőségtől, hogy cáfolattal éljek. Védtelen ember vére nem tapad emlékemhez. Harcoltam szuronnyal, kézitusában. Jogos ügyért harcoltam ám tiszta lelki ismerettel halóié fizetés viszonylatában 247 341 láóú-ban. 782 50« 1972-ben, azaz több, mint háromszorosára emelkedett. Ez a szám .is mutatja a sajtó iránti érdeklődés emelkedését. Amit az olvasottsága mutatón grafikonja meg jooban kiemel. Az egy lakosra jutó olvasottság tizenkét év távlatában Mezöoerényben 4,1-ről 6,6-ra, Békés megyeben 4,4-ről pedig 7,3-ra emelkedett. Minden újságolvasót érdekel, mikor és hol jelent meg a világ legelső újságja, ki adta ki az első magyar újságot, ki vett reszt a szerkesztésében? Az eddigi kutatások szerint a világ első napilapja az 1702-ben Londonban megjelent DAILY COURANT, ezt követte 1703- ban a Nagy Péter orosz cár által alapított orosz hírlapközlöny, a „VEDOMOSZTI”. Magyarországon az első hírlapot 1706-ben Eszterházy Antal kuruc generális adta ki, szerkesztésében Bercsényi Miklós is részt vett. Ez latin nyelven jelent meg „MERCURIJS VBRI- DICUS EX HUNGARIE” címmel. A legelső magyar nyelvű hírlap a „MAGYAR HÍRMONDÓ” 1780-tól kilenc éven át Pozsonyban jelent meg Rát Mátyás szerkesztésében. Egyébként Rát Mátyás győri születésű evangélikus lelkész volt asz első. hivatásos újságíró Magyarországon. A kiállítás látogatói részére a rendezők kis meglepetésről is gondoskodnak : alkalmi posta- mvatalt rendeznek be, alkalmi bélyegzéssel. A bélyegsor lesz a meglepetés. A külföldön megjelenő magyar nyelvű képes folyóiratokból díjmentesen mutatványszámot osztogatnak. A régebbi keltezésű magyar és külföldi folyóiratokból „Böngészde” éli az érdeklődők rendelkezésére. Az itt kiválasztott lapokat díjmentesen elvihetik. A kiállítás nyitva tartási ideje: November 14-én 15—19 óráig november 15-tól 18-ig de. 10—19 órái-á* A rendezőség az érdeklődőket ezúton is meghívja a kiállítás megtekintésére. Dr. Kántor Loránd MHNMHHINMH***1* m : I meg érte. - A hóhér kezében volt már, amikor utolso elő mozdulatával a szekér felé fordította fejét. Sietős szavakkal kiáltotta: — Isten veletek, drága bajtársak!... Szinte véletlenül, a borzalom szórakozottságával néztem végig a kivégzést. Hiába tudtam, hogy mi történik, rettenetem ! birkózott a látvánnyal és az on- : tudat pincéjébe gyömöszölte. : — Aulich Lajos! — rezzen- : tett fel éber ájulatomból a had- : bíró. Azon se lepődtem volna ; meg, ha engem szólít. A hetedik tábornok titokza- ; tosságba zárkózott. Kemény ; arcvonásai nem mutattak el- ■ szántságot sem gyűlöletet. Egy- : szerű volt és tartózkodó, ami- S kor elbúcsúzott Damjanich Ja- i nőstől és gróf Vécsey Károly- ; tói. Sietség és vonakodás nél- . kül, nyílegyenesen közeledett a í bitóhoz. Parancsnok volt most ■ is. önálló akaratú katona aki S a kötelességét teljesíti. Némán, s gyorsa«, mindenfajta szertarta. ; sósság nélkül halt meg. Egy pillantást vetett mozdulatlan testére a százados had- 'bíró és máris kiáltotta a következő nevet: — Damjanich János! A szólításra hangtalan zokogás rázta meg a görögkeleti esperest Damjanich még mindig , szivarozott. Sajnálkozva megcsóválta délceg tartásű üstökét, kifújta tüdejéből az utolsó szivarfüstöt és röstellkedve vigasztalta a papot. (Folytatjuk) Épül a gabonasiló Kultúra közős pénzből Ahogyan csökken a munkaadó. Úgy nö a művelődési intézményekre, a nepmü velőkre háruló feladat. Legtöbbjük lelkiismeretesen kutatja, keresd a lehetőségeket, töressük az embert gazdagító művelődési programok kialakítására, az olyan ismeretterjesztő és szórakoztató rendezvények megszervezésére, amely igyekszik kielégíteni egy-egy település sokféle igényeit. A törekvés azonban nem mindig jár eredménnyel. Az eredménytelenséget legtöbb esetben a pénzzavar okozza. De ez önmagában még nem lehetne baj. Az igazi gond akkor keletkezik, ha egy- egy művelődési intézmény- vezetője a felelősséget teljes egészé, ben a pénztelenségre hárítja és ráül a babérjaira. Igaz az, hogy még mindig nincs megfelelő nagyságú anyagi fedezet a művelődésre. (Sürgetőbb jelenleg hazánkban az óvodai, iskolai férőhelyek és a lakások számának gyarapítása!) A pénzszerzésnek azonban sokféle becsületes útja van. így nem szükséges ölbe tett kézzel várni művelődési intézményeinknek a központi támogatásra. Békés megyében értékes helyi kezdeményezések indultak a közművelődés anyagiakkal való segítésére. A med gyesegyházi művelődési otthon a korábbi években olyan költségvetéssel rendelkezett csupán, amely az épület fenntartására volt elegendő. A helyi párt. és állami vezetők, népművelők, hogy a művelődéspolitikai feladatokat végrehajthassák, a község termelőegységeinek segítségét