Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-11 / 238. szám

Húsfeldolgozó üzem épült Szegeden Jelentés gzakászáfioz erSezett — mint kiemelt állami nagy­beruházás — a szegedi szalámi­gyár rekonstrukciója és bővíté­se. Elkészült és tegnap, októ­ber 10-én Szeged felszabadu­lásának 29. évfordulója alkal­mából dr. Dimény Imre mi­niszter jelenlétében adta át az új 500 vagon kapacitású hús- feldolgozó üzemet a termelés­nek dr. Banke Antal, az állat­forgalmi húsipari tröszt vezér­igazgatója. A teljes rekonstrukció és bő­vítés 1972—76. között valósul meg, és költsége meghaladja az egymilliárd-százmillió Ft-t. így lehetőség nyílik arra, hogy évente 560 ezer sertést, 30 ezer marhát vágjanak la 500 vagon húskészítményt és 510 va­gon szalámitöbbletet termelje­nek. A szalámigyár ilyen nagy­ságrendben és ilyen korszerű műszaki színvonalon egyedül­álló a világom A rekonstrukció gyors lebo­nyolítását és a mindenkori legkorszerűbb műszaki-fejlesz­tés megvalósítását a folyama­tos építés és a szakaszos terv­szolgáltatás biztosítja. A mun­kában résztvevő tervező­vállalatok és kivitelezők mun­káját dicséri az a tény, hogy ma már átadhatják a termelés­nek a 62 millió forintos költ­séggel elkészült új húskészít­mény-gyártó üzemrészt. A rekonstrukciós munkák következő lépcsője az új. kor­szerű vágóvonal felépítése lesz, annak melléküzemeivel együtt, ahol műszakonként 1600 sertést tudnak majd levágni. Ezt kö­vetően kerül sor a szalámi­feldolgozó és szalámiérlelő-to- rony építésére. Több mint 2500 cigánynak van állandó munkahelye megyénkben Ülést tartott o koordinációs bizottság Tegnap, október 10-én a Bé­kés megyei Cigányügyi Koor­dinációs Bizottság Békésen a vá­rosi művelődési központban ki­bővített ülést tartott. A tanács­kozásra meghívták a cigányte­lepek képviselőit, a társadal­mi szervek vezetőit, valamint azoknak a településeknek a ta­nácselnökeit, ahol cigányok él­nek. Az ülést Vámos László a. Bé­kési Tanács elnökhelyettese nyi­totta meg. Ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a ci­gányok társadalmi beilleszkedé­se terén Békésen elértek. Ezt követően Nagy János, a Bé­kés megyei Tanács elnökhe­lyettese adott tájékoztatót a megyénkben élő cigányok hely­zetéről. A tanácskozás célja — hangsúlyozta —, hogy a cigá­nyok társadalomba való be­illeszkedését miként lehet hat­hatósabban és szervezettebben segíteni. Indokolt, hogy a koordinációs bizottság a társadalmi és a gazdasági szervekkel együtt­működjön. Elmondta, hogy a cigánylakos­ság száma az utóbbi években nőtt. Jelenleg megyénkben 8863- an élnek. Tizenkilenc települé­sen 26 cigánytelep van. A te­lepek többsége a városok, köz­ségek szélén, vizenyős területen helyezkedik el. A párt 1961-ben hozott határozatot a cigányok társadalomba való beilleszkedé­sének segítésére. Azóta szám­talan jelentős intézkedés tör­tént megyénkben. A kedvezményes lakásépítési és vásárlási kölcsönakció ré­vén sok cigánycsalád jutott megfelelő lakáshoz. Több helyen nemcsak a taná­csok, hanem a vállalatok és a termelőszövetkezetek is lehető­ségeikhez mérten támogatást nyújtanak a szociális követel­ményeknek nem megfelelő te- r lepeken élő cigányok részére. Füzesgyarmaton a termelő- szövetkezet 30 ezer forint I építési kölcsönt ad a cigány- soron élő családoknak. Örvendetes, hogy nőtt azoknak a munkaképes korú cigányok­nak a száma, akik állandó mun­kaviszonnyal rendelkeznek. Je­lenleg 2527-nek van állandó munkája. Többségük jól beilleszkedett a munkahelyi kollektívákba. Vannak köztük törzsgárdata- gok, sőt Kiváló