Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-12 / 239. szám

% B^iiakí könyvnapok, 1973. október 10—31. Megnyitó előadás a békéscsabai Értelmiségi Klubban Szerdán délelőtt 10 óraikor a TIT békéscsabai Értelmiségi Klubjában a TIT megyei és a MTESZ helyi szervezetei a mű­szaki könyvnapok megnyitója, ként műszaki eladói konferen­ciát rendezett. Tóth Pálnak, a MTESZ helyi szervezete elnöké, nek megnyitó szavai után dr. Kóródi József, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője (képünkön) a korszerű városépítés aktuális kérdéseiről tartott előadást. Bevezetőben szólt az urbani­záció jelentőségéről, a gátló és segítő hazai és nemzetközi té­nyezőkről, a város fejlődésének hátrányairól. Ezek megoldására az elmúlt években és napjaink, ban is számos törekvés és terv jelentkezett. Közülük talán a legelfogadhatóbb az ellenpólus kiépítése: az urbanizációs köz­pont zsúfoltságát a peremkerü­letek kiépítésével, városövezet .létesítésével lehet enyhíteni. Magyarországon a belső város. övezet fejlesztésén kívül igen nagy hangsúlyt kap a külső övezet fejlesztése, így Békéscsa­ba fejlesztése, rendezése is. Külön szólt az ÉVM hosszú távú városrendezési és fejlesz­tési tervéről is, amely 1990-ig szabja meg a legfontosabb te­endőket. A tervezésnél termé­szetesen a gazdasági, természeti és társadalmi tényezők mellett a népgazdaság anyagi erejét is figyelembe kell venni. Előadásának végén az iparte­lepítési gondokról, a környezet, védelem problémáinak urba- nisztikus vonatkozásairól, a szellemi élet dekoncentrációjá­nak szükségességéről beszélt. A szünetben a konferencia résztvevői megtekintették a rög_ tonzött, 68 kötetből álló könyv­kiállítást, amelyet az Áchim L. András Könyvesbolt állított ösz_ sze. A szünet után a megjelent szakemberek, várospolitikusok kérdéseire adott választ az elő­adó. (—esi) felfogta a Berlin felmentésére siető Schörner páncélos cso­port támadását. A Bautzen alatt vívott csata szétzúzta a hitleristák reményeit. A II. Lengyel Hadsereg katonái vé­res küzdelmek után elérték Drezdát, majd pedig a Prága közelében levő Mielnik város­ban álltak meg. Megtisztelő feladat jutott osztályrészül a Stanislaw Pop- lawski tábornok parancsnok­sága alatt álló I. Lengyel Had­sereg alakulatainak is. A had­sereg először az I. Bjelorusz Front bal szárnyán tört előre. Miután Siekievki-nál, alig né­hány km-re a lengyel történe­lem egyik legdicsőbb helyétől, Cedynia-tól, átkelt az Oderán, az I. Lengyel Hadsereg bekap­csolódott az Elba bal keleti partján vívott csatákba. Egy­ségei — az I. Tadeusz Kosci­uszko Gyalogos Hadosztály, az I. Tüzérségi Dandár, a II. Tü­zérségi Dandár és a VI. Utász Zászlóalj — részt vettek Ber­lin ostromában is. Ezeknek az alakulatoknak a katonái voltak azok, akik a szovjet katonák mellett kitűz­hették nemzetük lobogóját Ber­lin romjaira. A fehér-piros lengyel zászló ott lengett a le­győzött fasiszta főváros fölött. A történelem során első ízben sikerült saját fővárosában le­győzni á német „Drang nach Östen”-t. A lengyel kommunisták bölcs politikájának és a Szovjetunió testvéri segítségének köszönhe­tően, hogy a Lengyel Néphad­sereg a háború utolsó szaka­szában erős és kiválóan fel­fegyverzett erő volt. Jelentő­ségét és méreteit bizonyítja az is, hogy 1945-ben 400 000 lengyel katona harcolt a fa­sizmus ellen a keleti fronton és 200 000 nyugaton. A lengyel fegyveres erő volt tehát a ne­gyedik a Hitler-ellenes koalíció hadseregei között. A II. világháború alatt a szövetséges szovjet hadsereg oldalán szerzett katonai tapasz­talatok szolgáltak alapul a népi Lengyelország védelmi el­méletének és gyakorlatának kifejlesztéséhez is a háború utáni években. Közvetlenül a II. világháború befejezése után a Lengyel Nép­hadsereg katonái, a Hitler-elle­nes koalíció többi tagállamá­nak katonáihoz hasonlóan arra készültek, hogy népük, Euró­pa és az egész világ békéjét és biztonságát szolgálják. „A meg­nyert háború után meg kell nyernünk és biztosítanunk kell hazánk számára a méltó békét is. Ezzel tartozunk népünknek, mindazok emlékének, akik éle­tüket áldozták a Lengyelorszá­gért vívott harcban”. A len­gyel fegyveres erők főparancs­nokának a II. világháború be­fejezése alkalmából kiadott na­piparancsa ezekkel a szavakkal népünk legforróbb kívánságát fejezte ki, s meghatározta a Lengyel Néphadsereg katonái­nak feladatát a béke éveiben. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli Lázai- György, a Minisztertanács elnökhelyet­tese beszámolt a KGST Végrehajtó Bizottságá- j nak szeptember 25—28. között Moszkvában meg- | tartott 64. üléséről. A kormány a jelentést jóvá- j hagyólag tudomásul vette és megbízta a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy az ülésen elfogadott ajánlásokból eredő házai feladatok végrehajtására az intézkedéseket tegye meg. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnök- helyettese tájékoztatást adott a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműkö­dési bizottság elnökeinek október 8—9-én Bu­dapesten folytatott tanácskozásáról. Megbeszé­lést folytattak a két ország együttműködésének továbbfejlesztéséről, a kölcsönös árucsereforga­lom bővítéséről, valamint az 1976—30-as évek­re szóló tervkoordinációs munkákról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette és utasította az érdekelt minisztereket, hogy intézkedjenek a megállapodásban foglaltak megvalósítására. Az egészségügyi miniszter, az Országos Terv­hivatal elnöke a pénzügyminiszter, a munka­ügyi miniszter és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke előterjesztése alapján a kormány megtár­gyalta a népesedési helyzettel kapcsolatos fel­adatokat. A jelentés ipegállapítja, hogy a szüle­tések száma az utóbbi években kedvezőtlenül alakult, ezért a kormány — mind a társada­lom, mind az egyének érdekével összhangban álló — anyagi-gazdasági, egészségpolitikai és tu­datformáló intézkedésekre hozott határozatot. A családi pótlék, a gyermekgondozási segély emelésével, a gyermekápolási táppénzjogosult­ság időtartamának növelésével és más további kedvezményekkel segítik a családokat. Gyorsít­ják a gyermekintézmények hálózatának bőví­tését. Egészségpolitikai rendelkezések között sze­repel, hogy a házasulandók kötelesek a család- és nővédelmi tanácsadót felkeresni. Növelik a meddőség elleni, valamint a fogamzásgátló gyógyszerek és eszközök mennyiségét és válasz­tékát, hogv a nem kívánt terhességet megelőz­zék. és ne kelljen azt megszakítani. Újra sza­bályozzák a művi vetélések engedélyezését és az ezzel kapcsolatos eljárást. Elsősorban az ifjúság körében növelik a családi élethez és a korszerű családtervezéshez nélkülözhetetlen biológiai, egészségügyi és etikai ismereteket. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa előterjesztést tett a munkaidő­csökkentés további területekre történő kiterjesz­tésének elveiről. A javaslat a IV. ötéves terv hátralévő időszakában több mint egymillió dol­gozó munkaidejének csökkentését irányozza elő. A kormány az előterjesztést elfogadta, és uta­sította az illetékes minisztereket, hogy terüle­tükön a munkaidő csökkentésének konkrét prog­ramját dolgozzák ki, és ez év végéig, illetve 1974 első negyedévében terjesszék a Minisztertanács elé jóváhagyásra. A Minisztertanács megtárgyalta es jóváhagyó­lag tudomásul vette a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter előterjesztését a sertéstenyész­tés várható alakulásáról, különös tekintettel a takarmányellátásra. A kormány megállapította, hogy a sertésprogram végrehajtása megfelelően folyik. . A vágósertés-termelés 1970-hez viszo­nyítva már 1972-ben meghaladta a IV. ötéves terv előirányzatát. A tavaly ősszel fellépett jár­vány azonban komoly károkat okozott. A ked­vező takarmányhelyzet és az eddig megtett kor­mányzati intézkedések hatására továbbra is vál­tozatlan a tenyésztői kedv, ennek eredménye­ként ez év második felére már javult a húsellá­tás és a következő években is várhatóan nö­vekszik a vágósertés-termelés. Javítani kell a termelés minőségét, valamint a takarmányfelhasználás hatékonyságát. A kor­mány úgy határozott, hogy mindezek elsősegí­tésére