kérték. Az összefogás — melyet szerződés rögzít — ma már gazdag program anyagi fedezetét biztosítja. A korábbi 75 ezer forint helyett 450 ezer forintból gazdálkodhat a művelődési ház. A község lakói közösen tartják el az intézményt. így az ottani programokat is sajátjuknak érzik, kíváncsibbak, mint valaha i„ voltak, mondván: vajon mit kapunk a pénzünkért? Bátrabban is szólnak bele a település kulturális életéibe. A gazdasági egységek jótékonykodása? — kérdezhetné valaki. Nem az. hiszen a szövetkezetek a szakavatott népművelők munkáján keresztül továbbra is saját dolgozóik művelődésére fordítják a ház számlájára befizetett pénzt. A dolgozók pedig érzelmekkel, ismeretekkel gazdagodva még | £ÉJSm%sr.§ 1973. NOVEMBER EU ** jobb kedvvel, erővel és hozzáértéssel vesznek részt a termelőmunkában. Ésszerű gazdálkodás ez a közös pénzzel — a közösség érdiekéiért Kamuion a termelőszövetkezet támogatja a művelődési ház munkáját. Sarkadon a nagyközségi tanács irányításával a helybeli üzemek, vállalatok a művelődési háznak évente tesznek társadalmi munkafelajánlásokat Természetesen a pénz ez esetekben sem old meg mindent. Rendkívül fontos, hogy a gazdasági egységek vezetői az anyagi támogatás mellett vállaljanak riszt a község közművelődésének tartalmi feladataiból is. A dolgozók rendszeres tájékoztatásával. igényeik továbbításával és nem utolsósorban az üzemen belüli kulturális élet megtartásával és irányításával. A medgyes- egyházi BÖRTEX szövetkezet 29 dolgozójának esti gimnáziumot szervezett. Az üzemen belüli művelődési élet szép példája ez. Ezekben a községekben a helyi vezetők az egységes községi kultúra kialakítására törekszenek. Közösen tervezik és közösen végzik él a munkát. A művelődés így válhat társadalmi üggyé, így épülhet be teljes értékkel szocialista hétköznapjainkba és vonhat be mind több dolgozó embert az értelmesebb, a teljesebb életért folytatott cselekvésbe. A művelődés mindannyiunk igénye és érdeke, ezért célszerű az alapokat is közös oénzből megteremteni, hiszen a forintok többet érnek együtt, mint önmagukban. Réthy István A kettőezer vagonos gabonasfló csúszózsalus munkálata 1974. február végére fejeződik be Szeghalmon, 72 millió forint beruházással. Jelenleg 35,2 méternél tartanak, a teljes magasság 53,4 méter lesz. (Fotó: Oravszki Ferenc) Idős párttagok találkozója Endrődön November 9-én Endrődön, a nagyközségi pártbizottság tanácskozótermében találkoztak a község vezetőivel azok a párttagok, akik már a felszabadulás előtt is tagjai voltak az illegális kommunista pártnak, a szarvasi járásban. Az idős kommunistákat Gyebnár József, a párt nagyközségi bizottságának titkára köszöntötte, majd röviden tájékoztatta őket a település mai életéről. Elmondta, hogy jelenleg négy termelőszövetkezetük és két ipari szövetkezetük biztosit állandó munkalehetőséget az endrődieknek és a cipész ktsz országunk határain túl is elismerést, hírnevet szerzett termékéivel az end- rődi munkásembereknek. Ezt követően Csaba János, az MSZMP szarvasi járási bizott- ságánk első titkára szólt, a veteránokhoz és tájékoztatta őket a járás mezőgazdasagi és ipari fejlődésének eredményeiről. A tájékoztatók után Sárhegyi András, az Endrődi Cipész Ktsz elnöke hívta meg a veterán párttagokat üzemlátogatásra, amelynek végeztével a nagyközségi pártbizottságon még hosszan elbeszélgettek az idős emberek a község és a járás vezetőivel. Sz. K Megjelent a Fáklya új száma A Fáklya új száma terjedelmének jelentős részét a magyar—szovjet barátság és együttműködés kiemelkedő létesítménye. a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza megnyitásának szenteli. A lap munkatársai a' ház tervezőivel és építőivel, valamint az intézmény szovjet igazgatójával készítettek riportokat Elmondják véleményüket és várakozásaikat a két baráti társaság vezetői is. Színes képösszeállítás kalauzol el az új létesítmény termeibe. Hogyan vált be, miben áll az automatikus termelésirányítási j rendszer? — Erre válaszol egy j interjú, amelyet a minszki városi j pártbizottság első titkárával, a minszki traktorgyár sok éven i át volt igazgatójával készítettek a lap munkatársai. Ehhez kapcsolódik szervesen a szovjet menedzserképzésről szóló cikk is. Riportot olvashatunk a neves szovjet zeneszerző. Kabajevszkij népszerű ifjúsági zenei matinéiról, amelyeket a moszkvai szak- szervezetek házában rendeznek. A sportkedvelők az egyik legnagyobb vízisporttelepre, a moszkvai Himkibe látogathatnak el, ahol a jövő bajnokainak felkészítéséből kapunk ízelítőt. A hagyományos Röviden rovatban ezúttal Is számos tudományos. gazdasági, kulturális és egyéb információ élénkíti a lapot (APN—KS)