Dolgozók is. Legtöbben segédmunkások, s nehéz fizikai munkát végeznek. Legnagyobb gond továbbra is a szakképzés, a kulturális szint emelése. Az utóbbi években so­kat javult -a telepi lakosok egészségügyi ellátása, az anya- és a csecsemővédelem. Harmadik napirendi pontként Szegő László szociológus elő­adást tartott a magyarországi cigányság életéről. Majd Pó- csai Antal, a Békési Művelődési Központ igazgatója a Dankó Pistáról elnevezett cigányklub működéséről és gondjairól szólt. Ezt követően vitára került sor Nyugdíjas szakszervezeti csopor! alakult Dombiratoson Dombiratoson a községi párt és tanács kezdeményezésére megalakult a községben élő nyugdíjasok szakszervezeti cso­portja. Néhány nappal ezelőtt a dombiratosi Községi Tanácsnál gyűltek össze a nyugdíjasok, ahol ismertették a nyugdíjasok szakszervezeti csoportjának mű­ködési lehetőségét és azt is, hogy ehhez milyen támogatást tud nyújtani a helyi szakma­közi bizottság. A községi ta­nács is ígéretet tett arra, hogy a 18 nyugdíjassal megalakult csoport részére a jelenleg fel­újítás alatt levő művelődési házban egy külön helyiséget biztosít. Íj könyvtár Békéscsabán, a 8-as Volánnál „A Közlekedési és Szállítási Dolgozóik Szakszervezete eddigi háromnegyed évszázadának egyik szép történeti mozzana­ta volt, hogy a szakszervezeti igazolvány mellett könyvtári olvasójegyet is kaptak a belé­pők; Békés megyében a Volán 8. számú Vállalatának békés­csabai központjában létesült az első olyan szákszervezeti könyvtár, ahol a szépirodalmi alkotásokat és az üzemi mű­szaki könyvtár köteteit együtt találhatják meg az olvasók”. E két gondolattal adta át az üzem mintegy másfél ezer dolgozó­jának és szakmunkástanulójá­nak az újonnan kialakított lé­tesítményt Bocskai Mihályné, az SZMT titkára. Két és fél ezer szépirodalmi mű és csaknem félezer mű­szaki könyv várja a hét négy napján az olvasókat a szak­mai szakszervezet, a Volán szakszervezeti tanácsa, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa és a békéscsabai vállalat közös erőfeszítéséből született könyv­tárban. 3 ISIS. OKTÓBER 11 Napjainkban a város több utcájáiban találkozunk felbon­tott útburkolattal, kiásott mun­kagödrökkel. Ezek az „átmene­ti” állapotok a közművesítéssel jáma% együtt, melyek kisebb- nagyobb bosszúságokat okoznák. (Sajnos van jó néhány olyan felbontott, illetve kiásott műn- j katerület, amli néha hónapokig díszíti, tarkítja a környezetet. Ez már nem az átmeneti álla­potot jelzi!) Azt mindenki tudja, hogy hol, milyen munka folyik. Viszont azokról az emberekről, akik e nehéz fizikád munkát végzik, keveset szólunk. Előkerült a kenyér, szalonna Borús regigei találkoztam Bé­késcsabán a Bajza utcai szenny­vízcsatorna-építkezésnél a Víz- és Csairtornamű Vállalat Szán­tó-Kovács János brigádjával. Az, akkor érkezett gépkocsiról a szennyvízvezetéshez szükséges' 300 mm-e, átmérőjű csövéket rakták le a már kiásott mun­kagödör szélére. Rakodás után a brigád reggelizni indult. Velük tartottam. Az árok szé­lére ültek le. Az étkezőasztalt jól helyettesítette a táska, amiből előkerült a házikenyér, szalon­na, kolbász és paprika. A jó­ízűen falatozó kőművesek, ku­bikosok kellemes beszélgető­partnernek bizonyultak. A bri­gád vezetője Fazekas Ttibor. Fialta! ember, alig van túl a harminc éven. Rövidre nyírt szőke haja bozontos. Miközben előszedte elemózsiáját, röviden Büszkék? Nem! mm — Önérzetesek ismerkedés a Szántó-Kovács brigáddal megismertetett a brigád tagja­ival, egy-egy jellemző tulaj­donságukat vázolja. Azért az önérzet... — A brigád