a meglévő sertés-férőhelyek korszerűsíté­séhez beruházási támogatás adható. A Minisztertanács titkársága vezetőjének elő­terjesztése alapján a kormány felhívta a minisz­terek és az országos hatáskörű szervek vezetői­nek figyelmét, hogy vizsgálják meg az ország- gyűlés. októberi ülésszakán elhangzott képviselői észrevételek és javaslatok megvalósításának le­hetőségeit és tájékoztassák azokról az országgyű­lés elnökét, valamint az indítványozó képviselő­ket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tár­gyalt. (MTI) Megkezdődött az SZNSZ Központi Bizottságának ülése A Szövetkezetek Nemzet­közi Szövetségének budapesti ülésszaka csütörtökön leg­nagyobb jelentőségű ese­ményéhez érkezett: dr. Mau- ritz Bonow elnökletével kez­detét vette a világszervezet központi bizottságának há­rom napra tervezett tanács­kozása. Az SZNSZ két kongresszus közötti legfőbb vezető testű­Megemlékezés a lengyel néphadseregről Harmincéves a lengyel nép­hadsereg. Az évforduló alkal­mából csütörtökön ünnepséget tartottak Budapesten. a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián. A rendezvényen jelen volt Kárpá­ti Ferenc vezérőrnagy, honvé­delmi miniszterhelyettes, a Ma- j gyár Néphadsereg politikai fő- j csoportfőnöke. Pacsek József ve- j zérőmagy, miniszterhelyettes. Papp Dezső, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály veze_ tő-helyettese, Tárcsái Tibor ve­zérőrnagy, az MSZMP néphad- seregi bizottságának e’ső titkára, Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagy­követe, valamint ott voltak a baráti szocialista országok ka­tonai attaséi. Az ünnepségen dr. Nagy Gá­bor ezredes, a Magyar Néphad­sereg politikai főcsoportfőnöké­nek első helyettese méltatta a testvéri lengyel néphadsereg fej­lődésének három évtizedes útját. letét a Magyar Népköztársa­ság kormánya nevében Fehér Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese köszöntötte. A magyar szövetkezeti mozgalom több milliós tag­sága, több mint százezer vá­lasztott tisztségviselője nevé­ben, az OSZT elnökének tisz­tében Rév Lajos, az OKISZ elnöke köszöntötte. a Köz­ponti Bizottságot. R. P. B. Daviesnek az SZNSZ igazgatási titkárának a napirendre vonatkozó elő­terjesztése után úgy határoz­tak, hogy elöljáróban kilenc témakörben tekintik át az eredményeket es a feladato­kat. Ezek között szerepel az SZNSZ pénzügyi helyzete, a fejlesztési dekád tennivalói, a fejlődő országok szövetkezeti A Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására csütör­tökön délelőtt hazánkba érke­zett a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége. A dele­gáció, amelyet J. F. Karpova, az OSZSZSZK miniszterelnök­helyettese. az SZMBT alelnöke vezet, és tagjai a köztársaság társadalmi, politikai és kultu­rális életének vezető személyi­ségei, 8 napot tölt hazánkban. Magyarországi tartózkodásuk során „A Balti-tengertől a Csendes-óceánig” című rendez- , vénysorozat keretében Buda-! mozgalmának támogatása, a regionális irodák felállítása, a szocialista országok szövet­kezeti mozgalmai által ki­dolgozott közös memorandu­mok, az ENSZ-hez fűződő kapcsolatok kérdése és a bé­ke védelméről szóló állás­foglalás. Ezt követően hangzottak el a szakértői előadások a nem­zetközi szövetkezeti vállala­tokról szóló napirendi pont­hoz kapcsolódva. Az esti órákban ülést tartott a bank- bizottság is. Este az SZNSZ ülésszaká­nak résztvevői megtekintet­ték az Operaház díszelőadá­sát, amelyen Bartók három színpadi müve szerepelt. (MTI) pesten, továbbá Borsod, Hajdú és Vas megyékben nagygyűlése­ken, baráti és szakmai talál kozókon vesznek részt. Fogadásukra a Ferihegyi' re­pülőtéren megjelent Veres Jó­zsef. az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja. Nagy Mária. az MjSZBT főtitkára és Sebes­tyén Jenő, a Külügyminisztéri­um főosztályvezető-helyettese. Jelen volt V. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A küldöttség tag­jai a délután folyamán elláto- : gattak a Barátság Házába. I (MTI) Hazánkba érkezett az SZMBT küldöttsége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents