Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-11 / 238. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA »73. OKTÓBER TU CSÜTÖRTÖK Ara 80 fül# XXVm. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Szerdán ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KiB titkára is. A SZOT első napirendi pontként a szakszervezeteit gazdaságpolitikai tevékenységével foglalkozott. Nemesiakt Tivadarnak, a SZOT titkárának beszámolóját vita követte. E napirendi pont vitájában felszólalt Nyers Rezső is. Második napirendi pontként Timmer József, a SZOT titkára a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseit elemezte.. , (MTI) Uj szociális létesítménnyel gazdagodott a Csepel Autógyár szeghalmi üzeme Aï m ebééloterea® (Szöveg, kép- Qvavezki Fetensj Meg nincs „cégtábla” a Csepel Autógyár szeghalmi gyárrészlegének a bejáratánál, pedig ' most már véglegesen kialakult az üzem portálja. Nyolc és fél millió forint költséggel elkészült az új szociális épület is, a követelményeknek megfelelő öltözőkkel, mosdókkal, zuhanyozókkal és 160 személyes ebédlővel. Az elmúlt időszakban sok nehézséggel kellett megküzdenie a gyárrészlegnek. A legtöbb gondot az okozta, hogy a mezőgazdaságból ide került dolgozókat meg kellett tanítani a gépek kezelésére és ra kellett szoktatni az ipari munkára. A gyáregység jelenlegi létszáma ma már meghaladja az 300-at, de a most épülő és hamarosan átadásra kerülő 4-es számú üzemcsarnok ebben az évben újabb 200 dolgozó felvételét teszi lehetővé. A további bővítés alapján 1975 végére az üzemnek ezernél több dolgo- } zója lesz. A szakmunkásképzés 1971 óta , tart, s az idén újabb 30 fiatal kezdte meg a vasas szakma tanulását. A kedvező munka- és.j szociális körülmények, vala- ! mint a jó átlagkereset a fiatalok számára egyre vonzóbbá teszi Sárrét leggyorsabban fejlődő üzemét. Elkészült a szociális épület a főbejárattal filág proletárjai, MAS ÖNÉRZETESEK (3. oldal) m ÚJ HÜSÜZEM SZEGEDEN (fS. oldal) • A CIGÁNYOK HELYZETE MEGYÉNKBEN (S. oldal) * RENDŐRÖK SZEREPE A TÁRSADALOMBAN ' (5. oldal) • VILLAMFÉNYNÉfc H. oldal) A FELSZABADULÁSI ÖKÖLVÍVÓ VIADAL EREDMÉNYEI (6. oldal) A közvagyon védelme A Legtöbb ügyészség nemrégiben összeállítottá tájékoztatóját a bűnözés tavalyi fontosabb adatairól, amelynek tanulmányozása önvizsgálatra, tények és hibaforrások számbavételére késztethet vállalatokat, állampolgárokat. Évről évre figyelemmel kísérve a bűnözés alakulását, különösen a közvagyon, a társadalmi tulajdon elleni cselekmények számszerű alakulása érdemel megkülönböztetett figyelmet. Tavaly 126 ezer bűncselekményt derítettek fel a bűnüldöző szervek, 100 százaléknak véve ezt a számot, kiderül, hogy enne^ 61 százaléka — vagyon eilend bűncselekmény. A vagyon elleni bűncselekményei^ nagyobb része személyek javai ellen irányult — 43 646 eset —•, a társadalmi tulajdont ugyanebben az időszakban 34 064 esetben károsították meg. Több mint tízezer alkalommal betöréses lopás történt s 300-nál többszöri esetben az okozott kár értéke meghaladta a 100 ezer forintot. Talán elég is ennyi a számok idézéséből. Nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy leszűrhessük a következtetést: a közvagyon védelme, s főként az a közösségi szemlélet, amelynek a károsítása ellenében hatni kell, még ,.gyermekbetegségekkel’’ is küszködik. Valamennyi állampolgár rendkívüli gonddal óvja a saját lakást, kertet, gépkocsit, ingóságokat, de mindjárt hézagosabb a tudat, ha nem az „enyém”, hanem a „mienk” fogalmáról van sző. A kisebb károkozások forrása sok esetben az, hogy többen „bocsánatos bűnnek’’ tekintik: valamit (szerszámot, anyagot) hazavinni a gyárból, a tsz-bői. A Legfőbb ügyészség — több megyei főügyészség bevonáséval — a kohó- és gépipar területén nagyszabású, javarészt a közvagyon védelmét elemző vizsgálatot végzett. A tapasztalatok bizonyos fokig általánosíthatók is. Nemcsak az említett iparág, hanem — sajnálatosan — más ipari területek „módszerbeli’’ jellemzője bizonyos nagyvonalú, ság, a közös értékek fokozott védelmének elmulasztása egyes helyeken. Különösen a nagy építkezéseken, szanálások, üzemi és lakásépítések területén gyakori, hogy a drága, hasznosítható bontási anyagok a még drágább új nyersanyagok- beke- ritetlenül hevernek hetekig, hónapokig; jobb esetben egyetlen éjjeliőr óv milliós értékeket kétséges sikerrel. Sok hiba, sőt bűn forrása a laza bizonylati fegyelem, a szakszerűtlen raktározási a szállítások ellenőrzésének. elmulasztása. Hadd írjuk mindezek mellé a leggro- teszkebb példát is: ísz-ékben, de üzemekben, ktez-ekbep is előfordult már jó néhányszor, hogy „kecskére bízták a káposztát”, csalás, sikkasztás miatt elítélt, börtönviselt pénztárost, raktár- kezelőt, sőt könyvelőt is alkalmaztak. természetesen erkölcsi bizonyítvány nélkül. Ezért állapítják meg joggal a különböző szintű ügyészi vizsgálatok, hogy az ilyen „nagyvonalúság” később százezrekkel károsítja meg a közvagyont, A nagy -kárt okozó bűncselekmények megelőzésére sokszor jó „fegyver” a szignálj záció. Sok megyei rendőri szerv él rendszeresen ezzel a módszerrel, figyelmeztet a bűn forrásaira, a lazaságokra — nem is mindig eredménytelenül. De a közvagyon mainál hatásosabb védelme ennél is többet, sokszor személyekhez szóló meggyőző és tudatformáló munkát is követel. A laza munkahelyi fegyelem szinte a melegágya a bűncselekményeknek: ez a szerszám, ez az anyag itt hever, nincs gazdája. nekem jó lesz. Elviszik... S a kis lopás rendszerint kedvet csinál a nagyobbhoz, lazul a morál, a cselekmények láncreakciója óhatatlanul vezet a nagyobb bűnhöz. Bizonyos sajátos, az állampolgárok személyi gyarapodásával járó, hibássá torzuló szemlé. lettel is meg kell birkózni a közvagyon védelmében. Sokan és egyre többen építkeznek, víkendházab, nyaralók nőnek, kell kerítés, faanyag, cement, pala. S veszedelmes ..sikk”, hogy a kényelmet, kikapcsolódást szolgáló „objektumot” sokan úgy vélik olcsón, gyorsan elkészíteni, ha „szereznek” innen is, onnan is. Jól kereső, addig feddhetetlen állampolgárok vállal jáv így kapzsiságból, zsugoriságból, pór • száz vagy pór ezer forintnyi saját költség bűnös „megtakarításának” kockázatát. A közvagyon fogalma nem art jelenti, hogy mindnyájunké, tehát elveszünk belőle. Aki hozzányúl, az a társadalmat, benne minden becsületes embert károsít meg, akár kis. akár nagy tételekről van szó. Differenciált módszerekkel, sokkal nagyobb éberséggel és felelősséggel kell őrködni a közvagyon védelmében valamennyiünknek minden posztom*. V. M. Irodalmi folyóiratok főszerkesztői Budapesten Megérkeztek a vendégek a szocialista országok irodalmi folyóiratai főszerkesztőinek budapesti találkozójára. Az október 11-én és 12-én tartandó tanácskozás fő napirendi pontja a tudományos-technikai forradalomnak az irodalomra gyakorolt hatása lesz. Az eszmecserén szó lesz a fonódnátok közötti együttmű-1 ködéssei kapcsolatos feladatokról is. A szocialista országok irodalmi folyóiratai főszerkesztőinek budapesti találkozójára érkezett külföldi és magyar részvevők tiszteletére szerdán az Írószövetség székházéban Darvas József Kossuth-díjas író, a Magyar írók Szövetségének elnöke fogadást adott (MTI)