zöme a vállalat régebbi dolgozói közé tartozik. Többségük vidéki. Jól összeszo­kott kis közösség, melybe az új tagok is beilleszkedtek. Egymás gondját, baját jól ismerjük. Ép­pen ezért segítünk is egymás­nak. Itt van például a Ti vas z- szal megtörtént eset. Hárman jöttek hozzánk dolgozni, kiknek erkölcsi segítségre volt szük­ségük. De mondják el ők ma­guk — s már hívja is közelebb Valach Jánost. Mellém ül, s beszélgetés közben ott folytat­ja a szalonnázást. Elmondta, hogy 2 Hiidasháti Állami Gazda. Ságban dolgozott több, mint 22 évig. A tavasszal váratlanul fel­mondtak neki — az átszerve­zésre hivatkozva —• s még jó- néhány törzsgárda-tagnak, pedig pár év múlva elérte volna a ne­gyedszázados jubileumot. Az újonnan felvett dolgozók pedig maradtak. — Bántott bennünket a dolog, de túltettük magunkat rajta. Jó kollektívába kerültünk, meg az­tán a pénzünk sem lett keve­sebb. De tudja, azért az önérze­tünket... — es itt én is elgondol­koztam egy kicsit. Vajon az il­letékes kerületvezető erre mit ; válaszol? Milyen elfogadható ! magyarázatot tud adni? Sánta András, a vállalat kivá­ló dolgozója újságolja két falat közben, hogy az idén bekapcso­lódtak a szocialista brigádok versenymozgalrnálba. Nyugodt, megfontolt ember hírében áll. A munkában felesleges mozdu­latokat nem tesz. Beszédében is lényegre törő. — Ügy érzem, hogy tudjuk teljesíteni vállalásunkat — folytatta. — Biztosan teljesíteni fogjuk — heűyeábít. Hogy ne legyen vékony u boríték Szabados István, ki már befe­jezte a reggelit. Cigarettára gyújtott, majd így folytatta: — Mindenki arra törekszik, hogy ne maradjunk szégyenben. — Közben a többiek is befejezték a reggelizést. Lelkesen beszél- ; tek munkájukról és ecsetelték ; a nehézségieket. Büszkén mesél- tek a már átadott és üzemelő létesítményekről, melyek kezük munkáját fémjelzik. — Megköveteljük egymástól a jó munkát és pontosságot — egészíti ki Szabados István gon­dolatait a brigád vezető. — Kell is a jó munka, mert különben hónap végién vékony a boríték, s kevés a pénz. — kapcsolódik a beszélgetésbe Szabó Lajos. Három éve dolgo­zik a brigádban. Fiatal ember, három gyermek édesapja. Barna szemébe nézve huncutságot vél felfedezni az érdeklődő. Hatal­mas, kérges tenyereiben eltűnik a cigaretta, melynek füstjét nagy szippantásokkal élvezi. A farmer — Van közöttünk egy „far­mer” is — hallatszik egy éke­lődő hang. Hatalmas nevetés tö­ri meg a kör csendjét. Nem ne­héz kitalálni, hogy ki a farmer, ugyanis mindenki tekintetét Szabó Lajosra szegezi. Dadog­va, de némi büszkeségigei így tá­jékoztat: — Otthon „másodállásban” li- batenyésztéssel foglalkozom. Fi­atal vagyok, most kell megra­gadnom minden lehetőséget, hogy többre vigyem, minde­nem meglegyen. Közben megérkezik Bakó Vil­mos munkavezető. Rövid szak­mai beszélgetés után végigjár­ja a munkaterületet. — Jó lenne a héten lefektet­ni a vezetéket a kiásott szaka­szon — mondja tűnődve — majd így folytatja: — Remek társaság! A mun­kában nem ismernek lehetet­lent. \ Szó esett még a brigád jó kol­lektív szelleméről. Ennek szép példája, hogy együtt nézték meg a „Mi hoztuk az időt” c. kiál­lítást, közös mozilátogatást szer - veztek é<. egy-egy érdekesebb sporteseményt közösen szurkol­tak végig. A munkavezető biz­tos abban, hogy vállalásukat tel­jesítik és a hátralévő munká­kat határidőre, jó minőségben átadják. Azt akarják, hogy gyor­saságúikról. jó munkájukról vál­janak híressé. Arra törekszenek, így öregbítsék a Szántó-Kovács János brigád jó hírnevét. (Szekeres)

Next

/
Thumbnails
Contents